<div dir="ltr">
<div class="m_7134364859493852840gmail-PostMetadataHeader">
<h2 class="m_7134364859493852840gmail-PostHeaderIcon-wrapper">
<span style="font-weight:normal"><font size="2">Köszönet k.Lttagnak, aki felhívta a figyelmet az alábbi manapság nagyon fontos okfejtésra, manapság, amikor a migrációt és az abortuszt is emberi joggá akarják nyilvánítani</font></span><br>
<span class="m_7134364859493852840gmail-PostHeader"><a href="http://divinity.szabadosadam.hu/?p=20589" rel="bookmark" title="Permanent Link to Emberi jogok?" target="_blank">
</a></span></h2><h2 class="m_7134364859493852840gmail-PostHeaderIcon-wrapper"><span class="m_7134364859493852840gmail-PostHeader"><a href="http://divinity.szabadosadam.hu/?p=20589" rel="bookmark" title="Permanent Link to Emberi jogok?" target="_blank">Emberi jogok?</a></span>
</h2>
</div>
<div class="m_7134364859493852840gmail-PostHeaderIcons m_7134364859493852840gmail-metadata-icons">
2018. július 25. <br></div><div class="m_7134364859493852840gmail-PostHeaderIcons m_7134364859493852840gmail-metadata-icons"><a href="http://divinity.szabadosadam.hu/?p=20589&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807" target="_blank">http://divinity.szabadosadam.<wbr>hu/?p=20589&utm_source=<wbr>mandiner&utm_medium=link&utm_<wbr>campaign=mandiner_201807</a><br></div>
<div class="m_7134364859493852840gmail-PostContent">
<p><img class="m_7134364859493852840gmail-alignleft m_7134364859493852840gmail-size-thumbnail" src="http://divinity.szabadosadam.hu/album/2018/180728-humanrights.jpg" width="150" height="150"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
második világháború vége óta rengeteget beszélünk emberi jogokról. </b></span>
Emberi jognak nevezzük <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az élethez való jog</b></span>ot. Emberi jog <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a szabadsághoz
és a biztonsághoz való jog</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> A művelődéshez való jog</b><b>. A magántulajdonhoz
való jog. </b></span>A kulturális életben való részvételhez való jog. Emberi jog
az, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy ne lehessen senkit <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kínzásnak és kegyetlen bánásmód</span>nak alávetni.
</b></span>Ahogy az is, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy szabadon gondolkodhassunk és a véleményünket szabadon
kifejezhessük</b></span>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><u><b> </b></u><b>Az emberi jogokat 1948 óta egyetemes nyilatkozat
rögzíti</b></span><b>.</b> Kevesen kérdőjelezik meg az emberi jogok létezését, a viták
inkább arról szólnak, hogy melyek pontosan ezek a jogok és hol
védelmezik ezeket megfelelően.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> <b>Érdemes azonban bibliai nézőpontból
kicsit a mélyére nézni <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ennek a kérdésnek</span>, mert <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem csak a gyakorlatban</span>,
hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">már fogalmi szinten is gondok vannak<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az emberi jogok </span>
értelmezésével.</span></b></span></p>
<p><span id="m_7134364859493852840gmail-more-20589"></span>Az emberi jogok gondolata<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> arra az alapvetésre épül, amit <i>humán excepcionalizmus</i>nak
neveznek, vagyis hogy az emberi faj </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kivételes helyet élvez a teremtés
rendjébe</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">n</span>.</b></span> Az állatoknak nincsenek olyan jogaik, mint az embereknek.
