<div dir="ltr">
<div id="gmail-main">
<div id="gmail-contents">
<div class="gmail-leftcolumn gmail-col-md-8">
<div id="gmail-article"><div class="gmail-top"><div class="gmail-articletext"><h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180710_george_weigel_interju">A baloldal tagadja az emberi természetet – George Weigel a Mandinernek</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. július 10. 08:28</div><div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">Írta: Szilvay Gergely <br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><br><b><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180710_george_weigel_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807">http://mandiner.hu/cikk/20180710_george_weigel_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807</a></b><br></div><div class="gmail-clearer"></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
<div class="gmail-clearer"></div>
</div>
<p class="gmail-lead">
„Nem lehetséges mindenkit egy kalap alá venni Trumptól
Kaczyńskin és Orbánon át Le Penig, ez nem lenne komoly politikai
elemzés” – mondja George Weigel a Mandinernek. Az amerikai katolikus
publicista, II. János Pál pápa életrajzírója szerint<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a baloldal a
relativizmus diktatúráját építi,</b></span> Trump „kiábrándult tinédzserként”
viselkedik, az alt-right hőse, Milo pedig „valami idétlen gyerek”.
Szerinte <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a kultúrharc egyetlen nagy kérdése: van-e a szabadságnak egy
gazdagabb, nemesebb értelmezése, ami az igazság és a jó felé mutat?
</b></span>Interjúnk.
</p>
<div class="gmail-clr"></div>
<div class="gmail-clr"></div>
<div class="gmail-text">
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>George Weigel amerikai katolikus közéleti személyiség,
Szent II. János Pál pápa életrajzírója </b></span>a jezsuiták által fenntartott,
budapesti Párbeszéd Házában tart előadást 2018. július 10-én, kedd este
19 órakor. Ezen alkalomból beszélgettünk vele.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></p>
<p style="text-align:center">***<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></p>
<p><strong>Krakkóból érkezett Budapestre. Hogy látja,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Lengyelország,
Magyarország és a visegrádi országok valóban keresztényebbek és
hagyományosabbak, mint Európa többi része</span>?</strong></p>
<p>Emlékszem, hogy az Európai Unió bővítése környékén nagy vita volt,
hogy az EU-s alkotmány bevezetőjében megemlítsék-e a kereszténységet,
mint a tolerancia és emberi jogok felé való kortárs elköteleződés egyik
forrása. És sokan mondták, hogy ne legyen megemlítve. Olyan
személyiségek, mint Habermas és Derrida kijelentették, hogy a szövegnek
világnézetileg semlegesnek kellene maradnia. Szerintem mindebből
látszik, hogy a filozófusoknak a saját kiábrándultságukat kellene jobban
vizsgálniuk.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A világnézeti semlegesség ugyanis már önmagában világnézet.</b></span></p>
<p>A Habermas-Derrida-féle követelés teljesen inkoherens. Világos, hogy
számos kortársunk teljesen szekuláris módon tekint a politikai
kérdésekre. De tévednek. Ez az álláspont ugyanúgy jelen van a visegrádi
országokban is, mint tőlük nyugatra. Ugyanakkor azt az elképzelést, hogy
a Biblia Istenének van mondanivalója a jövőnkkel kapcsolatban,
beleértve a modernitást, ugyanúgy megtalálható Franciaországban,
Belgiumban, Németországban, az Egyesült Államokban és Kanadában is,
ahogy Lengyelországban és Magyarországon.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az egyik fő kérdés</b></span> mindezzel
kapcsolatban<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a történelmi emlékezet</b></span>: hogy a nyugati világ teljesen
aláássa-e magát<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Az az elképzelés, hogy a demokratikus projekt csak
1789-ben kezdődött, nevetséges elképzelés. Hogy az emberi személy
méltósága, a jóra való törekvés ekkor született volna meg, az őrült
felvetés. Szerintem a szekuláris álláspont nagyon leszűkítő </b></span>az emberrel
