<div dir="ltr">
<div class="et_post_meta_wrapper">
<h1 class="entry-title">Zrínyi Miklós, a szigetvári hős</h1>
<p class="gmail-post-meta"><span class="gmail-published">aug 30, 2018</span> | <a href="http://civilosszefogas.hu/category/bencze-izabella/" rel="category tag">Bencze Izabella</a>, <a href="http://civilosszefogas.hu/category/blog-hu/" rel="category tag">Blog</a> |<span class="gmail-comments-number"></span><br></p><p class="gmail-post-meta">
 <a href="https://magyaridok.hu/velemeny/zrinyi-miklos-a-szigetvari-hos-3426209/">https://magyaridok.hu/velemeny/zrinyi-miklos-a-szigetvari-hos-3426209/</a>

</p><p class="gmail-post-meta">A magyarok által már sokszor megvédett nyugat-európaiak megértik-e végre, hogy ki a magyar?</p></div><div class="entry-content">

<div class="en-article-source-and-author">
<p>Úgy tűnik, időről időre felszínre tör a kérdés: ki a magyar? 
Valószínű most is itt az ideje az elmélkedésnek, mert valahogy úgy 
alakul a világ, hogy beszélni kell erről.</p>
<p>De szögezzük le: a kérdés nem az, hogy ki a magyar állampolgár. Az 
állampolgárság jogi kategória, törvényben meghatározott feltételek 
szükségesek hozzá.</p>
<p>Azt fejezi ki, hogy a magyar állam és polgára között jogi kapcsolat 
van. Az állam védelmet nyújt polgárának, és a magyar előnyt élvez 
hazájában. Öröm, hogy a külhoni magyar állampolgárok száma a 
közelmúltban egymillióval nőtt.</p>
<p>De a valódi kérdés az, hogy ki a magyar? Ki az, aki nem csupán elvár a
 hazájától, hanem aki adni is akar nemzetének. Gondolatban, lélekben, 
szóban, cselekedetben.</p>
<p>Hány író, költő, politikus próbálta már a kérdést megválaszolni. 
Széchenyi István, Babits Mihály, Petőfi Sándor, Klebelsberg Kunó, Wass 
Albert, Teleki Pál és még sokan mások. A legbővebb elemzést talán Illyés
 Gyula adta a Ki a magyar? című írásában: „Az a magyar, aki bátran 
szembenéz a nép bajaival, a nemzet fejlődésének akadályaival. Aki a 
szabadságot meg akarja valósítani. Magyar az: aki nem bírja a homályt, 
sem a börtönben, sem a gondolataiban.”</p>
<p>Úgy tartjuk, magyar az, akinek felmenője is az, és beszél magyarul. 
De biztosan így van? Mindenesetre én magyarnak tartom Liszt Ferencet, 
aki lelkében, minden sejtjében, no és zenéjében színmagyar volt.</p>
<p>Bem apó cseh származású lengyel család gyermeke, mégis a magyarok 
szabadságharcának egyik legnagyobb magyar hőse lett. Petőfi, aki 
segédtisztje volt Bemnek, így írt Kossuthnak: „Gyalázat nélkül csak Bem 
oldala mellett lehet az ember”. Márpedig Petőfi véleményét indokolt 
figyelembe venni, mert biztos vagyok benne, hogy a szláv gyökerű 
Petrovics–Hrúz szülőpárostól született Petőfi magyarságát senki nem 
vonja kétségbe. Hogy miért kötöm össze Petőfi Bemről alkotott véleményét
 a ki a magyar kérdéssel? Azért, mert számomra a legütősebb 
meghatározást Tamási Áron adja: „Aki embernek hitvány, magyarnak 
alkalmatlan.”</p>
<p>Ennyi. Nem több, és nem kevesebb. A hitvány jelentése: rossz 
minőségű, silány. Vagyis a rossz minőségű, silány ember alkalmatlan 
magyarnak. Ismernek ilyent? Én igen.</p>
