<div dir="ltr"><div dir="ltr">
<div class="m_-1004013347432323845gmail-top-banner-row m_-1004013347432323845gmail-sticky-banner"><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix"><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-wrapper m_-1004013347432323845gmail-clearfix">
                        </div><br></div><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix"><br></div><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><font size="4">A cikkíró sajnos nem tudta, hogy az<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> "Úr'</span> és a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> 'Jóisten' szavakat nagy kezdőbetűvel kell írni.</span></font></span></div><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix"><font size="4"><br></font></div></div></div><div dir="ltr"><div class="m_-1004013347432323845gmail-container m_-1004013347432323845gmail-content-container-24hu"><div id="m_-1004013347432323845gmail-content" class="m_-1004013347432323845gmail-site-content"><div class="m_-1004013347432323845gmail-row"><div class="m_-1004013347432323845gmail-is_wrapper"><div class="m_-1004013347432323845gmail-is_content m_-1004013347432323845gmail-is_post_false"><div class="m_-1004013347432323845gmail-col-lg-12 m_-1004013347432323845gmail-hir24-post"><div class="m_-1004013347432323845gmail-post-header-wrapper m_-1004013347432323845gmail-has-img"><br><div class="m_-1004013347432323845gmail-post-title-wrapper">
        <h1 class="m_-1004013347432323845gmail-post-title">
<img src="https://24.p3k.hu/app/uploads/2018/09/d_kos20170206001-1024x576.jpg" title="Böjte Csaba" alt="Budapest, 2017. február 6.
Az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díjával kitüntetett Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója az elismerés átadásán a II. kerületi Ökoházban 2017. február 6-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd" class="gmail-m_-1004013347432323845gmail-wp-image-2185307 gmail-m_-1004013347432323845gmail-img-responsive" style="margin-right: 0px;" width="188" height="106">

<br><span></span></h1><h1 class="m_-1004013347432323845gmail-post-title"><span>Böjte Csaba: Én „gyerekbőrbe” fektetem a pénzt</span></h1></div></div></div><div class="m_-1004013347432323845gmail-col-md-8 m_-1004013347432323845gmail-hir24-post m_-1004013347432323845gmail-hir24-main-content m_-1004013347432323845gmail-is_article m_-1004013347432323845gmail-is_post_2184416 m_-1004013347432323845gmail-animated"><div class="m_-1004013347432323845gmail-wpb_wrapper"><div class="m_-1004013347432323845gmail-author-block-wrapper"><div class="m_-1004013347432323845gmail-authors m_-1004013347432323845gmail-clearfix"><div class="m_-1004013347432323845gmail-author-content">
                        <b><a>Szalai Anna</a></b>
                        <p>
                                                                2018. 09. 08. 13:02 <span style="background-color:rgb(255,255,255)"><br></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><a href="https://24.hu/belfold/2018/09/08/bojte-csaba-interju/" target="_blank">https://24.hu/belfold/2018/09/08/bojte-csaba-interju/</a><br></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
                </span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
        </span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

                                
                                                                        </span><div class="m_-1004013347432323845gmail-lead m_-1004013347432323845gmail-post-lead m_-1004013347432323845gmail-clearfix"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
                                                Hatalmas szervezetté nőtt napjainkra a Dévai Szent Ferenc 
Alapítvány. Az idei tanévet kétezernél is több gyerekkel kezdő 
gyermekotthon-hálózatot Böjte Csaba ferences szerzetes alapította, akit 
Istennel való perlekedéseiről, a bosszúról és a politikai 
szerepvállalásáról kérdeztünk.                                    </span></div><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix">
                        <div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-wrapper m_-1004013347432323845gmail-clearfix">
                                
                        </div>
                </div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
                                </span><div class="m_-1004013347432323845gmail-post-body"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
                                        
