<div dir="ltr">
<span class="gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
<div id="gmail-panel1a">
<div id="gmail-cikk" class="gmail-keyword-1230" name="110561">
<div class="gmail-felcim"></div>
<div class="gmail-cim"><font size="4"><b>Egy új korszak domináns kultúrája</b></font></div><div class="gmail-cim"><br></div><div class="gmail-cim"><a href="https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html">https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html</a><br></div>
<div class="gmail-alcim"></div>
<div class="gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span class="gmail-text">Az építkezés közben is fontos az állandó önkontroll és önvizsgálat. </span></b></span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2018. augusztus 1. 10:52
</div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone gmail-at300b" title="Google+">
<div class="gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span><div style="text-indent:0px;margin:0px;padding:0px;background:transparent none repeat scroll 0% 0%;border-style:none;float:none;line-height:normal;font-size:1px;vertical-align:baseline;display:inline-block;width:24px;height:15px" id="gmail-___plusone_0"></div></span></div></a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/110561-Egy_uj_korszak_dominans_kulturaja.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<div class="gmail-atclear"></div></div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
<div class="gmail-clear"></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyito/112382.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep"><div class="gmail-fotos"></div></div>
<div class="gmail-linkekblokk"></div>
<p>
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédében ismét átfogó elemzést adott
országunk helyzetéről, a közép- és kelet-európai régióról, Európáról és
az unióról, illetve a globális geopolitikai viszonyokról. Jómagam
ezúttal kizárólag a hazai viszonyokról mondottakhoz kapcsolódnék.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A miniszterelnök arról beszélt: a harmadik kétharmados győzelem utáni
időszak már nem pusztán egy újabb kormányzati ciklusról szól, hanem egy
korszak megteremtéséről.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy korszakéról, amelyet sajátos szellemi
légkör, közös hangulat, ízlésvilág, viselkedési mód, kulturális áramlat,
kollektív meggyőződés stb. tart össze.</b></span></p>
<p>
Már hallani az ellenzék hangját, hogy Orbán a „korszak” kifejezéssel
egy politikai és kulturális egyeduralmat, autokráciát akar kiépíteni,
amelyben az egész országot a saját víziói szerint kívánja felépíteni,
ahol a balliberális oldalnak nem jut hely.</p><div id="gmail-billboardbanner"><span class="gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Holott teljesen természetes jelenséggel állunk szemben: azzal, hogy egy
politikai tábor sorozatos választási győzelmeinek társadalmi
következményei vannak. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A meggyőző politikai fölény következtében
létrejön egy, a politológia szóhasználata szerint (pre)domináns
pártrendszer; korszak azonban csak akkor alakul ki, ha e hatalmi rend
talapzatán kiformálódik egy domináns kultúra. </b></span>(E témákról korábban már
írtam e lap hasábjain: Domináns pártrendszer alakult ki, 2018. április
28. és Domináns kultúra Magyarországon, június 15.)</p>
<p>
Tézisem tehát az, hogy megfelelő és folyamatos társadalmi felhatalmazás
és legitimáció alapján tudatosan vállalható egy domináns kultúra
felépítése, amely megteremti a korszak létrejöttének alapjait.
