<div dir="ltr">
<h2>Bolsevikok a család ellen - Szótárcsere II.</h2>
<p class="m_5290238375405385153gmail-date">
<span></span>
</p>
<p class="m_5290238375405385153gmail-tags">
<span><a href="http://latoszogblog.hu/blog/bolsevikok_a_csalad_ellen_szotarcsere_ii?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807" target="_blank">http://latoszogblog.hu/blog/<wbr>bolsevikok_a_csalad_ellen_<wbr>szotarcsere_ii?utm_source=<wbr>mandiner&utm_medium=link&utm_<wbr>campaign=mandiner_201807</a><br></span> </p>
<div class="m_5290238375405385153gmail-author">
<img src="http://latoszogblog.hu/files/avatar/image/185/957975358a268f24ce58ea69a337fbef.png" class="m_5290238375405385153gmail-avatar" alt="" style="margin-right:0px" width="46" height="46"> <p class="m_5290238375405385153gmail-identity"><span class="m_5290238375405385153gmail-name">B. Varga Judit</span></p>
<p class="m_5290238375405385153gmail-bio">történész-muzeológus </p>
</div>
<div class="m_5290238375405385153gmail-clearfix"></div>
<p class="m_5290238375405385153gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A „nagy októberi” bolsevik puccs századik évfordulóján </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>megjelent</b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">
</span>Szótárcsere írást gondoljuk tovább <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Család Évében</span></b></span>, a humánforradalom
hajnalán. </p>
<div class="m_5290238375405385153gmail-article-body">
<p><a href="http://latoszogblog.hu/blog/szotarcsere" target="_blank">„<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>…<i>a kommunizmus története egyben a szavak megváltoztatásának története is</i>.</b></span>”</a>
– Békés Márton megállapítása olyannyira igaz napjainkban, hogy még csak
kísérletét látjuk a keresztény értékrendből, világnézetből adódó
szóhasználatnak, a Lenin és társai működését megelőző idők
tiszteletnyelvezete, szeretetkultúrája visszatérésének.</p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
bolsevikok legnagyobb tévedése <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a magántulajdon </span>eltörlése mellett <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a
család </span>elleni támadás volt</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A nőt </b></span>nem anyának és feleségnek, hanem <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
felszabadítandó házi rabszolgának tekintették</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy aztán mint munkásnőt
ipari rabszolgává silányíthassák,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>megfosztva</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> legszentebb hivatásától,
az anyaság gyakorlásá<span style="background-color:rgb(234,209,220)">tól</span>, a gyermeket</b></span> nem a szülők, hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a társadalom
tulajdonaként kezelték, az abortuszt törvényileg engedélyezték,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
házasságtörést szabad szerelemnek hívták, a válás teljes szabadságát
követelték, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az otthon</span>t kommunaházakkal helyettesítették</b></span>. Mindezt rögtön a
hatalomátvételüket követő<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> első három évben </b></span>követték el az <i>ember</i> ellen, olyan káros eredményeket produkálva, amelyeket magának a nagy Sztálinnak kellett visszacsinálnia.</p><p> </p><p style="text-align:right"><i>„Legyen szavad teremtés új igéje,</i></p><p style="text-align:right"><i>Formáld át sáros, bűnös, ócska bolygónk,</i></p><p style="text-align:right"><i>Mit elrontott sok régi, úri isten,</i></p><p style="text-align:right"><i>Te istenek közt új és proletár,</i></p><p style="text-align:right"><i>Formáld boldoggá pőrölyös kezeddel,</i></p><p style="text-align:right"><i>Emelj minket roppan tenyereidre,</i></p><p style="text-align:right"><i>És a magad képére gyúrj át minket!”</i></p><p style="text-align:right">(Tóth Árpád: Az Új Isten, 1919)</p><p> </p>A
mindent maguknak akaró bolsevikok, ha nem is a saját életükben, de
követőik által meghódították a családot. Sokan emlékszünk még a hetvenes
évek jó tanulmányi eredményéért, példás magatartásáért és szorgalmáért,
vagy éppen az orosz nyelvi versenyen elért sikeres szereplésért kapott
jutalomkönyvekre, köztük a <i>Világirodalom gyöngyszemei</i> sorozatban megjelent <i>Lenin él</i>
verseskötetre (Kozmosz Könyvek, 1970), melyben a fenti sorok is
olvashatók. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Lenint beköltöztették a kisiskolások, majd az ifjú úttörők
szívébe,</b></span> s egyáltalán nem zavarta őket az az irracionális és irreális
körítés, mellyel mindezt elérték. Mert valljuk be, kevés második
osztályos kisdobos kezdte el otthon forgatni Majakovszkij, Jeszenyin,
Louis Aragon, Garai Gábor, Komját Aladár vagy éppen Tóth Árpád Leninről
szóló költeményeit. Még a kitűnő tanulók sem. A k<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ívánt cél azonban
teljesült: Lenin bekerült a családi könyvespolcra és ott élt <i>A tőke</i> három kötetével, némi egyéb, társadalmi elvárásként kötelező („a szomszédnak is megvan”) Marx ̶ Engelsszel és a hétkötetes <i>Új magyar lexikon</i>nal együtt. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A </b></span><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Biblia</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b></span></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>helyett</b></span>...
