<div dir="ltr">
<div id="m_-5808007557166885368gmail-head2">
<div id="m_-5808007557166885368gmail-headerBanner" style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%">
<div id="m_-5808007557166885368gmail-article_header" class="m_-5808007557166885368gmail-nbanner">
</div> </div>
</div>
<div id="m_-5808007557166885368gmail-main">
<div id="m_-5808007557166885368gmail-contents">
<div class="m_-5808007557166885368gmail-leftcolumn m_-5808007557166885368gmail-col-md-8">
<div id="m_-5808007557166885368gmail-article">
<div class="m_-5808007557166885368gmail-top">
<div class="m_-5808007557166885368gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0257/256901_magyarlapad_nyito.jpg" alt="" title="" class="m_-5808007557166885368gmail-imgw" style="margin:0px 0px 0px auto" width="342" height="171"><div class="m_-5808007557166885368gmail-subtitle">Megmaradás</div></div> <div class="m_-5808007557166885368gmail-articletext">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180512_szalma_gyorgy_magyarlapad_riport" target="_blank">Magyarlapád: így nevelnek emberré az erdélyi szórványkollégiumban</a></h1>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. május 12. 08:20<br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180512_szalma_gyorgy_magyarlapad_riport" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/<wbr>20180512_szalma_gyorgy_<wbr>magyarlapad_riport</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0211/210360_szalma_gyorgy.jpg" style="width:120px;margin-right:15px;border:4px solid rgb(224,224,217)" align="left"><br><b>Írta: Szalma György</b></div><div class="m_-5808007557166885368gmail-clearer"></div>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-clearer"></div>
</div>
<p class="m_-5808007557166885368gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A „mély szórványban” figyelemreméltó munkát végeznek jó
szándékú emberek, és a szándék mellé minőség is társul. A dél-erdélyi
Magyarlapád szórványkollégiumában jártunk: így próbálják a végvidéken
megmenteni a magyarnak született gyermekek eredeti identitását. </b></span>
Riportunk.
</p>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-clr"><br></div>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-clr"></div>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-text">
<p>A Magyarlapádi Szórványkollégium tevékenységének hírét
nem tudtam volna még akarattal sem elkerülni. Szenvedélyes kritikusoktól
is javarészt csak jókat hallottam arról, hogy a „mély szórványban”
figyelemreméltó munkát végeznek jó szándékú emberek, és a szándék mellé
minőség is társul. Egy alkalmas időszakot kihasználva elbicikliztem
Magyarlapádra, hogy a saját szememmel lássam <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a legkisebb</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>magyar
közösségek harcát a megmaradásért.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-5808007557166885368gmail-ga1" class="m_-5808007557166885368gmail-ga_img"></b></span></p>
<p>Kolozsvárról Nagyenyedig vonaton utazva az erdélyi és romániai
viszonyoknak megfelelően végighallgatom a kalauzok szidalmait azt
illetően, hogy nem szabályos kerékpárt szállítani azokon a vonatokon,
amelyek nem rendelkeznek a biciklik szállítására rendeltetett
helységgel. Ezt a tiszteletkört minden esetben illik eljátszani, én
pedig a hiányos román nyelvtudásom okán illedelmesen bólogatok mindenre,
majd készségesen közlöm, hogy hajlandó vagyok megfizetni a bicikli
szállításának a költségét is, ami aztán megolajozza a dolgok menetét.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-5808007557166885368gmail-ga2" class="m_-5808007557166885368gmail-ga_img"></p>
<p>Nagyenyedről biciklivel jutok Magyarlapádra, ahol már magyarul
kérhetem útbaigazítást a kollégium irányába.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az intézmény udvari
csűrjében éppen vallásórát tart a tiszteletes úr felesége, ebből
kifolyólag keresztyén énekszó kíséretében léphetek be a kapun. Fél
órányi barátkozás után a kollégiumot működtető alapítvány elnökéhez
irányítanak,</b></span> aki éppen Tordáról érkezik vissza.</p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/04/palad1.jpg" style="margin-right: 0px;" width="324" height="243"></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy helyi</b></span> diák kísér el az elnök úr tartózkodási helyére: a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> 13 éves
forma diák azt is elárulja, hogy méhészkedéssel akar foglalkozni,
folytatva a családi hagyományt.</b></span></p>
<p>Egy tejfeldolgozó üzem iroda helységében<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> találkozom Sipos Ferenccel, a
magyarlapádi Ethnika Kulturális Egyesület elnökével, hogy a faluban
