<div dir="ltr">
<div class="m_3961717565425860973gmail-post-right"><h1 class="m_3961717565425860973gmail-title"><a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/05/31/a_kereszteny_tolerancia" target="_blank">A keresztény tolerancia</a></h1>
<h2 class="m_3961717565425860973gmail-subtitle"></h2>
<div class="m_3961717565425860973entry">
<p style="text-align:justify"><i>Fülep Dániel tanulmánya:</i> <br></p><p style="text-align:justify"><a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/05/31/a_kereszteny_tolerancia" target="_blank">http://katolikusvalasz.blog.<wbr>hu/2018/05/31/a_kereszteny_<wbr>tolerancia</a><br></p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A tolerancia erény, a türelem
egyik fajtája, a másik ember lelkiismeretének aktív tiszteletben
tartásá</span>t jelenti. A toleráns ember szomorúsággal, de mértéktartással
viseli a jelenlévő, elsősorban másoktól eredő rosszat, szenvedést is
vállalva kitart a jóért folytatott küzdelmében, s a legmesszemenőbbig
bízik és remél a másik embernek az igazat és a jót felismerni és követni
kész és meghatározott helyzetben alkalmazni képes lelkiismeretében. A
személyes szabadság és a lelkiismeret addig tolerálható, amíg
nyilvánvaló módon a kinyilatkoztatott igazság határain belül marad.</b><br><img src="http://m.blog.hu/ka/katolikusvalasz/image/tolerance.jpg" alt="tolerance.jpg" class="m_3961717565425860973gmail-imgnotext" style="margin-right:0px" width="318" height="167"></p>
<p style="text-align:justify"><b>A tolerancia fogalmi megközelítése</b></p>
<p style="text-align:justify">A tolerancia a maga eredeti<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> filozófiai
jelentésében elválaszthatatlan a bátorság erényétől, a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> jó </span>és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a rossz
</span>megkülönböztetésétől, valamint a lelkiismerettől.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A bátorság (fortitudo) a négy sarkalatos
erény egyike, a bátor ember nehéz helyzetekben,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> fenyegető rosszal vagy
veszéllyel </span>szemben is helyt tud állni.</b></span> A bátorság szentírási megfelelője
a lelki erősség, teológiailag a megfeszített Krisztus erejében való
részesedés, amely erkölcsi erényként kitartóvá teszi az embert a jóért
folytatott küzdelemben és a szenvedés viselésében. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A bátorság és lelki
erősség legnagyobb tette a vértanúság. A bátorság (v. lelki erősség)
egyik kísérője a hosszan tűrés, a béketűrés, vagyis a türelem erénye
(patientia). Ennek segítségével az ember <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szomorúsággal,</span> de
mértéktartással viseli <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a jelenlévő, <span style="background-color:rgb(217,234,211)">elsősorban másoktól eredő </span>rosszat.</span></b></span></p>
<p style="text-align:justify">Ezen belül találjuk meg a tolerancia (a
tolero, ‘elvisel, eltűr’ szób<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ól) erényét, amely a türelem egyik fajtája.