kapcsolatban. </p>
<p><strong>Amikor 2017 tavaszán készítettünk <a target="_blank" href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20170213_george_weigel_interju_amerikaban_el_europaban_haldoklik_a_keresztenyseg?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807">interjút önnel</a>, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Donald Trumppal kapcsolatban</span> inkább a kivárás álláspontjára helyezkedett.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Mit gondol most az elnökségéről?</span></strong></p>
<p>Azt, amit minden más elnökségről:<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> vannak jó és rossz dolgai. </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A bírói
kinevezéssel kapcsolatos gyakorlata nagyon jó. Az amerikai gazdaság
nagyon jól teljesít. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A külpolitikája viszont nagyon idegesít</b></span>. A
szingapúri találkozó Kim Dzsongunnal katasztrofális volt. Aggódom, mi
lesz Helsinkiben. Harminchárom éve élek Washingtonban, és egyet biztosan
megtanultam: a káosz nem segíti a kormányzást. És most teljes káosz van
az adminisztrációban. Ez persze egy dolog, de a mélyebb probléma a
megosztottságra való rájátszás.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Trump tudatosan épít a megosztó energiákra. És ez nagyon veszélyes.</b></span></p>
<blockquote class="gmail_quote" style="margin:0px 0px 0px 0.8ex;border-left:1px solid rgb(204,204,204);padding-left:1ex">Az Egyesült Államok nagy hely, több mint 300 millióan laknak itt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az
elnökök akkor a legjobbak, amikor az emberek nemesebb érzéseire,
eszméire apellálnak.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az emberek alacsonyabb ösztöneire építeni a
nemesebb vágyaik helyett: problematikus</b></span>. Nem ő az egyetlen, aki ezzel
játszik a nyugati világban, de itt ez jobban számít. Novemberben
kongresszusi választások lesznek, kiderül az is, ki a jelölt a
Legfelsőbb Bíróságra Anthony Kennedy helyére, és biztos, hogy jó
jelöltünk van, akár sikerül megválasztatni, akár nem. De hiszek az
udvariasságban, és ez egyre ritkább tulajdonság az Egyesült Államokban.
Nem Donald Trump az egyetlen, aki kiábrándult tinédzserként viselkedik,
de ő az elnök, nem pedig valami hülye kongresszusi képviselő. Az is igaz
ugyanakkor, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a liberális amerikai média nem hagyja</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> levegőt venni
sem az elnököt.</b></span> És a Demokrata Párt egy nagyon-nagyon rossz
elnökjelölttel állt elő 2016-ban, akinek tarolnia kellett volna, de nem
sikerült neki.</blockquote>
<p><strong>Még egyszer megválasztják Trumpot?</strong></p>
<p>Igazán nem tudom! Elképzelésem sincs! </p>
<p><strong>R. R. Reno, a First Things szerkesztője 2017 nyarán azt <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20170825_r_r_reno_interju_populista_lazadas?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807">nyilatkozta a Mandinernek</a>, hogy </strong><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a „populista mozgalom” azért sikeres, mert az emberek számára már nem a szabadság, hanem a biztonság az első.</span></p>
<p>Nem értek ebben egyet Russellel, szerintem túlgondolja a dolgokat.
Szerintem <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem lehetséges mindenkit egy kalap alá venni Donald Trumptól
Jarosław Kaczyńskin és Orbán Viktoron át Le Penig. Ez nem lenne komoly
politikai elemzés. Ebből annyi igaz, hogy sokan úgy döntöttek,
ellenállnak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szekuláris projektnek, amiben a szabadságot leredukálták a
személyes anyagi jólétre. </b></span>Olvastam egy nagyon érdekes interjút a Wall
Street Journalban Ryszard Legutkóval, aki kijelentette, hogy
Lengyelország nincs az EU ellen.<em> [a Legutkóval készült <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20180615_ryszard_legutko_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807">minapi interjúnkat itt olvashatják</a> – a szerk.]</em>.
