<div dir="ltr">
<b>2018-03-25</b><br><br> <b>Virágvasárnap - ünnepi mise</b><p>
Kezdőének:
<br><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Hat nappal Húsvét ünnepe előtt fölment Jézus Jeruzsálembe.
Kivonultak eléje a gyermekek, kezükben pálmaágakkal.
És kiáltozták hangos szóval: Hozsanna a magasságban!
Áldott vagy, aki nagy irgalommal hozzánk jöttél.
</b></span><br></p><p>
Könyörgés:
<br> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mindenható, örök Isten,
Üdvözítőnk példát adott nekünk az alázatosságra,
amikor szent akaratodból emberi testet öltött
és vállalta a kereszthalált.
</b><b>Segíts jóságosan,
hogy kínszenvedésének tanítását megértsük,
és társai lehessünk feltámadásában.</b></span>
Aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben,
Isten mindörökkön örökké. <br></p><p align="justify">
OLVASMÁNY Izajás próféta könyvéből
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b><br>
Izajás így jövendölt a Megváltóról: Ezt mondja az Úr Szolgája: „Isten,
az Úr tanította nyelvemet, hogy az igével támasza lehessek a
megfáradtaknak. </b></span>Reggelenként ő teszi figyelmessé fülemet, hogy rá
hallgassak, mint a tanítványok.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Isten, az Úr nyitotta meg fülemet. S én
nem álltam ellen és nem hátráltam meg. Hátamat odaadtam <span style="color:rgb(102,0,0)">azoknak, akik
vertek, </span>arcomat meg <span style="color:rgb(102,0,0)">azoknak, akik tépáztak.</span> Nem rejtettem el arcomat
<span style="color:rgb(102,0,0)">azok elől, akik gyaláztak és leköpdöstek</span>. Isten, az Úr megsegít, ezért
nem vallok szégyent. Arcomat megkeményítem, mint a kőszikla, s tudom,
hogy nem kell szégyenkeznem.”</b></span><br>
Ez az Isten igéje.
<br><b>Iz 50,4-7</b>
</p><a name="zsoltar"></a><p align="justify"> VÁLASZOS ZSOLTÁR <br>
Válasz<span style="color:rgb(255,0,0)">: <b>Istenem, <u>Is</u>tenem, * miért hagytál <u>el</u> engem?</b> </span>2. tónus.
<br>
Előénekes:<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Aki csak rám néz, <span style="color:rgb(102,0,0)">mind <u>ki</u>nevet, * elhúzza száját, fe<u>jét</u> csóválja</span>.<br>
Az Úrban remélt, hát <u>ment</u>se meg, * ha szereti őt, szaba<u>dít</u>sa meg.</b></span><br>
Hívek: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Istenem, <u>Is</u>tenem, * miért <span style="color:rgb(19,79,92)">hagytál <u>el</u></span> engem?</b></span><br>
E:<span style="color:rgb(102,0,0)"><b> Kutyák falkája vett <u>kö</u>rül, * gonosztevők serege szoron<u>gat</u> engem.</b></span><br>
<span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Átlyuggatták<span style="color:rgb(255,0,0)"> kezemet és <u>lá</u>bamat, </span>* megszámlálhatom <span style="color:rgb(255,0,0)"><span style="color:rgb(102,0,0)">min<u>den</u></span> csontomat</span></b></span><span style="color:rgb(255,0,0)">.</span><br>
H: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Istenem, <u>Is</u>tenem, * miért<span style="color:rgb(19,79,92)"> hagytál <u>el</u> </span>engem?</b></span><br>
E:<span style="color:rgb(102,0,0)"><b> Elosztják maguk közt <u>ru</u>hámat, * és köntösömre sor<u>sot</u> vetnek.</b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b><br>
Te azonban, Uram, ne maradj <u>tá</u>vol, * erősségem siess <u>és</u> segíts.<br>
H: Istenem, <u>Is</u>tenem, * miért <span style="color:rgb(19,79,92)">hagytál <u>el</u> </span>engem?</b></span><br>
E:<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Hirdetni fogom nevedet testvéreim <u>e</u>lőtt, * a gyülekezetben dicsőíte<u>lek</u> téged.<br>
Ti, akik félitek az Urat, áld<u>já</u>tok, † magasztaljátok őt, Jákob <u>fi</u>ai, * Izrael minden gyerme<u>ke</u> félje őt.<br>
H: Istenem, <u>Is</u>tenem, * miért hagytál <u>el</u> engem?</b></span>
<br><b>Zsolt 21,8-9.17-18a.19-20.23-24</b>
</p><a name="masodikolv"></a><p align="justify">
SZENTLECKE Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b><br>
Testvéreim! Krisztus Jézus, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget
nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell,
hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az
emberekhez. Megalázta önmagát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a
kereszthalálig.<br>
Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely fölötte
van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a
mennyben, a földön, és az alvilágban, és minden nyelv hirdesse az
Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.</b></span><br>
Ez az Isten igéje.
