<div dir="ltr">

<div id="gmail-head2">      

           <div id="gmail-headerBanner" style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%">

                                    <div id="gmail-article_header" class="gmail-nbanner">

</div>                                            </div>

</div>    

<div id="gmail-main"> 

 <div id="gmail-contents">

       <div class="gmail-leftcolumn gmail-col-md-8">

    <div id="gmail-article">

                   <div class="gmail-top">

        <div class="gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0273/272969_paphiany.jpg" alt="" title="" class="gmail-imgw" style="margin: 0px 0px 0px auto;" width="471" height="236"><div class="gmail-subtitle">Riport</div></div>        <div class="gmail-articletext">

                <h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180918_paphiany_riport">Van-e Magyarországon paphiány?</a></h1>

                <div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. szeptember 18. 13:50</div>

                                <div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0254/253383_img_0861_ld.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" align="left"><br><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely">Szilvay Gergely</a></b></div>

        <div class="gmail-info">

            <div>

                        </div>

            <div>

            </div>

        </div>

        <p class="gmail-lead">

            „A magyar katolikus egyház hanyatlása? A hitünk vége? 

Korántsem! Fantasztikus ajándék, ami történik!” – mondja egy 28 falut 

ellátó baranyai pap. Mi lehet az oka a paphiánynak – egyáltalán, van 

paphiány? Milyen nehézségekkel küzdenek a sok falut ellátó katolikus 

papok? Át kellene gondolni a cölibátust? Vagy Afrikából kellene behozni 

papokat? Ennek jártunk utána Nógrádtól Baranyáig. Nagyriportunk.</p><div class="gmail-text"><div>– Én csak öt falut látok el, plusz az egyházmegyei 

Karitászt vezetem, úgyhogy ne engem kérdezzen, mert ha ezt meghallják, 

azt mondják, nincs is paphiány – mondja a telefonba Árvai Ferenc siroki 

plébános, amikor megkeresem.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></div>

<div>– De azért mégis az az alap, hogy egy falu-egy pap, nem?<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></div>

<div>– Ó, az álomvilág volt valamikor. Viszont van itt vár, most lesz 

motorosfelvonulás, sok a környéken a fürdő, ha kedvük van, valamikor 

jöjjenek erre pihenni.</div>

<div>– De az öt misézőhely, miközben maximum csak hármat mondhat vasárnap.</div>

<div>– Igen, hát ezt meg kell oldani.</div>

<div> </div>

<div>Nyár elején szentelték fel a végzett kispapokat a katolikus 

egyházban, s a nyáron költöztek az áthelyezett papok. 2018 nyár elején a

 magyarországi egyházmegyékben a Magyar Kurír egyházi hírportál <a target="_blank" href="https://www.magyarkurir.hu/hazai/pap-es-diakonusszentelesek-2018-ban2?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809">összesítését</a>

 alapul véve 25 papnövendéket szenteltek pappá, a legtöbb egyházmegyében

 1-3 között volt a szentelendők száma. Emellett 24 átmeneti diakónust, 

azaz szerpapot is szenteltek, akiket várhatóan jövőre szentelnek pappá 

(s szenteltek pár állandó diakónust is, akik általában házas emberek, 

így papok nem lehetnek). </div>

<div> </div>

<div>Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 

titkára 2017-ben bejelentette: egyházmegyéjében százról a felére 

csökkenti a plébániák számát, azaz átlagosan kétszer annyi település 

vagy templom fog egy paphoz tartozni. 2017-ben a győri szemináriumban 

összesen heten tanultak a hat évfolyamon, ugyanakkor idén tudomásunk 

szerint rögtön heten felvételiztek az első évfolyamra.</div>

<div> </div>

<div>Nincsenek ugyanakkor központi statisztikái a papok és szeminaristák

 számáról a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának, csak az 

egyházmegyéknek és magának a Vatikánnak, mivel a katolikus egyház 

alapvetően egyházmegyékből épül fel, s nem nemzeti szinten szerveződik. </div>

<div> </div>

<div>Minket ennek kapcsán az érdekelt: tényleg van-e paphiány, illetve 

milyen nehézségekkel szembesülnek a sok falut ellátó 

papok. Találtunk egy rekorder papot a Pécsi Egyházmegyében, aki eddig 14

 falut látott el, mostantól azonban 28-at fog. Ellátogatunk hozzá, 

Porpáczy Attilához a baranyai Görcsönybe, utána Osztie Zoltán 

Budapest-belvárosi plébánost, volt szemináriumi spirituálist faggatjuk, 

majd északnak vesszük az irányt, Nógrád megyébe, az extrém baranyai 

példa után egy „átlagos”, öt falus papot, Balogh Lászlót is 

megkérdezzük. Közben a szemináriumi vezetőket és a püspökségeket is 

megkeressük: vajon ők hogy látják a paphiányt: mivel küzdenek a 

sokfalvas papok, mik az okai a papok hiányának és mi lenne a megoldás.</div>

<div> </div>

<div>

<div style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/papszenteles.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="294"></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><em>Erdő Péter érsek, bíboros papokat szentel az esztergomi székesegyházban (fotó: MTI)</em></div>

