<div dir="ltr"><div dir="ltr"><div class="m_9014231691485456941et_main_title">
                                        <h1>Globális érdekeket szolgál az ENSZ</h1>
                                </div>

                                
                                                                <div class="m_9014231691485456941en-article-source-and-author">
                                                                                                                        <div class="m_9014231691485456941en-article-author">
                                                Fricz Tamás</div><div class="m_9014231691485456941en-article-author"><a href="https://magyaridok.hu/velemeny/globalis-erdekeket-szolgal-az-ensz-3404287/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809" target="_blank">https://magyaridok.hu/velemeny/globalis-erdekeket-szolgal-az-ensz-3404287/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201809</a><br>                                     </div>
                                                                        </div>
                                
                                
                                <div class="m_9014231691485456941entry-content m_9014231691485456941gmail-clearfix">
                                                                                
                                                                                                                                
                                        <div class="m_9014231691485456941en-article-fb-inline" id="m_9014231691485456941gmail-fb-root">
                                                <div class="m_9014231691485456941gmail-fb-like m_9014231691485456941gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></div>
                                        </div>

                                        <p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Jan Tinbergen Nobel-díjas közgazdász így írt 1993. december 
24-én a De Telegraaf című holland újságban: „Nem vagyok próféta, de úgy 
tekintek az ENSZ-re, mint az új világkormányra. Eddig nem mutatott fel 
erőt, a jövőben azonban ez meg fog változni.” </b></span>Igaza lehet-e Jan 
Tinbergennek? Mi lesz az Egyesült Nemzetek Szervezetéből?</p>
<p>A kérdés azért is fontos, mert<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> <span style="background-color:rgb(249,203,156)">sokáig, évtizedeken át az volt a fő 
dilemma a nemzetközi szervezettel kapcsolatban, hogy van-e értelme 
egyáltalán a létének, túl tud-e lépni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sóhivatal</span> jellegén.</span></b></span><span style="background-color:rgb(249,203,156)"> <b>Ugyanis </b>
<b>megalakulása, 1945 után Európára vasfüggöny hullott, kialakult a 
hidegháború korszaka a két világhatalom között, a nemzetek szövetsége 
pedig gyakorlatilag eszköztelenül állt a kapitalista és a kommunista 
tábor között, az érdemi és lényeges kérdésekről az Egyesült Államok és a
 Szovjetunió döntött, elszipkázva a levegőt a nemes célokkal megalakult 
szervezet elől.</b></span></p>
<p>Ekkoriban – egészen a közép- és kelet-európai rendszerváltásokig, a 
Szovjetunió megszűnéséig – <span style="background-color:rgb(255,255,255)">sokan gondolták azt, hogy az ENSZ is a 
Népszövetség útjára fog lépni, azaz csendesen kimúlik. </span>Joggal vetődött 
fel, hogy a Népszövetség után az ENSZ is az ebek harmincadjára juthat, s
 új nemzetközi megállapodásokra lesz szükség a Szovjetunió felbomlása, a
 hidegháború megszűnése, a demokrácia európai kiteljesedése időszakában 
ahhoz, hogy a világban a béke alapvető feltételei megteremtődjenek. 
Csakhogy éppen ez az időszak, amikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az egypólusúvá vált világ 
körülményei között megjelentek azok a nagyhatalmi és globális körök, 
amelyek a régóta dédelgetett koncepcióval álltak elő: világkormányra és 
új világrendre lesz szükség.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az első figyelemre méltó mozzanat az új főtitkár személye. António 
Guterres baloldali politikus, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát vezette
 2005 és 2015 között, elkötelezett híve a globalizmusnak</b></span> (nem keverendő 
össze a globalizáció­val), s ma már jól tudjuk, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szenvedélyes híve a
 globális migrációnak mint pozitív és állandóvá váló folyamatnak, 
céljának tekinti a migráció alapvető emberi jogként való elismerését.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A második fontos folyamat Szaúd-Arábia szerepének felértékelődése az 
ENSZ egyes szervezeteiben: 2015-ben a dúsgazdag királyságot választották
 meg a nemzetközi szervezet egyik <span style="background-color:rgb(217,234,211)">emberi jogi bizottságá</span>nak elnökévé.</b></span> 
Ezek után 2017-ben újabb érdekes döntés született, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szaúd-Arábiát 
beszavazták <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az ENSZ nőjogi bizottságába, amelynek feladata a nők 