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Ritkán hirdetnek könnyűzenei koncertet ferences rendi 
szerzetessel. Most viszont az ön képével plakátolták tele a várost. Hogy
 fér össze ez a showman szerep a gyermekmentő szerzetessel?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az üzenet a fontos, amiért jövünk. Mert köszönni jövünk ötszáz 
gyerekkel. A Szent Ferenc Alapítvány az idén lett 25 éves, ezért már 
tavaly elkezdtünk azon gondolkodni, hogy miként köszönhetnénk meg 
mindazt a jót és szépet, amit a magyar emberektől kaptunk. Hogyan 
mondhatnánk hálát például annak a férfinak, aki immáron 16 éve minden 
december elején sorra járja házainkat és gondoskodik róla, hogy minden 
gyerek cipőjébe jusson Mikulás-ajándék? Először egy kultúrházra 
gondoltunk vagy egy templomra, de azután ideadták az Arénát. S akkor 
arra jutottunk, hogyha a focicsapatok hívhatnak idegenlégiósokat a 
fontos meccsekre, akkor a kovásznai gyerekek is együtt énekelhetnek 
többek között az EDDA együttessel. Azt szeretnénk, ha az est végére 
mindenki úgy érezné, hogy valóban jobb velünk a világ, fogyatékosokkal, 
árvákkal, út szélére taszítottakkal.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Egy ilyen nagyszabású koncert megszervezése nagy vállalkozás. Kaptak hozzá külsős segítséget?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Egy magyarországi filmrendező vállalta el ezt a munkát, de a mi 
ötleteinket is figyelembe vette. Minden otthonnak volt egy vágya, hogy 
kivel szeretne együtt énekelni. A felkért művészek pedig nagy lélekkel 
vállalták a fellépést. De úgy gondoljuk, hogy nemcsak ők zenélnek, mi 
meg tapsolunk, hanem közös produkció lesz. Délelőtt egyébként Erdő Péter
 bíboros nem mindennapi hittanórát is tart a gyerekeinknek, ahol én is 
mondok majd pár szót.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Honnan indult az alapítvány? Hány gyerek él az otthonokban ma?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
                
                </span><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix m_-1004013347432323845gmail-clear-banner-row">
                        <div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-wrapper m_-1004013347432323845gmail-clearfix">
                                <div id="m_-1004013347432323845gmail-lazy4095098" class="m_-1004013347432323845gmail-a8a263be m_-1004013347432323845gmail-goa-rtb" style="font-style:normal;text-align:center;margin-top:20px;margin-bottom:20px"><div style="line-height:0"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="display:block;color:rgb(192,192,192);font-style:normal;font-size:9px;line-height:15px;text-align:center"></span></span></div></div>
                        </div>
                </div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">1993-ban Déván nyílt meg az első otthonunk, jelenleg 83 helyiségben 
foglalkozunk gyerekvédelemmel. Ezen idő alatt, több mint hatezer gyermek
 fordult meg valamelyik otthonunkban. Közülük 3800 már kirepült, saját 
lábára állt.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span class="m_-1004013347432323845gmail-highlight-block-small">Büszke vagyok arra, hogy senki 
nem koldul, mindenkiből rendes, adófizető állampolgár vált. Igaz, nem 
mindenki maradt Erdélyben, sokan kijöttek Magyarországra, de 
Nyugat-Európában, sőt Amerikában is vannak gyerekeink. Többnek már van 
saját családja, sokan 3-4 gyereket nevelnek. De nagy örömmel tölt el, 
hogy unokát nem nevelek, mindenki gondoskodik a saját gyermekéről.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A múltkor összeszámoltuk, már ezernél is több unokánk van. Az idei tanévet 2100 gyerekkel kezdjük.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
<img src="https://24.p3k.hu/app/uploads/2018/09/d__tt20121202009-800x532.jpg" title="Böjte Csaba" alt="Csobánka, 2012. december 2.
Böjte Csaba ferences rendi szerzetes beszél a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap (MTVA) Jónak lenni jó elnevezéssel az alapítvány számára indított gyûjtésének nyitóeseményén a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csobánkai otthonában 2012. december 2-án.
MTI Fotó: Kovács Attila" class="m_-1004013347432323845gmail-wp-image-2185313 m_-1004013347432323845gmail-img-responsive" style="margin-right:0px" width="471" height="313">Böjte Csaba ferences rendi szerzetes beszél a Dévai Szent Ferenc Alapítvány csobánkai otthonában
<br>Fotó: Kovács Attila / MTI

