<div dir="ltr"><div>Lehet, hogy ez eddig mindenkinek világos volt, akkor elnézést kérek az ismétlésért, de számomra egy kapcsolt honlapon derült ki az előadások helyszíne és időpontja:</div><div><br></div><div><a href="http://torinoilepel.hu/eloadasok-helyszinei/">http://torinoilepel.hu/eloadasok-helyszinei/</a><br></div><div><br></div><div>
<p>A 2018. szeptemberi előadókörút helyszínei és időpontjai:</p>
<p>szeptember 23. vasárnap: <strong>Beregszász</strong>, Kárpátalja – Tanárképző Főiskola, 14:00<br>
szeptember 24. hétfő: <strong>Miskolc</strong> – helyszín és időpont szervezés alatt<br>
szeptember 25. kedd: <strong>Lajosmizsei</strong> Szent Lajos Katolikus templom, 18:00<br>
szeptember 26. szerda: <strong>Pécs – </strong>Székesegyház, időpont szervezés alatt<br>
szeptember 27. csütörtök: <strong>Győr</strong> – Richter terem, időpont szervezés alatt<br>
szeptember 28. péntek: <strong>Budapest</strong></p>
<ul>
<li>Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 13:00</li>
<li>nyilvános színpadi nagyinterjú a 777 szervezésében, helyszín szervezés alatt, 19:00</li>
</ul>
<p>szeptember 29. szombat <strong>Budapest,</strong> Szent István Bazilika, kora délutáni időpont szervezés alatt</p>
<p>Amennyiben érdekli a téma, kérjük, terjessze az előadások hírét, hogy minél többen eljöhessenek az előadásokra!</p>
És minden elismerés és köszönet azoknak, akik közreműködtek abban, hogy eljusson hazánkba az előadás és hozzám ez a hír!</div><div><br></div><div>Üdvözlettel,</div><div><br></div><div>ambruskarcsi<br></div></div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2018. július 27. 21:09 Gy Greschik írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:gy.greschik@teguec.com" target="_blank">gy.greschik@teguec.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Kedves Levente!<br>
<br>
Köszönöm a kiegészítést.<br>
<br>
A Pályi könyvet valóban remeknek tartom: nemcsak tartalmas és lényegretörő, hanem igen olvasmányos is. Külön érdekessége történészi megközelítése -- többek közt a lepel történetlnek egy olyan aspektusát is (valószínsítve) rekonstruálja, amiről Dr. Jackson sem tudott. (Erről személyesen is meggyőződtem.)<br>
<br>
Nagyon remélem, hogy sikerül a Jackson előadókörút során kettőjük találkozását is tető alá hoznom.<br>
<br>
Egyébként a lepel tényleges fizikai valójára Pályinak csak áttételes és részleges rálátása van. Nem úgy, mint Jacksonnak. Őt épp az emeli ki a tengernyi lepelszakértő közül, hogy a leplet a saját kezében fogta és tudományos módszerekkel maga vizsgálta, mérte -- az általa vezetett 30 fős tudományos elit csapat segítségével.<br>
<br>
A Pályi könyv egy másik hátránya a hivatkozások időnként foghíjas volta. Állít és összefoglal sok mindent, de nem mindenhez adja meg a forrást. Ez főleg néhány különösen érdekes dolog esetében engem nagyon zavart. Pl. a pollenek egyediségének szemléltetésére említi, hogy az amerikai hadseregben fontolgatták az egyes lövedékek (!) azonosításának pollen-megjelölésen alapuló módszerét -- de semmi forrást nem jelöl meg.<br>
<br>
Üdvözlettel,<br>
<br>
G.Gy.<br>
<br>
On Mon, 23 Jul 2018, Levente Vihar wrote:<br>
<br>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
Date: Mon, 23 Jul 2018 09:11:08 +0200<br>
From: Levente Vihar <<a href="mailto:lvihar@gmail.com" target="_blank">lvihar@gmail.com</a>><br>
Reply-To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