A tolerancia az emberiesség megnyilvánulása. A másik ember
lelkiismeretének aktív tiszteletben tartásá</b></span>t jelenti. Amíg annak a
másiknak a tudatosan rossz volta, a bűnös szándéka be nem bizonyosodik, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
jót feltételezi róla. Így biztosít szabad teret a másiknak, ami
elengedhetetlenül fontos a személyiség kibontakozásához.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">A tolerancia lényege szerint tehát a
lelkiismeretre irányul. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A lelkiismeret (szüneideszisz, conscientia) az
értelem ítélő aktusa, mellyel a személy a jó egyetemes ismeretét egy
meghatározott helyzetben alkalmazza. Egyaránt kihatással van a múltra, a
jelenre és az eljövendőre is: cselekvésre vagy a cselekvés
megtagadására indítja az akaratot; visszatekintve megítéli a
cselekedetet vagy magát a személyt, aki azt elkövette; s eligazít a
további döntésekben. A lelkiismeret szabadsága a személy alapvető joga
az igazság, elsősorban a vallási igazság megismeréséhez és
szolgálatához.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Mindebből látható, hogy aki valóban
toleráns, szomorúsággal, egyszersmind mértéktartással viseli a
jelenlévő, elsősorban másoktól eredő rosszat, szenvedést is vállalva
kitart a jóért folytatott küzdelmében, s a legmesszemenőbbig bízik és
remél a másik embernek az igazat és a jót felismerni és követni kész
lelkiismeretében.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A tolerancia tehát</b></span> semmi esetre sem
jelenti a meggyőződés nélküliséget, sőt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>teljes egészében épít az
egyetemes igazságra, a jó és <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a rossz</span> megkülönböztethetőségére, és a
lelkiismeret általános érvényére és megkérdőjelezhetetlen értékére.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u>A keresztény tolerancia</u></span></b></p>
<p style="text-align:justify">A tolerancia filozófiai megközelítése
után vessünk egy pillantást annak teológiai alapjára. A Katolikus Egyház
a tolerancia fogalmát Isten hozzánk való toleranciájának értelmezése
alapján közelíti meg.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten türelme irántunk végigkíséri az
Ószövetséget, amelyben a választott nép<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> hűtlensége </span>ellenére az Úr mindig
hű marad, de leginkább Jézus Krisztus megváltó művében fejeződik ki.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">“Talán örömöm telik a bűnös halálában –
mondja az Úr, az Isten –, s nem azt akarom inkább, hogy letérjen útjáról
és éljen?” (Ez 18,23) Isten az embert még elesett állapotában is
magáénak vallja (Bölcs 11,24; 12,16), hivatkozik az ember testi
gyengeségére és törékenységére is (Zsolt 78,38; Sir 18,8). Isten időt
enged a bűnbánatra. Türelmes, mert nem akarja, hogy valaki is elvesszen,
hanem inkább azt, hogy megbánja bűneit (Jób 33,29; Jer 15,15).</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten a megtorló igazságosságot
visszatartotta Jézus eljöveteléig, hogy majd az ő egyetlen és örök
engesztelő áldozatában kapjon elégtételt. </b></span>Ahogyan Szent Pál írja:</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">Megigazulásukat azonban ingyen kapják,
Isten kegyelmének erejéből, Jézus Krisztus megváltása árán. Őt adta oda
Isten véres engesztelő áldozatul a hitben, hogy kimutassa
igazságosságát. Isten végtelen türelmében elnézte a korábban elkövetett
vétkeket, hogy igazságosságát most kimutassa. Mert amint ő igaz, úgy
akar igazzá tenni mindenkit, aki Jézusban hisz. (Róm 3,24–26a)</p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az evangéliumban a gondviselő Isten
toleránsnak mutatkozik, aki eltűri <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a bűn</span>öst, jóságával és
emberszeretetével kegyelmet és időt biztosít neki.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>(Lásd a konkolyról s a
búzáról szóló példabeszédet, Mt 13,24–30) </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az Úr Jézus a hegyi beszédben
