<div dir="ltr">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180814_gagyor_peter_nehany_szo_a_gender_urugyen" target="_blank">Néhány szó a gender ürügyén</a></h1>
                <div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. augusztus 14. 12:04</div>
                                <div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0128/127864_gagyor_peter.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border: 4px solid rgb(224, 224, 217);" class="gmail-m_-595373389038873213gmail-CToWUd gmail-CToWUd" align="left"><br><span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Gágyor Péter</span> <br><span><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180814_gagyor_peter_nehany_szo_a_gender_urugyen?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808" id="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-count" class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-count" target="_blank">Mandiner</a></span></div><div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-clearer"></div>
                                
        
        <div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-info">
            <div>
                        </div>
            <div>
               
            </div>
            
            <div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-clearer"></div>
        </div>
       

                
        <p class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-lead">
            A genderelméletek és -kutatások  nem a kereszténydemokrata 
világkép hirdetőivel szemben bevethető neoliberális csodafegyvert 
jelentik. 
        </p>
                
        

                                            <div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-clr"><br></div>
                            
                <div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-clr"></div>
        
        <div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-text">
            <p>„<em>Őrmester: Nyeregbeee!<br>
Közlegény: Jelentem, nincsenek lovak.<br>
Őrmester: Ki kérdezett? Nyeergeeelj!”</em><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-ga1" class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-ga_img gmail-m_-595373389038873213gmail-CToWUd gmail-CToWUd"></p>

<p> <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-ga2" class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-ga_img gmail-m_-595373389038873213gmail-CToWUd gmail-CToWUd">Az eredendően sosem elég alaposan tájékozott tollforgató – 
ellentétben a pillanat kínálkozó vulgaritását kiélő kommentelőkkel – 
jobban teszi, ha utánanéz, -lapoz és -olvas a különös és kényesebb 
fogalmak jelentésének, értelmezésének.</p>

<p>Nem is csupán amiatt, mert olvasni könnyebb és kockázatmentesebb, mint írni és publikálni.</p>

<div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-keretes">Akinél ez mégis fordítva működik, ott eleve baj van.</div>

<p>Hiszen még a publicisztikai jellegű írásaink (naplóiban, 
publicisztikai jellegű köteteiben) talán legnagyobb magyar nyelvű 
művelője, Márai Sándor is a napi olvasás kihagyhatatlan gyakorlatát 
ajánlja önmagának és kollégáinak. És ez megszívlelendő. Még akkor is 
követendő módszer volna, ha manapság már a leírt szó kevésbé vésődik az 
emlékezés virtuális kőtábláiba, mint ez civilizációnk korábbi ideiben 
feltételezhető volt. A felelősség marad, még névtelenül is megmarad.</p>

<p>Európai eszmetörténetünk folyamán elegendő elriasztó példa gyűlt 
össze, ha kiragadjuk a liberális gondolat átplántálódását a brit 
társadalomból a francia viszonyok közé. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Míg az angolszász társadalmakban
 a mértéktartó társadalmi fejlődés jellegzetes kísérőjelensége, sőt 
koordinátora volt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a liberális gondolat,</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a kontinensen a hatása a saját 
ellentétébe fordult, utópiákat, káoszt és francia földön jakobinus 
vérengzést idézett elő.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A veszedelmes ideológiai árnyékából hatalmas pusztításokat tápláló 
eszmék képviselői (Marx, Lenin, Mao és a többiek) bújtak elő, fertőzték 
és irtották századokon át Kelet-Európa, Oroszország, Kína, Kambodzsa és 
más országok lakosságát. Majd e téveszmerendszer földrészeket 
testi-lelki nyomorúságba döntve terjedt egyre… és ma is uralkodnak 
elriasztó maradékai például Észak-Koreában, Venezuelában.</b></span> És 
fáradhatatlan motívumai még most is jelen vannak, sőt, veszélyes 
vírusként betokosodva lappanganak, identifikálhatóan kísértenek a világ 
demokratikusnak feltételezett országaiban is. Pedig tételezzük fel: 
Hume, Locke, Burke eszméi „esetleg” minden célzatos rosszindulat nélkül 
csupán „kisiklottak, félreértelmeződtek” a radikális közvetítők 
Voltaire, Diderot, Rousseau jelentős szellemi teljesítményei mellett és 
által.</p>