<p>Olyanokat is, akik kívülről magyarnak látszanak. Bocskaiban pózolnak,
 mert az „olyan magyar”, miközben csak jelmeznek tartják a gyönyörű 
ruhát. Vagy buzgón járnak templomba, hogy lássák keresztény 
elkötelezettségüket, majd otrombán támadják a másikat.</p>
<p>Szívükre tett kézzel éneklik a Himnuszt, majd sokmilliós villájukból 
jajveszékelnek a szegénységben élő nemzettársaikért. Sokan a humánum 
szentségével élnek vissza, hogy számukra milliárdokat hozó művi emberi 
jogokat erőltessenek a világra haszonleső idegenek százezrei számára, 
miközben gyalázzák a velük egyet nem értő magyar társaikat.</p>
<p>Többen külföldön jelentgetik fel hazájukat, mert ott látnak 
lehetőséget arra, hogy hazug módon befeketítsék nemzettársaikat. Ők mind
 magyarul beszélnek, de lelküket már rég eladták. Beálltak 
multinacionális Soros-bérencnek, zsoldosnak.</p>
<p>Ők bizony nem alkalmasak magyarnak. De nem alkalmasak magyarnak azok a
 „művészek” sem, akik Székelyföldön, Torockón, a Duna-napon nem merték 
elkezdeni a magyar Himnuszt énekelni, mert az „árthat” későbbi 
meghívásaiknak. Sajnos ez is megtörtént!</p>
<p>Mondjuk ki, nem alkalmas magyarnak az, aki akár szóban, akár tettben,
 hallgatással, ráutaló magatartással vagy csak gondolatban, de elárulja 
hazáját, nemzetét. Petőfi óta tudjuk, nem alkalmas magyarnak az, „Kinek 
drágább rongy élete, mint a haza becsülete”.</p>
<p>Ők nem érdemlik meg, hogy Szent István, a Hunyadiak – János, László 
és Mátyás –, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Széchenyi vagy az ’56-os 
hősök által imádott és védett ország lelki alkotói legyenek.</p>
<p>Lehetnek ugyan magyar állampolgárok, beszélhetnek akár még ékesen is 
magyarul, de a magyar lélekhez semmi közük. Mert rossz minőségű, silány 
emberek, legyenek bár ismert művészek, tudósok, politikusok.</p>
<p>A „hitványok” olyan célokat szolgálnak ki, amelyek ellentétesek a 
magyar nemzet, a magyar haza, a magyar identitás fennmaradásával.<br>
Az „anyázni” és „pelenkázni” méltóztató Orbán-fóbiásoknak üzenem: nem a 
magyar kormánnyal kell azonosulnia annak, aki magyar akar lenni, hanem 
azzal a politikával, amely ezeréves kultúránk, hitvilágunk, nemzetünk 
fennmaradásáért, megmentéséért, a „gyönyörű nőhöz”, a vén Európához való
 tartozásért harcol.</p>
<p>Aki ezt a harcot nem tudja felvállalni, aki nem akarja támogatni, aki
 ebben nem akar részt venni, aki bármi módon ez ellen a politika ellen 
fordul, vagy aki teljesen közömbös a jövőnket illetően, az mitől lenne 
magyar?</p>
<p>Akinek mindegy, hogy lesz-e még magyar szó száz év múlva, hogy 
eltakart arccal kell-e majd az unokájának az utcára lépni, vagy hogy a 
piros-fehér-zöldet felváltja a szivárványszín, az ugyan mitől lenne 
magyar?</p>
<p>A magyar egyenes jellemű, tisztességes, nyílt tekintetű, kemény 
fellépésű, de alázatos. Isten-, haza-, család- és munkaszerető. Nincs 
benne irigység és nem kárörvendő. Szókimondó, PC-mentes.</p>
<p>Szabadságvágya végtelen, de csak azt a szabadságot szereti, amely nem
 sérti mások szabadságát. Vendégszerető, de nem tűri, ha kihasználják. 