összekapcsolja a toleranciát, a tökéletességet, a mennyei Atyához való
hasonlatosságot és az ellenségszeretetet. Arra figyelmeztet, hogy
szeressük ellenségeinket, és imádkozzunk üldözőinkért.</b></span> Legyünk
tökéletesek, mint a mennyei Atya, aki fölkelti napját jókra és
gonoszokra, és esőt ad az igazaknak és bűnösöknek egyaránt. (Mt 5,45–48)</p>
<p style="text-align:justify">A keresztény tolerancia tehát Istennek a
bűnös iránti türelméből indul ki, melynek célja, hogy időt és
lehetőséget adjon a megtérésre. „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy
egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen,
hanem örök élete legyen.” (Jn 3,16) Ezért énekli Szent Pál:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> „A szeretet
türelmes”. (1Kor 13,4) A tolerancia erénye ekképpen Krisztus megváltó
művébe kapcsol be bennünket, amely az önként vállalt kereszthalálban
(vö. Jn 10,17–18) éri el csúcspontját. A krisztusi értelemben vett
tolerancia tehát szenvedéssel jár, és célja a kiengesztelődés.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><b>A tolerancia alapvető keresztény magatartás</b></p>
<p style="text-align:justify">A szívtelen szolgáról (Mt 18,21–35)
szóló példabeszéd, bár alapvetően az imádságról szól, és jól
fölismerhetően az Úr imájához (bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>megbocsátunk az ellenünk <span style="background-color:rgb(234,209,220)">vétkez</span>őknek) </b></span>írt magyarázó példázatnak
tekinthető, egyfajta midrás. (A példázatot tömören elemzi Harmai Gábor,
Ahogy én megkönyörültem rajtad..., Magyar Sion V. / XLVII. (2011/1)
37–40). Egyúttal hűen példázza, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Isten azt várja el tőlünk, az
emberek egymás iránt is hasonló megértéssel és elnézéssel viselkedjenek.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A keresztény ember tudatában van
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűnösségé</span>nek, tisztában van azzal, hogy szüksége van a megigazulásra és a
megszentelő isteni malasztra, ezért állandó bűnbánatban és megtérésben
él. Nem tekintheti jobbnak magát a másiknál. </b></span>(Vö. Mt 7,3; Jn 8,7)
Krisztus követője továbbá nem feledkezik meg arról, hogy „Ő, aki
tulajdon Fiát sem kímélte, hanem odaadta értünk, mindnyájunkért” (Róm
8,32), végtelen irgalmával időt és lehetőséget ad a megváltás
kegyelmének a befogadására. Ez az alapja annak, hogy a keresztény ember
maga is türelemmel és megértéssel kell, hogy tekintsen embertársaira.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A keresztény ember nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ítélkezik</span>. Tudja,
hogy ítéletet hozni csak az Úrnak van joga.</b></span> „Mert ismerjük azt, aki így
szólt: »<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Enyém a bosszú, én majd megfizetek!« </b></span>És ismét: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>»Az Úr ítéletet
tart népe felett«</b></span>.” (Róm 10,30; vö. MTörv 32.35–36) Aki ítélkezik, saját
fejére von ítéletet. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Ne ítéljetek, hogy meg ne ítéltessetek.</b></span>” (Mt 7,1)
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az Úr az utolsó napon mindenkit megítél tettei szerint.</b></span> (Vö. Mt
25,31–46)</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A keresztény ember nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fordul el eleve</span> a
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> bűn</span>östől. Figyelemre méltó, hogy Jézus egy asztalhoz ült <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a vámosokkal,
bűnösökkel és farizeusokkal</span>, szóba állt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a pogányokkal</span>, még azt is
engedte, hogy a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn</span>ös nő megkenje a lábát, amiért <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sokan meg is
botránkoztak rajta és szemére is vetették,</span> hogy kikkel barátkozik.</b></span> (Vö.
