<html xmlns:v="urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o="urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w="urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns:m="http://schemas.microsoft.com/office/2004/12/omml" xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40"><head><meta http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=utf-8"><meta name=Generator content="Microsoft Word 15 (filtered medium)"><style><!--
/* Font Definitions */
@font-face
        {font-family:"Cambria Math";
        panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;}
@font-face
        {font-family:"Calibri Light";
        panose-1:2 15 3 2 2 2 4 3 2 4;}
@font-face
        {font-family:Calibri;
        panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;}
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
        {margin:0cm;
        margin-bottom:.0001pt;
        font-size:12.0pt;
        font-family:"Times New Roman","serif";}
h1
        {mso-style-priority:9;
        mso-style-link:"Címsor 1 Char";
        mso-margin-top-alt:auto;
        margin-right:0cm;
        mso-margin-bottom-alt:auto;
        margin-left:0cm;
        font-size:24.0pt;
        font-family:"Times New Roman","serif";
        font-weight:bold;}
a:link, span.MsoHyperlink
        {mso-style-priority:99;
        color:blue;
        text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
        {mso-style-priority:99;
        color:purple;
        text-decoration:underline;}
p
        {mso-style-priority:99;
        mso-margin-top-alt:auto;
        margin-right:0cm;
        mso-margin-bottom-alt:auto;
        margin-left:0cm;
        font-size:12.0pt;
        font-family:"Times New Roman","serif";}
span.Cmsor1Char
        {mso-style-name:"Címsor 1 Char";
        mso-style-priority:9;
        mso-style-link:"Címsor 1";
        font-family:"Calibri Light","sans-serif";
        color:#2E74B5;
        mso-fareast-language:HU;}
span.E-mailStlus19
        {mso-style-type:personal;
        font-family:"Calibri","sans-serif";
        color:#1F497D;}
span.E-mailStlus20
        {mso-style-type:personal-compose;
        font-family:"Calibri","sans-serif";
        color:windowtext;}
.MsoChpDefault
        {mso-style-type:export-only;
        font-size:10.0pt;}
@page WordSection1
        {size:612.0pt 792.0pt;
        margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;}
div.WordSection1
        {page:WordSection1;}
--></style><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026" />
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1" />
</o:shapelayout></xml><![endif]--></head><body lang=HU link=blue vlink=purple><div class=WordSection1><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'>Kedves Lista, igen, jó lenne már végre ezen a területen is tisztán látni: miért kellett a korábban kiválóan, a várban, a Táncsics utcában működő műemlék-felügyelőséget szétverni? Aztán követhetetlen struktúrákba (Forster Központ, stb.) száműzni a felügyelőség hatósági feladatait? <o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'><o:p> </o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'>Nem átlátható, hogy momentán kinek, mely szervnek a feladata a műemlékek megóvása, a felügyeleti jogkör gyakorlása! Az pedig még kevésbé, hogy miért, kinek-kiknek az érdekében tart még ma is ez a gyalázatos leépítés…<o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'><o:p> </o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'>Nem messze tőlem áll (még) a Diana u. 15., a volt Herz villa, egy klasszicista csoda, amúgy országos műemlék (volt?). Tavaly nyáron véletlenül (?) felgyulladt a tetőszerkezete, a tűzoltók elráncigálták az izzó tető-lécekről a fedő bádogot, ami a mai napig úgy maradt. Hó, eső, minden őszi-téli undor akadálytalanul hullik be a termekbe. A villába csak az nem megy be, aki nem akar, az ebek harmincadja kifejezés az állapotára nézve nem túlzás. Vélhető, hogy a tulajdonos nem az állagmegőrzésben, nota bene a helyreállításban érdekelt, hiszen Buda legszebb panorámájú telke lenne a romjaiban is gyönyörű épület nélkül az ingatlan. Ráadásul derekas, századfordulós méretű a telek…<o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'><o:p> </o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'>Ez csak egy példa a sok közül, még ha lenne is olyan polgár, aki – akár „közérdekű bejelentés” útján – fel akarna szólalni az ügyben, az sem tudja ebben az anarchiában, hová forduljon. Talán éppen ez lenne a hatósági szándék?!