<div dir="ltr">
<div class="gmail-cim">Marx és a keresztények</div><div class="gmail-cim"><br></div><div class="gmail-cim"><a href="https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html">https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html</a><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><br></b></span></div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b><b>
</b></span><div class="gmail-lead"><span class="gmail-text"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Németország délnyugati
borbirodalma, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartomány</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Karl Marx-lázban
ég.</b></span> Az idei nyár egyértelmű nyerő húzása a 200 éve Trierben született
forradalmi rögeszmés gondolkodó <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Marx értékesítése minden lehetséges XXI.
századi formában</b></span>. E sorok írásakor éppen a város régi textilgyárában, a
ma TUFA néven népszerű kulturális centrum nagytermében <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Marx-revü</b></span>t
tekint meg a nagyérdemű, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amelyben Marx a showsztár, „szeretett”
proletariátusa pedig a tánckar. </b></span></span></div>
<div class="gmail-utolsomod">
</div>
<div class="gmail-megjelenes">
2018. június 23. 09:50
</div>
<div class="gmail-szoveg">
<div class="gmail-ikonok">
<div class="gmail-addthis_toolbox gmail-addthis_default_style">
<a class="gmail-addthis_button_email gmail-at300b" title="E-mail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_print gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_twitter gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_gmail gmail-at300b" title="Gmail" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_google_plusone gmail-at300b" title="Google+">
<div class="gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span><div style="text-indent:0px;margin:0px;padding:0px;background:transparent none repeat scroll 0% 0%;border-style:none;float:none;line-height:normal;font-size:1px;vertical-align:baseline;display:inline-block;width:24px;height:15px" id="gmail-___plusone_0"></div></span></div></a><a class="gmail-addthis_button_pinterest_share gmail-at300b" title="Pinterest" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_myspace gmail-at300b" title="MySpace" target="_blank" href="https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_favorites gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html#"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="gmail-addthis_button_expanded gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/110231-Marx_es_a_keresztenyek.html#" target="_blank"><span class="gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<div class="gmail-atclear"></div></div>
<div class="gmail-fb-share-button gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
<div class="gmail-clear"></div>
</div>
<div class="gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyito/111955.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-leadkep"><div class="gmail-fotos"></div></div>
<div class="gmail-linkekblokk"></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><em>„Nos hát, hogy nevelt-e ki Marx gyilkosokat, nem tudom, </em></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><em>de ahogy hallottam, a férfi, Blind, </em></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><em>akinek a lövései okozta sebeket most is magamon hordozom,</em></span></p><div id="gmail-billboardbanner"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span class="gmail-banner">
<ins></ins>
</span></span>
</div><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p>
<span style="background-color:rgb(255,255,255)"><em>Marx neveltje volt.”</em></span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
(Otto von Bismarck)</span></p>
<p>
A vaskancellár három évvel „Trier legnagyobb fia” halála után, 1886
márciusában mondta ezeket a szavakat a Reichstagban. Nem nehéz
kikövetkeztetni belőlük, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a kortársak, méghozzá az akkori fősodor
mennyire<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> tisztában voltak</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nézetei veszélyességével.</b></span> Ezért is érthetetlen
a mai európai fősodor rajongása Marxért, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nemcsak a XIX. századot
fertőzte meg erőszakos teóriájával, hanem a rákövetkezőnek is elég
muníciót adott ahhoz, hogy deklarálja a maga osztálydiktatúráját minden
„ellenség” kíméletlen elnyomásával.</b></span> Az uralmukat<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b></span><em><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>proletárdiktatúrá</b></span>nak</em>
nevező bolsevikok olyan<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kifejezést </b></span>választották, amelyet <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Marx írt le
először egy levelében</b></span> (Konrad Löw: A kommunista ideológia vörös könyve.