működő szórványkollégium alapításáról és működéséről meséljen.</b></span> Sipos
úr elöljáróban elmondja azt is, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a</b><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span>tejüzem, ahol találkozunk, fele
részben a sajátja, családi vállalkozásként működtetik ketten a
testvérével. A saját farmjukon megtermelt tejet, illetve a környékbeli
farmerek teheneinek a tejét dolgozzák fel, a kapacitásunk 15 ezer liter
naponta.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><i>„Ahogy a tejet begyűjtjük a környékbeli falvakból, éppen úgy gyűjtöttük be az elején a gyerekeket is” </i>–</b></span> kezdi a kollégium megalakulásának történetét Sipos Ferenc.</p>
<p>A környékbeli falvakat járva<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> szembesültek a magyar nyelvű oktatás<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
hiányának problémájával</b></span>: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a gazdákkal rendszeresen megbeszélik,
megvitatják az ügyes-bajos dolgokat, ezekből az élményekből indult a
késztetés, hogy jó volna segíteni. </b></span>Elbeszélgetve a szülőkkel vagy a
nagyszülőkkel</p>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-keretes">– sok esetben a nagyszülők nevelik a gyerekeket, mivel a szülők külföldön dolgoznak –,</div>
<p>az derült ki: szeretnék ugyan, hogy a gyerekek magyar oktatásban
részesüljenek, azonban a magyar iskola megszűnése miatt erre sokszor
nincs helyben lehetőség.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Nagyon sok falu rohamléptekkel halad az
elnéptelenedés irányába, és ez a tendencia nem csak a magyar, de a román
falvakra is jellemző.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A fiatalok túlnyomó része beköltözik valamelyik
közeli városba, ott nevelik a gyermekeiket, ez a folyamat pedig a vidéki
iskolák és óvodák megszűnését vonja maga után</b></span> – meséli.</p>
<p>Sipos Ferenc elmondása szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ötven évvel ezelőtt még más volt a
helyzet. Fehér megye több településén, Torockószentgyörgyön,
Magyarpéterfalván, Balázsfalván, a Kis-Küküllő mentén
Bethlenszentmiklóson, Boldogasszonyfalván, Nagymedvésen, Szentbenedeken,
Magyarsülyén, Magyarbecén még erős magyar iskolahálózat működött,
akkoriban a gyermekszám is megvolt a működtetésükhöz.</b></span></p>
<p>A magyarlapádi szórványkollégium megalapításának története oda nyúlik
vissza, amikor a református egyházközösség a számára
visszaszolgáltatott ingatlanokat valamilyen közösségi cél szolgálatának
szerette volna szentelni, olyan célnak, amely a környék magyarságának
megmaradását segíti. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarlapád, egy nagyjából 1000 főt számláló,
színtiszta református és magyar falu, tökéletes ahhoz, hogy a
szórványfalvak helyi központja legyen.</b></span></p>
<p>Sipos Ferenc emlékei szerint a visszaszolgáltatás után <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>abban
egyhangúlag egyetértettek az egyházközösség presbitériumi testületének
tagjai, hogy a visszakapott iskola és óvoda épületeiben – amelyek<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> igen
leromlott állapotban</span> kerültek vissza a jogos tulajdonos birtokába – jó
volna, ha tovább folyna az oktatás.</b></span> Erre az elhatározásra erősítettek rá
Sipos Ferenc már említett ismeretei, amelyeket a helyi gazdákkal
történt beszélgetései közben gyűjtött.</p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/04/palad3.jpg" style="margin-right: 0px;" width="345" height="258"></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A faluban 1998 óta működik az Ethnika Kulturális Alapítvány, melynek
munkájában Bánffy Farkas is aktívan közreműködött: rengeteg táncházat,
ifjúsági találkozót, néptánc találkozót, tábort szervezett a faluba. </b></span>Az ő
tevékenysége nyomán is <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>fogant meg az a gondolat, hogy itt egy központ
létesüljön a magyar oktatás és kultúra számára. Így elhatározták a
szórványkollégium megalapítását.</b></span></p>
<p>A presbiteri gyűlés, amely az egyházközségi ügyekben határoz ,
illetve az Ethnika Kulturális Alapítvány vezető testülete közösen úgy
döntöttek, hogy a kollégium hivatalos ügyeit teljes egészében az
alapítvány intézi. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyház hozzájárult a kezdeményezés sikeréhez
azzal, hogy az ingatlanokat az alapítvány rendelkezésére bocsátja,
illetve minden lehetséges eszközzel segíti a kollégium működését.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Végül 2016-ban adták át a kollégium épületét.</b></span> Sipos Ferenc elmondta, hogy</p>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-keretes">a megvalósuláshoz szükség volt a helyiek támogató magatartására, arra a szellemiségre, ami a faluban uralkodik.</div>