<br><b> Fil 2,6-11</b>
</p><p align="justify">EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS<span style="color:rgb(255,0,0)"><b><br>
Krisztus engedelmes lett értünk <u>mind</u>halálig, * mégpedig a <u>ke</u>reszthalálig.<br>
Ezért Isten felmagasztal<u>ta</u>, † és olyan nevet <u>a</u>dott neki, * amely fölötte áll <u>min</u>den névnek.</b></span><br>
Fil 2,8-9 – 7b. tónus.
</p>
<a name="evangelium"></a><p align="justify">
† A MI URUNK JÉZUS KRISZTUS KÍNSZENVEDÉSE Szent Márk szerint
<br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Két nappal a húsvét és a kovásztalan kenyerek ünnepe előtt</b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b> a főpapok és
írástudók arról tanácskoztak, hogyan foghatnák el <span style="color:rgb(255,0,0)">Jézust </span>csellel, hogy
azután megöljék. Így szóltak: „Ne az ünnepen, nehogy zavargás támadjon a
nép között!”
</b></span><br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Amikor Jézust Betániában a leprás Simon házában vendégül látták,
odalépett hozzá egy asszony. Alabástrom edényben valódi és igen drága
nárdusolajat hozott. Széttörte az alabástrom edényt, és (az olajat
Jézus) fejére öntötte</b></span>. <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Egyesek bosszankodtak magukban: „Miért kell a
kenetet így pazarolni? Hiszen több mint háromszáz dénárért el lehetett
volna adni, és szétosztani a szegények között.” És megharagudtak</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>az
asszonyra.
Jézus azonban ezt mondta: „Hagyjátok őt! Miért bántjátok, hiszen jót
tett velem! Szegények mindig lesznek veletek, és amikor csak akarjátok,
jót tehettek velük. Én azonban nem leszek mindig veletek. Ő megtette
azt, ami tőle telt: Előre megkente testemet a temetésre. Bizony mondom
nektek, bárhol hirdetik majd az evangéliumot az egész világon, ezt is
hirdetni fogják az ő emlékezetére.”
</b></span><br><span style="color:rgb(102,0,0)"><b><br>
Iskarióti Júdás, egy <span style="color:rgb(255,0,0)">a tizenkettő </span>közül, elment a főpapokhoz, hogy
elárulja nekik</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Jézust</b></span>. <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Amikor azok meghallották, megörültek, és
megígérték, hogy pénzt adnak neki. Ő tehát kereste a kedvező alkalmat,
hogy elárulhassa.
</b></span><br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt
feláldozzák, tanítványai megkérdezték (Jézust): „Mit akarsz, hová
menjünk, hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?” Erre elküldte
két tanítványát ezekkel a szavakkal: „Menjetek a városba. Találkoztok
ott egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahová
bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: »A Mester kérdezi, hogy hol
van az a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal
elfogyaszthatom?« Ő mutat majd nektek egy étkezésre berendezett, tágas,
emeleti termet. Ott készítsétek el nekünk.” A tanítványok elmentek, és a
városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta; és elkészítették a
húsvéti vacsorát.
</b></span><br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Amikor beesteledett, odament a tizenkettővel. Miközben letelepedtek és
ettek, Jézus ezt mondta: „Bizony mondom nektek,</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>egy közületek, aki velem
eszik, elárul </b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>engem</b></span>.”<span style="color:rgb(56,118,29)"><b> <span style="color:rgb(255,0,0)">Azok elszomorodtak és egyenként megkérdezték: </span>
„Talán én?”</b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Ő azt felelte: „<span style="color:rgb(102,0,0)">Egy </span>a tizenkettő <span style="color:rgb(102,0,0)">közül, aki </span>velem együtt
nyúl a tálba. </b><b>Az Emberfia ugyan elmegy, amint megírták róla</b></span>, <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>de jaj
annak az embernek, aki elárulja</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>az Emberfiát</b></span>. <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Jobb lett volna neki, ha
meg sem születik.”</b></span>
<br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megtörte, és ezekkel
a szavakkal adta nekik: „Vegyétek, ez az én testem.” Majd fogta a
kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő
pedig így szólt: „Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért
kiontatik. Bizony mondom nektek: nem iszom többé a szőlő
terméséből addig a napig, amíg az újat nem iszom az Isten országában.”
