<div dir="ltr">
<h1>Honnan is származnak a magyarok?</h1><div class="m_-8746901347739628606gmail-note-block"><div class="m_-8746901347739628606gmail-text-box"><div class="m_-8746901347739628606gmail-text-wrap"><p></p></div></div></div><p>2018. május 14. 21:50</p><p><a href="https://888.hu/article-honnan-is-szarmaznak-a-magyarok" target="_blank">https://888.hu/article-honnan-<wbr>is-szarmaznak-a-magyarok</a><br></p><div class="m_-8746901347739628606gmail-maincontent8"> <div style="width:100%;text-align:center;margin-top:20px"><div class="m_-8746901347739628606gmail-AdW"><div id="m_-8746901347739628606gmail-zone3604099" class="m_-8746901347739628606gmail-goAdverticum m_-8746901347739628606gmail-goa-embedded"><div>
</div></div></div></div> <div id="m_-8746901347739628606gmail-st"><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nagy port kavart az év elején a hír, miszerint az Országos Onkológiai Intézet vezette nemzetközi kutatócsoport <a href="https://888.hu/article-kiderult-hogy-honnan-szarmaznak-az-arpad-hazi-kiralyok" target="_blank">kimutatta</a>, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan nem finnugor eredetűek, hanem eurázsiaiak.</b></span></p> <p>A <i>Magyar Krónika</i>
 című lap <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>interjút készített Kásler Miklós professzorral, az Országos 
Onkológiai Intézet főigazgatójával, az EMMI miniszteri várományosával.</b></span> A
 szakember a beszélgetés elején <span style="background-color:rgb(207,226,243)"><b>elmondta,</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> azért is vágott bele ilyen 
nagy intenzitással Árpád-házi III. Béla és felesége, Chatillon Anna 
leleteinek archeogenetikai kutatásába, mivel hiányérzet gyötörte amiatt,
 hogy a magyarok<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nem </span>zarándokolhatnak el úgy királyaik sírjaihoz,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)">mint 
az angolok, a spanyolok, az osztrákok és a lengyelek.</span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span><div class="m_-8746901347739628606gmail-img-wrap"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/eb11d7018a7856c0a52a925ded53c7da5b9e3189/f927af434dfadfa0a37a36a89f58920bbdc82040.jpg" class="m_-8746901347739628606gmail-lightbox" title="III. Béla király földi maradványai Forrás: szekesfehervar.hu" target="_blank"><img class="m_-8746901347739628606gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-05-14/48f051b2b51e019c3283ae9751314ab3/760x0.jpg" alt="" style="margin-right:0px" height="134" width="202"></a></span><div class="m_-8746901347739628606gmail-text-wrap"><div class="m_-8746901347739628606gmail-text"><p>III. Béla király földi maradványai Forrás: <a href="http://szekesfehervar.hu" target="_blank">szekesfehervar.hu</a></p></div><span class="m_-8746901347739628606gmail-by"></span></div></div><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A
 kutatáshoz szükséges megfelelő, ép sírokat azonban nem könnyű találni 
Magyarországon,</b></span> hiszen a törökök, majd a császári zsoldos seregek 
feldúlták, összedobálták a magyar uralkodók temetkezési helyszíneit, a 
koporsókban található leleteket pedig összekeverték. Kásler ugyanakkor 
megemlítette, nem politikai célzatú fosztogatásokról van szó, ezek 
csupán „egyszerű” sírrablások és hullagyalázások voltak. Tehát míg a 
legtöbb emlékhelyet tönkretették a történelem folyamán, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>addig III. Béla 
és felesége sértetlen maradt. Miért? Mert azokat nagy valószínűséggel 
nem találták meg <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a rablók</span>, hiszen a koporsókat a székesfehérvári 
bazilika padlószintje alatt „rejtették el”.</b></span></p> <div class="m_-8746901347739628606gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/eb11d7018a7856c0a52a925ded53c7da5b9e3189/cba40db8ba79055d9f7544544823e2e6bcf08f4f.jpg" class="m_-8746901347739628606gmail-lightbox" title="A székesfehérvári bazilika" target="_blank"><img class="m_-8746901347739628606gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-05-14/6307c30d419d84b1b5659f3587e571fc/760x0.jpg" alt="" style="margin-right:0px" height="141" width="213"></a><div class="m_-8746901347739628606gmail-text-wrap"><div class="m_-8746901347739628606gmail-text"><p>A székesfehérvári bazilika</p></div><span class="m_-8746901347739628606gmail-by">Fotó: MTI Fotóbank</span></div></div> <p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><i>„1848
 decemberében találták meg egyszerű emberek a sírokat, akik rögtön 
értesítették is a régészeket, ezért már az első vizsgálatok is 
szakszerűek voltak. Az előrenyomuló osztrák seregek miatt gyorsan Pestre
 szállították a leleteket, hol itt, hol ott rejtették a koporsókat, 
végül a Mátyás-templom oldalkápolnájában helyezték örök nyugalomra III. 