Ezzel nagyjából mindenki egyetért, noha <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyes morálfilozófusok és
állatjogi harcosok, mint Peter Singer, </b></span>magát a humán excepcionalizmust
is tévedésnek gondolják, ezért az emberi jogokat inkább vallásos
fikciónak vagy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kiterjesztendő jognak tartják más élőlényekre (a jövőben
akár robotokra is)</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Darwinista nézőpontból ez érthető, hiszen </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">az emberi
jogok és a darwinizmus között mindig éles szakadék húzódott, </span>amit csak a
világnézeti következetlenség iránti közöny tudott áthidalni, no meg a
keresztény világnézet egyes elemeinek továbbélése a nyugati kultúrákban.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>
</b>Az emberi jogok tagadása a poszt-keresztény nyugati világban
periférikus jelenség.</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Számos tanulmány bizonyította az elmúlt években,
hogy az emberi jogok<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a keresztény világnézet</span>ből kerültek </span>– átértelmezve –
a progresszív gondolkodásba is, hogy olyan szervezetek képviseljék,
mint a Soros György által létrehozott Human Rights Watch, az Amnesty
International, a Helsinki Bizottság,</b></span> és több tucat egyéb kormányzati és
nem kormányzati hátterű szervezet.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az emberi jogok meghatározásakor</span><b> komoly dilemmát jelent, hogy
</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">minimalista vagy idealista kritériumot vegyünk-e figyelembe.</span></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Vajon az
számít emberi jognak, ami a minimális emberi léthez szükséges, vagy az,
amit egy ideális emberi létezéshez tartunk szükségesnek? </b></span>És <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>máris ugye
rengeteg kérdés merül fel</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezzel kapcsolatban</b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Emberi jog </b></span>a lakhatáshoz
való jog? A kultúrához való jog? Az oktatáshoz való jog?<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A migrációhoz
való jog?</b></span> Az alapjövedelemhez való jog?<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A fegyverviseléshez való jog?</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
abortuszhoz való jog</b></span>? <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A minimalista felfogás azt kockáztatja, hogy
egy-egy hatalom akkor is az emberi jogok tisztelőjeként léphet fel, ha
egyébként <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elnyomja és kihasználja</span> alattvalóit.</b><b> Az idealista megközelítés
viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)">véget nem érő vitákhoz</span> vezet, hogy ténylegesen mi is számít
emberi jognak, arról nem is beszélve, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a megnövekedett jogok alapján
való követelések</span>, </b></span>a teljesületlenségük miatti panaszok, az
önigazultság, az önsajnálat és a társadalmi igazságosság utópiájáért
vívott folyamatos harc <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>olyan kultúrát építhet ki, amely pont nem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
emberek boldogságát </span>szolgálja, hanem inkább növekvő elégedetlenségét és
boldogtalanságát.</b></span></p>
<p>Az imént azt írtam, hogy az emberi jogok keresztény világnézeti
alapról kerültek a progresszív nyugati gondolkodásba, de ez csak félig
igaz.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A keresztény teológia hisz az ember különlegességében,
méltóságában, egyedülállóságában, mert az embert –</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az állatokkal és a
növényekkel<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ellentétben – Isten képmásának tekinti.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Szentírás első
lapjain azt olvassuk, hogy</b><b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten az embert a saját képére és
hasonlatosságára alkotta.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Ez az emberi méltóság alapja.</span></b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>De ez a
hasonlatosság</b></span> nem pusztán elvont érték, amellyel az embert beárazzuk,
hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az <i>Istennel való kapcsolatra</i> teremtett lét,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>illetve az Istennek való számot adás felelőssége</b></span>. Ahogy Emil Brunner mondta, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az ember lényegéhez tartozik a <i>felelősség</i>,
</b></span>az nem pusztán egy tulajdonsága az embernek, hanem<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> létének
szubsztanciális eleme. </b><b>Az emberi viselkedés megítélésének jogalapja
Isten.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Bármilyen jog, amely az ember viselkedéséhez kapcsolódik,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Istentől ered és köze van a felelés kötelességéhez, vagyis a
felelősséghez</b></span>. Tehát ahhoz, hogy Isten igazsága mit követel az embertől
és az ember hogyan reagál erre.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Innen indul el<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az emberi jogok</span>ról való
keresztény gondolkodás.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"></span>
</p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az emberi jogokat</span> pusztán az az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ember és ember </span>közötti horizontális
kapcsolatban értelmezzük, </b><b>és nincs</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a képletben</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Istennek való felelés
kényszere,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> akkor az emberi jog mindig konszenzus eredménye lesz, amelyet
bárki, bármikor felrúghat.</b></span> Ha nincs rajtunk kívül álló, transzcendens
vonatkoztatási pont,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> akkor <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az emberi jog</span> valójában emberi megállapodás,
amelynek pontosan akkora az érvényessége, ahányan és ameddig benne
akarunk lenni a megállapodásban</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Így </b></span>az emberi jog<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> nem
elidegeníthetetlen, </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">hanem</span><b> nagyon is elidegeníthető, </b></span>és senki nem
mondhatja, hogy a jog elidegenítése jogtalan volna, ha nincs megegyezés
abban, hogy azt be akarjuk tartani.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az emberi jogok
elidegeníthetetlensége abból a gondolkodásból származik, amelyik az
Istennek való felelésre épül</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ahogy az amerikai Függetlenségi
