<div dir="ltr">
<div class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-articletext">
                
                <h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180802_jordan_peterson_veszelyes_emberek_tanitjak_a_gyermekeidet" target="_blank">Jordan Peterson: Veszélyes emberek tanítják a gyermekeidet</a></h1>
                <div class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180802_jordan_peterson_veszelyes_emberek_tanitjak_a_gyermekeidet" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/201808<wbr>02_jordan_peterson_veszelyes_<wbr>emberek_tanitjak_a_gyermekeide<wbr>t</a><br></div>
                                <div style="margin:5px 5px 5px 0px"><b>Írta: Kálló Sámuel </b></div><p class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Ha nem állítjuk meg, a posztmodernizmus fogja meghatározni 
Amerikát és az egész nyugati világot, ahogyan már teszi ezt 
egyetemeiken” –figyelmeztet Jordan Peterson a Prager University 
videójában.
        </span></p>
                
        

                                            <div class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-clr"></div>
                            
                <div class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-clr"></div>
        
        <div class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-text">
            <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Dr. Jordan Peterson ma az egyik legnépszerűbb, ugyanakkor
 legmegosztóbb személyek közé tartozik a nyugati világban. A klinikai 
pszichológus elismert szakértőként</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>komoly erőfeszítéseket tett és tesz a
 józan gondolkodás és beszéd népszerűsítése érdekében.</b></span> A Mandiner 
márciusban <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180318_jordan_peterson_portre?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808" target="_blank">közölt portrét Petersonról, a józan ész harcosáról</a>.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-ga1" class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-ga_img"></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Két hónapja a Prager University <a href="https://www.youtube.com/channel/UCZWlSUNDvCCS1hBiXV0zKcA?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808" target="_blank">YouTube-csatornáján</a></span><wbr><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> sz</span>okásához híven karakteres kijelentéseket fogalmazott meg egy rövid, de annál tömörebb <a href="https://www.youtube.com/watch?v=LquIQisaZFU&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201808;t=29s" target="_blank">videóban</a>.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-ga2" class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-ga_img"></p>

<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Kemény mondattal kezd: <i>„Lehet, hogy nem veszi észre, de valójában veszélyes embereket támogat”. </i>Ezután
 röviden kifejti, </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">kikről is van szó: azokról az </span><b>elsősorban 
nyugat-európai és amerikai egyetemi tanárokról, akik hajdan a '60-as 
évek diáklázadásainak és hippimozgalmainak elkötelezett résztvevői 
voltak</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">, akiknek célja, hogy</span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><b>tudományos köntösbe bújtatva átformálják<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a fiatalok </span>gondolkodásmódját,  </b><b>s ezzel </b></span><i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„aláássák<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a nyugati civilizációt,</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> amit </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ők korruptnak, elnyomónak és patriarchálisnak tartanak”.</span></i></p>

<p>Azok, akik gyermekeik felsőoktatási képzését finanszírozzák,<font size="4"><u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b></span><i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„valójában
 olyan ideológiát támogatnak, mely </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>szerint </b><b>minden igazság szubjektív, a 
természetes nemi beállítottság társadalmilag kialakított</b></span></i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>, <i>valamint hogy a nyugati világ az okozója minden harmadik világbeli problémának” .</i></b></span></u></font></p>

<p>Természetesen <font size="4"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szubjektív igazságfelfogás az egyik legrégebbi és 
legmélyebben gyökeret vert eleme ennek a „progresszív” ideológiának.</b></span></font> 
Továbbra sem szabad elszakadnunk a nyitottságtól, hogy logikus és 
tisztességes érveléssel próbáljunk meggyőzni másokat, illetve várjuk is 
el másoktól, hogy ilyen módszerekkel éljenek. De ez nem szubjektív 
igazságok létezését jelenti, hanem nyitottságot mások 
gondolkodásmódjára.</p>

<p>Egy másik érdekes aspektus, hogy<font size="4"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> amennyiben létezik objektív igazság,
 ahogyan a Biblia is ezt állítja és képviseli, az kizárja<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a szubjektív 
igazságok létezését</span>, és az egyes emberek értékrendjét <u>az objektív 
mércéhez való viszonyulásuk alapján</u> különbözteti meg.</b></span></font></p>