Törvénytisztelő és hiteles.</p>
<p>Nem ripacs és nem kétszínű. Nem hazudik, nem csal, nem lop. Nem 
hajlik, és nem nyúlik a gerince tetszés és kívánság szerint. Köze nincs a
 faj-, nem- és életgyalázó vagy -kiirtó izmusokhoz. A magyar magyarnak 
akar maradni, és tisztességes, emberi jövőt akar adni utódainak. Nem 
hitványat, érték nélkülit, multinacionálisat, globálisat, agymosottat, 
hanem magyar jövőt.</p>
<p>Nézem a közmédia Öt kontinens egy nemzet című műsorának augusztus 
25-i számát. Mindenütt a világon megemlékeztek külhoni magyarjaink 
országunk születésnapjáról, így a clevelandi magyar közösség is.</p>
<p>Úgy a 4. perc körül látható egy fiatal nő, akinek az arcát ugyan 
eltakarja a haja, de vakítóan fehér blúzában, kesztyűben 
rendíthetetlenül szeleteli a szent magyar kenyeret, mert sorban állnak 
érte nemzettársai.</p>
<p>Ő nem táncol, nem vigad, nem énekel, hanem szolgál. Alázattal, 
fáradhatatlanul, s minden bizonnyal szép haja alatt mosoly, szívében 
szeretet van, mert a Jóisten lehetőséget adott neki, hogy szeletelje a 
magyar kenyeret. Nekem ő a magyar.</p>
<p>Mostanában bizony szükségünk van olyan magyarokra, akiket példaként 
állíthatunk magunk elé: íme, ilyen a magyar. Augusztus végén, szeptember
 elején ki más lenne a példánk, mint egy igazán nagy magyar, Zrínyi 
Miklós, a szigetvári hős. Pontosabban Nikola Subic Zrinski. Hogy 
magyarnak született-e? Nem. Horvátnak. És mégis az egyik legnagyobb 
magyar hőssé vált. Miért?</p>
<p>Mert alkalmas volt magyarnak. Jellemes, egyenes gerincű, hűséges 
ember, aki mindhalálig kitartott elvei mellett. Törökellenes volt, mert 
azok hazáját, így családját, királyát veszélyeztették.</p>
<p>Keresztény volt, és megőrizte katolikus hitét. Rettenthetetlenül 
bátor volt, s nagy hadvezér. Ötvenezer törökkel vette fel a harcot a 
maga finanszírozta kétezer-ötszáz várvédő élén.</p>
<p>Megadhatta volna magát, hisz a török tisztelte és tartott tőle. 
Menthette volna az életét, de nem tette. Nem lett áruló. Példát akart 
mutatni, mert tisztessége, egyenes gerince, magyarsága tartást adott 
neki. 1566. szeptember 7-én lőtték le az oszmánok.</p>
<p>A várvédők is magyar szívűek voltak, így hősiességük okán a szultán 
hadjárata kudarcra ítéltetett. I. Szulejmán szeptember 6-i halála pedig 
harminc évre ellehetetlenítette a Magyar Királyság elleni további török 
támadást, és Közép-Európa megmenekült az oszmán hódítástól.</p>
<p>Richelieu bíboros a XVII. században így írt Zrínyiről: „Csodára volt 
szükség, hogy a Habsburg Birodalom fennmaradjon. Ez a csoda Szigetváron 
történt meg. Itt dőlt el a kérdés, hogy a kereszt uralkodik-e Európában 
vagy a félhold.”</p>
<p>Igen, Zrínyi magyar volt, magyarként cselekedett. Mert ilyen a 
magyar. Kérdés, hogy a hitványok és a magyarok által már sokszor 
megvédett nyugat-európaiak megértik-e végre, hogy ki a magyar.</p>
<p>Szerző: <em>Bencze Izabella jogász<br>
</em><br>
Forrás:Magyar Idők: <a href="https://magyaridok.hu/velemeny/zrinyi-miklos-a-szigetvari-hos-3426209/">https://magyaridok.hu/velemeny/zrinyi-miklos-a-szigetvari-hos-3426209/</a></p></div></div>

</div>