<p><i>„Ez egy Hunor-Magyar testvérsegítség:<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b></span><wbr><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>tudatosítottuk magunkban</b></span>,
hogy rajtunk nem fog segíteni a román kormány, sem a helyi politikum,
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>saját magunkon kell, hogy segítsünk. Az itt élő magyarság egymást
felkarolva kell, hogy boldoguljon” </b></u></span>–</i> írja le az egyház és az alapítvány, illetve a helyi közösség viszonyát Sipos Ferenc.</p>
<p>Ez parancsszó nélkül működik Magyarlapádon: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>sok helyi önkéntese van a
kollégiumnak, nem pusztán a tenyeres munkát elvégzők közül, hanem a
környékbeli pedagógusok is segítenek, amikor tehetik. </b></span>Ezzel a
hátországgal és támogatással tud működni a kollégium, e nélkül sokkal
nehezebb lenne – mondja.</p>
<p>Arra a kérdésemre, hogy Magyarországról érkeznek-e önkéntesek, Sipos
úr elmondja, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a Tatáról érkező Anikó kivételével</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nincs más
</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>anyaországi önkéntesük</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Anikó viszont nagyon gyakran látogat hozzájuk,
lelkes támogatója a kollégiumnak a kezdetektől. A gyerekekkel
foglalkozik, ajándékot hoz, részt vesz a nevelésben, a kertben ültet.</b></span></p>
<p>A segítséget illetően Sipos Ferenc elmondta, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>alkalmanként
vállalkozók, illetve Magyarlapádról elszármazottak is támogatják a
kollégiumot, ezek jórészt Sipos úr üzletfelei, barátai, akiket a munkája
során ismert meg. Az adományozók között<u> román vállalkozók is</u> vannak,
akik átérezve az alapítvány nehéz helyzetét, szívesen adakoznak.</b></span></p>
<p><i>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Én remélem, hogy egyre több ilyen adakozó szellemű vállalkozó
lesz, mivel Erdélyben még sok olyan hely van, ahol az oktatás támogatást
igényelne, ahol a magyar gyerekek szinte <span style="background-color:rgb(234,209,220)">semmilyen</span> oktatásban <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem </span>
részesülnek, ennek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hiányában pedig hanyatlik</span> az erdélyi magyar
társadalom.”</b></span></i></p>
<p><i><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/05/tunti/magyarpalad2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="416" height="312"></i></p>
<p>Az alapítás nehézségeihez visszatérve Sipos Ferenc elmondja, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>meg
kellett időnként küzdeni a közösségen <span style="background-color:rgb(234,209,220)">belüli </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>negatív viszonyulásokkal,
véleményekkel is</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A munka legelejénnvoltak olyan hangok, amelyek attól féltették a
falut, hogy a kollégiumba érkezők majd lehúzzák a magyarlapádi iskola
színvonalát,</b></span></p>
<p>nem lesz jó vége annak, ha szegényebb falvak diákjai ide jönnek tanulni. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><i>„Szerintünk
viszont minden azon múlik, hogy magában az intézményben milyen
színvonalú oktatás folyik, amennyiben az megfelelő, úgy a gyermekek
képesek lesznek együtt haladni” </i></b></span>– teszi hozzá Sipos úr.</p>
<p>A magyar közösségen belüli vitához tartozik az is, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>felmerült
egyesekben: az új kollégium rossz értelemben vett konkurenciát jelent
majd a nagy hagyományokkal rendelkező nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium
számára.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A helyi viszonyokat ismerők számára azonban egyértelmű volt,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ennek a félelemnek</span> nincs semmi alapja. <i>„A visszajelzések
alapján már az elején egyértelmű volt, hogy a kicsi gyerekeket
szívesebben íratják hozzánk, mert félnek, hogy az elemi iskolát kezdő
kicsik <span style="background-color:rgb(234,209,220)">felszívódnak</span> egy nagy intézményben”</i></b></span> – meséli Sipos Ferenc.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A negatív jóslatokból</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>semmi nem valósult meg, a kollégium
megalakulásával mindenki jól járt. Jól járt a teljes magyar közösség, a
helyi iskola is, a magyarlapádi kollégium munkája nyomán pedig
nyereséget számolhat el a nagyenyedi református gimnázium is. A 8.