Mt 8, 5–13; 9, 9–10; Lk 17, 36–5; 19,1–10; Jn 4,1–42) Ugyanakkor Jézus
ezt sohasem öncélúan tette, hanem mindig a lélek gyógyításának a
szándékával. „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a
betegeknek; nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a
bűnösöket.” (Mk 2,17)</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A keresztény tolerancia tehát nem engedi
meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az előítéletes elzárkózást </span>a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn</span>östől, hanem annak javát keresi,
megkívánja a megértést és a tapintatot, az alázatos bűnbánatra számít,
arra a meggyőződésre, hogy az igaz bűnbánatra mindig nyerhető
feloldozás, a kegyelem erejével meg tudjuk változtatni az útjainkat, és
egy napon mindnyájan oda kell állnunk az Úr ítélőszéke elé.</b></span> Ezért
szükséges, hogy őszintén <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nézzünk bele lelkiismeretünk tükrébe, a
felebarát iránt pedig legyünk tapintatosak, együttérzők és megértők, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
haragban</span> késedelmesek, béketűrők és irgalmasok.</b></span> Adjunk időt és
lehetőséget egymásnak a megbánásra, a bűntől való szabadulásra, valamint
a gondolatok, a szavak és a cselekedetek jobbá tételére, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>s szavunkkal,
személyes példánkkal, imádságunkkal és minden tőlünk telhető segítséggel
azon legyünk, hogy a másik megtérjen és éljen.</b></span> (Vö. Ez 18,23)</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A tolerancia határai</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Az eddig elmondottak alapján jól
látható, hogy a keresztény toleranciát semmiképp sem a felvilágosodás
pátosza diktálja, nem a jó és a rossz különbségének tagadására épül. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
keresztény hit </b></span>nem szolgáltatja ki valamely aktuális közmegegyezésnek
vagy egy hatalmaskodó elitnek a jó és rossz tudását, hanem ellenkezőleg,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>messzemenően tisztában van az isteni törvénnyel, a kinyilatkoztatással,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a bűn </span>és a kegyelem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">valóságával,</span> az erkölcsi kategóriákkal, a megtérés
szükségességével.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A tolerancia</b></span> biblikus és teológiai
értelmezése a kereszténység abszolút igazságigényét sem vonja kétségbe,
sőt határozottan kijelenti, hogy az <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kizárólag az Isten egyszülött
Fiához, az egyetlen üdvözítőhöz, az Úr Jézus Krisztushoz való hasonulás
által lehetséges. A keresztény ember toleranciája a megváltó műhöz
kapcsolódik, amely az igazságosság napja előtt az irgalom óráját hirdeti
meg. „Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, ami
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">elveszett.</span></b></span>” (Lk 19,10)</p>
<p style="text-align:justify">A toleranciát tehát nem szabad
semmiképpen sem azonosítani az álláspont-nélküliséggel. Az igazságban
való szilárd meggyőződés, a jóakarat és lelkiismereti tisztaság nélkül
igazán nem is lehet toleranciát gyakorolni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A hiteles tolerancia megőrzi
a bátorságot <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a hamissággal</span> szemben való ellentmondáshoz, a másik javát
kereső szeretetteljes testvéri intelemhez, a jóra való buzdításhoz, és a
hitre való neveléshez, akkor is, ha ez <span style="background-color:rgb(217,234,211)">szükségszerűen konfliktusoka</span>t
idéz elő. Mert nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a hamis</span> – az igazság <span style="background-color:rgb(234,209,220)">helyett egyfajta cinkosságra
épülő – látszatbéke megőrzése</span> a célja, hanem a másikkal való teljesebb
közösség elérése Krisztusban, vagyis végső soron az Istennel való
kiengesztelődés szolgálata.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">A tolerancia hiteles felfogása <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem
állhat meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a „másság” elfogadásánál</span>, nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">fulladhat a „minden mindegy”
neutralizmusba</span>, hanem azzal a szándékkal tűri, viseli el a másikat, mert
őt mintegy egyenrangú – <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bűn</span>ös és megváltásra szoruló – útitársnak
tekinti az élet útján, és akit nagy megértéssel és tapintattal, de ereje
és tudása szerint a legjobb irányba kell segítenie.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">A tolerancia a felebarát személyes