</div>

<div> </div>

<div>A Porpáczy Attilával készült teljes riportot majd külön részben is 

olvashatják, sorozatunk további részeiben pedig megkeressük a 

görögkatolikusokat, az evangélikusokat és a reformátusokat, illetve 

bemutatunk két, hazánkban szolgáló, fiatal afrikai papot is, akik már e 

riportban is megszólalnak.</div>

<div style="text-align:center">*</div>

<div> </div>

<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px"><strong>A katolikus papok száma világszerte</strong><br>

<br>

1973-2012 között közel 420 ezerről közel 414 ezerre csökkent a papok 

száma világszerte. 1980-2012 között 1895-ről 3126-ra emelkedett az egy 

papra eső hívek száma. 1970-ben közel 40 ezer plébániának nem volt 

papja, 2014-ben közel 50 ezernek. Ehhez hozzátartozik, hogy 1970 óta 

kétszeresére nőtt a katolikusok száma a világon:  653,6 millióról 1,229 

milliárdra. A nyugati világban ugyanakkor a hívek és a papok száma is 

csökken.  A leggyorsabban növekedő térség Afrika, ahol 1980 óta 238 

százalékkal nőtt a katolikus népesség száma, így ma a katolikusok 200 

millióan vannak, a papok száma viszont csak 139 százalékkal nőtt. A 

szeminaristák száma a világon 2015-ben közel 117 ezer volt. <br>

<br>

<strong>A katolikus papok száma Magyarországon</strong><br>

<br>

Az egyházi statisztikák szerint (Annuarium Statisticum Ecclesiae) 

Magyarországon 2005-ben 2576; 2015-ben 2110 pap szolgált (1733 

egyházmegyés és 377 szerzetes pap), átlagéletkoruk 60 év feletti. 

2006-ban 36 papot szenteltek, 2017-ben 20-at. 2000-ben még 420 

szeminarista tanult hazánk papneveldéiben, ma már 200 alatt van a 

számuk. </div>

<div> </div>

<div style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/kozpontiszem2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="353"></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><em>A Központi Papnevelő Intézet épülete (Wikipédia)</em></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div>A papokat a szemináriumokban képzik, amelyekből alapesetben 

egyházmegyénként van egy; itthon a 16 egyházmegyének hét szemináriuma 

van, tehát több szemináriumot is együtt működtetnek az egyházmegyék; 

illetve található egy Bécsben (Pazmaneum) és egy Rómában (Pápai Magyar 

Intézet). </div>

<div> </div>

<div>Felkerestük a budapesti Központi Szeminárium vezetőségét azzal a 

szándékkal hogy megismerjük tapasztalataikat, álláspontjukat a paphiány 

kérdésköréről, hiszen ha valakik, akkor ők látnak rá a kérdésre.</div>

<div> </div>

<div>Marton Zsolt rektor atya</div>

<div class="gmail-keretes">azzal hárította el a megkeresésünket, hogy ő nem ért a témához,</div>

