<div dir="ltr"><div dir="ltr"><font size="4">Az RTL alaposan túllőtt a célon</font><div class="et_main_title">
</div>
<div class="en-article-subtitle">
Egy végtelenül ízléstelen, primitív, népbutító sorozattal járatják le a vidéken élő embereket </div>
<div class="en-article-source-and-author">
<div class="en-article-author">
Jurák Kata <br></div><div class="en-article-author"><a href="https://magyaridok.hu/velemeny/az-rtl-alaposan-tullott-a-celon-3425363/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808">https://magyaridok.hu/velemeny/az-rtl-alaposan-tullott-a-celon-3425363/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808</a><br></div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix">
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></div>
</div>
<p>Nem kicsit lépte át már eddig is a konzervatív, polgári,
keresztény érzelmű emberek ingerküszöbét az RTL Klub által vetített
sorozatok többsége, így nem csoda, hogy elpártoltak a csatornától.</p>
<p>Talán ezért is nem figyeltünk fel eddig arra, hogy az egyébként
hangzatosnak tűnő, A mi kis falunk című sorozatban miként
gyalázzák-alázzák a vidéki kistelepülésen élőket az RTL Klub
forgatókönyvírói, akiknek ezúton is gratulálok, amiért minden, számunkra
fontos értéket sikerült sárba tiporniuk, és amiért a vidék
szépségeinek, értékeinek bemutatása helyett minden epizód egyfajta
lekicsinylést sugall, olcsó, buta poénokkal.</p>
<p>Ezt egyébként én, aki masszívan elzárkózom az említett csatorna által
sugárzott szennyáradattól, egészen addig nem is tudtam, amíg a napokban
a balliberális média el nem kezdte szintúgy gyalázni Morvai Krisztinát,
aki – szerintük – „képtelen leállni”, és most az RTL Klub sorozatát
támadja.<br>
Gondoltam, ha Morvai össztűz alá került egy sorozat miatt, akkor annak
egészen biztosan az az oka, hogy a képviselő asszony ismét a lényegre
tapintott. És tényleg.</p>
<p>Valószínűleg a nyájas olvasó is jól tudja, hogy a magyarságnak
kiemelten fontos szakrális terület a Pilis, Dobogókő környéke. Egészen
véletlenül az RTL Klub úgy találta megfelelőnek, hogy a XIII. század óta
szinte folyamatosan lakott, idilli patakvölgyben létrejött
Pilisszentlélek lenne a legalkalmasabb helyszíne annak a sorozatnak,
amelyikben „a magyar vidéki élettel humorizálnak”, bár ezt a
megfogalmazást azért némiképpen kiigazítanám azzal, hogy gyakorlatilag
kifigurázzák a falusi embereket, akiket alkoholistának, könnyen
befolyásolhatónak, butának, korruptnak ábrázolnak.</p>
<p>A történelem során üveghutájáról és pálos rendi kolostoráról ismert
Pilisszentlelket nemes egyszerűséggel átkeresztelték a sorozatban
Pajkaszegnek, ami az egyik balliberális portál szerint az RTL Klub
sorozatának köszönhetően vált ismertté (sic!). A magyarság történelmében
nem túl jártas újságíró egyébként azt sem felejtette el a filmben
látottakról elmondani, hogy ezek „a valóságban is történhetnének”.</p>
<p>Nem tudom, az olvasók hogy vannak vele, de én nem gondolnám, hogy a
falvakban gyakran előfordulna az, amit a sorozatban láthatunk. Én ugyan
csak egyetlen részt szenvedtem végig, de az bőven elég volt ahhoz, hogy
kiverje azt a bizonyos biztosítékot.</p>
<p>Az általam látott epizód a következőről szólt: a derék pajkaszegiek
egy lovat leitatnak alkohollal, amibe a szerencsétlen állat belepusztul.