szabadságának és lelkiismeretének teljes tiszteletben tartása lévén
valósul meg, azonban ez sem lehet öncélú. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Sem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a szabad akarat,</span> sem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
lelkiismere</span>t nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bálványozható</span>, vagyis nem kezelhető <span style="background-color:rgb(234,209,220)">végső
vonatkoztatási pontként</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Azért fontosak számunkra, mert ezek által
vagyunk képesek felismerni és követni az igazságot. </b></span>A szabad akaratra és
a lelkiismeretre való puszta hivatkozás nem fedezhet hamis, téves
ítéleteket, döntéseket és ártó szándékot. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A személyes szabadság és a
lelkiismeret tehát addig tolerálható, amíg nyilvánvaló módon a
kinyilatkoztatott igazság határain belül marad. Mihelyt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ütközik</span> vele,
vagyis <span style="background-color:rgb(234,209,220)">objektíven felismerhető és tárgyában súlyos törvényszegés
történik,</span> kontrollt kell gyakorolni.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az áteredő bűn következtében<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az értelem</span>
elhomályosult,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> az akarat </span>meggyöngült, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az emberi természet</span> pedig rosszra
hajló lett, ami <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mindnyájunkat</span> sújt,</b></span> és ez az egyetlen oka annak, hogy a
szabadsággal való visszaéléssel, és a téves lelkiismerettel szemben –
mert<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ezek legyőzése</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>csakis hit által és a kegyelem útján lehetséges –
türelmesnek kell lennünk.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A tolerancia továbbá nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">pragmatikus
taktikázás</span>. Sohasem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lehetünk toleránsak azért, hogy bármiféle önös
érdeket szolgáljunk </span>vele. </b></span>Ezzel kihasználnánk a másik esendőségét,
visszaélnénk bizalmával, és eltérítenénk a helyes útról, mert saját
érdekeinket állítanánk az igazság helyébe, amelyet mindnyájunknak
keresni és követni kell.</p>
<p style="text-align:justify">A tolerancia nem gyávaság, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>biztos
alap ahhoz, hogy mindig készek legyünk bizalommal várni a másikra, és ha
megfelelő a pillanat, akkor bátran inteni, buzdítani, tanítani őt, még
akkor is, ha ez nekünk <span style="background-color:rgb(217,234,211)">kellemetlenséggel, megpróbáltatással</span> jár.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
tolerancia ellenállása megértő és békülékeny, vagyis szelíd, és mindig
készen áll a kéznyújtásra.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Ez a tűrőképesség ugyanakkor minket is
véd: az ellenállás akkor is kötelező, amikor az egyéni lelkiismeretünk
szabadságát kell megőrizni. Mi sem válhatunk eszközzé a felebarát
kezében<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. A tolerancia nem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> mehet</span> a hit, a meggyőződés és az önbecsülés
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">kárára. </span>Senki sem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kívánhatja, hogy a tolerancia nevében adjuk fel
</span>hitünket, meggyőződésünket, önazonosságunkat.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">A lelkiismeret és a személyes növekedés
tiszteletben tartása, valamint a jóra való segítés kölcsönös, ezért a
másik felet is kötelezi. Alázattal fel kell ismerni, hogy mi magunk
rászorulunk Isten és az embertársaink irgalmára, tanító szavára,
intelmeire, jó példájára. A felebarátok közötti tolerancia mindig
kétirányú.</p>
<p style="text-align:justify"><br><b>Forrás:</b><i> Fülep
Dániel, A keresztény házasság megtámadása, in Balásházy I.–Major
Gy.–Farkas P. szerk., Boldogabb családokért és ifjúságért I. kötet, A
családi élet válsága és a demográfiai válság okainak elemzése,
Családtudományi Platform, L’Harmattan Kiadó, Budapest 2018, 217–261.</i></p>
<div class="m_3961717565425860973gmail-clear"></div>
</div>
</div>
<div class="m_3961717565425860973gmail-clear"></div>
<div class="m_3961717565425860973gmail-article-bottom">
<div class="m_3961717565425860973gmail-tags">
<a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/tags/tolerancia" target="_blank">t</a></div></div>
<br></div>