<div dir="ltr">
<div id="m_2620529899731688282gmail-head2">
<div id="m_2620529899731688282gmail-headerBanner" style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%">
<div id="m_2620529899731688282gmail-article_header" class="m_2620529899731688282gmail-nbanner">
</div> </div>
</div>
<div id="m_2620529899731688282gmail-main">
<div id="m_2620529899731688282gmail-contents">
<div class="m_2620529899731688282gmail-leftcolumn m_2620529899731688282gmail-col-md-8">
<div id="m_2620529899731688282gmail-article">
<div class="m_2620529899731688282gmail-top">
<div class="m_2620529899731688282gmail-img"><div class="m_2620529899731688282gmail-subtitle">Családügyek</div></div> <div class="m_2620529899731688282gmail-articletext">
<h1><a href="http://nemzedek.mandiner.hu/cikk/20180328_biro_laszlo_puspok_csalad_interju" target="_blank">Az önzetlenség a család alapja – Bíró László püspök a Mandinernek</a></h1>
<div class="m_2620529899731688282gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. március 28. 13:16<br><a href="http://nemzedek.mandiner.hu/cikk/20180328_biro_laszlo_puspok_csalad_interju" target="_blank">http://nemzedek.mandiner.hu/<wbr>cikk/20180328_biro_laszlo_<wbr>puspok_csalad_interju</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><br><b>Írta: Csekő Imre</b></div><div class="m_2620529899731688282gmail-clearer"></div>
<div class="m_2620529899731688282gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
<div class="m_2620529899731688282gmail-clearer"></div>
</div>
<p class="m_2620529899731688282gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egyre több félelmet, önzőséget, széteset</b></span>t <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>családot</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>lát</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a
bizalom és önzetlenség példái</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>helyett</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Bíró László püspök.</b></span> A családok
ügyével foglalkozó katolikus vezető<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> fontosnak tartja</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a pozitív családi
példák hangsúlyozását,</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>és leszögezi:</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a boldog családi élet és a
gyermekvállalás nem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>pénz és idő kérdése elsősorban.</b></span> Interjúnk.
</p>
<div class="m_2620529899731688282gmail-clr"></div>
<div class="m_2620529899731688282gmail-clr"></div>
<div class="m_2620529899731688282gmail-text">
<p><b>Ön a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke. Mit jelent ez a szerepkör pontosan?</b></p>
<p>Ez a szerepkör a kilencvenes évek eleje óta létezik hazánkban.
Mindössze egyetlen elődöm volt. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Annak idején Seregély érsek úr kért meg,
hogy</b><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span>vállaljam el a családpasztoráció koordinálást</b></span>. A feladatom
egyrészt a nemzetközi kapcsolattartás és a családtalálkozókon való
részvétel. Ezenkívül minden egyházmegyében van családpasztorációs
bizottság. Az ő munkájukat segítjük. Sokan nem tudják, de <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a katolikus
egyházban minden egyházmegye független, én tehát senkit nem utasíthatok,
hanem segíteni igyekezzük a helyiek munkáját</b></span>. Közös családos tábort
szervezünk, olyan alkalmakat biztosítunk, ahol a családokkal foglalkozók
egymástól is ötleteket kaphatnak.</p>
<p><b>A mai világban<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a tanulás és a nők munkavállalása miatt a
családalapítás ideje kitolódott.</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Akik hozzászoktak, hogy hosszabb ideig
elsősorban csak magukkal foglalkozzanak, úgy tűnik, nehezebben
alapítanak </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">családot,</span> ami nagy alkalmazkodással jár. Hogyan lehet
segíteni az embereknek, hogy alkalmassá váljanak a családi élet
terheinek vállalására?</b></p>
<p>A kérdése felveti bennem a gondolatot, mi van előbb: a tyúk vagy a
tojás? <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sokszor nem inkább egy nagy adag individualizmus van már eleve a
mögött, hogy az emberek nem alapítanak családot? </b><b>A másik gond, hogy a
döntés felelőssége nem alakul ki ma </b></span>a fiatalokban. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A túlhajszolt élet
miatt, ha egy gyerek kérdez valamit, a szülő sokszor inkább gyorsan dönt
is helyette, így<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a gyerekben <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem alakul ki</span> a döntés képessége, a
felelősségérzet, hogy neki döntenie kell. </span></b><b>A nem házasodás a
döntésképtelenséggel függ össze.</b></span> Egyre gyakrabban találkozom <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
félelemmel. Sok ember fél</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a házasságtól</b></span>. Fél, szorong a döntés miatt. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A
harmadik nehézség, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> rengetegen nem is látnak <span style="background-color:rgb(255,242,204)">egészséges házasságot</span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a környezetükben</span>.</b></span></p>
<p><b>Milyen helyzetekkel találkozott?</b></p>