To: <a href="mailto:grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
Subject: Re: [Grem] jön a torinói lepel szakértője - kapcsolat a<br>
Pray-kódexszel<br>
<br>
Kiegészítésül a czikkhez:<br>
<a href="http://szitkonyvek.hu/termek/403" rel="noreferrer" target="_blank">http://szitkonyvek.hu/termek/4<wbr>03</a><br>
<a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/palyi-gyula-torinoi-lepel" rel="noreferrer" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hire<wbr>k/palyi-gyula-torinoi-lepel</a><br>
<br>
Kiemelés tőlem. A képeket sajnos már nem tudtam fellelni.<br>
<br>
ÜdvözletteL.<br>
Pályi Gyula: A Torinói Lepel<br>
<br>
2011. február 7. hétfő 11:16<br>
<br>
Pályi Gyula akadémikus, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem<br>
általános és szervetlen kémia professzora könyvében minden<br>
részletre kiterjedően, tudományos alapossággal, de közérthetően<br>
foglalja össze a Torinói Lepellel kapcsolatos ismereteket.<br>
<br>
[palyi_0_0.jpg] A Torinói Lepel néven ismert relikvia egy közel négy és fél<br>
méter hosszú, egy méter széles lenvászon szövetdarab, melyen egy halott férfi<br>
lenyomata látható. E kendő a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus<br>
halotti leple, így a képmás az ő vonásait őrzi az utókor számára. Vannak<br>
azonban, akik kétségbe vonják ezt. A Torinói Lepelről eddig könyvtárnyi<br>
könyvet, tanulmányt írtak, kutatásával körülbelül 150 ezer órát töltöttek az<br>
ezzel foglalkozó tudósok; ez nyolcórás munkaidővel számolva hatvan évet tesz<br>
ki.<br>
<br>
A Torinói Lepel című könyvében Pályi Gyula megállapítja: a Lepel anyagának és<br>
elkészítési technológiájának elemzése alapján elmondhatjuk, hogy e<br>
körülmények közel-keleti származást valószínűsítenek, és összhangban vannak a<br>
Lepel Kr. u. I. századi eredetével. A Lepel Emberével kapcsolatos<br>
megfigyelések összhangban vannak azzal a felvetéssel, hogy a Torinói Lepel<br>
valóban Jézus Krisztus halotti leple volt, illetve az lenne.<br>
<br>
Pályi professzor különböző szempontok alapján vizsgálja a Leplet, így<br>
összehasonlítja, mit írnak az evangélium szerzői Jézus sírba helyezéséről.<br>
Ebből kiderül: mind a négy evangélista említést tesz valamiféle halotti<br>
lepelről. A „szerepét vesztett” halotti lepelről – vagy leplekről – a<br>
Feltámadást követően a szemtanú Jánoson kívül Lukács is megemlékezik. „János<br>
beszámolója döbbenetesen eleven, látható, hogy ő mind a temetésnél, mind az<br>
üres sír megtalálásakor jelen volt: János beszámolójának hitelét…<br>
nagymértékben fokozza az az apró mozzanat, hogy az egyik kendő (talán éppen a<br>
Lepel) a sírboltban, a többitől külön összehajtva volt található… aki így<br>
hagyta, ösztönösen rendes volt és cseppet sem sietett…” A tudós szerző<br>
rámutat arra is, hogy az új halotti lepelre való utalások – Máténál és<br>
Márknál – összhangban vannak a textiltechnológusok azon véleményével, hogy a<br>
jelenlegi Torinói Lepel valószínűleg egy tekercsben tárolt hosszabb<br>
szövetdarabból lett levágva. A csak János által említett fűszerek nyomát a<br>
jelenlegi Torinói Lepel vizsgálatakor mikroszkóposan kimutatták.<br>
<br>
[Torinoi%20lepel%203_0.JPG] A vérfoltok vizsgálati eredményeit összefoglalva<br>
megállapítható, hogy ezek összhangban vannak azzal a feltevéssel, hogy a<br>
Lepel Embere közel-keleti volt, halála előtt megkorbácsolták, legalább<br>
