<div dir="ltr">
<div class="et_post_meta_wrapper">
<h1 class="entry-title">Trianonról másképp</h1>
<p class="gmail-post-meta"><span class="gmail-published"><b><a href="http://civilosszefogas.hu/trianonrol-maskepp/">http://civilosszefogas.hu/trianonrol-maskepp/</a></b><br></span></p><p class="gmail-post-meta"><span class="gmail-published">máj 31, 2018</span> | <a href="http://civilosszefogas.hu/category/bencze-izabella/" rel="category tag">Bencze Izabella</a>, <a href="http://civilosszefogas.hu/category/blog-hu/" rel="category tag">Blog</a> | <span class="gmail-comments-number"><a href="http://civilosszefogas.hu/trianonrol-maskepp/#respond">Nincsenek hozzászólások</a></span></p>
</div>
<div class="entry-content">
<p>Sokunkban munkál a kérdés:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> mitől bolondult meg egész Nyugat-Európa,
pontosabban az uniót vezető és őket kiszolgáló politikusok, no meg a
lakosság jelentős része?</b></span> Gazdasági érdek, hataloméhség, láthatatlan
háttérerő szerepel a lehetséges válaszaink között, ami miatt persze
üldözési mániával, összeesküvés-elméletekkel, rasszizmussal vagy a
jogállamiság teljes felszámolásával vádolnak minket.<br>
Azonban soha nem ejtünk szót<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a konformitás</b></span>ról.</p>
<p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>A konformitás egy, a szociálpszichológiában használt mérték, amely
azt mutatja, hogy egy adott csoport tagjai hajlandók-e, és ha igen,
mennyire megváltoztatni a nézeteiket annak érdekében, hogy
illeszkedjenek az adott csoport szabályaihoz. Illeszkedjenek azért, hogy
a csoport, amelyben élnek, elfogadja őket.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Így egyszerűbb és élhetőbb
az élet</b></span>. Hogy így legyen, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ha</span> személy szerint nem is értenek egyet</b></span> a
szabályokkal, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mégis helyesnek fogadják el azokat. Magyarul szólva: a
manipuláció tökéletesen működik, az emberi psziché hajlamos magát
alávetni a csoport befolyásának.</b></span></p>
<p>Solomon Asch a XX. század derekán kísérletekkel bizonyította a
konformitásra hajlamosság erejét. Első lépésben hét egyetemistával és
négy függőleges vonallal kísérletezett. A hét kísérleti alanyból hat
beépített volt, a vonalak pedig két lapra rajzolva különböző
hosszúságúak. A beépített alanyok hamis méretazonosítása után a
kísérleti alany egyértelműen csatlakozott a hamis állításokhoz. Ez
röviden azt jelenti, hogy inkább hitt a többieknek, mint a saját
szemének és a józan eszének.</p>
<p>Akárhány szereplővel ismételte meg Asch a kísérletet, az eredmény
mindig megdöbbentő volt: a vizsgált alanyok a helytelen válaszok mellett
is a többség oldalára álltak. Hát így már kezd néhány dolog érthetővé
válni. Kell egy homogén csoport, aztán jöhet a manipuláció.</p>
<p>Sokszor és sokaknak el kell mondani a hamis állítást, és azokat a
csoport tagjai – konformitásból – előbb-utóbb saját véleményükként
hangoztatják majd. Sőt, elkezdenek hinni is a képtelenségben. Lehet,
hogy ettől a világ felfordul, elfajul, kipusztul, de az élet addig is
kényelmesebb lesz.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hogy ez a játék mióta zajlik? Amióta világ a világ, amióta létezik
hatalom és olyan hatalmasok, akik visszaélnek vele.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b><b>Az emberi psziché
kezdettől fogva inkább hajlamos az azonosságra épülő konformitás, mint</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
konfliktusos igazság</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> elfogadására.</b></span> Csak sokszor és lehetőleg elismert
helyről kell jönnie az információnak.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Nem</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a hitelesség</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a mérce</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> csupán a
hatalmi helyzet.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ha a háromnegyed uniós parlament <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azt szajkózza, hogy</span> Orbán Viktor
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">diktátor, </span>hogy a magyar kormány lábbal tiporja a jogállamiságot, hogy
hazánkban nincs szólásszabadság, hogy médiaterror van, és mindezt
mantraként, fröcsögő pofával, eltorzult arccal ordítják, a vonalak
előbb-utóbb egyforma hosszúak lesznek.</b></span></p>
<p>Azt mondjuk, az a magyar, akinek fáj Trianon. Elemezzük a
történteket, hangoztatjuk az igazságtalanságot, siratjuk a múltat, és
közben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hagyjuk, hogy még ma is győzzön a konformitás hatalma. Mert nem
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">cáfoljuk ezer decibellel </span>a Trianont eredményező hazugságokat, mert nem
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">harcolunk eléggé</span> a történelem meghamisítása ellen, mert még most sem
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">számoltunk le</span> a hazugságok tömkelegével.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1920. február 26-án Edvard Benes külügyminiszter – még a trianoni
diktátum aláírása előtt – a csehszlovák parlamentben <span style="background-color:rgb(208,224,227)">elmondta azt a
beszédet, amely </span>nem tartalmazott mást, mint az általa már évek óta az
egész világon unásig terjesztett véleményt: </b></span> „<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Szent István egykori koronájához tartozó területek uralkodó
osztályai által képviselt magyar népet minden szövetséges egyöntetűen <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
világháború legfőbb segítőjének, ha ugyan nem az első számú felelősének </span>
tartja</b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">.</span> A magyarok már a háború előtt is <span style="background-color:rgb(234,209,220)">azon mesterkedtek, hogy a
propaganda minden eszközével elkendőzzék</span> a korábbi magyar kormány és
főleg bizonyos arisztokrata kormánykörök tetteit. </b><b>Ám mindezek ellenére a
háború folyamán sikerült lelepleznünk a magyar oligarchia valódi
lényegét, valamint Magyarországon a háború előtt és alatt uralkodó
valódi állapotokat. Az egész világ <span style="background-color:rgb(234,209,220)">elborzadt ezeknek a tősgyökeres
mongol politikai viszonyoknak a láttán</span>, és megértette, hogy a háborút
nem egyedül az egykori Osztrák–Magyar Monarchia végzetes politikája
robbantotta ki, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">sokkal inkább Budapesten,</span> mint Bécsben készítették
elő.”</b></span>
</p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>És a konformitás működött. A világ közvéleménye azonos alapokra
épített. Persze a hazugság megegyezett a győztes hatalmak érdekeivel.
Egyértelművé vált, hogy a magyarokat alaposan meg kell büntetni.</b></span> Így
lett a többi néma csend.</p>
<p>Debrecenben évekkel ezelőtt Cserhalmi György játszotta Hamlet
szerepét a Shakespeare-drámában. A színész a dán királyfi ikonikus
utolsó szavait kérdőjellel mondta. Hátborzongató és felejthetetlen volt.
És benne volt a lehetséges, tudatos, konformitás nélküli jövő.
Megismétlem: „A többi néma csend?” <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>Jól áll nekünk, magyaroknak a
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">konformitás </span>elleni lázadó szerep. Ne <span style="background-color:rgb(234,209,220)">adjuk fe</span>l!</b></u></span></p>
<p><em>Szerző: Bencze Izabella jogász</em></p>
<p><em>Forrás:</em><br>
Magyar Idők:<a href="https://magyaridok.hu/velemeny/trianonrol-maskepp-3132823/">https://magyaridok.hu/velemeny/trianonrol-maskepp-3132823/</a></p></div>
<br></div>