</b></span><br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ezután zsoltárt énekelve kimentek az Olajfák hegyére. Ott Jézus így
szólt: „Mindnyájan <span style="color:rgb(102,0,0)">megbotránkoztok</span> bennem, mert írva van: <span style="color:rgb(102,0,0)">Megverem</span> a
pásztort és <span style="color:rgb(102,0,0)">szétszélednek</span> a juhok. De feltámadásom után majd előttetek
megyek Galileába.” Péter kijelentette: „Ha mindnyájan <span style="color:rgb(102,0,0)">megbotránkoznak </span>is
benned, én bizony nem!” Jézus azt felelte: „Bizony, mondom neked, hogy
<span style="color:rgb(102,0,0)">még ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas másodszor szólna, háromszor is
megtagadsz</span> engem.” Erre még jobban fogadkozott: „Ha veled együtt meg is
kell halnom, én nem tagadlak meg.” Ugyanígy fogadkoztak a többiek is.
</b></span><br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Közben odaértek a Getszemáni nevű kertbe. Itt (Jézus) így szólt
tanítványaihoz: „Üljetek le, amíg imádkozom.” Pétert, Jakabot és Jánost
magával vitte. <span style="color:rgb(102,0,0)">Remegni és gyötrődni kezdett,</span> majd így szólt hozzájuk:
<span style="color:rgb(102,0,0)">„Halálosan szomorú</span> a lelkem. Maradjatok itt és virrasszatok!” Valamivel
előbbre ment, leborult a földre és imádkozott, hogy ha lehetséges,
múljék el tőle ez az óra. Ezt mondta: „Abba, Atyám! Neked minden
lehetséges. Vedd el tőlem ezt a kelyhet! De ne az én akaratom legyen
meg, hanem a tiéd.” Aztán visszament hozzájuk, de alva találta őket.
Megszólította Pétert: „Simon, <span style="color:rgb(102,0,0)">alszol? Egy órát sem tudtál</span> virrasztani
velem? Virrasszatok és imádkozzatok, hogy <span style="color:rgb(102,0,0)">kísértésbe</span> ne essetek. A lélek
ugyan kész, de a test <span style="color:rgb(102,0,0)">erőtlen</span>.” Majd ismét elment, és ugyanazon
szavakkal imádkozott. Amikor visszatért, újra alva találta őket, mert
<span style="color:rgb(102,0,0)">szemük igen elnehezedett</span>. Nem
is tudták, mit feleljenek neki. Harmadszor is visszament hozzájuk, és
azt mondta nekik: „Aludjatok csak, és nyugodjatok! – Elég volt! Itt az
óra, az Emberfiát <span style="color:rgb(102,0,0)">a bűnösök kezére adják.</span> Keljetek fel, menjünk! <span style="color:rgb(102,0,0)">Íme,
ott jön az áruló</span>!”
</b></span><br><span style="color:rgb(255,0,0)"><b><br>
Még beszélt, <span style="color:rgb(102,0,0)">amikor megérkezett Júdás,</span> egy a tizenkettő közül, <span style="color:rgb(102,0,0)">s vele
egy kardokkal és botokkal fölszerelt csapat,</span> amelyet a főpapok,
írástudók és vének küldtek. <span style="color:rgb(102,0,0)">Az áruló ebben a jelben egyezett meg velük:
<span style="color:rgb(255,0,0)">„Akit</span> megcsókolok,</span> ő az. <span style="color:rgb(102,0,0)">Fogjátok el, és vigyétek szigorú őrizet alatt!”
Amikor odaért, mindjárt odalépett Jézushoz, és így szólt: „Mester!” –
és megcsókolta. Erre rátették kezüket és elfogták. </span>Azok közül, akik ott
álltak, valaki kirántotta a kardját, a főpap szolgájára <span style="color:rgb(102,0,0)">sújtott vele, és
levágta</span> a fülét. Jézus így szólt hozzájuk: „<span style="color:rgb(102,0,0)">Kardokkal és dorongokkal
jöttetek elfogni, mint egy rablót. </span>Naponta veletek voltam a templomban
és tanítottam, de nem fogtatok el. Az Írásoknak azonban be kell
teljesedniük.” Erre valamennyien elhagyták őt és elfutottak. Egy ifjú
mégis követte. Mezítelen testét csak egy gyolcslepel fedte. Amikor meg
akarták fogni, otthagyta a gyolcsleplet, és mezítelenül elfutott.
