<div dir="ltr"><div>Köszönettel és alább rövidítve, a lényeget kiemelve:</div><div><br></div><div>
<div class="m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547et_main_title">
<h1>Műbalhé a tudósok körül</h1>
</div>
<div class="m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547en-article-subtitle">
„Halálos ölelés”, avagy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> álságos </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségének</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> féltése </b></span></div>
<div class="m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547en-article-source-and-author">
<div class="m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547en-article-author">
Alvincz József </div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span></div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><div class="m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547entry-content m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547gmail-clearfix"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><div class="m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547en-article-fb-inline" id="m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547gmail-fb-root">
<div class="m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547gmail-fb-like m_1660595661026394785m_7050193752365524969m_-2407446923532012448m_8722326112659774211m_-1504632716805716547gmail-fb_iframe_widget"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></span></div>
</div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az előző kormányzati ciklushoz kötődő, a közpénzek racionális
felhasználását szolgáló intézkedések egyikeként összevonták és a
felhasználásukat illetően egy szervezeti egység alá vonták az addig
különböző diszponálási helyekhez tartozó kutatási célú pénzeket. Így a
tudományt és az annak előrehaladását szolgáló források átláthatóbbá, a
felhasználásukat illetően pedig hatékonyabbá váltak.</span> Ehhez a
koncepcióhoz köthető <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a kormánynak az a mostani döntése, amely alapján az
újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációs
körébe helyezi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézeteinek 28
milliárd forintos összeget kitevő, költségvetésből származó kutatási
pénzforrásait.</b></span></p>
<p>A bejelentés <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a balliberális politikai oldalon és a hozzá köthető
médiában széles körű felháborodá</b></span>st keltett, amelyhez csatlakoztak az
említett politikai oldal akadémikusai, de sajnos még néhány magát
jobboldalinak tartó, a helyzet helytelen értelmezéséből következően
megtévedt tudósember is, mint Pálinkás József atomfizikus, az Akadémia
korábbi elnöke, valamint Freund Tamás agykutató akadémikus. A kérdéskör
kapcsán az MTA elnöke vélhetően a tudóstársaság többségi vagy inkább
csak a hangadói köre véleménye alapján fejtette ki a kormányzati döntést
nem helyeslő álláspontját.</p>
<p>A mostani kormányzati döntés jobb megértése céljából – a teljesség
igénye nélkül – érdemes néhány szót ejteni az akadémiával kapcsolatosan<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a
rendszerváltást követő történésekről (kissé talán ironikusan
fogalmazva, egyes fontos kérdésekben azok elmaradásáról), valamint ahhoz
</span>kapcsolódóan a tudományos fokozatok rendszerének átalakításáról.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az MTA szovjet minta alapján kutatóintézetekkel történő
kistafírungozása az 1948-as kommunista hatalomátvételt követően történt
meg. Ez az intézményi struktúra lényegileg mind a mai napig fennmaradt,
azon nem változtatott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a rendszerváltást követően az 1993-as
akadémiatörvény, </span></b></span>valamint a kutatóintézetek néhány éve történt,
tudományterületi alapon történő centralizációja sem. Bár az utóbbi
intézkedést kétségkívül pozitívan kell értékelni.<br>
Az ugyanezen évi felsőoktatási törvénnyel együttesen ekkor történt
változtatás a tudományos fokozatok területén azzal a céllal, hogy az
kompatibilis legyen a nyugat-európaiéval, illetve az egyesült
államokbelivel, mive<span style="background-color:rgb(255,255,255)">l a hazai tudományos fokozatok addigi rendszere
öszvérmegoldás volt a korábbi szovjet, illetve az említett országoké
között. A tudományos fokozatok rendszerében bekövetkezett változtatások
ismertetését, értékelését mellőzve szögezzük le: a végrehajtott
módosítások meglehetősen felemásra sikerültek.</span></p>
<p>A témakörben kissé tájékozatlan olvasók számára tegyük világossá,
hogy – leegyszerűsítve – az MTA lényegében két részre osztható. A