Marx és Engels – A terror atyjai. XX. Század Intézet. 22. o.). A nem
kevésbé harcias <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Friedrich Engels Marx temetésén <em>mindenekelőtt forradalmár</em>ként határozta meg elhunyt barátját.</b></span> Két hónappal korábban, 1883. január 18-án Eduard Bernsteinhez írott levelében ez áll:<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><em><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Ne
kapálódzék kézzel-lábbal az ember az ellenfél ütései alatt, ne
vonítson, ne szűköljön és ne mentegetőzzék dadogva: nem akart semmi
rosszat, ahogyan oly sokan teszik. Vissza kell vágni, minden ellenséges
csapásra kettőt, hármat. Mindig is ez volt a taktikánk,</span> s mostanáig, azt
hiszem, még jóformán minden ellenfelünket legyűrtük.”</em> (idézi:
Konrad Löw, 242. o.) Úgy emlékszem, Rákosi és Kádár is hasonló
fordulatokat használt beszédeiben… (lásd: Központi Bizottság üléseinek
jegyzőkönyvei.) Kétségtelen, hogy a kétszáz éve, 1818. május 5-én Trier
városában megszületett Karl Heinrich<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Marx új nyelvet adott a világnak:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a
szeretet nyelvezetét </span>cserélte le gyűlöletbeszédre. </b></span>Az életét és a
munkáit bármelyik oldalról kutatók egyetértenek abban, hogy Marx és
Engels írásaiban szavak tömkelege mutatja az utat a Gulag táborai felé<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A
kortársai, sőt elvbarátai szerint is uralkodó természetű, öntömjénező
Marx egyik kedvenc szava a <em>„megsemmisíteni”</em> volt. Nála már csak Lenin használta gyakrabban, aztán Sztálin…</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ennek az <em>„istentelen önisten”</em>-nek</b></span>, <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>ahogy a németek nagy
romantikusa, a politizáló költő, Heinrich Heine gúnyosan nevezte</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
egyszerre négy kiállítással tiszteleg <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szülővárosa</span> 2018-ban.</b></span> Külön céget,
Kft.-t hoztak létre a kiállításokra, s ami számomra a legfurcsább, hogy
a komoly múltú trier-i székesegyház múzeuma is beszállt a világ
legkártékonyabb ateistájának emlékezetkampányába. A Museum am Dom-ban az
értékteremtő, az életnek értelmet adó munka az október 21-éig látható
tárlat témája, amely Marxot is sokat foglalkoztatta. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kiállítást olyan
előadások kísérik, melyek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a katolikus egyház társadalmi tanításait </span>vetik
össze Marx tömeges nyomorúság és az iparosítás közötti
összefüggés-elméletével.</b></span> Marx hatását mutatják ki és olyan
hasonlóságokat, amelyek végül is a német jóléti állam kifejlődéséhez
vezettek.</p>
<p>
Trier egykori püspöke, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Reinhard Marx bíboros, jelenleg</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">München és
Freising érseke</span></b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ma is aktuálisnak tartja névrokonát.</b></span> A május 5-i
hivatalos ünnepségen <a href="http://latoszogblog.hu/blog/az_ordog_jobb_es_bal_keze" target="_blank">Junckerrel együtt jelen lévő bíboros </a>számos
interjút adott Marx-témában. A legfigyelemreméltóbb, amikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Marx
aktualitását azzal indokolja, hogy a nacionalizmussal szemben jól
használható világnézetet képvisel, valamint <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az Egyház szociális
tanításának létrejötte</span> is neki köszönhető <a href="https://rp-online.de/kultur/200-geburtstag-von-karl-marx-was-kardinal-reinhard-marx-bischof-von-trier-ueber-marx-denkt_aid-17443715" target="_blank">(„Marx vállán állunk”)</a>. </b></span>Ugyanakkor a névrokona fő művére tudatosan rájátszó bíboros <em>A tőke</em>
című, magyarul 2009-ben megjelent könyvében figyelmeztet: a keresztény
tanításon alapuló globális irgalom és szolidaritás gyakorlatba való
átültetésére van szükség, ellenkező esetben újra találkozhatunk Karl
Marx eszméivel, s könnyen megismétlődhetnek a XX. század szörnyűségei, <em>„ennek azonban az ember érdekében nem szabad megtörténnie! Karl Marx pedig nyugodjék békében!”</em>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Határozottan elveti</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Karl Marx erőszakos megoldását,</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>helyette vallja</b></span>,