</b></span><br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Jézust <span style="color:rgb(102,0,0)">a főpaphoz vezették. Itt gyűltek össze a főpapok, a vének és az
írástudók.</span> Péter messziről követte, egészen <span style="color:rgb(102,0,0)">a főpap udvarába.</span> Ott leült a
szolgákkal együtt, és melegedett a tűznél. A<span style="color:rgb(102,0,0)"> főpapok és az egész
főtanács bizonyítékot kerestek <span style="color:rgb(255,0,0)">Jézus</span> ellen, hogy halálra ítélhessék,</span> de
nem találtak. <span style="color:rgb(102,0,0)">Sokan tanúskodtak ugyan hamisan ellene, </span>de vallomásuk nem
egyezett. <span style="color:rgb(102,0,0)">Ekkor néhányan felálltak, és ezt a hamis vallomást tették
ellene: „Hallottuk, amikor</span> ez azt mondta: Lebontom ezt a kézzel épített
templomot, és három nap alatt másikat építek, amelyet nem emberi kéz
alkotott.” De <span style="color:rgb(102,0,0)">vallomásuk</span> így sem volt megegyező.<span style="color:rgb(102,0,0)"> Ekkor a főpap középre
állt, és megkérdezte <span style="color:rgb(255,0,0)">Jézust</span>ól: „Semmit sem válaszolsz arra, amit ezek
felhoznak ellened?”</span> De ő hallgatott, és nem felelt semmit. A főpap újra
megkérdezte: „Te vagy a Messiás, az Áldott (Isten ) Fia.” Jézus így
válaszolt: „Én vagyok. Látni fogjátok, hogy az Emberfia ott ül a
Mindenható fölségének jobbján, és eljön az ég felhőin.” <span style="color:rgb(102,0,0)">A főpap erre
megszaggatta ruháját, és felkiáltott: „Mi szükségünk van még tanúkra?
Hallottátok a káromlást. Mit gondoltok?” Azok mindnyájan méltónak
ítélték<span style="color:rgb(255,0,0)"> őt </span>a halálra. Ekkor némelyek leköpdösték, azután arcát letakarva
ököllel verték, és közben ezt mondták neki: „Rajta, most prófétálj!”
Még a szolgák is arcul verték</span> őt.
</b></span><br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Péter kint ült az udvaron. <span style="color:rgb(56,118,29)">Közben kiment a főpap egyik szolgálója.
Meglátta Pétert, amint melegedett, és megszólította: „Te is a názáreti
Jézussal voltál!”</span> <span style="color:rgb(102,0,0)">De</span> ő <span style="color:rgb(102,0,0)">tagadta: „Nem ismerem, nem is értem, mit
beszélsz.”</span> <span style="color:rgb(102,0,0)">Ezzel kiment az előcsarnokba</span>; s akkor megszólalt a kakas. <span style="color:rgb(56,118,29)">De a
szolgáló figyelte őt, és megint mondta az ott állóknak, hogy ez is
közülük való.</span> Ő <span style="color:rgb(102,0,0)">újra letagadta.</span> Nem sokkal ezután i<span style="color:rgb(56,118,29)">smét megszólaltak az
ott állók: „Biztosan közéjük tartozol, hiszen te is galileai vagy.”</span><span style="color:rgb(102,0,0)"> Erre
</span> Péter<span style="color:rgb(102,0,0)"> átkozódni és esküdözni kezdett: „Nem ismerem</span> azt az embert,
akiről <span style="color:rgb(56,118,29)">beszéltek</span>.” Ekkor mindjárt megszólalt a kakas másodszor is.
Péternek eszébe jutottak Jézus szavai: „Mielőtt a kakas másodszor
megszólal, háromszor is megtagadsz engem.” És sírásra fakadt.
<br></b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b><br>
A főpapok korán reggel tanácsot tartottak a vénekkel, az írástudókkal és
az egész főtanáccsal, majd<span style="color:rgb(255,0,0)"> Jézust </span>megkötözve elvezették, és átadták
Pilátusnak.</b></span><span style="color:rgb(56,118,29)"><b> Pilátus megkérdezte</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>őt:</b></span> <span style="color:rgb(56,118,29)"><b>„Te vagy a zsidók királya?”<span style="color:rgb(255,0,0)"> </span></b></span><span style="color:rgb(255,0,0)">Jézus
ezt válaszolta: „Te mondod</span>.” – <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>A főpapok sok vádat hoztak fel ellene.