(Németországban az utóbbi években a „Leitkultur”-ról, azaz egy német
vezető kultúráról vitatkoznak, ám a Willkommenskultur erősen háttérbe
szorította az előbbit – reméljük, nem véglegesen.)</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha mindez demokratikus keretek között jön létre, akkor a domináns
kultúra felépítése nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyeduralom</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megalapozása</b></span>, az ennek mentén
kialakuló korszak pedig nem diktatúra, ugyanis<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <u>nem jár együtt </u></b></span><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
ellenzék és a kisebbségi kultúrák</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> felszámolásával.</span></b></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ha a történelmet hívjuk segítségül,</b></span> akkor máris látjuk, hogy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> számtalan
„korszak” jött létre, és ha a hatalmat gyakorló politikai erőket a
demokratikus mentalitás jellemezte, akkor ezek a korszakok általában
fejlődést, virágzást hoztak el egy ország életében.</b></span></p>
<p>
Rögtön adódik <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a XIX. századból a brit, úgynevezett viktoriánus korszak,</b></span>
amelyet Viktória királynő 1837 és 1901 közötti uralkodásáról neveztek
el. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ez alatt az idő alatt Nagy-Britannia gyarmatbirodalma
megháromszorozódott, az ipari forradalom hatására vezető ipari
nagyhatalommá vált. Javultak az életkörülmények, növekedett a
születésszám, az ország népessége megduplázódott.</b></span></p>
<p>
Mégis a viktoriánus kort vagy korszakot leginkább egy
kikristályosodott,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> általánossá és mindennapossá vált, egyszerre polgári
és arisztokratikus kultúra jellemezte, a „gentleman” létmód, amely a
hagyományok tiszteletére, a jó modorra, a tisztességes és célszerű
(utilitarista) életvitelre alapozódott.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A politikában pedig egyfajta
tolerancia, önkorlátozás érvényesült, az új társadalmi osztályok és
rétegek fokozatosan foglalhatták el helyüke</b></span>t a politikai élet különféle
szintjein, a parlamenttől a szakszervezetekig.</p>
<p>
E korszakot Anglia fénykorának nevezik, ekkor vált a birodalom a világ
vezető hatalmává. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ebben az időszakban is jelen voltak a politikai és
kulturális életben ellenzéki, baloldali erők és mozgalmak, léteztek
szubkultúrák is, ám valójában a birodalmat a hagyománytiszteletre,
erényességre és erkölcsösségre épülő gentleman mentalitás és kultúra
tartotta össze</b></span>; ehhez igazodott a társadalom, és ez adta a belső
tartását, erejét ennek a korszaknak. Az országnak volt egy világos és
kiszámítható karaktere, arculata, ennek révén kellő hatékonyságú,
egységes organizmusként lépett fel a világpolitikában.</p>
<p>
Politikailag gyökeresen eltérő tartalmú, mégis <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>korszakként jellemezhető
a Szovjetunió – illetve Oroszország – életében a sztálinizmus, amely
negyven éven át tartott (és amelyet Rákosi Mátyás próbált nálunk
lemásolni).</b></span> A brit példától eltérően itt nem alulról szerveződve,
szerves folyamatok eredményeképpen, társadalmilag legitimálva alakult ki
a domináns kultúra, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy brutális diktatúra eredményeképpen. Így
is lehet korszakot csinálni:</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sztálin a birodalmi népekre kényszerítette a
kommunista rendszert, megfélemlítéssel, bebörtönzésekkel, kínzásokkal,
kivégzésekkel, titkosszolgálati megfigyelésekkel, üldözésekkel,
előírásokkal és szigorú jogszabályokkal.</b></span></p>
<p>
A végeredmény mégiscsak egy korszak, amelyet a személyi kultusz, a
hierarchia, az alávetettség és a szolgalelkűség tartott össze,
megspékelve a politikában a másként gondolkodók, az ellenzékiek és a
szubkultúrák brutális kiszorításával vagy likvidálásával.</p>
<p>
De<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a második világháború után is megfigyelhetünk korszakokat. Ilyen
például Indiában a Nehru-korszak (1947–1964); Nehru a függetlenné vált
India első miniszterelnöke volt. Az ő teljesítménye abban állt, hogy a
különféle fejedelemségekből, államokból, vallási közösségekből és nyelvi
csoportokból álló országot egységes nemzetté formálta.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nehru ezt a gigantikus feladatot demokratikus politikai keretek között
végezte, és olyan alkotmányos, intézményes megoldásokat választott,
amelyeket végül az indiai társadalom többsége elfogadott és
alkalmazkodott hozzá</b></span>. Nehru alatt <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a teljesen széttagolt szubkultúrákból
álló ország<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>egységes nemzetté vált, ennek következtében fejlődésnek
indult, és ez a folyamat lánya, Indira Gandhi időszakában is
folytatódott.</b></span></p>
<p>
Nem hagyható ki a példák sorából <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Kádár-korszak sem: nem véletlen,
hogy Kádár Jánosról nevezték el az 1956 és 1989 közötti, úgynevezett
puha diktatúrát, hiszen Kádár alakította ki a hatvanas évektől azt a
piszkos alkut az állam és a társadalom között, amely arra épült, hogy az