köztestületi formában működő akadémikusok által alkotott tudóstestületre
és a melléjük megválasztott, bizonyos kérdésekben szintén szavazati
joggal bíró, nem akadémikusokból álló úgynevezett doktor képviselőkre,
valamint szinte az összes tudományterületet lefedő kutatóhálózatra.</p>
<p>A kormány említett intézkedési elképzelései, amelyek a jövő évi, az
Országgyűlés által elfogadott költségvetésben manifesztálódtak, csak az
említett 28 milliárd forintos kutatóintézeti keretösszeget érintenék. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
tudóstársaságot – így az akadémikusok nagyon jelentősnek nevezhető
tiszteletdíját –, valamint a köztestület működtetését szolgáló
pénzösszeget a tervezett új rendszer tehát érintetlenül hagyná.</b></span></p>
<p>Az eldöntött változtatások ellen<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> protestálók érveik alátámasztására
sokféle, a legtöbb esetben tudatos csúsztatásoktól sem mentes érvet
hoznak fel. </b></span>Említsük meg ezek közül a két legtöbbet hangoztatottat!</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egyesek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a már eldöntött új rendszer</span>től<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az MTA jövőbeni szuverenitásá</span>t
féltik.</b></span> Még a baloldali fordulatot végrehajtott Hír TV-ben, Kálmán Olga
műsorában Heller Ágnes szélsőségesen balliberális filozófus
akadémikusnő volt a vendég, ahol a „halálos ölelés” is elhangzott. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
Akadémia jövőbeni szuverenitásával kapcsolatosan csak annyit, <u>ez az
intézkedés nem érinti az akadémikusok választásának a rendszeré</u>t.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Márpedig az MTA lényege a tudóstársaság létében, személyi
összetételében jelölhető meg elsősorban.</b></span> (Csak megjegyzésként, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
akadémikusi tagság odaítélése a rendszerváltás előtt MSZMP KB
hatáskörébe tartozott, amely szükségszerűen maga után vonta egyes arra
méltatlan személyeknek a hazai legmagasabb tudományos grémiumba való
jutását, és amelynek káros nyomai esetenként még ma is fellelhetők az
MTA személyi összetételében és működésében.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> Így például abban, hogy ki
lehet ma a társadalomtudományok területén akadémikus.</span></b>)</span></p>
<p>A világ nyugati felén, amelyhez való igazodás fontosságát a
balliberális politikusok és tudományos személyek unos-untalan
hangsúlyozzák, nem léteznek olyan tudományos akadémiák, amelyekhez
kutatóintézetek hálózatát is hozzácsatolták volna és azt állami
pénzekből finanszíroznák.</p>
<p>Az ellenérvek között találkozhatunk államháztartási/költségvetési
szemléletűekkel is. Ezek lényege, hogy az akadémiai kutatóintézetek
pénzeinek felhasználását, annak az Innovációs és Technológiai
Minisztérium koordinációs hatáskörébe helyezését ellenzők arra
hivatkoznak, hogy ezáltal a költségvetési törvényben az Akadémiánál a
kutatási célra feltüntetett összeg – a felette való diszponálás jogán –
valójában az említett minisztériumnál jelentkezik. Megítélésem szerint
ez csak egy álprobléma, és nem szolgál másra, mint a helyzet torzított
bemutatására.</p>
<p>Sajátos módon, de nyilván nem véletlenül, a kormányzati intézkedés
bírálói mellesleg szót sem ejtenek arról, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kutatási témák országos
szintű koordinálása, beleértve az ugyancsak állami finanszírozású
egyetemeket is, egy olyan minisztérium hatáskörébe kerül, amelynek
tárcavezetője Palkovics László egyetemi tanár, nagy formátumú, komoly
elméleti felkészültséggel és gyakorlati tapasztalatokkal egyaránt bíró,
mindezek mellett nagyon szerény személy, aki komoly tudományos
teljesítménnyel az Akadémia egyik legfiatalabb rendes tagja is.</b></span></p>
<p>Részben az említett szakminisztériummal történő további konfrontáció
kerülése, illetve a kérdéskör rendezése érdekében <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az akadémia elnöksége
önálló megoldási javaslattal állt elő. Az általuk ismertetett
kutatáskoordinációs modell alapjául a német példát, a világhírű Max
Planck Intézetet ajánlanák.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Ez esetben azonban az összehasonlítási
alappal van baj.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ugyanis az említett kutatóintézetet csak részben
finanszírozza a német állam, szemben az Akadémia kutatóhálózata teljes
körűnek nevezhető hazai finanszírozásával.</b></span></p>
<p>Ennek nem mond ellent, hogy az akadémiai kutatóintézetek is
rászorulnak más, külső kutatási pénzforrások igénybevételére is.