hogy a munkás felszabadításának nem forradalmi úton kell végbemennie,
hanem a kapitalizmus megszelídítésével és szociális piacgazdasággá
fejlesztésével,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az erkölcsi kérdések előtérbe helyezésével, „a gazdaság
nem öncél, hanem az ember szolgálója” elmélet gyakorlatba való
átültetésével.</b></span></p>
<p>
Interjúiban említi a <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Munkáspüspök” (Arbeiterbischof) elnevezést
kiérdemlő főpapot, Kettelert (Wilhelm Emmanuel), aki báróként és egyházi
karrierje csúcsán, mainzi püspökként 1849-ben (!) megalapította az első
katolikus munkásegyletet. Ketteler hivatásának központi elemeként
tekintett a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nyomorban </span>élők életlehetőségeinek javítására, így – szemben </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Karl Marx-szal</b></span> –<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a modern polgári állammal kiegyező Lassalle szociális
programját vélte követhetőnek, de</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mind a liberalizmust, mind a
szocializmust<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elutasította</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A liberalizmust a szabadság köntösébe
bújtatott modern abszolutizmusnak tartotta, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>mindeközben határozottan
szembeszállt az egyház szerepvállalását</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nélkülöző, sőt, elutasító
szocialista tendenciákkal.</b></span> <u>T<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>anítása és munkássága nagy hatást gyakorolt a
későbbi XIII. Leó pápára, aki az ő szellemiségét követve adta ki
1891-ben a <a href="https://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=125" target="_blank"><em>Rerum novarum</em> </a>kezdetű enciklikát, az egyház társadalmi tanításának első modern összefoglalását.</b></span></u></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Karl Marx </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kortársai közül nemcsak a müncheni érsek által hivatkozott
Ketteler tűnt ki szociális érzékenységével, hanem olyanok is, akiket ma
boldogként vagy szentként tisztelünk. Például a Köln melletti Kerpenben,
egyszerű juhászcsaládban született Adolf Kolping, aki Elberfeldben
káplánként ismerkedett meg az iparoslegények nehéz sorsával. Kölnbe
történt áthelyezésekor már élethivatásának tekintette, hogy a munkás
fiatalokkal foglalkozzon. Kölnben 1849. május 1-jén (!) hét iparos
fiúval alapította meg a Katolikus Legényegyletet, amely fáradhatatlan
tevékenysége folytán 1865-ben már 25 ezer taggal működött több mint
négyszáz egyesületben, Európa számos országában.</b></span> Az egyletek célja a
közös művelődés és önsegélyezés megszervezése volt. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u>Kolping atya a
társadalom megváltoztatását az egyes emberek megváltoztatása által
akarta elérni.</u> Szándéka szerint a keresztény tanítást életszerűen és
bátran kell alkalmazni a gyakorlati életben. (Magyarországon 1856
májusában a Belvárosi Nagyboldogasszony-templomban személyesen
alapította meg az első egyesületet.) Torino legendás papja, <u>a szalézi
szerzetesközösséget megalapító Giovanni Bosco (Bosco Szent János)
szintén a nagyvárosban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csavargó</span> fiatalokat tanította meg a munkára
(közben a hitre) úgy, hogy a helyi iparosokhoz beajánlotta őket, majd a
szakma elsajátítása után figyelt arra is – a világtörténelemben
elsőként ̶ , hogy a mesterek munkaszerződést kössenek az ifjú
munkásaikkal; mindezt még</u></b></span><u> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a Kommunista Kiáltvány közzététele</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> előtt!</b></span>
</u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Sokszor maga fogalmazta a fiatalok érdekeit szem előtt tartó
szerződésszövegeket. Ők cselekedtek,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>míg Marx elméleteket gyártott.</b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/111956.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="233" height="216"></p>
<p>
<em>Karl Marx szülőháza a Brückenstraße 10. szám alatt Trierben</em></p>
<p>