<div>a nyilatkozathoz engedélyre lenne szüksége a főpásztortól, Erdő 

Pétertől, és forduljunk inkább az egyházmegyei sajtóreferenshez. Amikor 

azt mondtuk, hogy talán ő jobban ért a témához, mint a sajtósok, arra 

hivatkozott, hogy elfoglalt az évkezdés miatt, a szeminárium jelenleg 

nem kész egy róla szóló riportra, és az előző időszakban több műsor is 

készült róluk, használjuk azokat.</div>

<div> </div>

<div>Mondtuk, hogy nem a szemináriumi életről készítenénk riportot, 

hanem a véleményére és tapasztalataira vagyunk kíváncsiak a paphiányról,

 de nem tudtuk meggyőzni, hogy nyilatkozzon.</div>

<div> </div>

<div>Magyarországon 14 egyházmegye van, ha ebből leszámítjuk a tábori 

püspökséget és a Pannonhalmi Területi Apátságot, akkor 12. Minden 

egyházmegyei sajtósnak küldtünk levelet, hogy a paphiány mértékéről és a

 kispapok számáról tudakozódjunk, s megkerestük az összes szemináriumot 

is.</div>

<div> </div>

<div>Cikkünk megjelenéséig érkezett válaszok szerint az egri 

szemináriumban 41-en tanulnak papnak, ők egy kivételével az egri és a 

debrecen-nyíregyházi (római rítusú) egyházmegye kispapjai (hatodik 

évfolyam: 6; ötödik évfolyam: 6; negyedik évfolyam: 3; harmadik 

évfolyam: 8; második évfolyam: 9;  első évfolyam: 9 kispap). A 

székesfehérvári egyházmegyének 10 kispapja van. A Kaposvári Egyházmegye 

tájékoztatása szerint „beszédesek a számok, kijelenthetjük, hogy 

paphiány van”: a 102 plébániából 70 van betölve, 76 pap által; van 9 

állandó diakónus, a kispapok száma pedig a hat évfolyamon 11. Idén 

négyen felvételiztek papnövendéknek.</div>

<div> </div>

<div>Ugyanakkor Kalocsa és Szeged magabiztosabb:<em> „Az illetékesek 

megkérdezését követően szeretném tájékoztatni arról, hogy a 

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében jelenleg nincs paphiány. A 

Főegyházmegye papnövendékeinek száma 2018. szeptember elsején 11 fő”. „A Szeged-Csanádi Egyházmegyében nincs paphiány,  2300 hívő jut átlagban egy papra. Hét kispapunk van”.  Veszprémből azt a választ kaptuk:

 „A Veszprémi Főegyházmegyében jelenleg nem beszélhetünk paphiányról, a 

szemináriumunkban, valamint külföldi szemináriumokban jelenleg 14 

papnövendékünk készül a papságra.” </em>A kispapok száma a váci 

egyházmegyében jelenleg 11 fő, ebből 1 már átmeneti diakónus, aki 

Egerben végzi tanulmányait. Idén Beer Miklós püspök két új növendéket 

fogadott be az egyházmegyébe, továbbá két áldozópapot szentelt. Az 

egyházmegye állandó (nős) diakónusainak létszáma: 45 fő. Ez sokatmondó 

adat: Beer Miklós nagyban támaszkodott a diakónusokra püspöksége alatt.</div>

<div> </div>

<div><strong>Szent maradék: Porpáczy Attila, Görcsöny-Vajszló, 28 falu</strong></div>

<div> </div>

<div class="gmail-keretes"><em>„Szomorú? A magyar katolikus egyház hanyatlása? A hitünk vége? Korántsem! Fantasztikus ajándék, ami történik!</em></div>

<div> </div>

<div>– kommentálja a Facebookon Porpáczy Attila atya falui számának megduplázódását. „<em>Igaz,

 bizonyos dolgok elvesznek, lekopnak, vagy le kell mondanunk róla. De 

amit nyerünk, az egy új szintje az életnek, kiteljesedés!”</em></div>

<div> </div>

<div>A Pécstől nem messze található Görcsönybe reggel kilenckor gurul be

 autónk, a fiatal plébánost szinte a reggeli fogmosás közben lepjük meg.

 A nyár közepén Attila atya még nem látogatta meg a frissen 

„hozzácsatolt” falvakat, bár megjegyzi, a mostani 14-ből is van, ahol 

alig járt, mivel kiderült, hogy nincs igény a papra. A „bázison”, 

Görcsényben 1500-an laknak, de a vasárnapi misére negyvenen járnak. A 

nemrég felújított plébániaépületben levesszük a cipőt, kapunk egy 

papucsot és a közösségi terembe megyünk beszélgetni. Lelkesedését azzal 

magyarázza:</div>

<div> </div>

<div><em>„Nem papi családban nőtt fel, nincs régi papi világképem, így 

nincsen ilyen pszichés blokkom, hogy hű, 28 falu, miközben az egyhez 

szoktunk. Volt, hogy a három vasárnapi misét összesen 15 embernek 

tartottam, a szombati kettővel együtt az ötöt 24-nek. És menj oda, 

mosolyogj és lelkesedj. Ez sokak számára kiborító. Nekem nem. Azzal 

szoktunk viccelődni, hogy meg kéne szereznem Pellérdet, s akkor Pécstől a

 határig én vagyok, aztán meg kéne szerezni Harkányt, ott van turizmus 

és pénz, aztán jöhet Siklós és Máriagyűd.” </em></div>

<div> </div>

<div style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/gorcsony.jpg" style="margin-right: 0px;" width="188" height="90"></div>

<div> </div>

<div>Attila atya Balatonfüredről származik. 31 évesen szentelték fel, 

előtte szociális munkás volt, egy nem hívő családból érkezett. Magát 

tanulatlan papnak tartja: habár két diplomája van, mégsem szeret 

olvasni. Inkább egy vagány srác képét mutatja, mintsem egy joviális 

papét: napszemüveget hord, sportol, fut, szereti az autókat. 