<span style="color:rgb(56,118,29)">Pilátus újra megkérdezte: „Nem felelsz semmit sem? Nézd, mi mindennel
vádolnak téged!</span>”</b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b> De Jézus nem válaszolt többé semmit,</b></span> <span style="color:rgb(56,118,29)"><b>és Pilátus
csodálkozott ezen</b></span>.
<span style="color:rgb(56,118,29)"><b>Az ünnep alkalmával Pilátus mindig elbocsátott nekik egyet a rabok
közül, akit kértek. Volt a börtönben</b><b> egy Barabás nevű rab. A lázadókkal
együtt tartóztatták le, <span style="color:rgb(102,0,0)">akik egy zendüléskor gyilkosságot követtek el.</span></b></span> <span style="color:rgb(56,118,29)"><b>A
tömeg felvonult tehát, és kérte Pilátustól azt, amit mindig megtett
nekik. Pilátus megkérdezte: „Akarjátok-e, hogy <span style="color:rgb(255,0,0)">a zsidók királyát
</span>engedjem szabadon nektek?” Tudta ugyanis, hogy <span style="color:rgb(102,0,0)">a főpapok csak
irigységből adták</span><span style="color:rgb(255,0,0)"> őt</span> a kezére. </b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Ám a főpapok felbujtották a tömeget, hogy
inkább Barabás szabadon bocsátását kérjék</b></span>. <span style="color:rgb(56,118,29)"><b>Pilátus ismét megkérdezte:
„És mit tegyek azzal az emberrel, akit ti a<span style="color:rgb(255,0,0)"> zsidók királyá</span>nak neveztek?”</b></span>
<span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Azok ezt kiáltották: „Feszítsd <span style="color:rgb(255,0,0)">őt </span>keresztre!”</b></span><span style="color:rgb(56,118,29)"><b> Pilátus folytatta: „De
hát mi rosszat tett?</b></span>” <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Erre azok még hangosabban kiáltozták: „Feszítsd <span style="color:rgb(255,0,0)">őt
</span> keresztre”</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Ekkor Pilátus, aki eleget akart tenni a tömeg kérésének,
szabadon bocsátotta Barabást, <span style="color:rgb(255,0,0)">Jézust </span>pedig megostoroztatta, azután
átadta nekik, hogy <span style="color:rgb(255,0,0)">kereszt</span>re feszítsék.
</b></span><br><br>
<span style="color:rgb(102,0,0)"><b>A katonák bevezették őt a helytartóság udvarába, és összehívták az egész
csapatot. Bíborruhába öltöztették, tövisből font koszorút tettek <span style="color:rgb(255,0,0)">a
fejé</span>re, és így köszöntötték: „Üdvöz légy, zsidók királya!” A fejét
nádszállal verték, leköpdösték, és térdet hajtva hódoltak előtte. Miután
így gúnyt űztek belőle, levették róla a bíborruhát, és ráadták saját
ruháját. Ezután kivezették, hogy <span style="color:rgb(255,0,0)">keresz</span>tre feszítsék.
<br></b></span><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Egy arra járó embert, cirenei Simont, Alexander és Rúfusz apját, aki
éppen a mezőről jött,<span style="color:rgb(102,0,0)"> kényszerítették</span>, hogy vigye a keresztjét. Így
<span style="color:rgb(102,0,0)">vezették ki arra a helyre, amelynek Golgota, vagyis Koponyahely a neve.
</span><br><br>
<span style="color:rgb(102,0,0)">Mirhával kevert bort adtak inni </span>neki, de ő nem fogadta el.
<span style="color:rgb(102,0,0)">Felfeszítették a keresztre, azután megosztoztak a ruháin, sorsot vetve,
hogy kinek mi jusson. Három óra volt, amikor <span style="color:rgb(255,0,0)">kereszt</span>re feszítették.
<span style="color:rgb(255,0,0)">Felirat is volt a kereszten,</span> amelyre elítélésének okát írták: <span style="color:rgb(255,0,0)">A zsidók
királya.</span> Vele együtt két rablót is fölfeszítettek, az egyiket jobb
felől, a másikat balról. Így<span style="color:rgb(255,0,0)"> beteljesedett az Írás</span>: A gonoszok közé
sorolták.