Visszatérve <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a <em>"200 Jahre Karl Marx"</em> emlékévhez,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> <a href="http://geroandras.hu/blog/2016/03/25/marx-a-gettoban/" target="_blank">Gerő András is reflektál</a>
</span></b></span>a Marx szülőházában bemutatott állandó kiállításra a tőle megszokott
széles látókörrel és okos, ámde kockázatos állításokkal. Kétségtelenül
rizikót vállal, amikor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> arra a következtetésre jut, hogy <em>a modernitásban, a szekularizált világban Marx Károly hatása vetekszik <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jézus Krisztusé</span>val</em>.</b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ezt még nem tudhatjuk, mert Marx csak „200”, utóbbi pedig „2000”. Ahogy
a történelmi idő szempontjából a szekularizált világ is még túl fiatal,
és nem tudhatjuk meddig tart ̶ itt Európában.</b></span></p>
<p>
Ahogy a válaszok sem születtek még meg a 20. századból örökül hagyott
alapkérdésre: Istennel vagy Isten nélkül? <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A II. világháború vége felé </b></span>
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Henri de Lubac jezsuita teológus megírta híres könyvét <a href="http://docplayer.hu/18955736-Ateista-humanizmus-es-posztmodern-kultura.html" target="_blank">az ateista humanizmus</a> drámájáról, rávilágítva</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a marxi, nietzschei radikális ateizmus gyökereire és következményeire. </b></span><em><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha
az ember önmagát teszi meg saját istenének, egy ideig azt az illúziót
táplálhatja, hogy felemelkedik és felszabadul. De ez a heves
lelkesültség csak átmeneti. Valójában Istene alacsonyodik le, de vele
együtt az ember is csakhamar a mélyben találja magát… Ha ’Isten meghalt’
(az emberi tudatban a tagadás révén), az ember – Isten képmása is –
halott. A világot meg lehet szervezni Isten nélkül, Isten ellen, de az
emberellenes társadalom, embertelen világ lesz.”</b></span></em></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha Marx tétele, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">a „homo homini deus” (az embernek az ember az istene)</span>
érvényesül, akkor<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> az angol filozófus, Hobbes</span> jóslata valósul meg: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„homo
homini lupus” (ember embernek farkasa).</span></b><b> Ha<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Isten</span> helyett bálványokat
imádunk (pénzt, élvezeteket, szexet), az szétmállasztja <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az erkölcsi
normákat</span>. </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>„Ha<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Isten</span> nincs, minden megengedett”</em>,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hirdette Nietzsche nyomán az ateista író-filozófus, Jean-Paul Sartre is.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A mai Európában az emberek jelentős része úgy él, mintha <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Isten</span> nem
létezne, s nem is igyekeznek<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> filozófiai „támasztékokat</span>” keresni
világszemléletüknek.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Az ember számára az ember a legfőbb lény” –
fogalmazta meg</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gyökeres ateizmusát Marx</b></span>.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az istenhit nem más, mint a
„nép ópiuma”,</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>amellyel az elnyomottak vigasztalják magukat, ahelyett,
hogy küzdenének a proletárdiktatúra és a kommunizmus megvalósításáért.</b> </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
marxizmusból harcos ateizmus született. Lenin <span style="background-color:rgb(208,224,227)">szerint az istenhit az
elnyomók által „a nép számára kitalált ópium”</span>, ezért a kommunista
kormányok nem várnak türelmesen <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az istenhit </span>természetes kihalására
(amelyet Marx jövendölt), hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">annak</span> eltűnését <u>a legbrutálisabb
eszközökkel szorgalmazzák.</u></b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A II. vatikáni zsinat a <em>Gaudium et spes </em>kezdetű konstitúcióban