Reformpapnak tartják.</div>

<div> </div>

<div><em>„Misézőhely tíz van, de nincs tíz mise vasárnap, mert csak 

hármat tarthatok, agyilag se bírnám. Én három misét tartok, egy civil 

munkatársam három igeliturgiát, aztán a másik héten cserélünk. Hat 

helyet viszünk vasárnap, és én papként még két helyen megjelenek szombat

 este misézni, kéthetente. Tehát ez nyolc misézőhely. Összevonások is 

vannak. Regenyében egy ember járt a kápolnába, akit átviszek Szőkébe, 

ahol van másik három ember, és akkor a kettő misézőhely máris egy” </em>– meséli a 38 éves pap. „<em>Babarcszőlős

 és Ócsárd is ilyen. A szentmisét meg tudom tartani kis egyezkedéssel, a

 hívek részéről sem volt ódzkodás. Mivel az ócsárdiak vannak többen, 

ezért egy hónapban háromszor Ócsárdon van a mise, egyszer pedig 

Babarcszőlősön.”</em></div>

<div> </div>

<div>Hozzáteszi: van olyan falu, ahol például csak hétfőn tud misézni. 

Ez, ha a hívek vasárnap nem tudnak árjárni máshová, mert például idősek,

 felvet teológiai kérdéseket a vasárnapi kötelező szentmise-látogatással

 kapcsolatban, amiről a plébános gondolatait a vele készült külön 

riportban olvashatják. Mindenesetre úgy véli:</div>

<div> </div>

<div class="gmail-keretes">ha missziós területnek mondjuk magukat, viselkedjünk is úgy, mintha missziós területen volnánk.</div>

<div> </div>

<div style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/IMG_4119.JPG" style="margin-right: 0px;" width="471" height="314"></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><em>Porpáczy Attila atya az autóval, ami nélkül bajosan láthatna el 28 falut (fotó: Szilvay Gergely) </em></div>

<div> </div>

<div>Van-e így lemorzsolódás? Mégsem ugyanaz, ha a pap helyben van, vagy ha csak átjár.<em> „Nem

 tudok az emberek között lenni, az egyszerű hétköznap színterein nem 

tudok összefutni velük. Akkor leszek ott, ha meghívnak. Nem lesznek ott 

szomszédaim, akik áthívnának ebédre, ha meg áthív valaki, akkor az 

benzin. Ez nem pusztán fukarság, egyik évben félmillió forintot vitt el 

az üzemanyag, ez a sokfalvas papok egyik nehézsége. A távolság nehézzé 

teszi a dolgot. Csinálhatnám úgy, mint egy missziós területen: egy hetet

 itt vagyok, egy hetet ott.</em>”</div>

<div> </div>

<div style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/IMG_4123.JPG" style="margin-right: 0px;" width="471" height="314"><br>

<img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/IMG_4115.JPG" style="margin-right: 0px;" width="471" height="314"><br>

 </div>

<div style="text-align:center"><em>A görcsönyi templom, a virtuális plébánia központja (fotók: Szilvay Gergely)</em></div>

<div> </div>

<div><em>„Ki merem mondani, hogy ha nem jönnek át másik templomba, akkor

 bizony le fognak morzsolódni. Nem szeretném, hogy ez történjen, de nem 

köthet meg engem ez a félelem papként. Nem oszthatom magam szét ennyire.

 Eljön egy nagy ünnep, és rögtön kérdezgetnek, hogy nem lehetne-e mise 

itt is, ott is. És mondom nekik, hogy nem lehet. Segítek megoldani, hogy

 feljöjjenek ünnepi szentmisére ide, Görcsönybe, de mise csak itt lesz. 

Ha mindenben engednék, szétesne a plébánia. De nem látom, hogy 

lemorzsolódna bárki is, sőt inkább egy-egy emberrel még gyarapodtunk 

is.”</em></div>

<div> </div>

<div>Attila atya szerint <em>„nem a misézés a megoldhatatlan feladat”,</em> nem csak az a kérdés, mit tud tenni az egyház, hanem hogy mit kellene megtennie.</div>

<div> </div>

<div class="gmail-keretes"><em>„Nekem az a vízióm, identitásom, hogy az egyház

 az szent maradék. Olyan értelemben szent maradék, mint az Ószövetségben

 vagy a népmesékben.”</em></div>

<div> </div>

<div>Hozzáteszi: a rendszerváltás miatti jogi küzdelmek, a kárpótlás 

vagy épp a világnézeti harcok miatt az egyház önképe is csorbult. Egy 

ókori városban lehet, hogy húsz-harminc fős közösség volt a 

kereszténység, aminek Szent Pál írta a levelet.<em> „Ebből kiindulva 

semmi baj, hogy itt ketten-hárman-négyen vannak. Nem szabadna ezt az 

identitásunkat lecserélni a győzedelmes egyházra.”</em></div>

<div> </div>

<div style="text-align:center"><em><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/IMG_4113.JPG" style="margin-right: 0px;" width="471" height="314"></em></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><em>A görcsönyi plébánia épülete a templom mellett (fotó: Szilvay Gergely)</em></div>