Másrészt hangsúlyozni kell, hogy az Innovációs és Technológiai
Minisztérium a tervezett változtatásokkal pusztán a különböző állami
finanszírozású intézményekben folyó kutatások koordináltabbá tételét
szeretné elérni, nem pedig például kutatástechnikai módszereket
megszabni.</p>
<p>Amint arról korábban s<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>zó volt, az Akadémia kutatóhálózata a
tudományterületek igen széles spektrumát fedi le. Az egyes
kutatóintézetek különbözősége azonban nemcsak e téren áll fenn, hanem
azok társadalmi hasznossága vonatkozásában is. Ennek kapcsán
leszögezhetjük, hogy elsősorban a társadalomtudományok tekintetében
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">gyakran nagyfokú öncélúsággal</span> találkozhatunk. Más megfogalmazásban: a
közpénzek felhasználása <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem szolgál mást, mint egyes kutatók szakmai
presztízsének öncélú növelését. Utóbbiakról sok esetben megállapítható,</span>
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egyes területeken kimondottan, és kizárólagosan csak balliberális
szemléletű magatartásformákkal és produktumokkal</span> találkozhatunk.</b></span></p>
<p>Erre vonatkozóan <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>példa</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ként hozható fel</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b>hogy minden idők legnagyobb
magyar filozófusa, a néhány éve az egyesült államokbeli Richmondban
elhunyt Molnár Tamás, aki magát katolikus filozófusként definiálta</b></span>,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nyíri Kristóf akadémikus főigazgatósága idején még csak előadást sem
tarthatott</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> az MTA Filozófiatudományi Intézetében</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Hab a tortán, hogy</b></span> a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
társadalomtudományok művelőinek prominensei, köztük nem kevés
akadémikus, így mások mellett Heller Ágnes és Radnóti Sándor
filozófusok, Glatz Ferenc történész, Ferge Zsuzsa szociológus tudományos
munkássága nagyobbrészt nem áll másból, mint</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a jelenlegi kormány</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>minden
jogosságot és tudományos alap</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ot nélkülöző, balliberális nézetrendszeren
nyugvó támadásából.</b></span></p>
<p>A kormány tervezett intézkedései az országban közpénzen folyó
kutatások koordinálása révén kívánja elsősorban azok hatékonyságát
növelni.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Nem mehetünk el azonban szó nélkül azok mellett a
hatékonyságnövelési lehetőségek mellett sem, amelyeknek lényegét a
társadalmilag hasznos munka számonkérésében jelölhetjük meg. </b></span>Talán csak
puszta önvédelmi reakció, de inkább a rosszul értelmezett privilégiumok
féltése következtében az intézkedés érintett ellenzői nem veszik észre,
hogy az új megoldás az ő érdeküket, mondhatjuk úgy is, a túlélésüket
szolgálja.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem nehéz ugyanis belátni a koordinált kutatások hatékonyságnövelő
szerepét</b></span>. Egy ilyen munka társadalmi fontosságát pedig a közvélemény és a
politika részére egyaránt könnyebb a szaktárcának – jelen esetben az
Innovációs és Technológiai Minisztériumnak – elfogadtatnia.</p>
<p>Az elmondottakat összegezve leszögezhetjük:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a politikai alapon
gerjesztett felháborodás nem más, mint klasszikus műbalhé.</b><b> Annál is
inkább az, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>mivel az intézkedések az akadémia lényegi részét, a
tudóstársaságot mint köztestületet nem érintik. </b></span>Ez utóbbi
megállapításnak pedig azért is van különösen nagy jelentősége, mivel a
rendszerváltás az akadémia intézményhálózatának az érintetlenül hagyása
mellett <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az akadémikusok személyi körét illetően sem eredményezett
alapvető változást</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Holott <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a rendszerváltáskor</span> beharangozott, majd
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">elszabotált „</span>tavaszi nagytakarítás” e magát mindenekfelettinek tartó
testületre is ráfért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">volna.</span></b></span></p>
<p><i>A szerző egyetemi tanár</i></p></div>
<br></div><div class="gmail_extra"><br></div></div>