osztály elvégzése után a szórványkollégiumból a legtöbben a Bethlen
Gábor Kollégiumba mennek tovább tanulni, gyakorlatilag az utánpótlást
biztosítják. Persze van példa arra is, hogy itt végzett
diákok Kolozsvárra mennek valamelyik szakiskolába.</b></span></p>
<p><i>„Munkánkkal garantáljuk, hogy a környék diáksága magyarul
tanuljon, majd az általános iskola elvégzése után magyar középiskolába
menjen. A bentlakó diákjaink mellett bejárnak a helyi diákok is, együtt
ebédelnek, együtt tanulnak. Sok szülőnek nincs ideje a munka miatt arra,
hogy kikérdezze a gyerektől a leckét, ez megtörténik a kollégiumban” </i>– meséli Sipos úr.</p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/04/palad2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="234" height="175"></p>
<p><i>„Nem volt könnyű a kollégium létrehozása, azonban annál sokkal nehezebb a fenntartása.”</i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Most
négy pedagógussal, két szakácsnővel, egy karbantartóval és egy
takarítónővel működik a kollégium, a magyar oktatásért tett
erőfeszítései mellett az alapítvány <u>tisztességes munkahelyeket is
létrehozott </u>a faluban.</b></span></p>
<p>Jelenleg huszonkét bentlakó gyerek van Magyarlapádon, mellettük 35-40
fő a bejáró gyermek, akik az intézményben ebédelnek, illetve tanulnak
délután. Több a környékről bejáró, mint a bentlakó, jövőre azonban
valószínűleg megnyitják a plébánia udvarán levő 18 férőhelyes épületet
is, mert van rá elegendő ígéretes jelentkező.</p>
<p>Sipos Ferenc elmondja azt is, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>sok a fiatal lelkész a környéken,
akik sokat adnak a gyermekeik nevelésére</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> de ők inkább beviszik a
gyerekeiket a Nagyenyedre, mintsem <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a vidéki kollégiumba járassák őket.</span></b></span> <i>„Persze
mindenki azt csinál a gyermekével, amit akar, de <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>jobb lenne, ha a
gyermeket a közösségben tartanánk vidéken, nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szakítanák ki </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
megszokott környezet</b></span>é<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ből</b></span>, és nem szokná meg, hogy autóval szállítják az
iskolába őket” </i>– mondja.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Kifejezetten aggasztónak tartja, hogy a
lelkészek azokat a szülőket sem szólják meg, akik magyar iskola
hiányában román tannyelvű iskolába íratják a gyermekeiket. </b></span>„<i>A
legtöbb ilyen szülő azt mondja, hogy »most ez a kicsi gyerek vegye magát
és menjen idegenségbe, jobb itt neki, tanul, amilyen nyelven tanul, de
legalább itthon van«. Ezeket a szülőket<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a lelkész kellene, hogy
meggyőzze arról, hogy biztosítsák a gyermekeiknek azt a lehetőséget,
hogy anyanyelven tanulhassanak. Nem mindegy, hogy milyen nyelven tanul: a
gyerek, </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>ha hazamegy a román iskolából, szívesebben beszél románul a
szüleivel, ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)">beindít egy láncreakciót.</span>”</b></span></i></p>
<p>Sok esetben már késő, amikor a gyerek már önmaga kéri számon a
szülein, hogy miért nem íratták magyar iskolába. Jellemző eset: egy
sülyei kislány kérdezte nemrég a nagymamáját a fülem hallatán, hogy</p>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-keretes">„nagymama, te engem mikor tanítasz meg magyarul?”</div>
<p>– meséli Sipos Ferenc.</p>