Nem is mértük fel akkor ennek későbbi felnőtt életünk gondolkodását
lappangóan károsan befolyásoló hatását. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Lenin mint a világtörténelem
egyik legjobb embere élt közöttünk, a szegények pártfogója, a munkások <i>védőszentje</i>, a kizsákmányoltak </b></span><i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megváltója</b></span>,</i>
igazi Krisztus a negligált Jézus helyett. Utóbbi mesebeli angyallá,
Jézuskává változott ̶ <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sokak számára a mai napig így maradt.</b></span><p style="text-align:center"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:0px" src="http://latoszogblog.hu/files/img/articles/3e44ec1dc14b84c6c76d2576bf3c1470/Lenin-1-HPGY.jpg" alt="" width="471" height="314">Az akció fedőneve: Lenin című kiállítás részlete Inessza Armanddal, Lenin szeretőjével a vonatablakban (Terror Háza Múzeum)</p><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az
igazi Lenin házasemberként viszonyt folytatott a francia szocialista,
feminista Inessza Armanddal, aki olyannyira hitt a szabad szerelemben,
hogy Lenin előtt a saját sógorával „jött össze” és ebből a kapcsolatból
született meg az ötödik gyereke. Lenin kedvéért a másik néggyel együtt
őt is elhagyta, amikor 1917. április 9-én Zürichben „a világ
legelszántabb forradalmáraival” felszállt a német kezdeményezésre és
német pénzen Pétervárra induló vonatra. Természtesen az út nagyobbik
részében Leninnel és feleségével, Nagyezsda Krupszkajával utazott egy
kupéban</b></span>. Sikeres november 7-i akciójuk ̶ melyet ma már államcsínyként
tanítanak a hazai iskolákban – után,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 1917. december 18-án az első
intézkedések között bocsátották ki a polgári házasságról, az anyakönyvek
vezetéséről és a gyermekekről szóló dekrétumot.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az egyházi esküvőt
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>eltörölték, bevezették a <i>szabad házasság</i> intézményét,
megtiltották az örökbefogadást, rá egy napra pedig a válás
megkönnyítéséről rendelkeztek, amelynek következtében könnyebb lett
elválni, mint megházasodni</b></span>. Az eredmény egy bő fél évtized alatt
megmutatkozott:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 1924-ben Moszkvában 13 házasságra 10 válás jutott,</b></span> és a
nagyobb városokban minden ezer elvált egynegyede vagy egyötöde egy évnél
rövidebb ideig volt házas. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A házasság intézménye <span style="background-color:rgb(234,209,220)">helyett</span>, amelyről
addig azt hallották és tartották az oroszok is, hogy az egy férfi és egy
nő szent köteléke,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Alexandra Kollontaj, a legbefolyásosabb marxista
feminista, Pétervár forradalmi tanácsának első női tagja, Lenin
közjóléti minisztere (népbiztosa) kommunaházakat ajánlott, sőt
létesített, ahol a szerelmet immár szabadon űzve, a nők felszabadultak a
házasság és a család nyomasztó terhe alól.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Vallotta, hogy <i>a család már nem szükségszerű, nincs rá szüksége az államnak, mivel elvonja a nőket a társadalmilag hasznos munkától</i></b></span>, sem a család többi tagjának (férj és a gyerekek), mive<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>l a nevelés feladatá</b></span>t<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az állam veszi át</b></span> (bővebben lásd.: <a href="http://ias.jak.ppke.hu/hir/ias/20083sz/05.pdf" target="_blank">Horváth Attila: A szovjet család- és házassági jog</a>).<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Karl Marx hű követőjeként nagyon is jól tudta, hogy a <span style="background-color:rgb(255,242,204)">„</span><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Szent Család titka</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a földi család</span>. Hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az előbbit</span> eltüntessük, az<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> utóbbit </span>kell elméletben és gyakorlatban megsemmisíteni</i>.”</b></span>
(Marx ̶ Engels Összes Művei, 3. kötet, 6. o.) <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az abortuszt 1920.
