<div dir="ltr">
<h1 class="m_-6454041738926632798gmail-cim"> Pio atya</h1><h1 class="m_-6454041738926632798gmail-cim"><span style="font-weight:normal"><font size="2"><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/pio-atya-utolso-szentmiseje-stigmak-miszteriuma-veletek-vagyok" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/pio-atya-utolso-<wbr>szentmiseje-stigmak-<wbr>miszteriuma-veletek-vagyok</a><br></font></span></h1><font size="2">
</font><h3 class="m_-6454041738926632798gmail-lead">Pietrelcinai Szent Pio (1887–1968) kapucinus szerzetes,
a 20. századi misztikus katolicizmus talán legkiemelkedőbb alakja.
Ötven évet töltött az olaszországi San Giovanni Rotondo kolostorában,
amely halála óta a világ egyik legismertebb zarándokhelye, évente több
millióan keresik fel.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=88905&v=0&img=o_00.jpg" rel="lightbox['g88905']" target="_blank"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span></span></span></a></p>
<p>Az Etalon Kiadó által megjelentetett két dokumentumfilm közül a <i>Pio atya utolsó szentmiséje (A stigmák misztériuma)</i>
című, 35 perces alkotást Elieste Luto világi hívő jegyzi, a kommentátor
Enrico Medi mariológus, lelki író.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Pio atya 1968. szeptember 23-án,
hajnali három és négy óra között adta vissza lelkét Teremtőjének. Előző
nap este még szentmisét mutatott be, a kolostor temploma, mint mindig,
ha ő vezette a szertartást, ezúttal is zsúfolásig megtelt, legalább
húszezer hívő tolongott ott, mindenki látni akarta a már életében
szentként tisztelt szerzetest, gyónni, áldozni szerettek volna nála</span>.</span> </b></span>
Ereje ekkor már fogytán, kerekesszékbe kényszerül, minden mozdulat, maga
a beszéd is, kínszenvedés számára. Érezni, hogy hatalmas erőfeszítésébe
kerül megformálnia a szavakat, hangja gyenge, tekintete fáradt, de
Krisztus szeretete sugárzik belőle. Vele miséző szerzetestársai óvó,
féltő pillantásokkal kísérik mozdulatait, le nem veszik róla
tekintetüket, hogyha fizikai ereje végére ér, azonnal segítsenek neki.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Pio atya</span> az egyháztörténelem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egyetlen stigmatizált, felszentelt
papja. </span>Egyik levele szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">1910-től viselte a láthatatlan stigmákat</span>.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">1912. április 18-án átélte a szívcsere kegyelmét</span>, és megkapta<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a könnyek
adományát</span> is: sokat siratta a maga és mások <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűneit</span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Idegen nyelvekre az
őrangyala tanította</span>. 1918 augusztusában átélte<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a szív megnyitásának
(transverberatio) kegyelmét</span>, szeptember 20-án pedig <span style="background-color:rgb(255,242,204)">megjelentek testén
Krisztus látható, vérző sebei, a stigmák</span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Az Úr Jézus egyszer azt mondta
neki: „Ötven évig viseled sebeimet, azután hozzám jössz.</span>” Így is lett:
pontosan ötven év múlva halt meg, s halála pillanatában a sebek
behegedtek</span>.</b></span> Enrico Medi szerint az emberiség leghosszabb passiója Pio
atyáé, „ötven év keresztrefeszítés”. A stigmákra nincs magyarázat. Pio
atya életében hűséges követője volt Krisztusn<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span></span></span>ak, és ugyanígy, halála
után „részesévé vált dicsőséges feltámadásának”.</p>
<p>Enrico Medi rámutat: Pio atyának „megadatott az Atya végtelen
irgalma, a Fiú bölcsessége és a Szentlélek megmentő kegyelme”<span style="background-color:rgb(217,234,211)">.<b> A
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">szentmise </span>számára meditáció volt, „<span style="background-color:rgb(208,224,227)">valódi, minden sejtjében átélt
szenvedés”</span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">melyben egész lényével részt vett.</span> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Hogyne hallotta volna
meg az Úr szolgája szavait!” – állapítja meg a mariológus kommentátor,
aki beleélve magát a szent életű szerzetes lelki világába, a szentmise
csúcspontjánál, az eucharisztiánál így elmélkedik: „A szentostya
megtörése az élet utolsó kiáltása. Így töretett meg a te életed is,
Jézus, Megváltóm. Így töretik meg az enyém is. Testem elválik véremtől,
nem lesznek többé együtt, és sokan sírnak majd holttestem fölött.