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Ilyen nagyszabású dologra készült, amikor leverte a dévai romos kolostor kapujáról a lakatot 25 évvel ezelőtt?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A lakat leverése nem a kezdet volt, csupán az egyik állomás. ’56 után
 születtem, édesapámat börtönbe zárták emiatt, az ott elszenvedett 
nehézségek miatt meg is halt. Éreztem, hogy sok baj van a világgal, 
változtatni akartam, de tudtam, hogy kicsi vagyok ehhez. Arra jutottam, 
hogy a jóistennek is fáj az, ami történik, megkerestem hát a templomban,
 hogy beszéljük meg ezt a dolgot. A válaszokat azután sokszor 
átforgattam magamban. A bányában, ahol akkoriban dolgoztam, volt rá 
időm, de azért is mentem oda, hogy tisztázzam magamban az utamat.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Az édesapja halála miatt érezte úgy, hogy ki kell vonulnia a világból?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Amikor lehetett, kikértük a per iratait, közte volt az az öt ’56-os 
magyar forradalom leveréséről szóló vers is, ami miatt elítélték. Ha nem
 fogják perbe, ma már aligha lennének meg, de így megmaradtak. Ötéves 
voltam, mikor kiengedték és meghalt. Mint minden fiúgyerek, én is 
bosszút akartam állni érte. De azután jött a kérdés, hogy kin bosszuljam
 meg. A szekus tiszten, a bírón, a börtönőrön, a rendszeren? Végül arra 
jutottam, hogy az emberi tompaság, a sötétség a bűnös. Én pedig úgy 
oszlatom a sötétséget, hogy gyerekeket fogadok be és nevelek.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
                
                </span><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix m_-1004013347432323845gmail-clear-banner-row">
                        <div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-wrapper m_-1004013347432323845gmail-clearfix">
                                

                        </div>
                </div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span class="m_-1004013347432323845gmail-highlight-block">Remélem, mindegyik bölcsebb lesz annál, hogy más apját agyonverje. Ha úgy tetszik, ez az én bosszúm az apámért.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Lehetett volna tanár is. Soha nem fájlalta, hogy szerzetesként le kell mondania a saját családról, gyerekről?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A döntés előtt sokat másztam hegyet. Isten is egy nagy fehér csúcsnak
 tűnt, amit ha nem is kell meghódítanom, de legalább a közelébe kell 
kerülnöm. Nagy kíváncsiság és éhség volt bennem. Később arra jutottam, 
hogy az úrnak se tetszik, az amit lát, és biztosan azt akarná, hogy 
segítsek, így én megteszem, amit tehetek. Mind a 6000 gyerek írásban 
kérte Isten nevében, hogy fogadjam be, így mertem én ezt felvállalni.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Honnan jött a gyermekotthon-alapítás gondolata?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Már korábban is jártam az állami árvaházakat. A nyolcvanas évek 
második felében nagyon sok gyár, üzem bezárt Romániában, rengetegen 
kerültek az utcára. Anyák, gyerekek éheztek és koldultak az utcákon. 
Eleinte nem gondoltam árvaházra, csak meghívtam őket ebédre, azután 
egyre tovább maradtak, beszélgettünk, megfürödtek, ruhát váltottak. 
Később csináltam egy tábort. Az egyik ilyen egyhetes tábor végén az 
egyik kisleány elkezdett sírni, hogy ő nem akar hazamenni, mert nincs is
 hová. S akkor arra gondoltam, hogy ez a gyerek tavaly se járt iskolába,
 idén se fog menni, legyen úgy, tartson egy évig a tábor. De egyáltalán 
nem voltunk erre felkészülve. A román törvények se tették ezt lehetővé, 
de ott állt Déván egy romos használaton kívüli kolostor, aminek ugyan 
nem voltak ajtajai és ablakai, de legalább volt teteje. Így költöztünk 
be a gyerekekkel tulajdonképpen illegálisan, mert az épületet csak 
1999-ben adta vissza a román állam. Az első tanévet 20 gyerekkel 
kezdtük.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Honnan jött a többi gyerek?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
                
                </span><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix m_-1004013347432323845gmail-clear-banner-row">
                        <div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-wrapper m_-1004013347432323845gmail-clearfix">
                                