<div> </div>

<div>Ugyanakkor érdekes módon Porpáczy Attilát nem árasztják el a teendők, legalábbis nem egyenletesen:<em>

 „A görcsönyi plébánián a kötelező programjaim heti 15 órát tesznek ki, 

nem negyvenet. Reggeltől délutánig nem érdekli az embereket a pap, 

dolgoznak és iskolában vannak. Az adminisztráció sem visz el sok időt. 

És ezzel nehéz mit kezdenie egy pályakezdő papnak, hogy fiatal, erős, 

felkészült, és ez van. És a kirándulásokat hétvégére kell szervezni, a 

családlátogatást estére. Hétköznap nap közben nincs kinek programot 

szervezni. A 28 falu nem feltétlenül jelenti tehát azt, hogy kiköpöd a 

tüdődet, úgy dolgozol.”</em> Így aztán „virtuális plébánia” van:<em> 

„Görcsöny tart életben, ez a központ, de nem Görcsönyre korlátozódik a 

munka. Itt 15 órát dolgozom, de volt, ahol negyvenet dolgoztam. Pécsett 

is bevállalok ezt-azt, a Szent Margit gimiben meg a Nagy Lajosban. 

Gyóntatás, lelki nap, zarándoklat, és így tovább. Hittanórát is tartok, 

és bekapcsolódtam a fociba.”</em> </div>

<div> </div>

<div>Ebédre Attila atya melegszendvicset süt, aztán először a falu 

határában lévő öregotthonban misézik, majd a plébánia szomszédságában 

találhatóban.<br>

 </div>

<div style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/IMG_4108.JPG" style="margin-right: 0px;" width="471" height="314"></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><em>Attila atya misére készülődik az öregotthonban (fotó: Szilvay Gergely)</em></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><em><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/IMG_4122.JPG" style="margin-right: 0px;" width="471" height="314"></em></div>

<div> </div>

<div><em>„Ha pápa lennék, akkor is megtartanám a cölibátust” </em>– szögezi le, mikor erről a „megoldásról” kérdezem.<em>

 „Fel szoktam sorolni az osztályban, mit csinál a pap, s megkérdezem, 

jó-e. Igen, jó, s ez is jó! Na, mondom, nem kéne, hogy kihalljon ez a 

szakma? Nem, nem, kellenek a papok, szükség van rájuk! Oké, s akkor 

melyikőtök lenne pap? S egyikük sem. Akkor sem, ha lehetne nősülni. Nem 

özönlenének a papjelöltek, ha eltörölnék a cölibátust” </em>– hangsúlyozza Attila atya.<em>

 „A férfiak mindig elmozdulnak a magasabb presztízsű munkák felé, ezért 

elnőiesedik a tanári szakma, pedig senki nem mondta, hogy csak ők 

lehetnek tanárok. Az ápolók többsége nő. A férfinak kell, hogy érezze, 

hogy ő győzte le a sárkányt. Ez pszichológia és szociológia. Amíg nem 

lesz presztízse, heroikus beállítása a  papságnak, addig nem lesznek 

papok” </em>– szögezi le a plébános, rámutatva, hogy 170 ezer forintos 

alapfizetése jónak számít a környéken, de megélhetésből sem megy papnak 

senki.<em> „A gondolkodásunk, a filmjeink nem azt a lelkületet nevelik ki, amelyik vállalja a hősi áldozatot.”</em></div>

<div> </div>

<div><em>„Az egyháznak nagy áldás, hogy visszametszik! Benedek pápa azt mondta: nem sok pap kell, hanem jó pap kell. </em></div>

<div> </div>

<div class="gmail-keretes"><em>Lehet, hogy nekem át kell menekítenem egy korszakot, mert most kicsit vallástalanabb világban vagyunk.</em></div>

<div> </div>

<div><em>Kell nekem egy belső mag, ami el tudja mondani, hogy hogy volt,

 hogy ne kopjon ki a genetikai üzenet. Ki kell választanom az embereket,

 akik továbbviszik az üzenetet” –</em> vallja a baranyai pap.</div>

<div> </div>

<div><strong>A templomokat meg kell tölteni élettel: Osztie Zoltán, Budapest-Belváros</strong></div>