Bélát és a királynét. <u>Azóta csak mi bolygattuk meg a királyi párt, 
egyetlen alkalommal</u>”</i> –</b></span> mesélte a királyi pár koporsóinak kalandos történetét az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója.</p> <div class="m_-8746901347739628606gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/eb11d7018a7856c0a52a925ded53c7da5b9e3189/7ca7ede0a2f8753bfb624a735d2e90e4bc8fb9e9.jpg" class="m_-8746901347739628606gmail-lightbox" title="Dr. Entz Géza művészettörténész, III. Béla király feleségének koronáját vizsgálja 1967." target="_blank"><img class="m_-8746901347739628606gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-05-14/20976af054d9805ec5711d5606bad77c/760x0.jpg" alt="" style="margin-right:0px" height="173" width="172"></a><div class="m_-8746901347739628606gmail-text-wrap"><div class="m_-8746901347739628606gmail-text"><p>Dr. Entz Géza művészettörténész, III. Béla király feleségének koronáját vizsgálja 1967.</p></div><span class="m_-8746901347739628606gmail-by">Fotó: MTI Fotóbank</span></div></div> <p>Arra a kérdésre, hogy mi adott igazán nagy súlyt az intézet által végzett mostani kutatásnak, a professzor azt válaszolta: <i>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egyértelműen
 kiderült, hogy az Árpádok az R1a genetikai haplocsoportba tartoztak. 
Azt pedig már tudtuk, hogy a finnugor nyelvű népek az N1bc-be. […] Tény,
 hogy az Árpádok és a magyarok többsége az R1a haplocsoport népei közül 
származik.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A finnugoristák</span> is kénytelenek voltak finomítani,</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">ma már<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> nem 
</span>közös eredetről, csupán<u> a finnugor népekkel való nyelvi rokonságunkról 
beszélünk”.</u></span></b></span></i></p> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kutatás ugyanakkor egy másik, „fontos 
kérdésre” is választ adott:</b></span> az archeogenetikai vizsgálat ugyanis 
kimutatta, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> nem csak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a barátság</span> köti össze a magyar és a lengyel 
népet. <i>„A mai magyar lakosságban 30 százalékos az R1a előfordulási 
aránya, a lengyeleknél ez még magasabb. Tehát nem<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> barátok</span><u>, hanem 
testvérek vagyunk”</u></i><u> </u>– </b></span>fogalmazott a professzor.</p> <p>A vizsgálat 
részleteiről Kásler elmondta:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> egyházi előírásoknak megfelelően nyitották
 fel III. Béla sírját. Jegyzőkönyvet írtak, és amikor visszazártak 
mindent, az egyházi szertartásrendnek megfelelően újra felszentelték a 
sírt.</b></span> A koporsóból körülbelül egy négy-öt milliméter széles, két-három 
centiméter hosszú mintát vettek. <i>„Szándékosan úgy jártunk el, hogy 
ha szemből nézi az ember a csontvázat, akkor nem látja a mintavétel 
helyét. Magát a mintát négy azonos részre osztottuk, az intézet két 
genetikai munkacsoportja is részt vett a kutatásban, de küldtünk mintát a
 Göttingeni Egyetem intézetének is, a negyedik darabon pedig 
kormeghatározó vizsgálatot végeztünk”</i> – magyarázta az onkológiai 
intézet vezetője. Később, kérdésre válaszolva elmondta, egyáltalán nem 
volt idegen terep a történelmi szerep az onkológiával foglalkozó 
genetikusoknak. Sőt, állítólag <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>más próbavizsgálatok folyamán rátaláltak 
III. Béla apjának, II. Bélának, illetve nagyapjának, Vak Bélának 
maradványaira is.</b></span></p> <p>Az eredmények publikálása után felmerült, hogy 
nem III. Béla, hanem Könyves Kálmán csontjait vizsgálták. Kásler Miklós 
ezt azonban cáfolta. Mint fogalmazott:<i> „Korabeli leírások szerint 