<p>Ennél már sokkal tisztázottabb kérdés – mármint gondolkodó 
fejekben – a szexualitás kérdése.<font size="4"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A nemi beállítottság szociális 
kialakítottságát <span style="background-color:rgb(217,234,211)">alapjaiban rengeti meg az a tény, hogy évezredeken át 
minden egyes kultúrában azonos volt a nemi különbségek és természetüknek
 felfogása, míg a szociális berendezkedés igen sokszínű volt</span>.</b></span></font></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A nyugati világ felelősségével kapcsolatban</b></span> sem szabad sarkítanunk, 
hiszen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nyilvánvalóak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a gyarmatosítások okozta problémák</span> még napjainkban 
is, de ez korántsem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok és Európa okolható minden válságban szenvedő ország állapotáért.</b></span></p>

<p>Egyrészről azért, mert a történelem során <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>minden hódítás és birodalom
 jellegzetes vonása volt az elnyomás és a rabszolgatartás,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de csak a 
nyugati világra jellemző <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a rabszolgaság</span> általános eltörlése</b></span>. Másrészről,
 a mai afrikai és ázsiai problémák legsúlyosabb gócai, a fegyveres 
konfliktusok legtöbbször vallási okokra vezethetők vissza, amik 
országokon is átívelnek (!), tehát nem csupán a felelőtlen határhúzások 
termékei.</p>

<p>Peterson<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ezen ideológia élharcosait <font size="4"><i>„posztmodernistákn<wbr>ak”</i> nevezi, akik </font><i><font size="4">„agresszívan erőltetik »progresszív« felfogásukat </font>az egyetemeken”</i>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Megemlíti </span>a. <i>„nyelvrendőrséget”, a</i>kik éber vigyázói a <i><font size="4">„politikailag korrekt beszéd</font>nek”</i>, mely már kezd<font size="4"> orwelli hangulat<font size="2">ot idézni </font>a közéletben, a médiában és az oktatásban</font> egyaránt.</b></span></p>

<p><i>„<font size="4"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A mai nyugati elitegyetemeken már nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kritikus gondolkodásra, 
világos és józan megfogalmazásra</b></span> </font><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><font size="4">tanítanak</font>, így könnyebben<font size="4"> elültethetik a
 diákok fejében a »progresszív« oktatók destruktív felfogásukat.</font></b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ma már 
lehetséges letenni úgy egy angol nyelvi diplomát, hogy <font size="4">az illető sosem 
találkozott</font></b></span><font size="4"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Shakespeare-rel,</b></span></font> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><font size="4"><b>aki csak egy azon halott fehér férfiak 
közül, akik egy »elnyomó társadalom korában« éltek”</b></font></span> </i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>– fogalmaz.</b></span></p>

<p>A professzor <font size="4"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az új liberális felfogást <u>egy </u><i><u>„szentségtelen-</u><u>háromság</u>ban<wbr>”</i> mutatja be, melynek tagjai: <u>sokszínűség, </u></b></span></font><font size="4"><u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyenlősé<wbr>g, befogadás</b></span>.</u></font></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A sokszínűség természetesen nem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a véleményekre, gondolkodásmódra</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hanem az <i>„etnikai és nemi diverzitásra”</i> vonatkozik.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egyenlőség többé nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a <i>„lehetőségek egyenlőségét”</i></b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hanem az <i>„eredmények egyenlőségét”</i> takarja. </b><b>A befogadás </b></span>pedig <i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„identitáson alapuló kvótákkal elérni kívánt félreértelmezett felfogás</b></span>a a liberalizmusnak”</i>.</p>

<p>Peterson úgy folytatja<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>: <i>„A neoliberális felfogásban már csak 
másodlagosak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a klasszikus emberi jogok, mint például a szólásszabadság. </span>A
 »progresszívek« számára nem létezik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">emberek olyan csoportja, akik 
megosztják gondolataikat és konszenzusra törekszenek.</span> <font size="4">Az ő világuk 
inkább egy hobbes-i rémálom, melyben <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a különböző identitású csoportok</span> 
küzdenek a hatalomért. Nem pusztán helytelennek tartják a saját 
ideológiájukkal<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> szembemenő felfogásokat</span>.</font> Egy elnyomó rendszer részeinek 
látják<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> őket, </span>és erkölcsi kötelességüknek tartják hogy elfojtsák és 
korlátozzák kifejezésüket”.</i></b></span></p>