                        </div>
                </div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Mi próbáltuk ezt nagyon csendben csinálni, hiszen nem volt rá 
engedélyünk. De ha valaki bélyeget kezd gyűjteni, azt hamar megtudják a 
barátok és elkezdik hordani hozzá a bélyeget. Így jártunk mi is. A 
rokonság mellett, rendőrök, papok, tanárok hozták a gyerekeket, de volt 
olyan is, hogy maga a gyerek kopogtatott be hozzánk, hogy itt kell-e 
beiratkozni az árvaházba? Hivatalosan 3 éves kortól fogadunk be 
gyerekeket, de persze akadtak kivételek. Emlékszem, egyszer jött egy 
asszony karján egy nyolchónapos babával és mondta, hogy az állomáson 
lakik, nagyon hideg van, nem tudja se fürdetni, se etetni, itt hagyná a 
plébánián. A gyerek nélkül elmehetne dolgozni, bérelne lakást és aztán 
eljön érte, ha egyenesbe fordul, én meg addig ügyeljek rá. Aggódtam, 
hogy a gyerek sírni fog, mire azt válaszolta, hogy „Emese bátor 
kislány”. Az volt, és az anyja is tartotta a szavát. Mire Emese ötödikes
 lett, eljött érte, de addig is rendszeresen látogatta. Máskor egy 
koldus cigányasszony rimánkodott, hogy vegyem magamhoz az unokáját. Ma 
is látom magam előtt: szőnyegbe volt bugyolálva, ahogy kibontottam, az 
egész teste beborítva kakával. Egy koldusasszony ruháért csöngetett be 
hozzám, azután kocsival vittem a kórházba, de mire odaértem, megszült az
 autómban. Néztek is nagyokat, hogy egy szerzetes hoz egy szülőnőt. 
Kérdezték, mi az asszony neve, én meg csak annyit bírtam kinyögni, hogy 
hiszen még a sajátomat se tudom, nemhogy az övét. Végül ezt a gyereket 
is én neveltem fel.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
<img src="https://24.p3k.hu/app/uploads/2018/09/dkoko20111121009-800x600.jpg" title="Böjte Csaba" alt="Déva, 2011. november 13.
Böjte Csaba reggeliző gyerekekkel beszélget a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthonában, Déván. A ferences rendi szerzetes által létrehozott szervezet célja a Románia-szerte rossz körülmények között élő gyerekek és árvák felkarolása. Az alapítvány Románia több településén hozott létre gyermekotthonokat, ahol a gyerekek nevelőszülők irányítása alatt 8-10 fős családokban élnek. 
MTI Fotó: Kollányi Péter" class="m_-1004013347432323845gmail-wp-image-2185319 m_-1004013347432323845gmail-img-responsive" style="margin-right:0px" width="471" height="353">Böjte Csaba reggeliző gyerekekkel beszélget a Dévai Szent Ferenc Alapítvány Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthonában, Déván
<br>Fotó: Kollányi Péter / MTI

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Soha nem bizonytalanodott el? Nem támadt Önben kétely, hogy biztosan ezen az úton kell járnia?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Akadtak nehéz pillanatok. Mindjárt az elején is. A felszentelésem 
után Székre helyeztek ki. Az első szentmisémre nagyon felkészültem: négy
 oldalas székfoglalót írtam Arisztotelésszel és mindenféle bölcsekkel 
megtűzdelve. Hatan ültek a padokban, mind egyszerű falusi emberek. 
Néztek rám üveges szemmel: mit bántottuk mi, hogy ilyeneket mond nekünk?
 Volt, aki el is aludt. Nagy nehezen vége lett. S akkor én leültem a 
kereszt alá és nagyon nehéz lett a szívem:</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span class="m_-1004013347432323845gmail-highlight-block-small">hat év tanulás, hat év cölibátus,
 ezért? S mintha Jézus mellém ült volna: látod fiam, én meghaltam 
ezekért az emberekért a kereszten. No, akkor arra gondoltam, ez se volt 
valami nagy üzlet.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az ember sokszor megtapasztalja kicsinységét, ha kimegy a peremekre. 
Például, ha meg akarjuk magyarázni egy gyereknek, hogy még két hét van a
 szünidőig, nyomja le a fenekét és bírja ki, majd azután mehet az 
anyukája után valami messzi, csábító vidékre. Sokszor saját maguktól a 
legnehezebb megvédeni őket. De a Szent Ferenc Alapítvány olyan, mint egy
 nagy fa: van, aki fészket rak rá, van, aki odút váj benne, van, aki 
csak megpihen az ágain. Én nem akarok kalitkája lenni senkinek.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Az alapítvány ma már több tucat házat üzemeltet, több 
mint kétezer gyerekről gondoskodik Románia-szerte. Ez nyilván sok 
szervezési és gazdasági feladatot jelent. Mekkora szervezettel dolgozik?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Több mint háromszázan dolgoznak az alapítvánnyal. Mindenkinek megvan 
benne a feladata. Az én dolgom, hogy ennek a nagy családnak a gondjait 
megoldjam. Hiszem, hogy csak olyan feladatot kapunk, amit elbírunk. 
Legfeljebb időnként egy kicsit tovább kell rajta gondolkodnunk.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
                