<p>Elmondása szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a kollégiumba vegyes házasságokból származó
gyerekek is bekerülnek, sok van belőlük ezen a vidéken. Bekerül egy-egy
cigány származású gyermek is: őket sem utasítják el, ha a szülei
szeretnék őket ide íratni, </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">mert akkor hova lenne a keresztyéni szeretet.</span><b>
Azt azonban világosan elmondják a beiratkozáskor, hogy gondolják meg
jól, mert itt magyar oktatás folyik, ennek az intézménynek éppen ez, a
magyar nyelvű oktatás a lényege, ezért lett létrehozva, ezért <u>támogatja a
magyar kormány.</u></b></span></p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/05/tunti/magyarpalad1.jpg" style="margin-right: 0px;" width="319" height="239"></p><b>
</b><p><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„A legfontosabb célunk, hogy az oktatás, nevelés színvonalát
egyre javítsuk, hogy a tőlünk gimnáziumba menő diákok megállják a
helyüket.</b></span> Általában oktatásról és tanításról beszélünk a kollégium
kapcsán, mivel az jelenti az alapot; azonban<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> kiemelt célunk a nevelés,
ami kicsit több is, mint a tanítás. Itt nem csak tanulunk a gyerekekkel,
hanem emberré nevelés, keresztyén nevelés folyik, hogy igaz emberré
váljanak.” </b></span></i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Kézműves tevékenység, cserkészfoglalkozás, vallásóra,
néptánc, népzeneoktatás – a kollégium lakói ezekben mind részt vesznek,
minden napra jut egy-egy foglalkozá</b></span>s. Jelenleg a kollégium ad szállást
egy magyarországi házaspárnak is, akik a Petőfi program keretében vannak
Erdélyben: ők vették kézbe a néptánc oktatást a kollégiumban.</p>
<p>Sárközi Eszterrel, a Magyarlapádi Szórványkollégium egyik nevelőjével
elbeszélgetve megtudhattam az is, hogy milyen beosztással telik egy
átlagos kollégiumi nap. Minden reggel hétkor van az ébresztő, ezután
alapos mosakodás következik, öltözködés, majd pedig reggeli. A gyerekek
saját maguk készítik el a tízóraijukat, utána elindulnak a szomszédban
levő iskolába. Amikor onnan hazajönnek, ebédelnek, majd szabad program
következik, lehet játszani, pihenni, felkészülni a délutáni tanulásra.
Vannak óvodások is, akikért el kell menni, ők délután alszanak egy
kicsit.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Háromtól öt óráig tart a szilencium, a tanulási idő, erre az
időpontra gyakran bejönnek önkéntesek, tanítók, tanárok segíteni. A
szilencium mellett </b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><div class="m_-5808007557166885368gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>minden napra be van osztva valamilyen foglalkozás a kézművességtől a cserkészfoglalkozásig,</b></span></div>
<p>ezeken a gyerekeknek módjuk van részt venni. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Héttől nyolcig vacsora,
vacsora után a gyerekek megkapják kicsit a telefonjukat,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hogy tudjanak a
szülőkkel beszélni</b></span>, <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de estére nem lehet náluk készülék</b></span></u>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Fél tízkor a
telefonokat visszaadják, tízkor villanyoltás. Villanyoltás előtt
időnként együtt filmeznek a gyerekek, de erre nem mindig van igény, a jó
idő beálltával különösen nincs.</b></span></p>
<p>A napi program mellett Sárközi Eszter elmondta azt is, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
nevelő-gyerek viszony majdnem olyan, mint az igazi szülő-gyerek viszony.