<div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Viszonylag rövid idő alatt alakultak át<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a jobbító szándékok</span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a szabadelvűség</span>ből diktatúrává.</b></span></div>

<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A jakobinus „eszmék” Franciahonban átmenetileg győztek, félresöpörtek
 val</span>lást, naptárat – igen, a múltak akarták végkép eltörölni. És 
eljutottak a néptömegek közé. Hatottak a gyakorlatban is a Bastille 
közbörtön ma is hagyományosan megünnepelt lerombolásától a 
jakobinusok kölcsönös kivégzésein keresztül a népirtás maradandó 
jelképéig, Vendée-ig. Ennyit hozott a szavak félreértelmezésének a 
diadala. Bár e néhány mondatban szélsőségesnek tűnhet ez a folyamat, 
viszont jelzi, hogy a „törés” lényege elsősorban az eszmék, fogalmak 
félreértésén, félreértelmezésén (tájékozatlanságon, tudás hiányon és a 
tömegek műveletlenségén) alapul.</p>

<p>Vagyis <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ahelyett, hogy megismernénk, tisztelnénk, értékelnénk az 
eszméket jelképező fogalmak üzeneteit, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">átváltunk előítéletes, 
„jelszavas”, végletes gondolkodásba és zsigereinkből ítélkezünk </span>
felettük.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>

</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Mai 
hétköznapjainkban a média <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sajnos erre a jelenségre rímel rá</span>. És a 
jelenünk borús képet tár elénk: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a kátyúból nem látszik</span> a táj, nincs 
horizont.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>

</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Így bánunk a genderrel, genderekkel is, mert mintha kollektív 
tudatunkban nem csak egyfajta gender volna, hanem többféle is akad. 
Ezért jobb, ha előzetesen biztonságból legalább kettőt 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">megkülönböztetünk.</span></b></span></p>

<p>A balliberális oldalra nem sorolható <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a href="http://www.mindennapi.hu/cikk/tudomany/kopp-maria-lett-a-gender-magyarorszagi-kepviseloje/2011-01-17/1078?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808" target="_blank">Kopp Mária is</a> kiállt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a gender</span> mellett:</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„<em>Lényeges,
 hogy a kereszténység egyáltalán nem azonos egy konzervatív 
állásponttal. Nagyon veszélyesnek tartom, amikor konzervatív egyházi 
körökben a gender ügyet elítélendő dolognak tekintik. Jelenleg 
kurzusokat tartok, mert<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> föl kell készíteni a fiatalokat</span> az új helyzetre,
 arra, hogy mit jelent a férfi és a női szerep a mai világban – a 
genderkutatás erről szól. Az igaz, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> vannak szélsőséges körök, 
amelyek próbálják más területre fókuszálni a kutatást, mondjuk a 
homoszexualitás propagálására, </span>de ez szűk kisebbség”.</em></b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Kopp Mária gondolataira is hivatkozó <a href="https://mandiner.blog.hu/2017/03/02/mindenkinek_ki_kell_kuzdenie_az_identitasahoz_szukseges_valaszokat_bagdy_emoke_a_mandiner_csaladnak?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808" target="_blank">Bagdy Emőke sem veti el <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a gendert</span></a> mint
 tudományos megközelítést, módszert. Viszont kritizálja</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a „szélsőséges 
köröket”, a divatos, tudománytalan genderkedést.</b></span> És Bagdy Emőke sem 
sorolható a balliberálisokhoz. „<em>Ebben a nagyon érdekesen alakuló 
világban az esélyegyenlőség szellemében nagyon messzire jutottunk a 
hagyományos férfi- és női szerepektől, súlyos határsértéseket követtünk 
el.  Olyan biológiailag megalapozott dolgokra mondunk nemet, amelyek 
automatikusan, reflexesen kifejlődtek férfiban és nőben, mert mindenek 
fölé helyezzük a gendert, a társadalmi nemet azzal, hogy majd mi 
eldöntjük, hogy melyik nemhez tartozunk, és tesszük mindezt azért, mert 
ezt is az emberi szabadságjoghoz tartozónak véljük</em>”.</p>