emberek egy szerényen javuló életszínvonalért cserébe lemondtak</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a
közéleti cselekvésről, a szabad véleménynyilvánításról, az állampolgári,
honpolgári létről.</b></span></p>
<p>
A kádárizmus azért nem pusztán rendszer, hanem korszak, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>dominánssá
és széleskörűen elfogadottá tett egy kispolgári, alattvalói attitűdöt,
mentalitást, amely sajnálatos módon mélyen beivódott az emberekbe a
hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években. És mindennek láthatóan negatív
következményei voltak a rendszerváltás során: ez volt az a kádári
mentalitás</b></span>, ha tetszik,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> domináns kultúra, amely már 1994-ben, majd
2002-ben újra visszasírta a hatalomba a posztkommunista politikai
erőket.</b></span></p>
<blockquote>
<p>
Nem véletlen ezek után, hogy 1989–1990 és 2010, sőt 2018 között
valójában két „korszak” vetélkedett Magyarországon: egy, a közelmúltból
itt maradt kádárizmus, amely túlélte és szívósan tartotta magát, és egy
bontakozó, formálódó, nemzeti és keresztény kultúrán alapuló polgári
Magyarország.</p>
</blockquote>
<p>
Ráadásul ezt a küzdelmet tetézte, hogy az<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> ide</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ológiáját és vízióit
vesztett baloldal belekapaszkodott abba</span><b> a Nyugat-Európában elterjedt
neoliberalizmus</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ba</span><b>, amely a hetvenes-nyolcvanas, de különösen a
rendszerváltás utáni kilencvenes évektől kezdve a mai napig domináns
kultúrát hozott létre. Igen, a neoliberalizmus is egy korszak, amely
Európa nyugati felén uralkodik,</b></span> csak óriási különbség van a viktoriánus
kor klasszikus liberalizmusa és a mai Nyugat neoliberalizmusa között.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Amíg a viktoriánus kor alulról szerveződően, demokratikus módon hozott
létre egy, a tradíciókra és a nemzeti büszkeségre épülő toleráns
kultúrát,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> addig a mai Nyugaton egy globális elit kényszeríti rá azt a
neoliberalizmust a nyugati társadalmakra az Egyesült Államoktól
Hollandiáig, amelyre <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nemzettudat és a tradíciók</span> feladása, a
multikulti és a politikailag korrekt beszédmód a jellemző.</b></span></p>
<blockquote>
<p>
Magyarországon – és talán néhány közép-európai országban is – most
korszakváltás megy végbe. Ez teljesen természetes folyamat a
történelemben, még ha az itt és most háttérbe szoruló ellenzéki,
balliberális csoportok ezt borzasztóan nehezen és kínlódva élik is meg.</p>
</blockquote>
<p>
A dolog mélyén az rejlik, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy ország akkor válhat sikeressé és
eredményessé, ha egy domináns kultúra talaján világos karakterű és
arculatú, egységes erőként lép fel a nemzetközi porondon. Ez igaz a kis
országokra és a nagy birodalmakra egyaránt</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A Római Birodalom<span style="background-color:rgb(217,210,233)"> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">akkortól
gyengült meg, miután új (barbár) „kultúrák” léptek be</span></span> az életébe. India
akkor erősödött meg, amikor levált róla Pakisztán, és nemzetegyesítést
hajtott végre. Belgium ma azért van <span style="background-color:rgb(234,209,220)">válságos állapotban, mert két
„domináns” kultúrára épül, és ez bármikor felbomlaszthatja.</span></b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Több afrikai ország etnikai-kulturális megosztottsága véres háborúkba,
nyomorba torkollik. Svédország pedig lassan lemond arról, hogy<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">legyen
saját svéd domináns kultúrája</span></span> – és sajnos Németország is hajlik erre.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Az
Egyesült Államokban egy új domináns kultúra jelei mutatkoznak Trump
alatt </b></span>– de a harc még nem ért véget.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A korszakváltás lényege <u>egy új nemzeti identitás vagy „a” nemzeti
identitás megtalálása.</u></b></span> („Korszakok válása, mikor az istenek pontos és
világos jeleket küldenek” – énekelte Bereményi Géza szövegét Cseh
Tamás).<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ez<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>eleinte harcot, némi keménységet, ellenzéki csoportok és
kultúrák időleges visszaszorulását</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> is jelentheti.</b><b> Fontos tehát a
demokratikus keretek betartása és a társadalmi támogatottság folyamatos
fenntartása. Ha ez adott, akkor<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a jelenlegi harc</span> fokozatosan megszűnik,
és a későbbi generációk megjelenésével a jelenlegi állapot korszakká
válik.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem kell tehát félni a domináns kultúra építésétől, de közben nem árt
az állandó önkontroll és önvizsgálat, hogy a dolog ne<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> torzuljon el</span> és ne
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">forduljon át az ellenkezőjébe</span>.</b></span></p>
<p>
<em>Fricz Tamás </em></p>
<p>
<em>A szerző politológus</em></p>
<div class="gmail-szerzo"><a href="http://magyaridok.hu">magyaridok.hu</a></div></div></div></div>
<br></div>