<p>Nemrég egy kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, ahol a
beszélgetőtársam elmesélte, hogy elvitték a gyereküket az állomásra egy
osztálykirándulás előtt. A gyerek osztálytársai látták a szülőket együtt
a kocsiban, és csodálkozva kérdezgették, hogy a férfi az autóban
tényleg az apukája volt-e. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Alig jellemző, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">valaki az igazi szüleivel
közösen él</span>.</b><b> Elképesztő már a világunk.</b></span> Ha belegondolok, a félelmekben
benne van, hogy annyi házasság nem sikerül az emberek körül, hogy
kétkedni kezdenek, miért pont az övék sikerülne. Nagyon nagy
felelősségünk, hogy olyan nemzedéket neveljünk, ami döntésképes. Ha egy
gyereknek nincsenek álmai, akkor koravén. Feladatunk, hogy gyermekeink
álmait konfrontáljuk a saját gyökereinkkel, hagyományainkkal, hogy a
gyerek dönteni tudjon. A szülőnek arra legyen ideje, hogy megbeszélje a
gyerekkel: <i>„Te mit döntenél, miért úgy döntenél?”</i> – és
kiértékeljék közösen a döntés lehetséges következményeit, hogy a gyermek
tudja, lássa, milyen következménye van a döntésének.</p>
<p><img alt="" src="http://nemzedek.mandiner.hu/gallery/imre/biro_foto_mandiner_3.JPG" style="margin-right: 0px;" width="272" height="136"></p>
<p><b>Egy családban, ahol két szülő teljes állásban dolgozik,
juthat elég idő a gyermekekre? Nincs objektív ellentmondás a jelenlegi
társadalmi berendezkedés és a harmonikus családi élet között?
Leküzdhetők ezek a nehézségek ténylegesen egy családban?</b></p>
<p>Egyrészt úgy gondolom,<u> </u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u>a prioritásokat tudni kell</u> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">kezelni</span><b> </b></span>az ember
életében. <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az első a házastársam, a második a gyermekeim</b></span></u>,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> utána
következik csak a munkám, a társadalmi felelősségem. </b></span>Fontos lenne
továbbá egyre inkább megoldani, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a nőknek legyen egyre több
lehetőségük részmunkaidőben vagy távmunkában dolgozni.</b></span> Van egy történet,
amiben <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a kicsi gyerek este otthon imádkozik: </b></span><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Add Istenem, hogy televízió lehessek, mert akkor apunak, anyunak rám is lesz ideje odafigyelni”</b></span>.</i> Ez nyílván nem egy mai példa, de látni kell, hogy mi magunk teszünk sok olyasmit, ami miatt nem marad időnk a családi életre.</p>
<div class="m_2620529899731688282gmail-keretes">Az embernek arra van ideje, amire szeretné, hogy legyen.</div>
<p><b>Említette, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a rengeteg szétesett házasság példája bénító hatással van </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a fiatalokra</span>. Milyen érvekkel lehet ezt ellensúlyozni?</b></p>
<p>Onnan szeretek elindulni, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az ember léte ajándékba kapott lét.
Ami akkor tud kiteljesedni, ha maga is tovább ajándékozza.</b></span> Van egy olyan
gondolat, hogy <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ha valaki azért akar házasságot kötni, hogy boldog
legyen,</span> ne kösse azt meg, mert biztosan <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem lesz</span> boldog a házassága. </b></span></u>Ez a
felvetés nyílván nem az embereket akarja lebeszélni a
családalapításról, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a boldogság
nem abból fakad, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy magadnak akarsz boldogságot harácsolni,</span> hanem,
hogy a másikat szeretnéd boldoggá tenni.</b></span> Nagyon sajnálom azt, hogy
elfelejtettük <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a jézusi mondást: </b></span><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja barátaiért”</b></span>.</i>
<u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Abban a családban, ahol „te-központú” gondolkodás van az „én-központú”
helyett, ott boldogan élnek</b></span></u>.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <u>A valódi boldogság</u> </b></span>nem az önmagunknak való
létből, hanem <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a másikért élésből fakad.</b></span></u></p>
<p><b>Tóth Tihamér írta, hogy van három fából készült tárgy, ami
nem hiányozhat a családok lakásából. A kereszt, a bölcső és a családi
asztal. Püspök úr mit gondol erről a képről? Hogyan állunk ezekkel?</b></p>
<p>Egy pedagógus mesélte, hogy az osztályban megkérdezte a kisdiákokat,
hogyan szoktak vacsorázni. Voltak, akik azt válaszolták, náluk otthon
nincs is családi asztal. A televíziónál ülve eszik mindenki, ott költik
el a vacsorát. Nagyon hiányolom <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az asztal hangsúlyá</b></span>t. Elfelejtettük,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az
asztal </b></span>nem pusztán a hely, ahol eszünk, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a közösségnek a központja</b></span>.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ahogy a liturgiában az oltár a központja a hívek közösségének, úgy
otthon a családi asztal.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Én paraszti családból származom, és a vasárnapi
ebéd szertartása fontos volt nekünk. Mindenki együtt volt ilyenkor.