<p>Bencsik Gábor <a href="https://www.facebook.com/bencsik.gabor.311/posts/10212153870910750?utm_source=mandiner&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808" target="_blank">szerint sem ütközik a gender a tudományos és politikai világképünkkel</a>,
 sőt, még a vallásosságunkkal sem. Sok fontos és hasznos tudományos 
megközelítést jelenthet, változó világunkban például a hagyományos 
családi értékeink társadalomba illeszkedésének kérdéseiben, vagyis a 
változó jelenünkben a változó társadalmi szerkezetekben.</p>

<p>Feltételezhetjük tehát, hogy a genderelméletek és -kutatások nem a 
kereszténydemokrata világkép hirdetőivel szemben bevethető neoliberális 
csodafegyvert jelentik. </p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Önreprodukcióra már évtizedek óta képtelen földrészünkön</b></span> v<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>alóban 
szükség volna olyan (nevezzük akár <span style="background-color:rgb(217,234,211)">gendernek</span>) tudományos kutatásokra, 
amelyek a nő, a család és a férfi társadalmi szerepének változásaira, a 
női egyenjogúság-egyenértékűség ütközésére, az anyaszerep 
kiteljesedésére vonatkoznának.</b></span></p>

<p>Van azonban a másik gender-mozgalom. Elég ha beleolvasunk <a href="https://888.hu/article-emiatt-buszkek-soros-egyetemere-a-liberalisok?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808" target="_blank">egyes válogatott tematikus listákba</a>.</p>

<p>És nem sorolom a napi sajtóban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> rémhírként ható különleges névmás 
gondokat, a kamaszkori hormonkezeléseket <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a született férfi-női 
identitással</span> szemben, a többtucatnyi választott identitást és az egyéb 
gender-abszurditásokat.</b></span> Alaposabb elemzéssel <a href="https://mandiner.blog.hu/2014/07/03/felreertett_gender?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808%20http://mandiner.hu/cikk/20170310_szilvay_gergely_miert_is_lett_szitokszo_a_gender" target="_blank">szolgálhat Szilvay Gergely</a>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„</b></span><em><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
 szociálpolitikák vizsgálatával sincs baj, ahogy az is dicséretes, ha 
egyenlő munkáért egyenlő fizetés jár </b></span>(bár egyáltalán nem biztos, hogy ez
 ügyben rosszul állunk, csak a tétel hangoztatói </em><a href="http://www.nationalreview.com/author/carrie-lukas?utm_source=mandiner&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808;utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808" target="_blank"><em>rossz helyen vizsgálódnak</em></a><em>),
 n<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>agyszerű a részmunkaidős távmunka lehetősége is, meg a szülés- és 
családbarát munkahely. .. vannak közös pontok, ahogy Kopp Mária 
munkássága is mutatja.” </b></span></em></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az eltúlzott gender-jelenségek tévelygéseikben felidézik a korai liberalizmus esetének kezdeteit a francia jakobinusokkal.</b></span></p>

<p>Megemlíthető a gender témával kapcsolatban még a kommentek, 
bulvárjellegű cikkek olykor nyomdafestéket alig tűrő, zsigeri üzenetei. 
Megemlíthetők, bár nem érdemelnek elemzést, mint ahogy a kocsmai afférok
 sem méltóak arra, hogy azokat a krónikák megörökítsék. Végül is 
magánütközetek vagy fontoskodások ezek, s amennyiben mégis válaszol a 
kipécézett partner, felidézik a játszóterek homokozóinak viszályát 
(„enyém a vár – tiéd a lekvár” – tehát a félrelöklek), e műfajban is 
méltatlan agresszivitását.</p>

<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amin mindenképpen el kellene gondolkodnunk, az a szavak és fogalmak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
felületes kezelése, gyakori (talán tudatos?) félreértelmezése, majd 
jelszavakba közhelyesítése és végül elutasítása</span>.</b></span></p>