november 18-án engedélyezték. A válást 1926 novemberétől egy újabb
törvénnyel tovább egyszerűsítették. Már a másik fél tudta nélkül is fel
lehetett bontani a házasságot, elég volt ehhez egy sima, az illetékes
anyakönyvi hivatalnak küldött levél.</b></span></blockquote></blockquote></blockquote><p><i>A nők szocializációja</i>
című, 1918-ban megjelentetett könyvben azzal érveltek, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
tudományos szocializmus alapítói a szabad szerelem hívei voltak.</b></span> (Való
igaz, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Marxnak a házvezetőnőjükkel volt viszonya, a megfogant és
megszületett gyermek apaságát Engels vállalta magára, miközben ő pedig
extrém kapcsolatot folytatott egy analfabéta ír munkáslánnyal, majd
annak húgával.) </b></span>A szocializáció fennkölt fogalmába tartozik<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az
osztályellenség gyerekei</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nek, fiatal iskolás lányoknak a tervszerű és
tudatos megerőszakolása.</b></span> Az 1917 utáni polgárháborúban a fehérgárdisták a
vörösöktől visszafoglalt területeken vizsgálatokat végeztek a
bolsevikok kegyetlenségeivel kapcsolatban. A megmaradt dokumentumokból
tudjuk, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az elitiskolába járó lányok</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>at kiutalták a helyi bolsevik
elvtársaknak, ahogy ők nevezték, „szocializálásra</b></span>”. Hatalmi tébolyukban
és az ellenség (burzsoá, kulák, aztán meg bárki) iránti permanens
gyűlöletre épített ideológiában az addig egyértelműen bűnnek számító
nemi erőszakot egyenesen a dicsőség rangjára emelték. 1918 tavaszán
városi hirdetőoszlopokon közzétet<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>t felhívásban népszerűsítették a
„szocializálás” elvtársi feladatát</b></span>. Jekatyerinodarban például Karaszejev
elvtárs 10 fő, 16-20 év közötti lány szocializálására kapott
mandátumot. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Minderről a vizsgálati jegyzőkönyvekhez csatolt utalványok </span>
(!) <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>tanúskodnak. (Gereben Ágnes: Megtorlások a Szovjetunióban. Helikon,
2013. 242. o.)</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A munkás származású nőknek ezzel szemben ünneplés
járt </b></span>– legalábbis a szavak szintjén. A Pravda 1925. március 8-án
megjelent köszöntő írásában Sztálin kifejtette: <i>„A nemzetközi nőnap
eszköze annak, hogy a dolgozó nőket, ezt a nagy tartalékot, a
proletariátus oldalára állítsuk. A dolgozó nő azonban nemcsak tartalék. A
dolgozó nők a munkásosztálynak a burzsoázia ellen harcoló valóságos
hadseregévé válhatnak és azzá is kell válniok. A dolgozó nőkből ki kell
kovácsolni a munkás- és parasztnők hadseregét, amely vállvetve harcol a
proletariátus hatalmas seregével. Ez a munkásosztály második és döntő
feladata. A nemzetközi nőnapnak olyan eszközzé kell lennie, amelynek
segítségével a munkás- és parasztnőket a munkásosztály tartalékából a
proletariátus szabadságmozgalmának harcoló hadseregévé változtatjuk.”</i>
(I. V. Sztálin művei. Hetedik kötet. Szikra Kiadás, Budapest, 1951. 51.
o.) <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ennek a túl jól megvalósult „nemes” célnak szomorú látlelete a
Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics <i>Nők a tűzvonalban</i> című könyve.</b></span></p><p>A
pártnak, aztán idővel egyetlen embernek alárendel<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>t új erkölcs
jutalmazta a szüleit feljelentő gyereket, férjet feljelentő feleséget,
rokont, barátot…</b></span> Hiába vezetett be Sztálin új családjogi törvényeket
(1934, 1936) és nehezítette meg a válást, tiltotta be az abortuszt,
tagadta meg a lenini házasságjogi elveket, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az elhagyott anyák és
gyermekek többmilliós száma megmaradt.</b></span> A szovjet államnak sem anyagi
ereje, sem apparátusa nem volt ahhoz, ahogy egy államnak sem, hogy
átvegye a család szerepét. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A bolsevikok erkölcsi túlkapásai<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az orosz
társadalmat</span> olyan káoszba vezették, amely magából Sztálinból váltott ki
kényszerű <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ellenreakciót.</span> </b><b>A nyugati marxista értelmiség pedig zokon vette
ezt neki</b></span>. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A heti háromszori orgazmus szükségletének elméletét kidolgozó
és hirdető Wilhelm Reich, Németország <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szexuálforradalmára</span> hevesen
sajnálkozott, hogy <i>a „kényszercsaládot” újra nagyra becsülik a
Szovjetunióban és visszaállították az 1918 előtti házassági
szabályozást, visszavonták a gyermeknevelés kollektivizálását és a
felelősséget újra a szülőkre ruházták</i> </b></span>(Gabriele Kuby: Globális
szexuális forradalom. A szabadság elpusztítása a szabadság nevében.