Könyves Kálmánnál súlyos középfülgyulladás alakult ki, ennek pedig a 
koponyacsontokon elváltozásokat kellett okoznia. Ilyeneket azonban nem 
mutatott ki a CT-vizsgálat”.</i></p> <div class="m_-8746901347739628606gmail-img-wrap"><a href="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/kepadatbazis/eb11d7018a7856c0a52a925ded53c7da5b9e3189/05751e091508a97cff557089baa057f78f0cc36d.png" class="m_-8746901347739628606gmail-lightbox" title="Kásler Mikós professzor" target="_blank"><img class="m_-8746901347739628606gmail-" src="https://888-s3.s3.eu-central-1.amazonaws.com/thumbs/2018-05-14/2d4550f552334768e89b510f4f7e3e70/760x0.png" alt="" style="margin-right:0px" height="139" width="208"></a><div class="m_-8746901347739628606gmail-text-wrap"><div class="m_-8746901347739628606gmail-text"><p>Kásler Mikós professzor</p></div><span class="m_-8746901347739628606gmail-by">Fotó: MTI Fotóbank</span></div></div> <p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hogy melyik mederbe terelődik a magyarok eredetének kutatása, az komoly kérdés. </b></span>Ám a mostani kutatásban még több potenciál van. <i><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„Az,
 hogy tudjuk, kik voltak, honnan származtak az uralkodóink, nemzeti 
identitásunk része.</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ezt az identitást erősítette meg először is <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a 
kutatás</span>.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>Az Árpád-háziak elképesztő szellemi és fizikai adottságokkal 
rendelkeztek, képesek voltak létrehozni a Német-Római Császárság, a 
Bizánci Birodalom és a Kijevi Rusz között egy, az egész Kárpát-medencére
 kiterjedő birodalmat. Abban a korban archiregnumnak nevezték Európában a
 magyar királyságot, ami azt jelentette, hogy nagyon ősi, nemes, a világ
 működési rendjét értő és ismerő birodalomnak tekintették, amely felett 
egyedülálló módon nem közönséges, koronás fejedelmek, hanem apostoli 
királyok uralkodtak. Erről tanúskodnak krónikáink is, amelyek meglepően 
egységesek egészen az Anjouk koráig. </b></u></span>Szokás lett ezeket a krónikákat 
mesének tekinteni. No de valóban igaz lenne, hogy a hazai krónikások 
csupán meséket költöttek volna, a nyugatiak viszont a színtiszta 
valóságot írták meg műveikben?! Hogyan lenne ez lehetséges, különösen 
akkor, amikor minden krónikás ugyanannak az egyháznak a papja volt? 
Ráadásul<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a magyar krónikák leírásait nagyon sok vonatkozásban igazolta 
már a régészet.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> A genetikával nem lehet<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> vitatkozni,</span> amit ez a 
diszciplína nyújtani képes, az nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">érzelmi </span>kérdés.</span></b><b> Össze kellene rakni 
végre a magyarok eredetével, őstörténetével kapcsolatos eredményeket, és
 kialakítani egy egységes, hiteles képet”</b></span></i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span>– mondta Kásler Miklós.</p> <p>A professzor az interjúban elmondta,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> folytatják a kutatásokat, s további Árpád-házi uralkodókat fognak azonosítani</b></span>. <i>„Nem
 vagyok történész, egyszerűen csak sokat olvastam a magyarok 
históriájáról, ennyi az egész. De<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> korábbinál </span>erőteljesebbé akarjuk 
tenni a történelmi kutatások genetikai vonalát. Mert perdöntő eredmények
 születhetnek ezen a téren, olyanok, amelyekre komplex, széles vágányú, 
interdiszciplináris kutatások épülhetnek tovább”</b></span></i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span>– fogalmazott az Országos Onkológiai Intézet igazgatója.</p></div></div>

<br></div>