<div> </div>

<div><em>„Igenis súlyos paphiány van </em>– mondja Osztie Zoltán 

Budapest-belvárosi plébános, akihez öt templom tartozik, s aki 

korábban spirituális volt a Központi Szemináriumban. <em>„Ennek egyik 

oka az ember válsága, az általános dekadencia, a másik oka pedig a 

kommunista diktatúra likvidálásai, amit még nem hevertünk ki. </em>Osztie

 Zoltánnal a Március 15. téren található plébániahivatalban 

beszélgetünk. Asztalán papírhalmok, közben egy-egy telefon érkezik 

keresztelőről, házasságról, sőt temetésről is. Körülötte három munkatárs

 merül bele épp a teendőkbe.</div>

<div> </div>

<div>Osztie Zoltán szerint azért szerencsétlen a mostani helyzet, hogy 

több települést kell ellátnia egy papnak, mert minél több pap van, annál

 jobban meg tudja szervezni az életet, ráadásul sok faluban csak az 

egyház csinál közösségi életet. A mostani helyzetben azonban</div>

<div> </div>

<div class="gmail-keretes">a túlterhelt papok kiégnek, tönkremegy az egyházi élet,</div>

<div> </div>

<div>és a világi munkatársakat sem lehet eléggé megfizetni. Ma már nem 

tudják annyian, hogy mit jelentett a „mi papunk”, amikor a pap a 

közösség életének része volt, ismerték az emberek, mindennapos része 

volt az életüknek, ismerte őket és a gondjaikat. </div>

<div> </div>

<div>Osztie atya szerint a megoldás részeként át kellene struktúrálni a papképzést: több gyakorlatra lenne szükség:„a  belvárosba is jó lenne egy káplán”, hisz „ez is egy mesterség”.

 A lelki igények miatt pedig szükség volna beiktatni a képzésbe a 

mentálhigiénés, családterapeuta képzést, amelyeket fakultatív alapon 

most is sok pap elvégez kiegészítésként, de kötelezővé kellene tenni, 

nem is beszélve a folyamatos  teológiai továbbképzés szükségességéről. 

Emellett szükség volna egy kontrollrendszerre, lelkipásztori stratégiára

 minden szinten, a papok teljesítményének „mérésére”.</div>

<div> </div>

<div style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/Osztie.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="314"></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><em>Osztie Zoltán Budapest-belvárosi plébános</em></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/foplebania1.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="314"></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><em>A belvárosi Nagyboldogasszony főplébániatemplom (fotó: MTI) </em></div>

<p> </p>

<p>És persze – mondja Osztie atya –</p>

<div class="gmail-keretes">ha Európa missziós terület, egyszerű a megoldás: úgy kell viselkedni, mint a missziós területeken.</div>

<p>Missziós központokban kellene dolgozni, onnan járhatnának ki a papok a

 környékre, s mindenki a maga karizmáját teljesíthetné ki, azzal 

foglalkozhatna, amihez érzéke van, hiszen egy pap sem ért mindenhez, 

például minden korosztályhoz.</p>

<p>A cölibátus eltörlése „hülyeség” a belvárosi plébános szerint, s a kérdést ennyivel el is intéztük.</p>

<div>A belvárosi plébániatemplomban vasárnap esténként hatkor két fiatal

 afrikai atya misézik, így adódik a kérdés: megoldaná-e a paphiány 

kérdését a papimport? Osztie atya szerint azonban ez nem működik. Régóta

 dolgoznak az országban például lengyel papok, de <em>„ők sem tudnak beilleszkedni az itteni miliőbe”</em>, pedig ők a miénkkel azonos kultúrkörbe tartoznak.</div>

<div> </div>

<div>Rákérdezünk, hogy nem túl sok-e a templom, nem arról van-e szó, 

hogy a hívek és a papok arányszáma nem rossz, csak az épített örökség és

 az infrastruktúra széttördeli a papi energiákat, és a népegyház korából

 származó „ballaszt” húzza le az egyházat. Osztie Zoltán válasza 

egyértelmű: nincs szó túl sok templomról, a feladat az, hogy</div>

<div> </div>

<div class="gmail-keretes"><em>„a templomokat meg kell tölteni élettel”</em>. </div>

<div> </div>

<div style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/20180829_125842.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="265"></div>

<div style="text-align:center"> </div>

<div style="text-align:center"><em>Manuel és Charles atya a Központi Szeminárium folyosóján (fotó: Szilvay Gergely)</em></div>

