<div dir="ltr">
<div class="gmail-post-img"><img src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/05/miracle-of-the-sun_cosmo-code-1080x437.jpg" class="gmail-attachment-full-thumb gmail-size-full-thumb gmail-wp-post-image" alt="" style="margin-right: 0px;" height="80" width="197">                      
                </div>
                        

        <div class="gmail-post-header">
                
                <span class="gmail-cat"><a href="https://777blog.hu/egyeb/" rel="category tag">Egyéb</a></span>
                
                                        <h1 class="gmail-cim entry-title">A csoda, amelyet tízezrek láttak</h1><p><a href="https://777blog.hu/2018/05/13/a-csoda-amelyet-tizezrek-lattak/">https://777blog.hu/2018/05/13/a-csoda-amelyet-tizezrek-lattak/</a><br></p>
                                
        </div>
                <div class="gmail-post-entry">
        
<p style="text-align:center"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><em>A fatimai első jelenés 101. évfordulóján ajánljuk nektek <a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/fatimai-napcsoda-szkeptikus-ellenvetesek-objektiv-valaszok">a Magyar Kurír korábbi cikkét,</a>
 amiben a napcsoda eseménye lett részletesen bemutatva. 1917 október 
13-án tízezrek voltak részesei a megmagyarázhatatlan eseménynek.</em></b></span><span id="gmail-more-19076"></span></p>
<p style="text-align:justify">Az egyházilag elismert portugáliai 
Szűzanya-jelenések megdöbbentő igazolása volt<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a több tízezer ember – 
köztük fotósok, újságírók, kétkedők, szocialisták, ateisták – szeme 
láttára történt napcsoda.</b></span><br>
 <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1917. október 13-án becslések szerint mintegy hetvenezren gyűltek össze
 a Cova da Iria mezején, mert a három fatimai látnok előre bejelentette,
 hogy aznap délben csoda fog történni. A zuhogó eső egyszer csak elállt,
 és a felszakadozó felhők mögül opálfényű, forgó korongként bukkant elő a
 Nap. Szivárványszínű sugarakat szórt, majd meg-meglódult a Föld felé.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><blockquote><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Sokan azt hitték, itt a világvége.</b></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify">A jelenség perceken át tartott, s amikor
 véget ért, a szemtanúk elmondása szerint <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>csuromvizes ruháik „egyszerre 
teljesen szárazak lettek”. </b></span>Az eseményről számos tudósítás jelent meg a 
korabeli világi lapokban.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><em>„Az emberek döbbenten nézték, hogy a
 Nap megrázkódik, majd gyors, hihetetlen mozgásba kezd, a kozmikus 
törvényeknek ellentmondó módon”</em> – írta Portugália akkori legnagyobb
 – kormánypárti, egyház<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellenes</span> – újságjában, az O Séculóban Avelino de 
Almeida, aki <span style="background-color:rgb(234,209,220)">korábban gúnyolódó cikkeket írt</span> a fatimai eseményekről.</b></span></p>
<p><a href="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/05/maxresdefault.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image" rel="gallery"><img class="gmail-aligncenter gmail-size-large gmail-wp-image-19077" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/05/maxresdefault-1024x576.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" height="178" width="317"></a></p>
<p style="text-align:justify"><em>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Nap, amelyet hol bíbor, hol sárga
 vagy mélyvörös láng övezett, mintha hihetetlen gyors, forgó mozgást 
végzett volna, s közben időnként úgy látszott, mintha leesne az égről és
 a Föld felé zuhanna, hatalmas hőséget sugározva”</b></span></em><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> –</b></span> tudósított Dr. 
