<div dir="ltr"><div>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Freund Tamás </b></span>Széchenyi-díjas magyar neurobiológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2014-től élettudományi alelnöke. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az agykéreg működésének nemzetközi hírű tudósa</b></span>. Kutatócsoportja olyan betegségek neurobiológiai kérdéseivel foglalkozott, mint az epilepszia, az oxigénhiányos agykárosodás, szorongás és a Parkinson-kór. Több mint kétszáz tudományos közlemény, tizenkét könyvfejezet szerzője vagy társszerzője.</div><div><br></div><div>Az interjú részlete az alábbi bevezetővel jelent meg különböző oldalakon, például a Filantropikumon. “Az Istenadta című kiváló könyvben, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról.</b></span> Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben.</div><div><br></div><div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Megdöbbentő amikor<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a materiális világ</span> kutatói,</b></span> a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal “finomabb szintű” <br></div><div>dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Istenről kezdenek el beszélni.</b></span> Itt olvashatsz <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a vele készült beszélgetésből néhány gondolatot:</b></span><br>
</div><div><br></div><div>Interjú részlet“…<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><u>a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gyermeki hitet </span></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u>könnyű elveszíteni</u>,<u> ha nem nyer</u></span><u> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">megerősítést</span> a felnőtté vált ember agyában</u>. Az idegtudós <span style="background-color:rgb(249,203,156)">az anyag evolúciójának a csúcsát</span>, az <span style="background-color:rgb(246,178,107)">agyat </span>vizsgálja. Azt<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul </span>az anyagi világ számára. És<span style="background-color:rgb(249,203,156)"> olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem</span>. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok,<span style="background-color:rgb(249,203,156)">hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint </span>hogy <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">mi az élet értelme</span></u>. <u><span style="background-color:rgb(249,203,156)">Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak</span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem</span> gondolom, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">képes </span>kitermelni <span style="background-color:rgb(208,224,227)">e</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">gy olyan</span> nem anyagi</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">entitást </span>– nevezzük<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesé</span>nek - amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára.</u> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Inkább azt tudom elképzelni,</span> hogy,mint <span style="background-color:rgb(249,203,156)">az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni </span>az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> anyagi világ</span> és ami fontosabb,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a többi lélek</span> számára.</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u> A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk</u> az evolúció folyamán?</span></b></span></div><div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><br></b></span></div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(255,217,102)">Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Én úgy gondolom</span>,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami vis<span style=""></span>szahat az őt létrehozó idegsejthálózatra.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Már csak azért sem, mert</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlí<span style="background-color:rgb(255,153,0)"><span style=""></span></span>tjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák.</span> A fő különbség, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában</span>. <span style="background-color:rgb(147,196,125)"><span style="background-color:rgb(255,217,102)">ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az élet értelmén</span><span style="background-color:rgb(255,217,102)"> lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből ka<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style=""></span></span>pcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát</span></span>. Ezért <span style="background-color:rgb(255,242,204)">gondolom én, hogy az agyunk nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kitermeli,</span> hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket.</span><span style="background-color:rgb(255,217,102)"> </span><span style="background-color:rgb(241,194,50)"><span style="background-color:rgb(255,217,102)">Az ateisták hite még nagyobb, mint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az enyém</span>, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne</span>.</span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Én <span style="background-color:rgb(241,194,50)">ezt</span> nem tudom elhinni, </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek</span>.</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni <span style="background-color:rgb(255,242,204)">istenhitét</span> a tudománnyal.<br></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
<br></b></span><div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Érdemes belegondolni, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet.</span><span style="background-color:rgb(255,217,102)"> Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. </span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Én inkább abban hiszek, hogy <u>volt egy teremtő lélek</u>, akinek valamiért eszébe jutott, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> anyagi világra</span> volna szükség. <u>Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék.</u></span> A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a kémiai, majd biológiai</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint <u>a teremtés eszközei</u></span>. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> istenhívő</span>.</b></span></div><div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><br></b></span></div><div><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Inkább abban látom a különlegességet, <span style="background-color:rgb(249,203,156)">ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">én nem látom</span> az értelmét. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A legnagyobb rejtély <u>a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. </u>Ezek olyan kérdések, amelyekre <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a természettudomány sohasem fog választ adni</span>. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor <u>miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?</u>”</span></b></span></div><div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><br></b></span></div> Forrás: Istenadta – Vallomások tehetségről és felelősségről. <br>
Szerkesztette: Szőnyi Szilárd. Megjelent:a Heti Válasz gondozásában.<br>
<br>
<br></div>