jogainak védelme</span>.</b></span> Mi lehet ezeknek az ENSZ alapelveit megcsúfoló 
döntéseknek a hátterében? <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egyetlen elfogadható magyarázat</b></span> kínálkozik: 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Szaúd-Arábia szupergazdag elitje már jó ideje része a globális elitnek, 
nélküle nem születhetnek fontos világgazdasági és világpolitikai 
lépések.</b></span></p>
<p>S végül itt van a most zajló tárgyalássorozat az úgynevezett 
migrációs kompaktról. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A jelenlegi eljárás, melynek során a migrációt 
mint pozitív és állandó, természetes folyamatot akarják elfogadtatni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a 
Föld összes országá</span>val, már egyfajta modellje lehet egy új típusú 
működésmódnak,</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> amelyet most tesztelnek, s </span><b>amelynek lényege, hogy az ENSZ
 lényegé­ben véve globális normaadó és értékrendformáló (agymosó) 
szerepben jelenik meg.</b></span> Ez a későbbiekben <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>átalakulhat jogi kényszerítő 
erővel rendelkező, globális döntéshozó szereppé.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A migrációs kompaktot megalapozó elemzéseket</b></span>, háttér-dokumentumokat 
és elemzéseket<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> többek között Soros György irányítása alatt álló emberek 
készítették el</b></span>. Kiemelendő közülük Louise Arbour asszony, akit Soros még
 a Nyílt Társadalom-díjjal is kitüntetett. De <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ENSZ e témában például a
 totálisan migránssimogató Nemzetközi Migrációs Bizottsággal is 
együttműködik, </b></span>amelynek indiai származású titkára, nevezett J. G. 
Senapati úr egy cikkében arról értekezett, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ENSZ egy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">határok </span>
nélküli(!) világon dolgozik, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">s ő globális polgárként tekint magára<b>. 
</b></span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">O</span>ptimista lehet, hiszen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ENSZ a migrációs kompaktban lényegében véve 
kivenné <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nemzetek kezé<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ből </span>határvédelmet</span>,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> azt</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nemzetközi 
együttműködésben szabályozná, </b></span>természetesen <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szabad utat nyitva a 
migránsok beözönlésének.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ENSZ</b></span>-ben valóságossá és kézzelfoghatóvá váltak azok az 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elképzelések, amelyek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nemzetállamok szuverenitásának alapjait</span> 
számolnák fel </b></span>(ilyen a határvédelem és az önrendelkezés arról, ki élhet 
az adott országban). Ez közvetetten valóban <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>arra utal, hogy egyfajta 
globális, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nemzetek</span> feletti irányításra készül a nemzetközi szervezet,</b></span> ha
 nem is azonnal, de fokozatosan és következetesen.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Soros hálózatának igen markáns, mértékadó jelenléte az ENSZ 
döntéshozó csúcsain </b></span>azt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mutatja, hogy a globális pénzügyi elit az ENSZ-t
 alkalmasnak ítéli céljai megvalósítására; e célokat</b> pedig Soros 
nyilatkozataiból jól ismerjük:</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nyitott társadalmak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nemzeti határok </span>
lebontása, etnikai keveredés, globalizmus, multikulti és a többi.</b></span></p>
<p>Ez eddig nagyon szép, de van itt egy kis szépséghiba: a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Donald Trump 
által vezetett Egyesült Államok és a szuverenitását féltő Ausztrália már
 kilépett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a migrációs paktum</span>ból </b></span>– <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>és ugyanezt fontolgatja az 
Orbán-kormány is</b></span>. És<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> ez </b></span>nemcsak egy paktumból, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy 
világkoncepció</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ból való kilépést is jelent egyszerre</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vannak tehát 
szövetségeseink <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a globalizmus</span> elleni küzdelemben, nem is akárkik, és 
lesznek is még többen.</b></span></p>
<p><i>A szerző politológus</i></p></div>

</div></div>