Mama, papa, anya, apa, gyerekek.</b></span> Édesanya merte az ételt, apám töltött
mindenkinek.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Volt szertartása az étkezésnek. És nem szaladtunk el az
ebédtől. Még mi, fiatalok sem akartunk hamar játszani menni.</b></span> Az ünnepi
együttlét, amire törekedni kell, nem az étkezés, hanem több annál. A
bölcső mint az élet szimbóluma, is fontos persze.<u> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az individualizmus</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ból
való kilépéshez pedig nagyon fontos a kereszt. </b><b>A kereszt az önzetlenség
nagy példája.</b></span></u> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az önzetlenség pedig a családi élet alapja is kell legyen.
Krisztus egész életét adta oda a kereszten. Ez rendkívül fontos példa.</b></span></p>
<p><img alt="" src="http://nemzedek.mandiner.hu/gallery/imre/Happy_family_(1).jpg" style="margin-right: 0px;" width="270" height="134"></p>
<p><b>„Ennek sem volt gyerekszobája” – szokták mondani az olyan
neveletlen, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kiállhatatlan emberekre, akik képtelenek az <span style="background-color:rgb(255,242,204)">együttműködés</span>re.</span>
Ezzel a család nevelő szerepének a fontosságára utalnak. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Lehet <span style="background-color:rgb(255,242,204)">jól
működő társadalmat szervezni</span> olyan egyénekből, akiknek „nem volt
gyerekszobájuk”</span>?</b></p>
<p>A társadalomtudósok állásfoglalása világos: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a társadalom humán tőkéjé
a családból származik.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A társadalom a családból nyeri az értékes
embereket.</b></span> Ha a testben van egy egészségtelen sejt, akkor bizonyos
értelemben beteg az egész test. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha sok sejt beteg, akkor már nagy gond
van. Ha a család beteg, akkor az egész társadalom válságba kerül.</b></span> Azok
az elméletek, amelyek a család sírfeliratát írják, nem a jövőbe
mutatnak. Badarságok. Az olyan társadalom, amelyik nem segíti a
családokat, felszámolja önmagát. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Szükségünk van a másik emberre, kell a
közösség</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha nincs <span style="background-color:rgb(255,242,204)">közösség</span>, nincs <span style="background-color:rgb(255,242,204)">társadalom</span> sem</b></span>.</p>
<div class="m_2620529899731688282gmail-keretes">A legalapvetőbb közösség a család.</div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha egészséges társadalmat akarunk, akkor mind egyénileg, mind társadalmilag a családot kell pártfogolni.</b></span></p>
<p><b>A legutóbbi családszinódus hangsúlyozta a házasságra való
felkészítés fontosságát. Püspök úr mit gondol, mennyire működik ez
hatékonyan a magyar egyházban?</b></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A házasok, házasságra készülők segítése kiemelten nagy feladat. A
felkészítésnek tanácsokat kell adnia <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a konfliktusok</span> kezelésére.</b></span> A
házasságok válsága többnyire ott kezdődik,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az a veszély a kiindulópont,
hogy jó emberek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a családjukért élnek</span>, de közben <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a házasságuk </span>erodálódik.
</b></span> <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A jegyesoktatásnak, a házasságra felkészítésnek mindig katekumenátus
jellegűnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a tanítás mellett
tanúságtétel, közösségépítés és liturgia is kell legyen.</b></span></u> A liturgia
alatt nem csak a templomi szent cselekményt értem, hanem <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az egész
életet, a rituálékat.</b></span></u> Exupéry regényében mondja a Kis Herceg, hogy
elhagytuk a szertartásainkat. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><u>A közösségi szokásoknak rendkívül nagy a
jelentőségük</u>.</b></span> Az életnek nagyon nagy sodrása van ma. Az I.
világháborúban Piavénál az olaszokat legyőzte a Monarchia serege. Amikor
a menekülő olasz sereg átvágta a Piave gátját, a Monarchia seregének
parancsnoka elordította magát: <i>„Fogjátok meg egymás kezét!”.</i> A
borzasztó hirtelen sodrás így nem ragadta magával a katonákat, hamar
átfolyt, a sereg túlélte a veszélyt. Ez a szimbólum sokat jelent a
számomra. <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ha az emberek megszokják a közösséget, ahol tükröt tartanak
egymás elé, könnyebben boldogulnak.</b></span></u></p>
<div class="m_2620529899731688282gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A társadalomban nagyon polarizált a házasságok helyzete.</b></span></div><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Sok rossz</span> és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> sok nagyon jó</span> házasság van. </b></span>A példaértékű házasságokat erősebben előtérbe kell állítani.</p>
<p><b>Nem kellene az egyháznak jobban segítenie ezt a munkát? Vannak ilyen irányú lépések? Központilag milyen iránymutatások vannak?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A házasságra való alkalmasság lassan formálódik. A felkészítést
valójában az óvodás kortól el kéne kezdeni. Nem esküvőre való
felkészítést, hanem a házaséletre való felkészítést kellene folytatni.