Nyilatkozat fogalmazott: </b></span>„<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magától értetődőnek tartjuk azokat az
igazságokat, hogy minden ember egyenlőként <i>teremtetett</i>, az embert <i>teremtője</i> olyan elidegeníthetetlen Jogokkal <i>ruházta fel</i>,
amelyekről <span style="background-color:rgb(234,209,220)">le</span> nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mondhat,</span> s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az
Élethez és a Szabadsághoz, valamint a jog a Boldogságra való
törekvésre.”</b></span> A jog a szöveg szerint azért elidegeníthetetlen, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mert a
teremtő Isten ruházta fel azzal az embert.</b></span></p></div><div class="m_7134364859493852840gmail-PostContent"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A bibliai gondolkodásban </b><u><b>az alap nem</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az emberek közötti testvériség,
amit a felvilágosodásra épülő francia forradalom tett az emberi jogok
alapjává, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem <u>az Istennek való felelősség</u></b></span><u>.</u> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A felelősség alapja nem</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>horizontális,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hanem vertikális.</b></span> Elsősorban <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az embertársaink</b><b>nak</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>vagyunk felelősek,</b></span> hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">embertársaink</span>ért</b></span> –<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Istennek.</b></span> Ha
horizontálisan értelmezzük a felelősséget, akkor úgy gondolkodunk, hogy
ha a másik felelőssége, hogy velem így vagy úgy bánjon, akkor én <i>megérdemlem</i>, hogy ő így vagy úgy bánjon velem, ő pedig <i>tartozik</i>
nekem azzal, hogy így vagy úgy bánjon velem. A másik iránti
felelősségből így lesz az a fajta emberi jog, amelyik idegen már a
Szentírástól.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A bibliai gondolkodásban</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a másiknak tartozom azzal,
hogy jól bánjak vele, nem is ő érdemli azt, hogy jól bánjak vele</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hanem
Isten várja el ezt tőlem és Istennek tartozom felelősséggel ezért.
</b></span>Amikor például Lemúélnak azt tanácsolja az anyja, hogy „ítélkezz
igazságosan, ítéld meg a nyomorultnak és szegénynek a jogát” (Péld
31,9), nem az a kiindulópontja, hogy a szegény ezt megérdemli, hanem az,
hogy a fiatal királynak Isten előtt ez a felelőssége<span style="background-color:rgb(208,224,227)">. </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Nehémiás is</span> Isten
félelmére hivatkozva <span style="background-color:rgb(208,224,227)">szólalt fel a júdaiak rabszolgasága ellen (Neh
5,9),</span> Isten miatt<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> védte a kiszolgáltatottakat.</span></b></span><br></div><div class="m_7134364859493852840gmail-PostContent">
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az isteni parancs az oka annak, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűneset</span> után sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szűntek meg<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
az emberi jogok</span></b></span>, hiába érdemel az ember halált a bűne miatt, hiszen
olyasfajta emberi jogok soha nem is léteztek, amelyek arról szóltak,
hogy mit érdemlünk, mi jár nekünk, mivel tartozik nekünk a másik. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
bűneset</span> előtt, sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűneset</span> után nem követelhettünk magunknak jogokat, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
hiszen az, amit<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> mi jognak gondolunk</span>, valójában a másik kötelessége Isten
előtt,</b></span> nem érdem vagy tartozás, amit behajthatnánk. (Természetesen van
behajtható tartozás, de most az emberi jogok mélyebb dimenziójáról
beszélünk.) <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az emberek Isten előtti kötelessége és felelőssége</b></span> nem szűnt
meg attól, hogy az emberiség elfordult Istentől,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> továbbra is számon
kérhetők és számon is lesznek kérve, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>hogy hogyan bántak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">embertársaikka</span>l.</b></span>
Az irgalmas samaritánus nem azért cselekedett helyesen, az irgalmatlan
pap és lévita pedig helytelenül, mert a zsidó utazónak járt a
segítségnyújtás, hanem azért, mert Isten azt parancsolta mindkettőnek,
hogy legyen irgalmas. Ebben az értelemben tehát <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nincsenek </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
<u><span style="background-color:rgb(255,255,255)">elidegeníthetetlen jogok</span></u></b></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">,</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ehelyett megmásíthatatlan isteni parancsok
vannak, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogyan viselkedjünk egymással.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egész bibliai gondolkodás</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> nem</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> i</span>ndividualista, de még csak nem is
az emberi közösségből kiinduló, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>háromdimenziós, amelyben az
Istennek való felelés kapcsol össze az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> embertársam</span>mal.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A bibliai
gondolkodástól idegen</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> emberi jogok</span>nak az a megélése, amely az egyént
önmagában szemléli és számára elidegeníthetetlen jogokat követ<span style="background-color:rgb(234,209,220)">e</span></b>l</span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Idegen
a Szentírás</b></span>t<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ól az a gondolkodás, amelyben az egyén magának követel
ilyen jogokat.</b><b> Ebben a keretben az emberi jogok gondolata teljesen
elszakadt annak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">eredőjé</span>től és olyan gondolati keretbe került át, amely
végső soron aláássa magának <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az emberi jognak a fogalmá</span>t is.</b></span> Arról nem is
beszélve, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> követelőző, elégedetlen, panaszkodó, hisztis
társadalmakat formál, amelyekben az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">emberek</span> úgy gondolják, hogy
megérdemlik a jó bánásmódot, sőt, a többiek tartoznak is nekik azzal.