<o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'><o:p> </o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'>Abban a reményben, hogy ez a kormányzati ciklus a magyar történelmi „hagyatékra” inkább odafigyel majd, Üdvözlettel:<o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'><o:p> </o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:10.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#1F497D'>Dr Weinzierl Tamás<br>1125. Budapest, Diana u. 9.<br>Telefon/Fax: 214-8382<br>Mobil: 06-30/4391919<br>E-mail: </span><a href="javascript:fm.eMailClicked.raise('dr.weinzierl@t-online.hu');"><span style='font-size:10.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0563C1'>dr.weinzierl@t-online.hu</span></a><span style='color:#1F497D'><o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:#1F497D;mso-fareast-language:EN-US'><o:p> </o:p></span></p><p class=MsoNormal><b><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif"'>From:</span></b><span style='font-size:11.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif"'> Grem [mailto:grem-bounces@turul.kgk.uni-obuda.hu] <b>On Behalf Of </b>Romhányi Beatrix<br><b>Sent:</b> Sunday, August 12, 2018 3:02 PM<br><b>To:</b> grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br><b>Subject:</b> Re: [Grem] Műbalhé a tudósok körül | Magyar Idők<o:p></o:p></span></p><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p><div><div><p class=MsoNormal>Kedves Lista!<o:p></o:p></p></div><div><p class=MsoNormal>Már megbocsássatok, de ismerve a közeget, részben benne is lévén, rendkívül tendenciózusnak látom a cikket. A szerző a Szent István Egyetem címzetes egyetemi tanára, agrárközgazdász, és inkább tűnik politikusnak, mint kutatónak vagy egyetemi oktatónak. Csupán egyetlen dologra reagálnék tételesen: az MTA autonómiája nemcsak az akadémikusokból álló tudóstestületre vonatkozik, hanem az akadémiai intézetekre is. Ma szokás egyes témákat vagy kutatókat kipécézve ítéletet alkotni az egész intézményhálózatról, de ez nagyon veszélyes játék, és a vesztes a végén az egész ország lesz. Hasonló technikával sikerült a magyar műemlékvédelmet ledarálni - ma Magyarországon nincs működő műemlékvédelem és a megelőző kb. 150 évben felhalmozódott terv- és fotóanyag is hozzáférhetetlen - ha tetszik,  jó időre elveszett.<o:p></o:p></p></div><div><p class=MsoNormal>Üdv<o:p></o:p></p></div><div><p class=MsoNormal>Trixi<o:p></o:p></p></div></div><div><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p><div><p class=MsoNormal>2018. augusztus 11. 14:45 Emoke Greschik írta, <<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>>:<o:p></o:p></p><blockquote style='border:none;border-left:solid #CCCCCC 1.0pt;padding:0cm 0cm 0cm 6.0pt;margin-left:4.8pt;margin-top:5.0pt;margin-right:0cm;margin-bottom:5.0pt'><div><div><p class=MsoNormal>Köszönettel és alább rövidítve, a lényeget kiemelve:<o:p></o:p></p></div><div><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p></div><div><div><h1>Műbalhé a tudósok körül<o:p></o:p></h1></div><div><p class=MsoNormal>„Halálos ölelés”, avagy<b><span style='background:#EAD1DC'> álságos </span><span style='background:#FFF2CC'>a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségének</span><span style='background:#EAD1DC'> féltése </span></b><o:p></o:p></p></div><div><div><p class=MsoNormal>Alvincz József <o:p></o:p></p></div></div><div><p><span style='background:white'>Az előző kormányzati ciklushoz kötődő, a közpénzek racionális felhasználását szolgáló intézkedések egyikeként összevonták és a felhasználásukat illetően egy szervezeti egység alá vonták az addig különböző diszponá­lási helyekhez tartozó kutatási célú pénzeket. Így a tudományt és az annak előrehaladását szolgáló források átláthatóbbá, a felhasználásukat illetően pedig hatékonyabbá váltak.