<div> </div>

<div><strong>Papimport? Manuel és Charles atya</strong></div>

<div> </div>

<div>Az említett két afrikait elcsípjük a sekrestyében, s megbeszélünk 

velük egy találkozót a Központi Szemináriumban. A két fiatal pap, Manuel

 és Charles atya augusztus elején érkezett az országba, és három évig 

maradnak. Mint mondják, nem az ő ötletük volt, hanem az otthoni 

főpásztoruk és Erdő Péter budapest-esztergomi érsek megállapodása 

alapján küldte őket az előbbi, az egyházban pedig engedelmeskedni kell a

 püspök akaratának.</div>

<div>

<p>S ezzel meg is érkeztünk a paphiány témájához, az afrikai atyák ugyanis úgy látják,</p>

<div class="gmail-keretes">a nyugati emberek annyira szabadok akarnak lenni, hogy nagyon nehezükre esik az engedelmeskedés,</div>

<p>ami mégiscsak fontos az egyházi hierarchiában. Emellett a kérdésre, 

hogy mi az oka a paphiánynak, rögtön rávágják: a modernizmus és a 

szekularizmus. Azt is hangsúlyozzák, hogy náluk, otthon egyáltalán nincs

 paphiány, sőt épp robbanásszerűen nő a hivatások száma, ami részben 

annak köszönhető szerintük, hogy feléjük szeretik a papokat az emberek, a

 papnak kiemelt tisztelet jár, azaz nagyon megbecsült „szakma”. És 

persze a papok is szeretik az embereket.</p>

<p>Kérdésemre válaszolva leszögezik: a cölibátus nincs senkire 

rákényszerítve, szabadon választja, aki papnak áll; s az ajándék, aminek

 a segítségével teljesen Istennek szentelhetik magukat. Ők nem szomorúak

 emiatt, hanem boldogok.</p>

<p>Hogy a kulturális különbségek miatt ne lenne jó ötlet a „papimport” 

Afrikából, Ázsiából, azzal nem értenek egyet. Annak idején az apostolok 

és a missziós papok is más kultúrájú népekhez mentek, és Afrikában máig 

sok európai pap dolgozik. Az egyház egységes és univerzális – emlékeztet

 Manuel és Charles atya, hozzátéve: nem az a fontos, hogy ki végzi el a 

munkát, hanem hogy a munka el legyen végezve. Ők pedig azért álltak 

papnak, <em>„mert lelkeket akarunk menteni”.</em></p>

</div>

<div><strong>Majd a pap megoldja? Balogh László, Nógrádmegyer, öt falu</strong></div>

<div> </div>

<div>Ha már Sirokra nem mentünk el, találtunk egy másik, ötfalus papot, 

aki beavat a sokfalus papok életébe. Az M3-ason Hatvanig hajtunk, 

felkanyarodunk a 21-es útra, Salgótarjánnál pedig Szécsény felé vesszük 

az irányt, hogy Nógrádmegyerbe érjünk. Itt plébános a fiatal atya, 

Balogh László, aki korábban a váci székesegyház káplánja volt, most 

azonban egy az egyházmegyében szolgáló pap tragikusan gyors halála miatt

 megkapta élete első plébánosi tisztségét, rögtön két plébániával, 

összesen öt faluval, Nógrádmegyer mellett Sóshartyánnal, Kishartyánnal, 

Magyargéccel és Kisgéccel. Amikor beállítunk, épp egy paptársa délutáni 

születésnapi köszöntésére főz az úgyszintén fiatal, 34 éves plébános. 

Laci atya amúgy rimóci származású, tehát nógrádi gyerek, papi 

tanulmányait viszont Ausztriában és Németországban végezte. Mint mondja,

 kiskora óta ismerik errefelé, így egyelőre nem mindenki tud mit kezdeni

 azzal, hogy az egykori ministráns Laciból László atya lett.</div>

<div>

<div class="gmail-keretes"><em>„Attól félek, hogy szétszabdalódom”</em></div>

<p>– mondja a templom melletti plébánia közösségi termében. Közben 

asszisztense, egy közfoglalkoztatásban itt dolgozó roma hölgy kávét hoz.

 Régen a papok papok voltak, most mindenesek, építészek, műemlékesej, 

projektvezetők, menedzserek, pszichológusok és persze lelkipásztorok egy

 személyben. <em>„Öt falu, két templomfelújítás, három pályázat.”</em> László atya szerint viszont a papoknak be kell látniuk és el kell fogadniuk, hogy nem tudnak mindent megoldani. </p>

<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/BaloghLaszlo.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="350"></p>

