<div dir="ltr"><div>Kiegészítésül a czikkhez:</div><div><a href="http://szitkonyvek.hu/termek/403">http://szitkonyvek.hu/termek/403</a></div><div><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/palyi-gyula-torinoi-lepel">http://www.magyarkurir.hu/hirek/palyi-gyula-torinoi-lepel</a></div><div><br></div><div>Kiemelés tőlem. A képeket sajnos már nem tudtam fellelni. <br></div><div><br></div><div>ÜdvözletteL.<br></div><div>
<h1 class="gmail-cim">Pályi Gyula: A Torinói Lepel </h1>
<div class="gmail-datum">2011. február 7. hétfő 11:16</div>
<h3 class="gmail-lead">Pályi Gyula akadémikus, a Modenai és Reggio Emiliai
Egyetem általános és szervetlen kémia professzora könyvében minden
részletre kiterjedően, tudományos alapossággal, de közérthetően foglalja
össze a Torinói Lepellel kapcsolatos ismereteket.</h3><p style="text-align:justify"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/palyi_0_0.jpg" style="float: left; margin: 7px 10px;" width="110" height="172">A
Torinói Lepel néven ismert relikvia egy közel négy és fél méter hosszú,
egy méter széles lenvászon szövetdarab, melyen egy halott férfi
lenyomata látható. E kendő a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus
halotti leple, így a képmás az ő vonásait őrzi az utókor számára.
Vannak azonban, akik kétségbe vonják ezt. A Torinói Lepelről eddig
könyvtárnyi könyvet, tanulmányt írtak, kutatásával körülbelül 150 ezer
órát töltöttek az ezzel foglalkozó tudósok; ez nyolcórás munkaidővel
számolva hatvan évet tesz ki.</p><p style="text-align:justify">A
Torinói Lepel című könyvében Pályi Gyula megállapítja: a Lepel anyagának
és elkészítési technológiájának elemzése alapján elmondhatjuk, hogy e
körülmények közel-keleti származást valószínűsítenek, és összhangban
vannak a Lepel Kr. u. I. századi eredetével. A Lepel Emberével
kapcsolatos megfigyelések összhangban vannak azzal a felvetéssel, hogy a
Torinói Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple volt, illetve az
lenne.</p><p style="text-align:justify">Pályi professzor különböző
szempontok alapján vizsgálja a Leplet, így összehasonlítja, mit írnak az
evangélium szerzői Jézus sírba helyezéséről. Ebből kiderül: mind a négy
evangélista említést tesz valamiféle halotti lepelről. A „szerepét
vesztett” halotti lepelről – vagy leplekről – a Feltámadást követően a
szemtanú Jánoson kívül Lukács is megemlékezik. „János beszámolója
döbbenetesen eleven, látható, hogy ő mind a temetésnél, mind az üres sír
megtalálásakor jelen volt: János beszámolójának hitelét… nagymértékben
fokozza az az apró mozzanat, hogy az egyik kendő (talán éppen a Lepel) a
sírboltban, a többitől külön összehajtva volt található… aki így
hagyta, ösztönösen rendes volt és cseppet sem sietett…” A tudós szerző
rámutat arra is, hogy az új halotti lepelre való utalások – Máténál és
Márknál – összhangban vannak a textiltechnológusok azon véleményével,
hogy a jelenlegi Torinói Lepel valószínűleg egy tekercsben tárolt
hosszabb szövetdarabból lett levágva. A csak János által említett
fűszerek nyomát a jelenlegi Torinói Lepel vizsgálatakor mikroszkóposan
kimutatták.</p><p style="text-align:justify"><a href="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Torinoi%20lepel%203.JPG" rel="lightbox"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/Torinoi%20lepel%203_0.JPG" style="float: right; margin: 7px 10px;" width="150" height="109"></a>A
vérfoltok vizsgálati eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy
ezek összhangban vannak azzal a feltevéssel, hogy a Lepel Embere
közel-keleti volt, halála előtt megkorbácsolták, legalább egyszer
elesett, úgy, hogy kezével nem tudta fékezni az esést, majd keresztre
szegezték, ahol meghalt. A Lepellel már holtan borították be, nem sokkal
halála után. Amit pedig az orvostudomány a Torinói Lepel képe és
vérfoltjai alapján a Lepelbe takart áldozat utolsó óráiról és haláláról
mondani tud, ugyancsak azt a hipotézist erősíti, hogy a Lepel valóban
Jézus Krisztus halotti leple lehetett. Erre utalnak a Torinói Leplen
lévő írásjelek is, valamint a Lepel Emberének szemgödreiben azonosított
római pénzérmék megtalálása. Az érmék kora egybeesik Jézus nyilvános
működésének korával és „az érmék képének halványsága szöges ellentétben
van a XX. századinál korábbi ’hamisítási’ elméletekkel, hiszen az érmék
azonosításához az űrkutatási elektronika legmodernebb eszközeit kellett
bevetni, melyeknek lehetőségéről akár csak pár évtizeddel korábban is
senkinek még csak fogalma sem volt.”</p><p style="text-align:justify"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/pray2_0.jpg" style="float: left; margin: 7px 10px;" width="115" height="174"><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Külön
foglalkozik a könyv szerzője a Torinói Lepel magyar vonatkozásával. A
leplet 944 és 1204 között Bizáncban őrizték. A jelenlegi Leplen számos
égési nyom található, melyek nagy része az 1532-es tűzvészből származik.
Van azonban egy olyan égésinyom-sorozat, ami ennél korábban
keletkezett, mivel szerepel egy 1516-ból származó Albrecht Dürer-rajzon
is. E nyom jellegzetes L betű formában elhelyezkedő, 4x4 kör alakú égési
lyukakból áll, mintha a négyrét vagy 12-rét összehajtott Lepel szövetén
egy izzó, hegyes tárgyat szúrtak volna át. A szakirodalom ezt
„piszkavas-lyukaknak” nevezi. E lyukak azonban már egy jóval korábbi,
1192 és 1194 között keletkezett rajzon is szerepelnek. Ez a rajz, egy
miniatúra, a Pray-kódexben található, ami legrégebbi magyar összefüggő
nyelvemlékünket, a Halotti beszédet tartalmazza. (A könyvben látható a
Pray-kódex miniatúrája, amely Jézus Krisztus keresztről való levételét
és Lepellel való beborítását ábrázolja.) Ismeretes, hogy a kódexet Pray
Gyula (1723–1801) jezsuita történetíró fedezte fel és ismertette
1870-ben, jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Pályi Gyula
felhívja a figyelmet: ha a Pray-kódex 1200 előtt keletkezett, a
miniatúra készítője a Lepelt csak Bizáncban láthatta. Ha viszont a
Bizáncban őrzött Lepel a „piszkavas-lyukak” ugyanazon rajzolatát
mutatta, mint a jelenlegi Torinói Lepel, akkor a Lepel származásának
hitelességét a jelenleg egyesek által vélt 1349-ről jóval korábbra kell
tenni. A kötet szerzője figyelemre méltónak tartja azt is, hogy a
Pray-kódex híven és méretarányosan adja vissza a Torinói Lepelnél is
észlelt, a halszálkás szövéstől eredő csíkozatot is. Pályi Gyula
valószínűsíti, hogy az 1172 és 1196 között uralkodó III. Béla magyar
király – egyben bizánci trónörökös – ismerte a Leplet.</span></p><p style="text-align:justify"><img src="http://www.magyarkurir.hu/sites/default/files/hirek/torinoi_0.jpg" style="float: right; margin: 7px 10px;" width="150" height="90">Külön
fejezetben foglalkozik Pályi Gyula azokkal a véleményekkel, amelyek
szerint a Leplet meghamisították. Mint említettük, a Torinói Lepel
dokumentált történetéről az első adat 1349-ből származik. Ekkor a
közép-franciaországi Lirey földesura, Geoffrey de Charny levelet írt VI.