egyszer elesett, úgy, hogy kezével nem tudta fékezni az esést, majd keresztre<br>
szegezték, ahol meghalt. A Lepellel már holtan borították be, nem sokkal<br>
halála után. Amit pedig az orvostudomány a Torinói Lepel képe és vérfoltjai<br>
alapján a Lepelbe takart áldozat utolsó óráiról és haláláról mondani tud,<br>
ugyancsak azt a hipotézist erősíti, hogy a Lepel valóban Jézus Krisztus<br>
halotti leple lehetett. Erre utalnak a Torinói Leplen lévő írásjelek is,<br>
valamint a Lepel Emberének szemgödreiben azonosított római pénzérmék<br>
megtalálása. Az érmék kora egybeesik Jézus nyilvános működésének korával és<br>
„az érmék képének halványsága szöges ellentétben van a XX. századinál korábbi<br>
’hamisítási’ elméletekkel, hiszen az érmék azonosításához az űrkutatási<br>
elektronika legmodernebb eszközeit kellett bevetni, melyeknek lehetőségéről<br>
akár csak pár évtizeddel korábban is senkinek még csak fogalma sem volt.”<br>
<br>
[pray2_0.jpg] Külön foglalkozik a könyv szerzője a Torinói Lepel magyar<br>
vonatkozásával. A leplet 944 és 1204 között Bizáncban őrizték. A jelenlegi<br>
Leplen számos égési nyom található, melyek nagy része az 1532-es tűzvészből<br>
származik. Van azonban egy olyan égésinyom-sorozat, ami ennél korábban<br>
keletkezett, mivel szerepel egy 1516-ból származó Albrecht Dürer-rajzon is. E<br>
nyom jellegzetes L betű formában elhelyezkedő, 4x4 kör alakú égési lyukakból<br>
áll, mintha a négyrét vagy 12-rét összehajtott Lepel szövetén egy izzó,<br>
hegyes tárgyat szúrtak volna át. A szakirodalom ezt „piszkavas-lyukaknak”<br>
nevezi. E lyukak azonban már egy jóval korábbi, 1192 és 1194 között<br>
keletkezett rajzon is szerepelnek. Ez a rajz, egy miniatúra, a Pray-kódexben<br>
található, ami legrégebbi magyar összefüggő nyelvemlékünket, a Halotti<br>
beszédet tartalmazza. (A könyvben látható a Pray-kódex miniatúrája, amely<br>
Jézus Krisztus keresztről való levételét és Lepellel való beborítását<br>
ábrázolja.) Ismeretes, hogy a kódexet Pray Gyula (1723–1801) jezsuita<br>
történetíró fedezte fel és ismertette 1870-ben, jelenleg a Magyar Nemzeti<br>
Múzeumban őrzik. Pályi Gyula felhívja a figyelmet: ha a Pray-kódex 1200 előtt<br>
keletkezett, a miniatúra készítője a Lepelt csak Bizáncban láthatta. Ha<br>
viszont a Bizáncban őrzött Lepel a „piszkavas-lyukak” ugyanazon rajzolatát<br>
mutatta, mint a jelenlegi Torinói Lepel, akkor a Lepel származásának<br>
hitelességét a jelenleg egyesek által vélt 1349-ről jóval korábbra kell<br>
tenni. A kötet szerzője figyelemre méltónak tartja azt is, hogy a Pray-kódex<br>
híven és méretarányosan adja vissza a Torinói Lepelnél is észlelt, a<br>
halszálkás szövéstől eredő csíkozatot is. Pályi Gyula valószínűsíti, hogy az<br>
1172 és 1196 között uralkodó III. Béla magyar király – egyben bizánci<br>
trónörökös – ismerte a Leplet.<br>
<br>
[torinoi_0.jpg] Külön fejezetben foglalkozik Pályi Gyula azokkal a<br>
véleményekkel, amelyek szerint a Leplet meghamisították. Mint említettük, a<br>
Torinói Lepel dokumentált történetéről az első adat 1349-ből származik. Ekkor<br>
a közép-franciaországi Lirey földesura, Geoffrey de Charny levelet írt VI.<br>
Kelemen pápának, melyben engedélyt kért templomépítésre, egyben megemlíti,<br>
hogy birtokában van Jézus Krisztus temetési leple. Ezért egyesek úgy vélik,<br>
hogy a Torinói Lepel 1325-ben készült. A könyv szerzője azonban rámutat: az<br>