Kairosz Kiadó, Budapest, 2013. 36. o<i>.</i>). Reich, akit a ’68-as
nemzedék később felfedezett magának, a harmincas években vallotta, hogy a
heti három alkalom azért kell, hogy az ember egészséges forradalmárként
fel tudja építeni az osztály nélküli társadalmat. Reich rájött, hogy a
kultúra teljes átitatása szexualitással az egyház és a klasszikus állam
megsemmisüléséhez vezethet… <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Lenin és társai kétségtelenül alapot
szolgáltattak elméletéhez azzal, hogy forradalmi államuk a bűnt
támogatta.</b></span></p><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Sínai-hegyen Istentől kapott örökérvényű parancsokat
hosszú évszázadokon át a társadalmi érintkezés erkölcsi szabályaiként
alkalmazták az államok (a klasszikus állam az erényt támogatja),
használták az emberek. Beleszülettek a Tízparancsolat világrendjébe,
természetes volt tisztelni az apát és az anyát, tudták, hogy más
házastársát <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn kívánni, </span>ahogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">paráználkodni is az, és ölni is.</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> A <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><i>Kommunizmus tízparancsolata </i></span>a Komszomol fiataljai számára többek között így szólt: </b></span><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Igyekezz
megnyerni barátaidat a kommunizmus számára és ne feledd, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sztálin,</span>
aki nekünk az új orosz alkotmányt adta, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az „Istentelenek” vezére </span>nemcsak
a Szovjetunióban, hanem az egész világon… <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ha nem vagy meggyőződéses
Istentelen, nem lehetsz jó kommunista,</span> sem igazi szovjetpolgár.</b></span>” </i>(Forrás:
Prímási Levéltár, 3299/1948. Mindszenty József számára készített
fordítás 1948. május 4-i dátummal.)<span style="background-color:rgb(252,229,205)"><b> XI. Pius pápa,</b></span> aki a kommunizmust a
szocialisták szélsőséges irányzatának tartotta, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a <a href="http://tarsadalomformalas.kife.hu/xi-pius-papa-quadragesimo-anno/" target="_blank"><i>Quadragesimo anno</i></a> kezdetű enciklikájában</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sztálin </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>kortársaként</b><b>, 1931-ben</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> így írt a munkásról és a családról: <i>„…
a munkásnak annyi bért kell fizetni, amennyi a maga és családja
megfelelő fenntartásához elégséges. Helyes persze, ha erejéhez mérten a
család többi tagja is hozzájárul a közös háztartás szükségleteihez,
ahogy főként a paraszti családoknál, de sok iparos és kiskereskedő
családnál is látjuk; <span style="background-color:rgb(234,209,220)">tilos </span>azonban a gyermekeket és a nőket <span style="background-color:rgb(234,209,220)">erejükön
felül terhelni</span>. Az anyák elsősorban otthon és a ház körül dolgozzanak, a
család életével törődjenek. Nagyon <span style="background-color:rgb(234,209,220)">rossz és minden erővel
megszüntetendő az a gyakorlat, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családanyák az apa </span>alacsony
fizetése miatt házon kívüli kereső foglalkozás vállalására
kényszerülnek,</span> elhanyagolva emiatt sajátos feladataikat, különösen a
gyermeknevelést. Minden erőfeszítést meg kell tenni tehát azért, hogy a
családfők elegendő fizetést kapjanak, vagyis annyit, amennyi az egész
család szükségleteinek kielégítésére elegendő.” </i></b></span></p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
kommunisták<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> ezt<span style=""></span>, </span>ahogy láthattuk, kifejezetten tagadták</b></span>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A liberális
kapitalisták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a nők</span>nek szintén más szerepet szántak, </b></span>szánnak, a férfiak
többsége meg még mindig nem kap az úgynevezett fejlett világban sem a
családja eltartásához elegendő fizetést. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A világnak pedig, beleértve az
egyént és az államokat, kormányokat is</span>, jobban kellene figyelnie a
keresztény tanításokra.</b></span></p><p>Mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az, hogy lesz-e </b></span>a jezsuiták által
szorgalmazott, napjaink egymással való érintkezési válságát, közönyös
magatartásformáinkat feloldó <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><a href="http://jezsuita.blog.hu/2018/06/07/humanforradalom_tortenelmi_utunk_a_masik_fele" target="_blank"><i>humánforradalom</i></a>,
beköszönt-e az egymással való harmonikus foglalkozás kora, az
nagymértékben azon múlik, hogy szókincsünket képesek vagyunk-e a
szeretet kifejezéseire cserélni, bátrak vagyunk-e</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a leszerepelt vagy
meglévő világnézetek által belénk diktált fogalmak</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> helyett a belső
emberi hangunkat szavakba önteni. Azaz lesz-e saját „történelmi” utunk a
Másik felé? A Család Éve erre is felhívja a figyelmet…</b></span></p> </div>
<br></div>