</b></span><i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Pótanyák vagyunk. Minden bajukkal hozzánk fordulnak, mi pedig
igyekszünk azokban segíteni, mint az igazi szüleik. Ez teljes mértékben
hivatás.</b></span> Esténként hazamegyünk, de mindig van ügyeletes nevelő a
kollégiumban, igazából sosem szakadunk el teljesen a kollégiumi
élettől.”</i></p>
<p>A nevelőnő elmondja azt is, hogy a kollégium alkalmazásában van <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy
védőnő is, akire szintén bármikor lehet számítani, bármikor lehet hívni.</b></span>
Tényleg olyan a légkör, mint egy családban, ez egy valódi közösség –
mondja Eszter<i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. „Képzett pedagógusok vagyunk, de ez picit többről
szól, mint a hagyományos nevelői munka. Egy kollégiumi felügyelő
teendőinél jóval többet igényel az itt végzett munkánk, de ezt szívesen
is tesszük. </b></span>Mondhatni, benne élünk a feladatunkban.”</i></p>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kollégium elsősorban nem szociális problémák kezelésére jött létre.</b></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Sok esetben jómódú családok gyerekei is bekerülnek, mivel bejárható távolságban nincs magyar iskola.</b></span></p>
<p>Ezzel kapcsolatban Sipos Ferenc kiegészítésként hozzáteszi:<i>
„<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nagyon sok jelentkezőt vissza kell utasítanunk a helyszűke miatt,
azonban ezek zöme szociális okok miatt jönne a kollégiumba, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>azért,
mert az értékrendünkkel, a céljainkkal azonosulni tudnak.</b></span> Nem szeretnénk
a ló túlsó oldalára esni, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ezt a kollégiumot bizonyos célok érdekében
hoztuk létre, ezt szeretnénk szem előtt tartani. Ez nem azt jelenti,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy egy falanszterszerűséget hozunk létre, hogy csak kiválóságokat
</span>nevelünk, de szeretnénk az eszméinket, a vonalainkat tartani".</b></span></i></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Közösségépítő jellege is van a kollégiumnak: barátságok, szerelmek,
komoly emberi kapcsolatok kialakulásának a helyszínéül szolgál,</b></span> meséli
Sipos úr: <i>„Elnéztem, hogy miként viselkedtek egymással a gyerekek
első éven a táncoktatás alatt, mintha nem is ismernék egymást,
másodévben már kiválasztotta mindenki a táncos párját, harmadéven már
szeretője is lesz egyben, így <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>alakulnak ki az emberi kapcsolatok”.</b></span></i></p>
<p>Sipos Ferenc azt <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szeretné, ha a jövőben a helyi önkormányzat részben
átvállalná a kollégium működésének költségeit. </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A hét faluból álló község
52 százalék magyar, 48 százalék román, az RMDSZ képviselői ennek
ellenére kisebbségben vannak, a polgármester is román</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A költségek
átruházása az önkormányzatra azonban vitathatatlanul jogos igény, mivel
az itt tanuló, foglalkozásokon részt vevő gyerekek szülei itt adófizető
polgárok.</b></span></p>
<p style="text-align:center">***</p>
<p style="text-align:right"><i>Fotók: Szalma György, <a href="https://www.facebook.com/pg/szorvanykollegium/photos/?ref=page_internal&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201805" target="_blank">Magyarlapádi Szórványkollégium FB</a>.</i></p>
</div>
<div id="m_-5808007557166885368gmail-article_billboard2" class="m_-5808007557166885368gmail-nbanner">
<ins class="m_-5808007557166885368gmail-adsbygoogle" style="display:inline-block;width:640px;height:360px"><ins id="m_-5808007557166885368gmail-aswift_2_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:360px;margin:0px;padding:0px;width:640px;background-color:transparent"><ins id="m_-5808007557166885368gmail-aswift_2_anchor" style="display:block;border:medium none;height:360px;margin:0px;padding:0px;width:640px;background-color:transparent"></ins></ins></ins>
</div><div class="m_-5808007557166885368gmail-clr"></div>
</div>
<div class="m_-5808007557166885368gmail-taglist"><a href="http://mandiner.hu/tag/erdely/" target="_blank">Erdély</a> | <a href="http://mandiner.hu/tag/Magyarorszag/" target="_blank">Magyarország</a> | <a href="http://mandiner.hu/tag/magyarsag/" target="_blank">magyarság</a> | <a href="http://mandiner.hu/tag/osszetartozas/" target="_blank">öss</a></div></div></div></div></div></div>
<br></div>