Lassan kristályosodnak ki az anyagok, amik ebben segíthetnek. Sokféle jó
szokás, segédanyag van a plébániákon.</b></span> Talán nem is kell ezt központilag
szabályozni. Az nem mindig vezet eredményre. </p>
<p><b>Az állam, az egyház, a közösség mintha még jószándékkal sem
merne behatolni a családi élet területére. Magánügy lenne a családi
élet?</b></p>
<p>Roppantul bosszant az a megfogalmazás, hogy a házasság, a család magánügy. A fogalmak folyamatos torzulásának vagyunk tanúi.</p>
<div class="m_2620529899731688282gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A házasság nem magánügy. Személyes, de nem magánügy.</b></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A vallásosság sem az. Személyes, de nem magánügy a család. Ez nagyon fontos.</b></span></p>
<p><b>Az állam sokat tehet a családokért, de ezek az intézkedések
értelemszerűen elsősorban anyagi természetűek. Hogyan, mivel lehet ezt
kiegészíteni?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az egyháznak alapvető feladata, hogy segítsen kidomborítani a családi
életnek a fontosságát. Ebben ki kell egészítenünk az állam munkáját,
ami kevésbé közvetlenül tud csak kommunikálni. Itt van lehetőségünk,
kötelességünk segíteni.</b></span></p>
<p><img alt="" src="http://nemzedek.mandiner.hu/gallery/imre/biro_foto_mandiner_2.JPG" style="margin-right: 0px;" width="259" height="129"></p>
<p><b>Miként tud egyházi személy, mint ön is, azokhoz szólni, akik
nem vallásosak? Hogyan lehet a család fontosságát vallási érvek nélkül
bemutatni. Mivel kell érvelni a nem hívők felé?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A család, a szeretet fogalma az emberi lét alapigazságaihoz tartozik.</b></span></p>
<div class="m_2620529899731688282gmail-keretes">Az emberből kell kiindulni. </div>
<p>Nézzünk körül magunk körül. Mit látunk? Férfiakat és nőket. Ez a
nyilvánvaló tény legyen a kiindulási alap. Az is <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>fontos, hogyan
érvelünk. Nemcsak a felkészültség számít, kell tudni kommunikálni is. Az
egyházat kell képviselni, de az emberekhez kell beszélni.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Sokszor úgy tűnik – legalábbis sok más országhoz képest –,
hogy Magyarországon az egyházak kivonulnak bizonyos területekről, nem
vesznek részt aktívan a társadalmi vitákban. Itt elsősorban <u><span style="background-color:rgb(255,242,204)">az
életvédelem kérdései</span></u>re gondolok. Ön hogy látja?</b></span></p>
<p>Magam is minden hónapban vezetek egy életvédő fórumot. Szerveztünk
eseményeket az életvédőkkel. Pár százan vonultunk együtt. Máshol
sokezren kimennek az ilyen felvonulásokra. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Súlyos passzivitást érzek a
magyar emberek részéről <span style="background-color:rgb(255,242,204)">ezekben a kérdésekb</span>en.</b></span> Azt hiszem, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sok az
érintett ember. Elég a poszt-abortusz szindrómára gondolnunk. Nehéz
terhet jelent.</b></span> Talán valóban nincs elég hangos megszólalás ezekben a
kérdésekben, de sokszor azt érzem, ha szólok, nem értik vagy nem akarják
érteni. Egy csomó valós problémával nem foglalkozunk. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Van, hogy nem is
akarnak meghallani, odafigyelni az emberek.</b></span></p>
<p><b><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Pusztán a józan ész alapján érvelve nem lehet meggyőzni az embereket?<span style=""></span></span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A józan ész alapján kell érvelni.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b><b>Én is elsősorban antropológiai
tényekből szoktam kiindulni ezekben a kérdésekben</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> de </b></span>mint mondtam,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sajnos nagy passzivitással, elutasítással szoktam találkozni. Az a
<u>mintegy hétmillió abortusz</u>, ami <span style="background-color:rgb(255,242,204)">hazánk</span>ban volt, nyomot hagy egy
társadalomban. </b></span></p>
</div></div></div></div></div></div></div>
<br></div>