Elveszik</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a másiktól azt, amit a másiknak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">kellene odaadnia</span> nekik<span style="background-color:rgb(217,234,211)">, </span></b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span></b><b>tartozásból</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> hanem </b><b>Isten miatt, aki ezt kéri tőle.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Mikeás így prófétált: „Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj
szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben</span>.” (Mik 6,8)<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Isten
parancsolja, hogy törekedjünk a szeretetre.</span></b></span> Isten nem fogadta el Káintól
a választ, hogy vajon őrizője-e a testvérének (1Móz 4,9-10). Ábe<b>l</b> vére
Istenhez kiáltott a földről, és Isten számon is kérte azt Káinon. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
bűneset</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> után Isten azt parancsolta az övéinek, hogy szeressék őt és
szeressék <span style="background-color:rgb(217,234,211)">felebarátaikat</span> is.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jézus megismételte ezt a két parancsot,
arra kötelezve követőit, hogy szeressék<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> a körülöttük lévőket </span>és bánjanak
jól még <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style=""></span>ellenségeikke</span>l is. Nem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>azért, mert ez jár nekik. Nem jár nekik.
Nekünk sem jár.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Nem </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>azért, mert megérdemlik</b><b>. Mi sem érdemeljük meg.</b></span><b> </b>Nem
azért, mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten</b></span> igazságtalan és elfelejtett büntetni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">
igazságtalan</span> és nem felejtett el <span style="background-color:rgb(217,234,211)">büntetni</span>. Amikor <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ellenségeinkkel</span> jót
teszünk, sokszor <span style="background-color:rgb(208,224,227)">eleven szenet gyűjtünk a fejükre</span> </b></span>(<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Róm 12,19-20</b></span>). <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>De
mivel Isten is felhozza a napját jókra és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gonoszok</span>ra egyaránt, tőlünk is
azt várja, hogy bánjunk jól <span style="background-color:rgb(217,234,211)">embertársaink</span>kal. Őmiatta.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Emberi jogok abban az értelemben tehát nincsenek, hogy <i>megérdemelnénk</i> a jó bánásmódot vagy hogy a másik <i>tartozna</i> nekünk azzal. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Emberi jogok</span> abban az értelemben vannak, hogy a Teremtő minden embert <i>felelősséggel</i>
ruházott fel, és elvárja tőle, hogy jól bánjon embertársával, hiszen a
másik ember is Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve </b></span>(1Móz 9,6;
Jak 3,9). <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha kivesszük</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ezt az elvi alapot</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az <span style="background-color:rgb(217,234,211)">emberi jogok </span>mögül, vagy a
szociáldarwinizmus fogja átvenni a helyét, amely már többször
bizonyította, hogy számára az emberi jogok értelmezhetetlenek, vagy
olyasfajta panaszos, nyűgös, hisztériás, abszurd világot teremtünk
magunk körül, amelyben az emberi jogok sokasodásával együtt nő az
elégedetlenség, </b></span>az önigazultság, a követelőzés és saját
boldogtalanságunk miatt boldog-boldogtalan szűnni nem akaró hibáztatása.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Közben észrevétlenül eltűnik</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kapcsolataink</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ból</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hála </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és már eszünkbe
se jut</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az Isten előtti felelősség.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ilyen emberi jogok</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>idegenek annak a
Szentírásnak a világképé</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>től, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>amelyből <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a kultúránk az ember</span> egyedülálló
méltóságának eszméjét kölcsönözte.</b></span></p></div>
<br></div>