<div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-m_5484959306594011327gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elutasítás. a megvetés</span> mind a jobboldali, mind az ellenzéki publicisztika univerzális fegyvere.</b></span></div>

<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Ez azonban önpusztító fegyver, talmi pillanatnyi győzelmekhez vezet 
pusztán.</span> Távlatilag így eleve értelmetlen: csökkenti, 
sőt rögeszmecserévé degradálja a társadalmi párbeszédet, aminek eleve 
csak annyiban lehet értelme, ha vitáinkban ellenkező véleményeket 
ütköztetünk. Ilyen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">vitákat</span> félreértett, félreértelmezett szavakkal 
képtelenség folytatni.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ilyenkor bizony visszasüllyedünk abba a bizonyos kátyúba, ahonnan nem
 <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nyílik kilátás</span></b></span>, ahonnan közhelyeink rabságában pusztán csak önmagunkat 
is meggyőzve elképzeljük, amit nem ismerünk, s amit ezért olyan szívesen
 elutasítunk. Logikánkat ilyen esetekben heves 
pártos szenvedéllyel, felfokoz<wbr>ott hangerővel, vulgáris 
megfogalmazásokkal és megjátszott magabiztossággal helyettesítjük.</p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <em>polkorrekt</em> alkalmazása az ideologikus gondolkodás kényszerének a (mellék-) terméke</b></span>. „<em>Az
 ideológiára nincs ellenszer, mert éppen azoknak a kognitív 
képességeknek a terméke, amelyektől értelmesek vagyunk. ... 
Többféleképpen is képesek vagyunk cselekedni, más-más eszközzel, céllal 
és melléktermékkel</em>” – mondja Steven Pinker.</p>

<p>A „polkorrekt” kommunikáció kényszere a valóságban devalválja 
fogalmaink, eszméink eredeti jelentését. Már Edmund Burke is bírálta 
Franciaország ilyen irányú, korabeli polkorrekt eufemizmusait a 
jakobinus forradalom idején<em>: „A nyelv teljes eszköztárát szolgálatba
 állítják, hogy szinonimákat és körülírásokat találjanak a mészárlásokra
 és a gyilkosságokra. Semmit nem neveznek a nevén. A mészárlás hol </em><em>zavargás, </em><em>hol </em><em>forrongás, </em><em>hol </em><em>túlkapás; </em><em>hol pedig</em> <em>a forradalmi hatalom túlhajtott gyakorlása</em><em>” .</em></p>

<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Sajnos a jobboldali publicisztika <span style="background-color:rgb(234,209,220)">néhány művelőjének is sikerült a <em>polkorrektre válaszoló</em>
 tükörreflexeivel megvető mázat kevernie </span>többek között az ateizmus 
fogalmára anélkül, hogy akár statisztikailag utána számolt volna a 
jelentős személyiségek (tudósok, művészek, gondolkodók, sőt, 
Nobel-díjasok) között az ateisták nem csekély arányára.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>

</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A felvilágosodás, liberalizmus fogalma sem járt jobban, gyakran 
pestises értelmezést kaphatott… Pedig ha csak vázlatosan végiggondoljuk a
 nemzeti mozgalmaink „felvilágosultjait, liberálisait, ateistáit”,</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> rögtön hitelüket vesztik a felületes, mindent elutasító értelmezések.</b></span></p>

<p>És<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> most a gender került sorra. Hogy kell-e e témakörre tanszék, azt a
 szakemberek jól vagy rosszul döntsék majd el.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A veszély a 
félreértelmezett fogalmak eltúlzottan intenzív média-körforgásában 
rejlik</b></span>. És végül is teljesen mindegy, hogy a műveletlenség vagy a 
túlzott megfelelni vágyás, </p></div><div class="gmail-yj6qo"></div><div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-yj6qo gmail-adL"></div><div class="gmail-m_-595373389038873213gmail-adL gmail-adL">

</div><div class="gmail-adL">

</div>

<br></div>