A kérdés az, hogy milyen EU-t, milyen Amerikát szeretnénk. De nem
érdemes túlgondolni a túlkapásokra adott reakciót, mint valami koherens
mozgalmat. Trumpnak nincs politikai filozófiája. Azt sem hiszem, hogy
Hillaryt csak Trump volt képes legyőzni, lehet, hogy Marco Rubio vagy
akár még Jeb Bush is meg tudta volna ezt csinálni. Hillary Clinton
rendkívül rossz és dogmatikus jelölt volt. De látjuk a kísértést, hogy
túlgondoljuk az eseményeket, ami főleg a tudomány embereit
veszélyezteti. </p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/07/IMG_4052.JPG" style="margin-right: 0px;" width="471" height="319"></p>
<p><strong>A kultúrharc frontjának mindkét oldalán pesszimista a hangulat.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Melyek most a kultúrharc fő csatái?</span></strong></p>
<p>Szerintem a kultúrharc egyetlen <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nagy kérdése végső soron az, hogy
miként értelmezzük a szabadságot. A szabadság pusztán egyéni jólét, </b></span>hogy
megkapom, amit akarok;<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> vagy van a szabadságnak egy gazdagabb, nemesebb értelmezése, ami az igazság és a jó felé mutat?</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A baloldali projekt a szabadságot mint egyéni jólétet értelmezi, amit
az államhatalom segítségével kell elősegíteni. Igazából a baloldal
projektje az, amit <span style="background-color:rgb(255,242,204)">XVI. Benedek pápa</span> a relativizmus diktatúrájának <span style="background-color:rgb(207,226,243)">
nevezett. </span></b></span>Ezt pedig el kell utasítanunk, de nem egy olyan premodern
elképzelése alapozva, ami olyan világot képzel el, ami sosem jön el. A
szabadság nemesebb értelmezésére és az ésszel megismerhető emberi
természet létének elismerésére alapozva kell elutasítanunk azt. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
baloldal projektje ugyanis arra épül, hogy tagadja <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az emberi természet
létét</span>. </b></span></p>
<p><strong>Rod Dreher azt mondja [<a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20180120_rod_dreher_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807">interjúnk vele itt olvasható</a>]: reménytelen,
hogy a keresztény elképzelések teret kapjanak a kortárs nyugati
társadalmakban, és a keresztények jobban el fognak szigetelődni, mivel
nézeteik nemkívánatosak lesznek. </strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Fontos, hogy a mostani helyzetben olyan tudatosan keresztény
közösségekben éljünk, amelyek támogatóak és védelmezőek. Ezeknek a
közösségeknek azonban olyan platformoknak is kell lenniük, amelyek
megváltoztatják a kultúrát.</b></span> Ugyanakkor olyan közösségeket elképzelni,
amelyek Amerikában nem használnak kütyüket, illúzió. Rod könyve, a <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20180211_rod_reher_the_benedict_option_konyvrecenzio?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807">The Benedict Option</a><em> [<a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20180211_rod_reher_the_benedict_option_konyvrecenzio?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807">recenziónk itt olvasható</a> – a szerk.]</em> félreérti
Szent Benedeket. Én egy előadásomban arra szavaztam, amit gergelyi
opciónak neveztem, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nagy Szent Gergely pápára utalván, aki maga is bencés
szerzetes volt, mielőtt pápa lett. Ő elküldte papjait, hogy térítsék
meg Angliát. Közösséget alkottak, de eszköze voltak az evangelizációnak,
missziónak is</b></span>. Abban viszont teljesen igaza van Rodnak, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a Nyugat
közkultúrája már nem adja tovább<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kereszténység igazságait és morális
értékeket.</b></span> Az ellenkulturális közösségeknek pedig szerintem épp azért
kell ellenkulturálisnak lenniük, hogy megváltoztassák a kultúrát.</p>
<p><strong>Mit gondol Milo Yiannopoulosról? <em>[Miloval készült <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20180525_budapesten_kezdodik_az_uj_keresztes_haboru_milo_a_mandinernek?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807">interjúnkat itt olvashatják</a> – a szerk.]</em></strong></p>
<p>Az valami idétlen gyerek. Nem nagyon szentelek neki figyelmet. </p>
<p><strong>És Ferenc pápáról?</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Ferenc pápá</b></span>v<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>al egyetértünk abban, hogy az egyháznak újra misszionárius egyháznak kell lennie</b></span>,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <b>de hogy miként, abban másképp gondolkodunk. </b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span><p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(217,234,211)">***</span></p>
<p><strong>George Weigel </strong>(1951) jelenleg a washingtoni Ethics
and Public Policy Center munkatársa. A James Madison Foundation alapító
elnöke. A Victims of Communism Memorial Foundation tanácsadó
testületének tagja. Weigel gyakran jár Lengyelországban, így érzékeny a
közép-európai nézőpontra. A First Things ökumenikus, vallásos közéleti
folyóirat állandó publicistája (a lapot konzervatív lapajánlókban is
megemlítettük). 17 kötet szerzője, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>II. János Pál életrajzírója.
Háromgyermekes édesapa</b></span>. Weigel a „könnyed katolicizmus”<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> (Catholic Lite<span style="background-color:rgb(255,242,204)">)
bírálója</span>, mivel szerinte</b><b> a liberalizált katolicizmus mindenhol
haldokli</b></span>k. Legutóbbi <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20180614_george_weigel_abortusz_nepszavazas_az_ir_osszeomlas_utan?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201807">cikkében</a>
az írországi abortusz-népszavazást kommentálja. A Mandiner rendszeresen
szemlézi írásait. 2017 februárjában interjút is készítettünk vele,
amiben arról is beszélt, hogy szerinte Amerikában él, Európában
haldoklik a kereszténység.</p>
<p style="text-align:right"><em>Fotók: Szilvay Gergely</em></p></div></div></div></div></div></div></div>
<br></div>