                </span><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix m_-1004013347432323845gmail-clear-banner-row">
                        <div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-wrapper m_-1004013347432323845gmail-clearfix">
                                <div id="m_-1004013347432323845gmail-lazy4107159" class="m_-1004013347432323845gmail-a8a263be m_-1004013347432323845gmail-goa-rtb" style="font-style:normal;text-align:center;margin-top:20px;margin-bottom:20px"><div style="line-height:0"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="display:block;color:rgb(192,192,192);font-style:normal;font-size:9px;line-height:15px;text-align:center">HIRDETÉS</span></span></div></div>
                        </div>
                </div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Azért kesergett már azon, hogy a kapott adományok 
harmadát elviszi az adó és az alapítvány a bürokrácia fortyogó üstjében 
kering.</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ha veszek négy kenyeret, akkor csak hármat vihetek haza, mivel az 
alapítvány se kapja vissza az áfát, de ez így van Magyarországon is. Én 
viszont úgy tartanám jónak, ha én koldulok, akkor megtarthassam az 
egészet. A szabályok erdejében se könnyű haladni. Ha egy zsíros kenyeret
 akarok adni a gyerekeknek, akkor mindenféle szabálynak megfelelő 
konyhát kell felállítanom, a szakácsnőnek engedélyes diplomát szerezni, 
bonyolult kálváriát járni egyetlen tál ételhez.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Azért nem vesznek el teljesen a jogi útvesztőkben. Idén 
márciusban 50 millió forintnak megfelelő összeget nyertek a 
gyergyószentmiklósi Lázár-kastély felosztási perében, amit a legnagyobb 
tulajdonrésszel rendelkezőként, éppen a Szent Ferenc Alapítvány indított
 a többi örökös ellen.</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A kastély felét megkaptuk egy magyar családtól és felajánlottuk, hogy
 gyerekotthonként működtetnénk, de a többi örökös másként akarta 
hasznosítani, így inkább kifizették a részünket.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
<img src="https://24.p3k.hu/app/uploads/2018/09/dbelo20140125002-800x532.jpg" title="Az erdélyi gyergyószárhegyi Lázár-kastély" alt="Gyergyószárhegy, 2014. január 25.
Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb mûemléke a gyergyószárhegyi Lázár-kastély 2014. január 25-én. Az épület eddig a Hargita Megyei Tanács kezelésében, állandó képzõmûvészeti kiállításnak adott otthont, és nyaranta, évtizedeken keresztül képzõmûvészeti alkotótábor mûködött a kastélyban. Az örökösök ez évtõl szeretnék birtokba venni a létesítményt, ezért jelenleg a kiállított alkotások kiköltöztetése van folyamatban.
MTI Fotó: Beliczay László" class="m_-1004013347432323845gmail-wp-image-2185328 m_-1004013347432323845gmail-img-responsive" style="margin-right:0px" width="471" height="313">A gyergyószárhegyi Lázár-kastély
<br>Fotó: Beliczay László / MTI

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Volt egy másik 50 milliós adomány is, amit Ákostól kapott
 az alapítvány. Sokan úgy vélték, ez valójában fizetség volt azért, 
amiért ön megvédte a zenészt a női princípiumról tett kínos kijelentése 
után. Utólag sem érzi úgy, hogy hiba volt elfogadni?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nem. Ákosnak ugyanaz a tapasztalata, mint nekem. A felesége a 
drágasága, a gyerekei a szeme fényei. Ákos azt adta oda nekünk, amit 
sajtóperen nyert, így valójában azok adakoztak, akik őt beperelték.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>Tavasszal írt egy nyílt levelet, amelyben úgy 
fogalmazott, hogy a gyermek teszi férfivá a fiút, addig csak vázlat. 
Sokan zokon vették.</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
                