</span></b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b><br><br>
Akik arra jártak, káromolták, a fejüket csóválták, és mondogatták: „Te,
aki lerontod a templomot, és három nap alatt felépíted, szabadítsd meg
magadat, szállj le a keresztről!” Hasonlóképpen gúnyolták őt a főpapok
is az írástudókkal együtt: „Másokat megmentett, de önmagát nem tudja
megmenteni? A Messiás, Izrael királya szálljon most le a keresztről,
hogy lássuk és higgyünk!” Azok is gyalázták őt, akiket vele együtt
fölfeszítettek.
<br></b></span><br>
<span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Amikor hat óra lett, nagy sötétség borult az egész földre, egészen a
kilencedik óráig. <span style="color:rgb(255,0,0)">Kilenc órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Élói, Élói,
lámmá szábaktáni?” Ez azt jelenti: „Istenem, Istenem, miért hagytál el
engem?”</span>
Amikor néhányan az ott állók közül meghallották ezt, így szóltak: „Íme,
Illést hívja.” Valaki odafutott, ecetbe mártott egy szivacsot, nádszálra
tűzte, inni adott neki, és ezt mondta: „Hadd lássuk, eljön-e Illés,
hogy levegye őt?!” <span style="color:rgb(255,0,0)">Jézus pedig hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét.</span>
</b><span style="color:rgb(0,0,0)">
(Most térdre borulunk, és egy keveset csendben időzünk.)
</span><b>
Ekkor a templom függönye kettéhasadt, fölülről egészen az aljáig. <span style="color:rgb(255,0,0)">A
százados, aki ott állt Jézus előtt, és látta, hogyan lehelte ki a
lelkét, így szólt: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt.” Asszonyok is
álltak ott: távolról figyelték, hogy mi történik. Köztük volt Mária
Magdolna, Mária, az ifjabb Jakab és József anyja, és Szalóme. Rajtuk
kívül voltak ott még többen is, akik vele együtt jöttek fel
Jeruzsálembe.
</span></b></span><br><br>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>A készület napja volt, azaz a szombat előtti nap. Amikor beesteledett,
jött egy előkelő tanácsos, az Arimateából való József, aki maga is várta
Isten országát. Bátran bement <span style="color:rgb(102,0,0)">Pilátus</span>hoz, és elkérte Jézus holttestét.
<span style="color:rgb(56,118,29)"><span style="color:rgb(102,0,0)">Pilátus</span> elcsodálkozott, hogy már meghalt.</span> <span style="color:rgb(56,118,29)">Magához rendelte a századost,
és megkérdezte, hogy valóban meghalt-e. Amikor a századostól megtudta
ezt, </span>Józsefnek adta a holttestet. Az pedig gyolcsot vásárolt, azután
levette Jézust a keresztről, begöngyölte a gyolcsba, és egy sziklába
vájt sírboltba temette. A sír bejárata elé követ hengerített. Mária
Magdolna és Mária, József anyja pedig megfigyelték, hogy hova temette.<br>
Ezek az evangélium igéi.
</b></span><br><b>Mk 14,1-15,47</b> </p>
EGYETEMES
KÖNYÖRGÉSEK
<br>
Pap: Imádkozzunk, testvéreim, hogy Megváltó királyunkhoz mindenkor
hűségesek maradjunk!<br>
Lektor: <br>1. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Urunk, ismerje fel minden ember, hogy önfeláldozó szenvedésed
árán váltottál meg bennünket!</b></span><br>
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!<br>
2. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Tedd készségessé Egyházad tagjait a kereszt hordozására és a
kegyelem közvetítésére!</b></span><br>
Hívek: Kérünk téged . . .<br>
3. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Keresztedből fakadjon béke és egyetértés minden nép számára!</b></span><br>
Hívek: Kérünk téged . . .<br>
4. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Egyesítsd szenvedéseinket megváltó szenvedéseddel, hogy egyek
lehessünk veled a mennyei boldogságban is!</b></span><br>
Hívek: Kérünk téged . . .<br>
5. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Megváltó kereszthalálod által adj örök életet az elhunyt
híveknek!</b></span><br>
Hívek: Kérünk téged . . .<br>
Pap: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Urunk Jézus, te vonakodás nélkül vállaltad a kereszthalál
gyötrelmét néped üdvösségéért. Taníts meg minket az áldozatos
szeretetre, hogy részünk legyen az örök dicsőségben! Aki élsz és
uralkodol mindörökkön-örökké.</b></span><br>
Hívek: Ámen.<br><br><br></div>