</span> Ehhez a koncepcióhoz köthető <b><span style='background:#D9EAD3'>a kormánynak az a mostani döntése, amely alapján az újonnan létrejött Innovációs és Technoló­giai Minisztérium koordinációs körébe helyezi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek 28 milliárd forintos összeget kitevő, költségvetésből származó kutatási pénzforrásait.</span></b><o:p></o:p></p><p>A bejelentés <b><span style='background:#EAD1DC'>a balliberális politikai oldalon és a hozzá köthető médiában széles körű felháborodá</span></b>st keltett, amelyhez csatlakoztak az említett politikai oldal akadémikusai, de sajnos még néhány magát jobboldalinak tartó, a helyzet helytelen értelmezéséből következően megtévedt tudósember is, mint Pálinkás József atomfizikus, az Akadémia korábbi elnöke, valamint Freund Tamás agykutató akadémikus. A kérdéskör kapcsán az MTA elnöke vélhetően a tudóstársaság többségi vagy inkább csak a hangadói köre véleménye alapján fejtette ki a kormányzati döntést nem helyeslő álláspontját.<o:p></o:p></p><p>A mostani kormányzati döntés jobb megértése céljából – a teljesség igénye nélkül – érdemes néhány szót ejteni az akadémiával kapcsolatosan<span style='background:white'> a rendszerváltást követő történésekről (kissé talán ironikusan fogalmazva, egyes fontos kérdésekben azok elmaradásáról), valamint ahhoz </span>kapcsolódóan a tudományos fokozatok rendszerének átalakításáról.<o:p></o:p></p><p><b><span style='background:#EAD1DC'>Az MTA szovjet minta alapján kutatóintézetekkel történő kistafírungozása az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően történt meg. Ez az intézményi struktúra lényegileg mind a mai napig fennmaradt, azon nem változtatott </span><span style='background:#D9EAD3'>a rendszerváltást követően az 1993-as akadémiatörvény, </span></b>valamint a kutatóintézetek néhány éve történt, tudományterületi alapon történő centralizációja sem. Bár az utóbbi intézkedést kétségkívül pozitívan kell értékelni.<br>Az ugyanezen évi felsőoktatási törvénnyel együttesen ekkor történt változtatás a tudományos fokozatok területén azzal a céllal, hogy az kompatibilis legyen a nyugat-európaiéval, illetve az egyesült államokbelivel, mive<span style='background:white'>l a hazai tudományos fokozatok addigi rendszere öszvérmegoldás volt a korábbi szovjet, illetve az említett országoké között. A tudományos fokozatok rendszerében bekövetkezett változtatások ismertetését, értékelését mellőzve szögezzük le: a végrehajtott módosítások meglehetősen felemásra sikerültek.</span><o:p></o:p></p><p>A témakörben kissé tájékozatlan olvasók számára tegyük világossá, hogy – leegyszerűsítve – az MTA lényegében két részre osztható. A köztestületi formában működő akadémikusok által alkotott tudóstestületre és a melléjük megválasztott, bizonyos kérdésekben szintén szavazati joggal bíró, nem akadémikusokból álló úgynevezett doktor képviselőkre, valamint szinte az összes tudományterületet lefedő kutatóhálózatra.<o:p></o:p></p><p>A kormány említett intézkedési elképzelései, amelyek a jövő évi, az Országgyűlés által elfogadott költségvetésben manifesztálódtak, csak az említett 28 milliárd forintos kutatóintézeti keretösszeget érintenék. <b><span style='background:#D9EAD3'>A tudóstársaságot – így az akadémikusok nagyon jelentősnek nevezhető tiszteletdíját –, valamint a köztestület működtetését szolgáló pénzösszeget a tervezett új rendszer tehát érintetlenül hagyná.</span></b><o:p></o:p></p><p>Az eldöntött változtatások ellen<b><span style='background:#EAD1DC'> protestálók érveik alátámasztására sokféle, a legtöbb esetben tudatos csúsztatásoktól sem mentes érvet hoznak fel. </span></b>Említsük meg ezek közül a két legtöbbet hangoztatottat!<o:p></o:p></p><p><b><span style='background:#EAD1DC'>Egyesek </span><span style='background:#D9EAD3'>a már eldöntött új rendszer</span><span style='background:#EAD1DC'>től</span><span style='background:#FFF2CC'> az MTA jövőbeni szuverenitásá</span><span style='background:#EAD1DC'>t féltik.