<div dir="ltr">
<h1 class="gmail-cim">Ki a szívét osztja szét – Csaba testvér élete és munkássága az édesanyja szemével </h1>
<div class="gmail-datum">2018. augusztus 4. szombat 15:00</div><div class="gmail-datum"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/ki-szivet-osztja-szet-csaba-testver-elete-es-munkassaga-az-edesanyja-szemevel">https://www.magyarkurir.hu/hirek/ki-szivet-osztja-szet-csaba-testver-elete-es-munkassaga-az-edesanyja-szemevel</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Karikó Éva korábban négy interjúkötetet készített Böjte
Csaba dévai ferences szerzetessel. Ezúttal az erdélyi, elhagyatott
gyermekek megmentőjének és nevelőjének édesanyjával, Böjte Júliával
beszélgetett.</h3><p><b><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89169&v=0&img=o_398A7620.jpg" rel="lightbox['g89169']"><img style="display: block; margin: auto 0px auto auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=89169&v=0&p=1&img=c_398A7620.jpg" alt="" width="471" height="314" border="0"></a></b></p>
<p>A<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kötet anyagát 2015-ben vették fel, Böjte Júlia abban az évben
bekövetkezett, december 15-i halála előtt fél évvel.</b></span> Előszavában <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Csaba
testvér így ír édesanyjáról: „Sokszor úgy érzem, hogy én vagyok a
jéghegy látható része, de ő az az alap, amely felemel, magasban tart,
erőt ad, hogy én is a magam gyermekeivel törődjek, gondjukat viseljem.”</b> </span>A
ferences szerzetes pap vallja: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>édesanyja az ő legrégibb és
leghűségesebb munkatársa. </b></span>Ez egyértelműen kiderül a beszélgetésből.</p>
<p>A kötetben Böjte Júlia egész élete – és így Böjte Csabáé is –
feltárul előttünk. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az elsőszülött Csaba négyhónapos volt, amikor 1959
júniusában édesapját a kommunista hatalom bebörtönözte, mert közösség
elleni izgatásnak minősítette egy költeményét. Mivel Böjte Júlia nem
volt hajlandó elválni a férjétől, őt is a rendszer ellenségének
kiáltották ki; amíg férje börtönben volt, hivatalos helyen nem
dolgozhatott. Minden munkát elvállalt, elsősorban varrásból tartotta
fenn magát és gyermekét. Böjte Csaba édesapja 1962 őszén szabadult, de
1964. január 2-án meghalt, halálát valószínűleg a börtönben szerzett
sérülései szövődményei okozták.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Böjte Júlia felidézi, hogy a fia kamaszként úgy érezte, bosszút kell
állnia az apjáért, akit elveszítettek. „Aztán rájött arra, hogy a
rendszeren igazából nem tud bosszút állni. Belátta, hogy az apja vesztét
az istentelenség, az embertelenség okozta. Tenni akart azért, hogy jobb
legyen a világ.” Csaba testvér édesapját <span style="background-color:rgb(234,209,220)">egy olyan ember jelentette
fel, aki azóta is magyartanárként oktatja az ifjúságot.</span> Amikor Böjte
Júlia tudomást szerzett erről, azt mondta, „a Jóisten engedje meg, hogy ő
is tudja meg, mit jelent másnak ilyen nagy fájdalmat okozni”. Ma
viszont már tiszta szívből mondja, „az uram is, én is, Csaba és az egész
család megbocsátott neki, bár <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ő soha nem kért bocsánatot.</span> Nem kell
féljen tőlünk.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Férje korai halála után Böjte Júlia egyedül nevelte és tartotta el
két gyermekét, Csabát és öt évvel később született húgát, Katalint (aki
már nem láthatta az édesapját), nagyon nehéz körülmények között, de így
emlékszik vissza: „Velünk volt a Jóisten, adott erőt. Mindenhez ad erőt a
Jóisten, mindenhez ad erőt, csak észre is kell vegyük.” Nem hallgat
arról sem, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> örökké félt a Securitatétől, „</span>de valahogy a Jóisten
örökké mindenre adott erőt”. A kötetben olvashatjuk <u>Csaba testvér
gondolatait is, akinek egész gyermekkorában fájt, hogy neki nincs apja,
de úgy érzi, „nem biztos, hogy pap lennék és árva gyermekekkel
foglalkoznék, ha ezen a présen nem mentem volna keresztül”.</u></b></span></p>
<p>Csaba testvér édesanyja úgy emlékszik vissza, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> gyermekkorában a
fiát csak szép szóval lehetett regulázni, „mert ha durván nyúltak hozzá,
agresszívvé vált, feldurálta magát. Ha sarokba találtam állítani, ő
biza’ nem kért bocsánatot. Rá kellett jöjjek, hogy ezt nem szabad
csinálnom vele. Magamat kellett megnevelni.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Böjte Júlia nem tagadja, nem akarta, hogy egyszem fia pap legyen, még
a somlyói Szűzanyához is elment, közbenjárását kérve. „Féltem. Tudtam,
hogy szabad szájú. Aggódtam, Istenem, mi lesz, ha alighogy a teológiáról
kikerül, a börtönbe bekerül. Féltem, nehogy az apja sorsára jusson.”