Domingos Pinto Coelho az Ordem című lapban. Hasonlóan írta le az 
eseményt Dr. Almeida Garrett, a Coimbrai Egyetem természettudós 
professzora.</p>
<p style="text-align:justify">Mint minden csodánál, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>természetesen itt 
sem maradtak el az eseményt kizárólag természetes okokkal magyarázó vagy
 eljelentékteleníteni próbáló, „tudományos” ellenvetések. A szkeptikus 
vélemények</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>kel kapcsolatban egy kanadai katolikus szerző, Mark Mallett 
válaszait ismertetjük.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Ellenvetés</strong><br>
 A paranormális jelenségeket kutató, szkeptikus Joe Nickell helyesen 
jegyzi meg, hogy napcsoda állítólag más Mária-jelenések helyszínein is 
történt. Egy ilyen alkalommal, a kilencvenes években Georgiában 
„szemvédő Mylar napszűrővel ellátott teleszkópon” keresztül vizsgálták a
 Napot. Mint írja, „több mint kétszázan nézték meg a Napot szűrőn 
keresztül, és senki nem látott semmi szokatlant.” (Skeptical Inquirer, 
Vol 33.6 Nov/Dec 2009)</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Válasz</strong><br>
 Felmerül a kérdés, mi szükség volt teleszkópra, amikor<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> a napcsoda során
 elsősorban a Nap különös mozgásáról számoltak be a szemtanúk. Fatimában
 azt látták, hogy a hatalmas égitest pályájáról letérve, ide-oda 
„táncolva” zuhan a Föld felé. Erről még egy amatőr csillagász is azonnal
 megmondja, hogy fizikai lehetetlenség, amely ellentmond a természet 
törvényeinek és messze meghaladja egy lencse hatókörét.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Érdemes megjegyezni, hogy a napcsodát 
általában nem látja mindenki. Fatimában is voltak, akik csupán ragyogó 
színeket láttak, mások pedig semmi szokatlant. Ez egyrészt eleve kizárja
 a tömeges hallucináció vagy a tömeghisztéria lehetőségét (amit még 
valószínűtlenebbé tesz, hogy a napcsodának a Cova da Iriától 18 km-re is
 voltak szemtanúi). Másrészt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a tény, hogy nem az egész portugál lakosság
 látta a különleges eseményt, szintén a csoda mellett szól, hiszen egy, 
az ország felett elvonuló szoláris jelenséget mindenkinek látnia kellett
 volna. </b><b>A jelenséget azonban egyetlen obszervatóriumban sem figyelték 
meg. <em>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)">Lehetetlen, hogy ennyi csillagász, sőt az egész félteke összes
 lakójának figyelmét elkerülte volna… fel sem merül, hogy csillagászati 
vagy meteorológiai jelenség lett volna</span>… V<span style="background-color:rgb(208,224,227)">agy minden fatimai szemtanú 
tévedett, vagy természetfeletti beavatkozásra kell gondolnunk”</span></em> </b></span>– írta John De Marchi olasz pap, kutató. (The Immaculate Heart, 1952b:282)</p>
<p><a href="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/05/sun_miracle2.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image" rel="gallery"><img class="gmail-aligncenter gmail-size-large gmail-wp-image-19078" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/05/sun_miracle2-1024x576.jpg" alt="" style="margin-right: 0px;" height="241" width="429"></a></p>
<p style="text-align:justify"><strong>Ellenvetés</strong> <br>
 Auguste Meessen, a Leuweni Katolikus Egyetem Fizikai Intézetének 
professzora szerint a szemtanúk élményei nem mások, mint a hosszas 
napbanézés optikai hatásai. Úgy véli, a megfigyelt „táncolást” 
valószínűleg a rövid napbatekintések nyomán keletkezett retinális 
utóképek, a színek váltakozását pedig a retina fényérzékeny sejtjeinek 
károsodása okozza. (Auguste Meessen ‘Apparitions and Miracles of the 
Sun’ International Forum in Porto ‘Science, Religion and Conscience’ 
October 23–25, 2003 ISSN: 1645-6564)</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Válasz</strong><br>
 Régi szemészi tapasztalat, hogy akár néhány másodpercnyi napbanézés is 
átmeneti vagy maradandó szemkárosodást okozhat. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A fatimai napcsoda során
 több tízezren néztek a tűző déli Napba, mégpedig nem másodpercekig, 
hanem percekig – egyesek szerint tíz percig –, mégsem volt olyan 