</span></b> Még a baloldali fordulatot végrehajtott Hír TV-ben, Kálmán Olga műsorában Heller Ágnes szélsőségesen balliberális filozófus akadémikusnő volt a vendég, ahol a „halálos ölelés” is elhangzott. <b><span style='background:#D9EAD3'>Az Akadémia jövőbeni szuverenitásával kapcsolatosan csak annyit, <u>ez az intézkedés nem érinti az akadémikusok választásának a rendszeré</u>t.</span></b><o:p></o:p></p><p><b><span style='background:#D9EAD3'>Márpedig az MTA lényege a tudóstársaság létében, személyi összetételében jelölhető meg elsősorban.</span></b> (Csak megjegyzésként, <b><span style='background:#EAD1DC'>az akadémikusi tagság odaítélése a rendszerváltás előtt MSZMP KB hatáskörébe tartozott, amely szükségszerűen maga után vonta egyes arra méltatlan személyeknek a hazai legmagasabb tudományos grémiumba való jutását, és amelynek káros nyomai esetenként még ma is fellelhetők az MTA személyi összetételében és működésében. Így például abban, hogy ki lehet ma a társadalomtudományok területén akadémikus.</span></b><span style='background:#EAD1DC'>)</span><o:p></o:p></p><p>A világ nyugati felén, amelyhez való igazodás fontosságát a balliberális politikusok és tudományos személyek unos-untalan hangsúlyozzák, nem léteznek olyan tudományos akadémiák, amelyekhez kutatóintézetek hálózatát is hozzácsatolták volna és azt állami pénzekből finanszíroznák.<o:p></o:p></p><p>Az ellenérvek között találkozhatunk államháztartási/költségvetési szemléletűekkel is. Ezek lényege, hogy az akadémiai kutatóintézetek pénzeinek felhasználását, annak az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációs hatáskörébe helyezését ellenzők arra hivatkoznak, hogy ezáltal a költségvetési törvényben az Akadémiánál a kutatási célra feltüntetett összeg – a felette való diszponálás jogán – valójában az említett minisztériumnál jelentkezik. Megítélésem szerint ez csak egy álprobléma, és nem szolgál másra, mint a helyzet torzított bemutatására.<o:p></o:p></p><p>Sajátos módon, de nyilván nem véletlenül, a kormányzati intézkedés bírálói mellesleg szót sem ejtenek arról, hogy <b><span style='background:#FFF2CC'>a kutatási témák országos szintű koordinálása, beleértve az ugyancsak állami finanszírozású egyetemeket is, egy olyan minisztérium hatáskörébe kerül, amelynek tárcavezetője Palkovics László egyetemi tanár, nagy formátumú, komoly elméleti felkészültséggel és gyakorlati tapasztalatokkal egyaránt bíró, mindezek mellett nagyon szerény személy, aki komoly tudományos teljesítménnyel az Akadémia egyik legfiatalabb rendes tagja is.</span></b><o:p></o:p></p><p>Részben az említett szakminisztériummal történő további konfrontáció kerülése, illetve a kérdéskör rendezése érdekében <b><span style='background:#D9EAD3'>az akadémia elnöksége önálló megoldási javaslattal állt elő. Az általuk ismertetett kutatáskoordinációs modell alapjául a német példát, a világhírű Max Planck Intézetet ajánlanák.</span><span style='background:#EAD1DC'> Ez esetben azonban az összehasonlítási alappal van baj.</span><span style='background:#D9EAD3'> Ugyanis az említett kutatóintézetet csak részben finanszírozza a német állam, szemben az Akadémia kutatóhálózata teljes körűnek nevezhető hazai finanszírozásával.</span></b><o:p></o:p></p><p>Ennek nem mond ellent, hogy az akadé­miai kutatóintézetek is rászorulnak más, külső kutatási pénzforrások igénybevételére is. Másrészt hangsúlyozni kell, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium a tervezett változtatásokkal pusztán a különböző állami finanszírozású intézményekben folyó kutatások koordináltabbá tételét szeretné elérni, nem pedig például kutatástechnikai módszereket megszabni.<o:p></o:p></p><p>Amint arról korábban s<b><span style='background:#D9EAD3'>zó volt, az Akadémia kutatóhálózata a tudományterületek igen széles spektrumát fedi le. Az egyes kutatóintézetek különbözősége azonban nemcsak e téren áll fenn, hanem azok társadalmi hasznossága vonatkozásában is. Ennek kapcsán leszögezhetjük, hogy elsősorban a társadalomtudományok tekintetében </span><span style='background:#EAD1DC'>gyakran nagyfokú öncélúsággal</span><span style='background:#D9EAD3'> találkozhatunk. Más megfogalmazásban: a közpénzek felhasználása </span><span style='background:#EAD1DC'>nem szolgál mást, mint egyes kutatók szakmai presztízsének öncélú növelését. Utóbbiakról sok esetben megállapítható,</span><span style='background:#D9EAD3'> hogy </span><span style='background:#EAD1DC'>egyes területeken kimondottan, és kizárólagosan csak balliberális szemléletű magatartásformákkal és produktumokkal</span><span style='background:#D9EAD3'> találkozhatunk.