A falubeliek nem keserednek el, megfőzik pörköltnek, majd a politika is
bekacsint a történetbe: az embereket pálinkával kínálják, hogy „tudják,
hova szavazzanak”, persze az ital metil-alkohol, így többen megvakulnak
tőle.</p>
<p>Az egyházi emberekről is igencsak izgalmas képet festenek le a
sorozatírók: a helyi plébános finoman szólva sem veti meg az alkoholt és
a menyecskéket sem, akik persze versengenek a kegyeiért.</p>
<p>A számomra érthetetlen módon sikeresnek mondott sorozat valamennyi
részét Pilisszentlelken forgatják, ahol mindössze 319 ember él –
csakúgy, mint a sorozatbeli Pajkaszegen. Az pedig nem igazán számít,
hogy milyen kép él róluk már most is a sorozat kedvelői előtt, akik
rendszeresen elzarándokolnak szelfizni a falu közepén felállított
szoborhoz, amely, bár kakaós briósként van aposztrofálva, leginkább
emberi ürülékhez hasonlít.<br>
És ez milyen vicces, igaz?</p>
<p>Pedig a környék több nevezetes látnivalóval is büszkélkedhet: a
Pilisszentkereszttől nem messze található szent kutat az 1860–70-es
évektől tartják számon, de híres arról is, hogy 1949. május 3-án a
tavaszi búcsún részt vevő 19 éves Erdei Matild a Historia domus szerint
súlyos bénulásból gyógyult meg. Sarlós Boldogasszony napján ünnepi
szentmisét tartanak a szent kútnál, amely egyben zarándokutak (Mária-út,
magyar zarándokút) és turistautak (sárga és kék kereszt) fontos
állomása is.</p>
<p>De erről valamiért nem forgattak az RTL-esek. Míg az Isten háta
mögötti faluként ábrázolt Pajkaszegen a kocsma és a templompótló a két
fő látványosság, addig a valódi településen bőven van mit megnézniük a
turistáknak. Az egyházi épület a rend feloszlatása után a ferencesek
kezébe került, majd elnéptelenedett, így ma már csak a romjai láthatók a
falu határában.</p>
<p>Három évvel ezelőttig a falu a béke szigete volt, aztán a „rendkívüli
kulturális értéket hordozó” A mi kis falunk forgatási helyszínévé vált,
ahol folyamatos a nagy létszámú stáb jelenléte, járművek, műszaki
eszközök dübörgése. A helyi lakosokat csendre intik, ha felvétel van és
ha forog a kamera, nem lehet ám csak úgy átmenni a szomszédhoz.</p>
<p>Az RTL Klub pechjére Morvai Krisztina tavaly nyáron éppen
Pilisszentléleken vett hétvégi házat, szemet szúrtak neki a jogsértések,
és minden létező fórumon megtámadta az RTL Klub forgatási engedélyét.
Morvai Krisztina szerint ugyanis a forgatás korlátozza a
mozgásszabadságot és a személyes szabadságot, továbbá az
ingatlantulajdonosok tulajdonosi jogait is.</p>
<p>Külön izgalmas kérdés, hogy a sorozatot miért nem egy épített
stúdióban, valahol a semmi közepén forgatják, hanem egy valódi
településen, ahol a gyerekek iskolába, az emberek dolgozni, az idősek
boltba járnak.</p>
<p>Morvai Krisztina a 2004. évi II. törvényre és egy 2016-os
kormányrendeletre hivatkozva azt kérte beadványában, hogy a települési
önkormányzat által vélhetően forgatáshoz megadott hozzájárulást
haladéktalanul vonják vissza, és a továbbiakban hasonló hozzájárulást
Pilisszentléleken történő rendszeres, illetve huzamos filmforgatáshoz se
A mi kis falunk, se más filmhez ne adjanak ki. Szerinte érthetetlen és
megdöbbentő, hogy „pont ezt az emelkedett hangulatú, kiemelkedő nemzeti
kincset jelentő települést szemelték ki egy ilyen »primitív« sorozat
forgatási helyszínéül”.</p>
<p>Mint jelezte, a hétköznapi életet is ellehetetlenítik a forgatások.</p>
<p>Beadványában azt írja: „Nincs lehetőség a falun belüli szabad
mozgásra sem, a naponta többszöri lezárások miatt egy kiló kenyér
megvásárlása is tervezhetetlenné válik, magam láttam több ízben, hogy
például a falu idős lakói megalázottan, csalódottan ballagnak hazafelé,
mert nem sikerült elintézni, amit szerettek volna. De láttam már a
könnyeit visszatartó, mélyen megalázott olyan idős asszonyokat is, akik a
faluban összefutva néhány szót váltottak volna egymással, de a stáb
rájuk ripakodott, hogy ne merjenek beszélni, mert felvétel van.”</p>
<p>Morvai szerint az RTL stábja még ennél is tovább megy. Állítólag arra
is képesek, hogy magántulajdonok területére engedély nélkül
behatoljanak, ott folyó munkákat korlátozzanak. „A tulajdonhoz való jog,
a mozgásszabadsághoz való jog és egyéb alapvető (emberi) jogok
szükségtelen és aránytalan korlátozása akkor is megengedhetetlen, ha
akár csak egyetlen embert érint” – jegyzi meg a jogász politikus.</p>
<p>Jelen esetben pedig háromszáz helyi lakosról van szó, akik
gyakorlatilag csak a hátrányát érzik annak, hogy a falujuk filmstúdió
lett. Kivéve persze azok, akik Morvai szerint rá vannak szorulva, hogy a
statisztadíjért elviseljék, hogy egy végtelenül ízléstelen, primitív,
népbutító sorozat használja fel őket.</p>
<p>Talán nem is az a legnagyobb baj, hogy a filmesek a faluban mit és
hogyan tesznek, hanem az, hogy mi tűrjük, hogy meggyalázzák az
embereket, sárba tiporják nemzeti értékeinket, a történelmünket, és
olyan értékeket közvetítsenek a gyerekeinknek, amelyek tökéletesen
ellentétesek mindazzal, ami számunkra fontos.</p>
<p>De azt gondolom, hogy a fizikai határvédelem után most a szellemi
honvédelem következik majd: megvédjük értékeinket, a gyerekeinket, a
társadalmunkat.</p></div>
</div></div>