<p style="text-align:center"><em>Balogh László atya</em></p>

<p>A fiatal plébános nem érzi magát magányosnak, mivel nincs rá ideje 

sem, viszont szeret egyedül lenni kevés szabadidejében. Ahhoz 

ugyanakkor, hogy papként ne égjen ki, szükség van pár dologra. Emellett 

mentálhigiénét végzett lelkipásztorként személyes kedvencei között 

említi még a pszichodrámát, a saját időt, azaz szabadnapot és a családja

 – szülei, testvére – fontosságát.</p>

<p>Ő is a vasárnapi szentmisék „összevonását” választotta megoldásnak: 

szombaton misézik előesti misét két helyen, aztán vasárnap misézik másik

 két helyen, és ezt hétről hétre cserélgeti. A kiégéssel kapcsolatban is

 megemlíti, hogy elsősorban nem a „szakmai”, hanem a spirituális kiégés 

ellen kell védekezni, azaz hogy ne váljon rutinná a liturgia.</p>

<p>Szerinte ugyanakkor</p>

<div class="gmail-keretes">érthető, ha egy pap azt mondja egy falura, itt többet nem lesz szentmise.</div>

<p>Ennek ellenére tisztában van azzal, hogy az ottani hívek ezt 

személyesen úgy élik meg, hogy rájuk mondott nemet a pap, és ezért 

vannak, akik nem lennének hajlandóak átmenni misére a szomszéd faluba. 

Vácon azt tapasztalta, hogy a városi közegben a papra inkább mint 

szolgáltatóra néznek. Itt, falun a pap <em>„egy közülünk”</em>, akihez ugyanakkor végső esetben mindig lehet fordulni, <em>„majd a pap megoldja”</em>,

 tehát  a pap a falu első három-négy emberének egyike. A hitélet pedig 

nem csak a szentmiséket, hanem a kultúrát, szellemi életet is jelenti 

egy faluban, ha tehát nincs jelen a pap, az nem csak azt jelenti, hogy a

 szomszéd faluba kell menni misére, hanem egyéb következményei is 

vannak. Ezzel együtt Laci atya szerint „<em>végtelenül megértőek a pappal szemben”</em> az itteniek.</p>

<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/Nogradmegyer.png" style="margin-right: 0px;" width="188" height="77"></p>

<p>László atya szerint bizony van paphiány – de nem csak paphiány, hanem

 hívőhiány is. Ezeknek a hiányoknak a fő forrásaként az elköteleződés és

 döntés nehézségét említi, aminek a túlzott pluralizmus lehet az oka – 

annyi lehetőség közül tudunk választani, hogy csak úgy kapkodjuk a 

fejünket.</p>

<p>A nősülés lehetőségére ő is azt mondja: nem változtatna a dolgokon. 

Ugyanakkor kérdés, hogyan viselné a feleség és a gyermekek a papi 

életmódot: az ide-oda helyezést, a hektikusságot, a programokat 

reggeltől estig. És persze minthogy a paptól mintaszerű életet vár a 

hívek közössége, ha esetleg a családi élete kívánnivalókat hagyna maga 

után, az hitelességi problémákat vetne fel. Pedig</p>

<div class="gmail-keretes">a családos és házassági nehézségek megtalálnák a családos papot is, hiszen ő is ember.</div>

<p>Osztie atya felvetésére a missziós központokról azt válaszolja: a 

rétegpasztorációs elképzelést támogatja, mivel minden pap máshoz, más 

korosztályhoz ért jobban, ugyanakkor a papoknak sem könnyű egymással 

együtt élni, ez nehézsége volna a dolognak. A mentálhigiéné, 

házasságterápia bevetését a papi képzésbe ugyanakkor nagyon is 

támogatná.</p>

<p>László atya a hagyományok megőrzését fontosnak tartja. Szerinte a 

meglévő hagyományokat meg kell tartani. Nógrádmegyerben például az egész

 falu készül Úrnapjára, s<em> „a fejemet vennék, ha eltörölném az úrnapi körmenetet”</em>. A népegyház szerinte populáris egyház, és felesleges szembeállítani az ősegyházzal, hiszen ez utóbbiból táplálkozik.  </p>

<p>A paphiányon elmélkedve László atya arra jut: a spirituális 

svédasztalon annyi az előétel, hogy a főételig el sem jutunk. Istenhez 

csak bajban fordulunk, sőt „<em>Isten is csak egy lehetőség maradt”</em>.</p>

<p><em>Folyt. köv.</em></p>

<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/09/paphiany/nogradmegyer2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="471" height="353"></p>

<p style="text-align:center"><em>Nógrádmegyer temploma</em></p>

</div>

        </div>

                                    <div id="gmail-article_billboard2" class="gmail-nbanner">

<img src="https://ad.doubleclick.net/ddm/trackimp/N33505.3286590ATMAX_DPR/B21685228.228717071;dc_trk_aid=426985111;dc_trk_cid=105871563;ord=1537292144;dc_lat=;dc_rdid=;tag_for_child_directed_treatment=;tfua=?" alt="Advertisement" width="1" height="1" border="0"></div></div></div></div></div></div></div>

</div>