Kelemen pápának, melyben engedélyt kért templomépítésre, egyben
megemlíti, hogy birtokában van Jézus Krisztus temetési leple. Ezért
egyesek úgy vélik, hogy a Torinói Lepel 1325-ben készült. A könyv
szerzője azonban rámutat: az ún. „tudós hamisítónak” elsősorban fontos
biológiai és orvostani ismeretekkel kellett volna rendelkeznie, hogy
sikeresen imitálja a Lepel Emberének fiziológiáját, sérüléseit és ezek
patológiai kölcsönhatásait. „Olyan részletkérdésekben kellett volna
tájékozottnak lennie, mint az élő és nem sokkal korábban meghalt ember
vére közötti hematológiai különbség, a vércsoportok és más hasonlók.
Részletes ismeretekkel kellett volna rendelkeznie a római korbácsolás és
keresztre feszítés legapróbb részleteit illetően, olyan korban…, mikor a
korbácsolást már másként bonyolították és amikor a keresztre
feszítéssel való kivégzés már több évszázada nem volt használatos.”
Ismernie kellett volna továbbá a Pray-kódexet, hogy éppen a kellő helyre
tudja beégetni a „piszkavas-lyukakat”, amelyek ezen a miniatúrán 130
évvel korábban már megjelentek. A lepelhamisítónak ötszáz évvel kellett
volna megelőznie a korát, a fényképezés bizonyos alapelveinek legalább
elméleti szinten való megjövendölésével, emellett fel kellett volna
fedeznie a háromdimenziós képrögzítést, a holográfiát is. A „tudós
hamisító” legnagyobb eredménye pedig az lett volna, hogy felfedezi azt a
képrögzítős eljárást, amely a jelenleg Torinóban őrzött lepel képét
adja, és sikerrel alkalmazta volna a kép előállítására. Pályi Gyula
felhívja a figyelmet arra a rendkívül lényeges tényre is, hogy a Torinói
Lepel halott embert ábrázol, mégpedig olyat, aki életében karizmatikus
személyiség volt, akit sokan követhettek. Fölteszi a kérdést: hogyan
szereztek volna a Lepel állítólagos hamisítói olyan modellt, aki
megfelelt volna ennek a követelménynek? Hiszen ekkor már több évszázada
nem alkalmazták a keresztre feszítést, mint kivégzési eszközt. Annak is
kevés a valószínűsége, hogy megöltek volna valakit. Ám ha még ezt tették
volna, akkor is, nehezen képzelhető el, hogy az áldozat arcán „olyan
méltóságteljes nyugalom tükröződjék, mint ez a Lepel Emberénél látható.
És ha ez a végeredmény nem sikerül, újrakezdik?”</p><p style="text-align:justify">Pályi
Gyula végkövetkeztetése, hogy a Torinói Lepellel kapcsolatban
összegyűlt történelmi és természettudományi ismeretanyag „jó egyezésben
van azzal a feltevéssel, hogy e Vászon valóban Jézus Krisztus halotti
leple volt.” Ám a tudós szerző, tekintettel a probléma rendkívüli
jelentőségére, egyetért a Római Katolikus Egyház óvatos bölcsességével,
hogy még nem mondta ki a végső szót ebben a kérdésben. Hozzáteszi
azonban: „Okkal reméljük…, hogy hívők és nem hívők szorgalmas
kutatómunkája előbb-utóbb lehetővé fogja tenni e ’végső szó’
kimondását.” (Szent István Társulat, 2010.)</p><p style="text-align:justify">Bodnár Dániel/Magyar Kurír </p>
<br></div></div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2018-07-23 7:47 GMT+02:00 Orsi Török <span dir="ltr"><<a href="mailto:torok.orsi@torokcsalad.hu" target="_blank">torok.orsi@torokcsalad.hu</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180718_torinoi_lepel_john_jackson_interju" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/<wbr>20180718_torinoi_lepel_john_<wbr>jackson_interju</a><br><div><br></div></div>
<br>______________________________<wbr>_________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>