                </span><div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-container m_-1004013347432323845gmail-clearfix m_-1004013347432323845gmail-clear-banner-row">
                        <div class="m_-1004013347432323845gmail-banner-wrapper m_-1004013347432323845gmail-clearfix">
                                <div id="m_-1004013347432323845gmail-lazy4107160" class="m_-1004013347432323845gmail-a8a263be m_-1004013347432323845gmail-goa-rtb" style="font-style:normal;text-align:center;margin-top:20px;margin-bottom:20px"><div style="line-height:0"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="display:block;color:rgb(192,192,192);font-style:normal;font-size:9px;line-height:15px;text-align:center">HIRDETÉS</span></span></div></div>
                        </div>
                </div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A gyerek születésekor édesanya és édesapa is születik, olyan források
 fakadnak fel bennük, amelyek létezését előtte nem is sejtették. Nem azt
 mondom, hogy torzó, akinek nincs gyereke, inkább arra buzdítanék 
mindenkit, hogy ne féljünk kinyújtani a kezünket a gyerek ajándéka után.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>S éppen ön, aki olyan sok hányatott sorsú, elhagyott, 
kirekesztett, eldobott gyereket nevelt már fel, nem érzi úgy, hogy a 
gyermekvállalás súlyos felelősség?</i></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span class="m_-1004013347432323845gmail-highlight-block-small">A lét önmagában öröm. Sokan torz 
képzetet őriznek erről, de a gyereknek tőlünk nem limlomra van szüksége,
 csak önmagukra. Én nem tudok úgy bemenni egyik házunkba se, hogy ne azt
 gondolnám, hogy mindegyikük Isten remekműve, s csak nyert velük a 
világ.</span></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">

</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>A magyar kormány őszi jogalkotási programjában szerepel a
 terhesség-megszakítással kapcsolatos szabályok pontosítása. Helyeselné 
az abortusz szigorítását?</i></span></p>

<p>Nem erőst értem azokat, akik önként megfosztják magukat a gyerek 
jelentette kincstől. A gyerek gazdagság, még ha sokan azt is hiszik, 
szegényebbek lesznek a születésével. A gyerekeimnek ezt valahogy úgy 
magyarázom el, hogy ha leülnek az állomáson és újságpapírról lókolbászt 
esznek, akkor Isten ettől nem kap sírógörcsöt. De mennyivel jobb fehér 
abrosz mellett enni. Ugyanígy nem ítélem meg azokat a lányokat, akik egy
 buliban összefekszenek valakivel és gyermekük születik. De mennyivel 
másabb, ha biztonságban érezheti magát egy férfi mellett és büszkén 
mutathatja fel a gyermeket a családnak. Ha már élünk, miért ilyen 
fapados módon utazunk, miért nem ülünk business class-ra? Többet kellene
 arról beszélnünk, hogy mennyire sokat jelentünk mi emberek egymásnak. 
Tudom, hogy Nietzsche azt mondta, hogy az embertárs számunkra a pokol. 
Azt is látom, hogy tényleg sokan így gondolják. Nekem viszont maga a 
mennyország. A sok magányos ember csak senyved egyedül otthon és csak 
arra vár, hogy valaki végre megfogja a kezét.</p>

<p><i>A női princípium magyar kormány által emlegetett kiteljesedése a nők családi tűzhely mellé kötözését is jelentheti…</i></p>

<p>Keresztény emberként hiszek az örökkévaló életben. Márpedig a 
végítéletkor nem számít se a diplomám, se az autóm, se a karrierem, 
akkor már csak a társam, a gyerekeim, szeretteim állnak majd mellettem. A
 mai embereket megbűvöli a csomagolópapír, s nem nézik, mi van mögötte. 
Mi az, ami örök? Csak a lelkünk. Minden más elpusztul. A múltkor egy új 
nyugdíjalap létrehozásáról győzködött valaki, hogy milyen nagy siker 
lenne, milyen sokat hozna, ha én meg a gyerekeim reklámoznák. Szép 
összeget ajánlottak. Visszakérdeztem, tudják-e mit tartok én a legjobb 
befektetésnek? Csak néztek. Én „gyerekbőrbe” fektetem a pénzt. Abban áll
 legjobban, abban kamatozik a legtöbbet. Nem lett belőle üzlet.</p>
<img src="https://24.p3k.hu/app/uploads/2018/09/d_kos20170206011-1-800x533.jpg" title="Böjte Csaba" alt="Budapest, 2017. február 6.
Az Emberi Méltóság Tanácsának Emberi méltóságért díjával kitüntetett Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója az elismerés átadásán a II. kerületi Ökoházban 2017. február 6-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd" class="m_-1004013347432323845gmail-wp-image-2185334 m_-1004013347432323845gmail-img-responsive" style="margin-right:0px" width="471" height="314">Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