</span></b><o:p></o:p></p><p>Erre vonatkozóan <b><span style='background:#EAD1DC'>példa</span><span style='background:#D9EAD3'>ként hozható fel</span></b>,<span style='background:#FFF2CC'> <b>hogy minden idők legnagyobb magyar filozófusa, a néhány éve az egyesült államokbeli Richmondban elhunyt Molnár Tamás, aki magát katolikus filozófusként definiálta</b></span>, <b><span style='background:#EAD1DC'>Nyíri Kristóf akadémikus főigazgatósága idején még csak előadást sem tarthatott</span><span style='background:#D9EAD3'> az MTA Filozófiatudományi Intézetében</span></b>.<b><span style='background:#EAD1DC'> Hab a tortán, hogy</span></b> a <b><span style='background:#EAD1DC'>társadalomtudományok művelőinek prominensei, köztük nem kevés akadémikus, így mások mellett Heller Ágnes és Radnóti Sándor filozófusok, Glatz Ferenc történész, Ferge Zsuzsa szociológus tudományos munkássága nagyobbrészt nem áll másból, mint</span><span style='background:#D9EAD3'> a jelenlegi kormány</span></b> <b><span style='background:#D9EAD3'>minden jogosságot és tudományos alap</span><span style='background:#EAD1DC'>ot nélkülöző, balliberális nézetrendszeren nyugvó támadásából.</span></b><o:p></o:p></p><p>A kormány tervezett intézkedései az országban közpénzen folyó kutatások koordinálása révén kívánja elsősorban azok hatékonyságát növelni.<b><span style='background:#D9EAD3'> Nem mehetünk el azonban szó nélkül azok mellett a hatékonyságnövelési lehetőségek mellett sem, amelyeknek lényegét a társadalmilag hasznos munka számonkérésében jelölhetjük meg. </span></b>Talán csak puszta önvédelmi reakció, de inkább a rosszul értelmezett privilégiumok féltése következtében az intézkedés érintett ellenzői nem veszik észre, hogy az új megoldás az ő érdeküket, mondhatjuk úgy is, a túlélésüket szolgálja.<o:p></o:p></p><p><b><span style='background:#D9EAD3'>Nem nehéz ugyanis belátni a koordinált kutatások hatékonyságnövelő szerepét</span></b>. Egy ilyen munka társadalmi fontosságát pedig a közvélemény és a politika részére egyaránt könnyebb a szaktárcának – jelen esetben az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak – elfogadtatnia.<o:p></o:p></p><p>Az elmondottakat összegezve leszögezhetjük:<b><span style='background:#EAD1DC'> a politikai alapon gerjesztett felháborodás nem más, mint klasszikus műbalhé. Annál is inkább az, </span><span style='background:#D9EAD3'>mivel az intézkedések az akadémia lényegi részét, a tudóstársaságot mint köztestületet nem érintik. </span></b>Ez utóbbi megállapításnak pedig azért is van különösen nagy jelentősége, mivel a rendszerváltás az akadémia intézményhálózatának az érintetlenül hagyása mellett <b><span style='background:#D9EAD3'>az akadémikusok személyi körét illetően sem eredményezett alapvető változást</span></b>.<b><span style='background:#FFF2CC'> Holott </span><span style='background:#D9EAD3'>a rendszerváltáskor</span><span style='background:#FFF2CC'> beharangozott, majd </span><span style='background:#EAD1DC'>elszabotált „</span><span style='background:#FFF2CC'>tavaszi nagytakarítás” e magát mindenekfelettinek tartó testületre is ráfért </span><span style='background:#EAD1DC'>volna.</span></b><o:p></o:p></p><p><i>A szerző egyetemi tanár</i><o:p></o:p></p></div><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p></div><div><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p></div></div><p class=MsoNormal style='margin-bottom:12.0pt'><br>_______________________________________________<br>Grem mailing list<br><a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br><a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><o:p></o:p></p></blockquote></div><p class=MsoNormal><o:p> </o:p></p></div></div></body></html>