híradás, hogy akár egyetlen jelenlévő is szemkárosodást szenvedett vagy 
megvakult volna (ami más állítólagos jelenési helyeken sajnos megtörtént
 egyes csodaváró zarándokokkal).</b></span></p>
<p style="text-align:justify">A retinális utóképek elmélete azon bukik
 meg, hogy ha igaz volna, akkor napsütésben az ablakon kinézve bárki 
megtapasztalhatná a fatimai napcsodát. Biztosra vehetjük, hogy a csodát 
követő napokban a szemtanúk is fel-felnéztek az égre, hogy nem 
ismétlődik-e meg a különleges esemény. Nem kétséges, hogy ha a retinális
 utóképek és a fényérzékeny sejtek károsodása újra meg újra előidézte 
volna a csodás látványt, az emberek ámulata hamar alábbhagyott volna, a 
lapok viszont nem hagyták volna ki a remek alkalmat, hogy – mint 
korábban annyiszor – ismét nevetségessé tegyék a látnokokat.</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">Valójában épp az ellenkezője történt: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a szemtanúk csodálatos, leírhatatlan, különleges látványnak nevezték a jelenséget.</b></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify">De ugyan mi lett volna különleges abban, amit egy óra múlva mindenki újra elő tudott volna idézni?</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Ellenvetés</strong><br>
 Nickell véleménye szerint az intenzív fénybe tekintés átmeneti 
retinális disztorziót okoz, s a Nap Fatimában érzékelt „táncoló” mozgása
 az ebből eredő optikai hatásoknak tulajdonítható. (Skeptical Inquirer, 
Vol 33.6 Nov/Dec 2009)</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Válasz</strong> <br>
 Egyetlen híradás sem szól arról, hogy akár egyetlen szemtanú is tartós 
optikai hatásokról számolt volna be. A jelenség csak addig tartott, amíg
 a Nap visszatért a helyére. Ha Nickell magyarázata helyes volna, a 
disztorzió mindaddig megmaradt volna, amíg az emberek a Napba néztek: 
órákon át vagy akár egész nap. A beszámolók szerint azonban a csoda egy 
adott pillanatban határozottan véget ért.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szemtanúk kiemelték, hogy a Nap fénye 
nem volt erős. „Bágyadtan világított, nem bántotta a szememet”, 
„halványszürkés fény ölelte körül”, és „különféle színű fénycsóvákat” 
lövellt. Megjegyzendő, hogy napfogyatkozáskor vagy sűrű felhőzet mögött 
is kellemetlen érzés nélkül bele lehet tekinteni a Napba; ilyenkor 
takarásban van, a szem mégis súlyosan károsodhat.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><a href="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/05/Fatima_children_with_rosaries.jpg" class="gmail-fancybox gmail-image" rel="gallery"><img class="gmail-aligncenter gmail-size-full gmail-wp-image-19079" src="https://777blog.hu/wp-content/uploads/2018/05/Fatima_children_with_rosaries.jpg" alt="" height="514" width="800"></a></p>
<p> <strong>Ellenvetés</strong> <br>
 Steuart Campbell a Journal of Meteorology 1989-es kiadásában azt írta, 
hogy 1917. október 13-án a sztratoszférában lebegő porfelhő okozta a Nap
 látszólagos elváltozását; ezért lehetett könnyen beletekinteni, ezért 
játszott sárga, kék, lila színekben, és ezért tűnt úgy, mintha forogna. 
Campbell azzal támasztja alá elméletét, hogy 1983-ban Kínában is 
megfigyelték, hogy a Nap színe kékre és vörösre változik. (New Humanist,
 Vol 104 No 2, 1989. augusztus és Journal of Meteorology, UK, Vol 14, 
no. 142, 1989. október)</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Válasz</strong> <br>
 Ez a feltevés is ellentmond a szemtanúk beszámolóinak, ugyanis nem 
mindenki látta az égi csodát. Ha valóban néhány perces anomáliáról lett 
volna szó, azt mindenki ugyanolyan jól látta volna. Campbell elmélete a 
Nap ide-oda mozgását, látszólagos zuhanását sem magyarázza meg, amint 
azt sem, hogyan lehetséges, hogy a zuhogó esőtől csuromvizes ruha 
mindenkin „egyszerre teljesen száraz lett”.</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">Végül pedig: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy sztratoszférában lebegő
 porfelhő megjelenését akkoriban senki sem tudta volna hónapokkal előre 
megjósolni, főleg három pásztorgyermek nem.</b></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify"><strong>Ellenvetés</strong><br>
 Joe Nickell feltevése szerint a szemtanúk valójában melléknapot láttak.