<p><i>Mennyire próbálja távoltartani magát a politikától? Nem érzi úgy, hogy a magyar kormánypárt kisajátítja magának?</i></p>

<p>Soha a 25 év alatt nem pályáztam én a kormányok támogatására. Én még 
az elején kiszámoltam, hogyha egymillió ember a Kárpát-medencéből ad 100
 forintot évente egyszer, akkor már meg is vagyunk. Ahogy a vízcsepp is 
apró magában, de együtt, már egy nagy hajót is elbír. Én is elmegyek, 
prédikálok, ha elég jól beszélek, többet raknak a perselybe. Ez a 
dolgom. Fogalmaztam én már meg kritikát a kormánypárttal szemben is. 
Senki szekerét nem akarom tolni.</p>

<p><i>Az áprilisi választások előtt azt nyilatkozta, hogy a 
stabilitást választja, mivel a forradalmi hevületnek nagy ára van. Sokan
 ezt úgy értelmezték, hogy a Fidesz mellett kampányol.</i></p>

<p><span class="m_-1004013347432323845gmail-highlight-block-small">Akkor jártam Szíriában, s aki 
látta a mostani Aleppo szétlőtt városát, nem kívánhatja a forradalmat. 
Ha valakinek jó ötlete van, álljon elő vele és kampányoljon. Nyugodtan, 
észérvekkel, nem egymás ellen feszülve.</span></p>

<p>Az Arénában rendezett koncert célja is csak annyi, hogy hitet tegyünk
 a gyerekek és az értük vállalt közös munka mellett. A legnagyobb siker 
is az lenne, ha egy év múlva keresztelőkápolnává alakíthatnánk az 
Arénát, ahol 300-500 gyereket keresztelhetnénk meg. Ha ki mernénk 
mondani egymásnak, hogy jobb veled a világ, mint nélküled, még akkor is 
ha horkolsz vagy néha hisztis vagy.</p>

<p><i>Munkásságát már számos díjjal, kitüntetéssel elismerték. Mekkora teher Kárpát-medence legismertebb ferences szerzetesének lenni?</i></p>

<p>A múlt héten is kaptam egy nagyon szép kitü<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style=""></span></span>ntetést. Még tavasszal az 
egyik nagy lányom meghívott az esküvőjére. Három évesen került be 
hozzánk, nálunk érettségizett le, most a kereskedelemben dolgozik. Szép,
 derék lány, mondtam, ott a helyem. A református tiszteletes azonban 
meglehetős zavarban fogadott, hogy nem én esketem majd a fiatalokat, 
mert engem ide örömapának hívtak. Irult-pirult a nagylányom, mire én 
megkérdeztem az oltár előtt ácsorgó fiútól, hogy szereti-e, meg fogja-e 
becsülni. S mivel igennel válaszolt, odaadtam neki a leány kezét. Én 
meg, mint egy jól nevelt örömapa, leültem a padba bőgni. Ezek az igazi 
díjak, amiket hogy is mondjam, a moly nem rág szét, a rozsda nem esz 
meg.</p>

<p><i><b>Az egyházon belül sem támadt irigye?</b></i></p>

<p>Szerzetesként engedelmességet fogadtam. Még egy gyerek se volt nálam,
 de én már leírtam az egyházi vezetőimnek, hogy gyerekek koldulnak és 
éheznek az utcán, nekem segítenem kell nekik. Az érsekem és a 
provinciálisom is megértette, és mind a mai napig támogatnak a 
feladatomban. Bármikor hívtam az atyákat, eljöttek. Rómába is meghívtak 
több konferenciára. Úgy érzem, benne vagyok az egyház fő vonalában. De 
tudom, hogy nem csinálhatja mindenki ezt. Nekem megadatott, hogy az a 
hivatásom, ami az életem.</p>

<p><i>Kiemelt kép:  Koszticsák Szilárd / MTI</i></p>
                                                                                                                        </div></div></div></div></div></div></div></div>

</div></div>