részletesen tárgyalja <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az ateizmus fajtáit és gyökereit,</span> valamint az
Egyháznak az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ateizmussal</span> szembeni magatartását. Ez az első hivatalos
egyházi megnyilvánulás, amely<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az ateistákka</span>l való megértő párbeszédet
ajánlja. A zsinat az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ateisták tíz fajtáját </span>sorolja fel, illetve kitér <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
modern ateizmus két szisztematikus formájára:</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az egyik</span> az Istent <span style="background-color:rgb(217,234,211)">az
ember </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">korlátlan szabadságának</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">korlátozójaként </span>veti el<span style="background-color:rgb(234,209,220)">, a másik pedig </span>a
vallást a társadalom gazdasági és szociális felemelkedése<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> akadályának
tekinti (az előbbi az egzisztencialista ateizmus, az utóbbi a marxista
ateizmus.)</span></b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Az európai evangelizálással foglalkozó 1991-es különleges püspöki
szin<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style=""></span></span>ódus – amelyet II. János Pál pápa mindjárt az 1989-es politikai
fordulat után Velehrádban, Szent Metódnak, Európa egyik védőszentjének
sírjánál jelentett be – nem váratlanul jelent meg. Wojtyła pápa egész
szolgálata alatt hangoztatta, hogy a kontinens csakis keresztény
gyökereinek felélesztésével találhatja meg önazonosságát és olyannyira
keresett egységét. II. János Pál realista volt már akkor, amikor
1982-ben Santiago de Compostelában kimondta: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><em>„Én, Róma püspöke és az
egyetemes egyház pásztora, szeretettel teljes felhívást intézek hozzád,
vén Európa: Találd meg újra önmagadat! Légy önmagad! Fedezd fel
eredetedet! Éleszd fel gyökereidet! Éleszd fel azokat az igazi
értékeket, amelyek dicsővé tették történelmedet, és jelenléted
szolgáljon más földrészek javára!”</em></span></b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/111957.jpg" alt="" class="gmail-kep gmail-C" style="margin-right: 0px;" width="202" height="138"></p>
<p>
<em>A jubileumi állami kiállítás részlete Trierben, a Proletariátus feltalálása terem</em></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>36 év elteltével sem tartunk itt. Helyette Európa, az Unió <a href="https://www.karl-marx-ausstellung.de/home.html" target="_blank">több ezer négyzetméteren ünnepli Marxot</a>, professzionális és vaskos (216 oldalas) <a href="https://www.karl-marx-ausstellung.de/schule.html" target="_blank">tanári módszertani kézikönyvvel</a>
disszeminálják tanítását, melyet ingyenesen kap meg </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az összes
Rajna-vidéki középiskola, a legkisebbeknek ötéves kor</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>tól (!) oktatják
Marxot múzeumdetektívesdi formájában és kreatívnál kreatívabb
performanszokat, alternatív kiállításokat (Pénzmámor/MoneyFest) mutatnak
be. Ja, és a szünidőre is ajánlják Marxot</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azoknak, akiknek nincs kedvük
unatkozni…</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mindeközben</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Németországban </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megállíthatatlannak tűnik</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a kereszténység</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
zsugorodása</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Jelenleg az egykori NDK számít a világ egyik legkevésbé
vallásos területének, ahol a lakosság 52 százaléka ateista és csak nyolc
százalék <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hisz egy személyes istenbe</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">n</span>. 2000 óta több mint 400 katolikus
és több mint 100 protestáns templomot zártak be, mivel a protestánsok
alig négy, a katolikusok is csak 12,3 százaléka számít rendszeres
templomba járónak.</p>
<p>
<em>B. Varga Judit</em></p>
<p>
<em>történész-muzeológus</em></p>
<div class="gmail-szerzo"><a href="http://latoszogblog.hu">latoszogblog.hu</a></div></div>
<br></div>