Amikor azonban látta, hogy „semmi akadály nincs, akkor beletörődtem
volt: ha a Jóisten így akarja, akkor így kell lennie”.<u> Csaba testvér
édesanyja mindennap imádkozott a fiáért egy rózsafüzért. „Imádkozom
érte, hogyha már Isten erre az útra vezette, akkor vigyázzon reá, hogy
mindvégig ki tudjon tartani. Biztosan Isten vezette erre az útra, mert
szórakozásból, a maga erejéből nem hiszem, hogy valaki ezt tudná
csinálni. Lehetetlennek tartom, hogy ezt az életet csak a saját
akaratából élje. A mai napig is érzem, hogy Istennek kell őt segítenie,
mert az anyagiakat is csak a Gondviselés segítségével lehet
előteremteni, és az erőt, a lelkesedést, a szeretetet is fentről kapja.”</u></b></span></p>
<p>„Juci néni” – ahogy a gondozott gyermekek hívták Csaba testvér
édesanyját – arról is beszélt, hogy felnőve a gyerekek különböző
életpályát választottak, „mert sokféle magból sokféle termés kerülhet,
mindenre van példa”. Egyedül papot nem nevelt a Dévai Szent Ferenc
Alapítvány, de a beszélgetés idején a ferences „Tarsoly Matyi”
negyedéves szeminarista volt. Sokan vannak viszont olyanok, akik már
két-három gyermekes anyukák, apukák, és többen végeztek, végeznek
egyetemet is. Vannak, akik nevelőként térnek vissza az alapítványhoz. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
Szent Ferenc Alapítvány „olyan, mint egy nagy fa: meg lehet rajta
pihenni, fészket is lehet rakni egyik-másik ágán, de tovább is lehet
repülni”.</b></span> A nevelési módszert illetően Böjte Júlia vallja: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Itt nincs
semmi különleges módszer. A legfontosabb, hogy tudjuk,</b></span> bármit is
mondunk, az elszáll, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a személyes példával nevelünk.</b></span> Mondhatod, hogy
takarítson, ha te rendetlen vagy. Mondhatjuk, hogy szépen beszéljen, ha
csúfokat mondunk… Itt elsősorban <span style="color:rgb(0,0,0)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">oktatás, </span>hanem nevelés zajlik.
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">Fontos az egyszeregy…,</span> de fontosabb, hogy életerős fiatalokat neveljünk,
akik a jég hátán is megélnek.” </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A főparancs pedig a szeretet, harmonikus
egységben az isten- és emberszeretet. </b></span>Csaba testvér minden misén a
hitről, a szeretetről beszél a gyermekeknek, de ez kevés lenne, ha nem
tapasztalnák meg a mindennapokban, hogy ilyen sok jó ember van.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> „Látják a
sok jóságot, és ez őket is húzza felfelé.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>De a gyermekek is hitet
tudnak adni a felnőtteknek. Erőst tudnak bízni, megbocsátani, szeretni
még<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> azokat is, akik rosszul bánnak </span>velük.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A támogatók szokták mondani, </span><b>
aki egyszer itt járt nálunk, nem tud elszabadulni, visszahúz a szíve, a
lelkiismerete.”</b></span></p>
<p>Elolvasva a kötetet igazolva érezhetjük az ismert mondást: minden
rendkívüli férfi mellett, mögött, ott áll egy legalább annyira
rendkívüli asszony.</p>
<p><em>Ki a szívét osztja szét</em><br><em>Csaba testvér élete és munkássága az édesanyja szemével</em><br><em>Helikon Kiadó, 2018</em></p>
<p><br></p>
<br></div>