ún. „tudós hamisítónak” elsősorban fontos biológiai és orvostani ismeretekkel<br>
kellett volna rendelkeznie, hogy sikeresen imitálja a Lepel Emberének<br>
fiziológiáját, sérüléseit és ezek patológiai kölcsönhatásait. „Olyan<br>
részletkérdésekben kellett volna tájékozottnak lennie, mint az élő és nem<br>
sokkal korábban meghalt ember vére közötti hematológiai különbség, a<br>
vércsoportok és más hasonlók. Részletes ismeretekkel kellett volna<br>
rendelkeznie a római korbácsolás és keresztre feszítés legapróbb részleteit<br>
illetően, olyan korban…, mikor a korbácsolást már másként bonyolították és<br>
amikor a keresztre feszítéssel való kivégzés már több évszázada nem volt<br>
használatos.” Ismernie kellett volna továbbá a Pray-kódexet, hogy éppen a<br>
kellő helyre tudja beégetni a „piszkavas-lyukakat”, amelyek ezen a miniatúrán<br>
130 évvel korábban már megjelentek. A lepelhamisítónak ötszáz évvel kellett<br>
volna megelőznie a korát, a fényképezés bizonyos alapelveinek legalább<br>
elméleti szinten való megjövendölésével, emellett fel kellett volna fedeznie<br>
a háromdimenziós képrögzítést, a holográfiát is. A „tudós hamisító”<br>
legnagyobb eredménye pedig az lett volna, hogy felfedezi azt a képrögzítős<br>
eljárást, amely a jelenleg Torinóban őrzött lepel képét adja, és sikerrel<br>
alkalmazta volna a kép előállítására. Pályi Gyula felhívja a figyelmet arra a<br>
rendkívül lényeges tényre is, hogy a Torinói Lepel halott embert ábrázol,<br>
mégpedig olyat, aki életében karizmatikus személyiség volt, akit sokan<br>
követhettek. Fölteszi a kérdést: hogyan szereztek volna a Lepel állítólagos<br>
hamisítói olyan modellt, aki megfelelt volna ennek a követelménynek? Hiszen<br>
ekkor már több évszázada nem alkalmazták a keresztre feszítést, mint<br>
kivégzési eszközt. Annak is kevés a valószínűsége, hogy megöltek volna<br>
valakit. Ám ha még ezt tették volna, akkor is, nehezen képzelhető el, hogy az<br>
áldozat arcán „olyan méltóságteljes nyugalom tükröződjék, mint ez a Lepel<br>
Emberénél látható. És ha ez a végeredmény nem sikerül, újrakezdik?”<br>
<br>
Pályi Gyula végkövetkeztetése, hogy a Torinói Lepellel kapcsolatban<br>
összegyűlt történelmi és természettudományi ismeretanyag „jó egyezésben van<br>
azzal a feltevéssel, hogy e Vászon valóban Jézus Krisztus halotti leple<br>
volt.” Ám a tudós szerző, tekintettel a probléma rendkívüli jelentőségére,<br>
egyetért a Római Katolikus Egyház óvatos bölcsességével, hogy még nem mondta<br>
ki a végső szót ebben a kérdésben. Hozzáteszi azonban: „Okkal reméljük…, hogy<br>
hívők és nem hívők szorgalmas kutatómunkája előbb-utóbb lehetővé fogja tenni<br>
e ’végső szó’ kimondását.” (Szent István Társulat, 2010.)<br>
<br>
Bodnár Dániel/Magyar Kurír <br>
<br>
<br>
<br>
2018-07-23 7:47 GMT+02:00 Orsi Török <<a href="mailto:torok.orsi@torokcsalad.hu" target="_blank">torok.orsi@torokcsalad.hu</a>>:<br>
<a href="http://mandiner.hu/cikk/20180718_torinoi_lepel_john_jackson_interju" rel="noreferrer" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/201807<wbr>18_torinoi_lepel_john_jackson_<wbr>interju</a><br>
<br>
<br>
______________________________<wbr>_________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu" target="_blank">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
<br>
<br>
</blockquote>
<br>______________________________<wbr>_________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>