Utoljára veszem kezembe testedet, Uram, mielőtt lelkemet szívedhez
szorítanád.”</span></span></p>
<p>Pio atya másokért élő személyiségét tökéletesen kifejezik a
dokumentumfilm végén <b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">idézett szavai: „Magamról elfeledkezhetem, de lelki
gyermekeimről soha! Sőt, biztos vagyok benne, hogy mikor az Úr magához
szólít, azt mondom majd neki: Uram, én a Paradicsom kapujában maradok,
és csak akkor lépek be, amikor az utolsó gyermekem is megérkezik.”</span></b></p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>A <i>Veletek vagyok</i> című dokumentumfilm 28 perces, és Pio atya
kegyelmekben és szenvedésekben egyaránt bővelkedő, páratlan életútjának
főbb állomásait villantja fel. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Azok a hívők, akik elzarándokoltak a
délolasz városkába, San Giovanni Rotondóba, tisztelték <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szent életét és
egyszerűségét. </span></b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Pio atya</span> segítette őket abban, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">újra felfedezzék
Istent</span>. Ő maga mindvégig megmaradt egyszerű szerzetesnek, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az alázat</span>
egyik legfőbb tulajdonsága volt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Engedelmeskedett az Egyháznak</span>, amikor
két évre eltiltotta attól, hogy áldozzon és gyóntasson. A hívők tömege
ekkor is tódult hozzá, ha messziről is, de láthassa őt. Mindazok, akik
részt vettek<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az általa bemutatott szentmiséken,</span> úgy érezték, hogy eltűnt
a térbeli és időbeli határ, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Krisztus áldozata a szemük előtt játszódik
le újra és újra, ahogyan a kálvárián megtörtént</span>. Többen kérdéseket
intéztek hozzá: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Miért sírsz a felajánlás alatt?” Pio atya válasza:
„Mert ez az a pillanat, amikor a lélek elválik a világi dolgoktól.”
</span>Voltak, akik aziránt érdeklődtek, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">miért <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szenved annyira az
átváltozáskor. </span>„Mert pontosan akkor zajlik le egyidejűleg a pusztulás és
a teremtés. Nem csupán egy pár könnycseppet szeretnék olyankor látni,
hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">legszívesebben sírnék, mint a záporeső</span>. Hát nem megdöbbentő annak a
felismerésnek a hatalmas misztériuma, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a mi</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűneink</span>
áldozata</span>?”</span> Pio atyát annyira megindította a kereszthordozás áldozata,
hogy „Krisztusnak kölcsönözte szemeit, száját és kezeit”, így szentmiséi
órákig tartottak volna, ha szerzetestársai nem szólnak közbe. </b></span>A
szertartások senkit nem hagytak érzéketlenül, az egyik résztvevő így
fogalmazott: „Olyanok voltunk, mint a látó köré gyűlt vakok.”</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Pio atya</span> földi életének utolsó évében már csak segítséggel tudott
járni, ezért kerekesszéken vitték a gyóntatószékbe, de nem mondott le <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
gyóntatás</span>ról. Elég volt egy pillantás, pár szó, hogy megnyugvást vigyen
az embereknek.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Amikor imádkozott, mindig sírt, mert ahogy mondta</span></b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">„Hogyne sírnék, amikor Jézust most is a kereszthez <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szegezik</span></span>, és hiába
folyt ki vére oly sok emberért.”</span> A San Giovanni Rotondó-i szerzetes <span style="background-color:rgb(255,242,204)">
összekapcsolta az istenszeretetet, illetve -félelmet.</span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Vallotta: „<span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
szeretet</span> segítségével úgy láthatjuk a világ dolgait, ahogyan vannak, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
istenfélelem megvéd </span>minket bármily<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> tévelygéstől</span>. És amikor az
istenfélelem és -szeretet egyesülnek, nem ismerünk majd több <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vitát és
irigységet.</span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az egyetlen óhaj ezen a földön kedvében járni annak, akit
szeretünk.</span> Égő vágy él bennünk, hogy Isten szeressen bennünket.”</span></b></span></p>
<p>A két dokumentumfilm alapján egyértelmű, hogy Pietrelcinai Szent Pio
atya egész életében arra törekedett, hogy minél jobban hasonlítson a
keresztre feszített Krisztushoz, egész lényét átjárta ugyanis a tudat:
küldetése az, hogy egészen kivételes módon legyen a megváltás művének
munkatársa.</p>
<p><i>Pio atya utolsó szentmiséje (A stigmák misztériuma) – Veletek vagyok</i><br><i>Etalon Film Kiadó, 2018</i></p>
<p>Kép: Etalon Film</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p>
<a href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=88905&v=0&img=o_01.jpg" rel="lightbox['g88905']" title="" target="_blank"></a><div class="m_-6454041738926632798gmail-clear"></div>
<p><a href="http://www.facebook.com/magyarkurir" class="m_-6454041738926632798gmail-fblink" target="_blank">Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!</a></p>
<br></div>