 A melléknapokat (parhelion) a levegőben levő jégkristályokon megtörő 
fény hozza létre. A légköri fénytünemény a napkorongtól két oldalon 
elhelyezkedő fényes foltok formájában jelentkezik. A foltok lehetnek 
fehérek vagy színesek, gyakran csak az egyik oldalon lévő látható 
belőlük. A melléknap statikus jelenség, nem magyarázza meg a Nap 
„táncoló” mozgását, ezért Nickell több optikai és meteorológiai tényező 
együttállását feltételezi. Úgy véli, a Nap egy vékony felhőréteg miatt 
tűnhetett ezüstös korongnak; az elvonuló felhőréteg vastagsága változó 
lehetett, ezért látszott hol fényesebbnek, hol halványabbnak, és a 
szemlélők ezt érzékelték közeledésként, illetve távolodásként; a 
színeket légköri por és pára okozta stb.</p>
<p style="text-align:justify"><strong>Válasz</strong><br>
 A melléknap viszonylag gyakori jelenség. Nem magában a Napban látható, 
hanem jóval távolabb, jobbra vagy balra, olykor fölötte. A fatimai 
szemtanúk azonban magának a Napnak az elváltozásáról számoltak be, nem 
arról, hogy mellette megjelent valami. A melléknap, mint említettük, 
statikus jelenség: fényes visszatükröződés, amely kicsi, függőleges 
szivárványhoz hasonlít, ám azzal, ahogyan a napcsodát leírták, 
lehetetlen összetéveszteni.</p>
<p style="text-align:justify">A többi „magyarázat” üres találgatás. 
Nickell talán azt remélte, hogy egyetlen meggyőző válasz hiányában a 
többféle összehordott magyarázat majd elbizonytalanítja a nem 
gondolkodókat. Ennél azonban többet illett volna feltételeznie bárkiről,
 beleértve azokat a természettudósokat is, akik jelen voltak a fatimai 
eseménynél. Természetesen továbbra is nyitott kérdés marad, hogy miként 
jósolhatták meg a gyermekek mindezen anomáliák tökéletes együttállását.</p>
<p style="text-align:justify">Paul Simons a Timesban megjelent 
cikkében úgy véli, a fatimai optikai jelenségeket szaharai eredetű 
porfelhő okozhatta. (Weather Secrets of Miracle at Fátima, Paul Simons, 
The Times, 2005. február 17.) – Különös, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>egyetlen jelenlévő sem 
számolt be porfelhőről. Épp ellenkezőleg: a szakadó eső bizonyára elég 
hamar eláztatta volna a homokvihart.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Kevin McClure elmélete szerint a tömeg 
azért ment a Cova da Iriára, hogy csodát lásson, hiszen az október 13-át
 megelőző hetekben is terjedtek már hírek hasonló jelenségekről; így 
szerinte azt látták, amit látni akartak. A feltételezés természetesen 
nem magyarázza meg sem azok beszámolóit, akik sok kilométer távolságból 
váratlanul figyeltek fel a csodás jelenségre, sem pedig az esőben 
átázott ruhák hirtelen száradását.</p>
<p style="text-align:justify">*</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Jáki Szaniszló bencés tudós, a New 
Jersey-i Seton Hall University professzora évtizedekkel később úgy 
fogalmazott, hogy a jelenség meteorológiai, tehát természetes volt, ám 
<span style="background-color:rgb(255,242,204)">az, hogy az előre jelzett időpontban következett be, csoda.</span></b></span> (Jaki, 
Stanley L. (1999). God and the Sun at Fátima. Real View Books, ASIN 
B0006R7UJ6) –</p>
<blockquote>
<p style="text-align:justify">Nyilvánvaló, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a csoda nem zárja ki <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a
 természet működését;</span> a csoda attól csoda, hogy valamely mozzanata nem 
magyarázható tudományos alapon, csak természetfeletti eredettel.</b></span></p>
</blockquote>
<p style="text-align:justify"> </p>
<p>Fotók: SSPX Florida, Youtube, Wikipédia, Live Science</p>
<p> </p>
<p>Forrás: Magyar Kurír</p></div>

<br></div>