<p>Jellemző továbbá – tisztelet a kivételnek – a neoliberális 
gondolkodásra, hogy akár szavakkal kifejezik, hogy tisztelni kell mások 
véleményét, de <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>meghökkennek, ha az övékkel<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> ellenkező állásponttal</span> találkoznak – főleg ha az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">védhető</span>.</b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kapitalizmust</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ugyancsak mérgezőnek tartják és </b></span><i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„nem fogadják el</b></span>,
 <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy az ezen alapuló gazdaság </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>miatt engedhetik meg – a történelem során
 először – emberek tömegei a rendes táplálkozást, otthont, ruházkodást, 
közlekedést, sőt a szórakozást és az utazást”</b></span></i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>.</b></span></p>

<p>Arról is beszél: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><i><font size="4">„A posztmodernisták nem hisznek<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az individuum</span>ban
 sem. Számukra <span style="background-color:rgb(217,234,211)">minden ember</span> csupán képviselője <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az etnikai származásának,
 nemének és szexuális irányultságá</span>nak. Ráadásul az emberek két nagy 
csoportra oszthatók: elnyomókra, és áldozatokra. (...)</font> Az áldozati 
szerep kijátszása pusztán eszköz a másik fél leuralására, illetve a 
csoportok közti konfliktusok szítására”.</i></b></span></p>

<p><i><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/07/prager_university.jpg" style="margin-right:0px" width="188" height="94"></i></p><font size="4">

</font><p><font size="4">Peterson szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezen felfogások hátterében Karl Marx filozófiája 
áll, melyben a gazdagok az elnyomók, és a munkások az elnyomott 
áldozatok. Azonban Marx további céljai közé tartozik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a vallás (am</span>i ugye <i>„a nép ópiuma”</i>) megszüntetése, valamint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nemzetek és a hagyományos családmodell </span>szétrombolása </b></span></font>– ismerősen hangzik?</p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ahol azonban filozófiáját gyakorlatba ültették (Szovjetunió, Észak-Korea, Kína, Kambodzsa, Vietnam), hatalmas pusztításokat végeztek és több mint százmillió ember halálát okozták</b></span> a nevében.</p>

<p>És akár hajtottak végre ideológiai változtatásokat, akár nem, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Marx 
volt az, aki a fő irányvonalat és az alapokat szolgáltatta</b></span> – ráadásul 
nem csak<u> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kommunizmus,</b></span> </u>hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u> a nácizmus</u> számára is,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>figyelembe véve 
szélsőséges antiszemitizmusát. <font size="4">Marx volt az, aki az <u>erőszakos és 
megbélyegző kritika </u>alapjait letette.<i> „A kritika nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a fej 
szenvedélye</span>, hanem a szenvedély feje. Nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">bonckés,</span> hanem fegyver. 
Tárgya: az ellensége, akit nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">megcáfolni,</span> hanem megsemmisíteni akar.”</i></font></b></span></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><font size="4">A mai nyugati mainstream médiában mindezek az eszközök napról-napra 
észrevehetőek,</font> </b></span>és pont azt használják célszemélynylveinek örökre a történelem szemétdombján 
kellett volna maradniuk, ma mégis az ő <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gondolatain alapszik – 
Nietzschével karöltve – a nyugati világ új vallása, a neoliberalizmus, </b><b>
melynek ideológiájával átitatott elit oktatást ma dollármillárdokkal 
támogatják.</b></span></p>

<p><i>„Ha nem állítjuk meg, a posztmodernizmus fogja meghatározni 
Amerikát és az egész nyugati világot, ahogyan már teszi ezt 
egyetemeiken” –</i> zárja szavait Jordan Peterson.</p>
        </div>
                                    <div id="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-article_billboard2" class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-nbanner">


<ins class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-adsbygoogle" style="display:inline-block;width:640px;height:0px"><ins id="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-aswift_1_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:640px;background-color:transparent"><ins id="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-aswift_1_anchor" style="display:block;border:medium none;height:0px;margin:0px;padding:0px;width:640px;background-color:transparent;overflow:hidden;opacity:0"></ins></ins></ins>

</div><div class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-clr"></div>
                                    </div>
        



    




<div class="m_-1730613461031092978m_6952742024090739928gmail-taglist"><a href="http://mandiner.hu/tag/kulfold/" target="_blank"></a></div>

<br></div>