<div dir="ltr">
<div class="m_9201160822620528730gmail-img"><img src="http://makronom.mandiner.hu/attachment/0087/86874_allamadossag.png" alt="" title="" class="m_9201160822620528730gmail-imgw" style="margin:0px auto"></div> <div class="m_9201160822620528730gmail-articletext">
<h1><a href="http://makronom.mandiner.hu/cikk/20180322_2010_elott_nott_2010_utan_csokkent_az_allamadossag" target="_blank">2010 előtt nőtt, 2010 után csökkent az államadósság</a></h1>
<div class="m_9201160822620528730gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. március 22. 22:28<br><a href="http://makronom.mandiner.hu/cikk/20180322_2010_elott_nott_2010_utan_csokkent_az_allamadossag" target="_blank">http://makronom.mandiner.hu/<wbr>cikk/20180322_2010_elott_nott_<wbr>2010_utan_csokkent_az_<wbr>allamadossag</a><br></div>
<div></div>
<div class="m_9201160822620528730gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
<div class="m_9201160822620528730gmail-clearer"></div>
</div>
<p class="m_9201160822620528730gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2010-ig </b></span>Magyarországon <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az államadósság rendkívül gyors
ütemben emelkedett.</b> 2002-ben az adósság még a GDP (az egy év alatt
megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig
már közel 80 százalékát.</span> A politikai instabilitással megtörhet az
államadósság 2010 óta csökkenő trendje.
</p>
<div class="m_9201160822620528730gmail-clr"></div><b>
</b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2010 előtt: instabilitás és eladósodás</b></span>
<div class="m_9201160822620528730gmail-text"><p>2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyors ütemben
emelkedett. Az Eurostat adatai alapján 2002-ben az adósság még a GDP (az
egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki,
2010-ben pedig már közel 80 százalékát (lásd a fenti ábrát). </p>
<p>2002-2010 között történelmi viszonylatban is ritka, 25 százalékpontos
emelkedés történt az adósságrátában, a magyar állam csak eladósodás
árán tudta ellátni alapvető feladatait. Ez azt jelenti, hogy átlagosan
minden évben több mint három százalékponttal nőtt a magyar állam
adósságrátája. Mindez egy olyan nagyon kedvező világgazdasági felívelő
szakaszban történt, amely egyébként jelentősen megkönnyítette volna az
adósság csökkentését. </p>
<p>2008-ra ráadásul Magyarország államadósságban túlnőtt az uniós és az
euróövezeti átlagon is, annak ellenére, hogy 2002-ben még a magyar
államadósság volt alacsonyabb.</p>
<div class="m_9201160822620528730gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A 2010 előtti átlagos eladósodási tempóval haladva 2018-ra a GDP 105 százaléka lenne a magyar államadósság.</b></span></div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország, és
csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán
országok klubjához.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b>Ehelyett a magyar államadósság már 2011-től csökkenő pályára állt,
így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra
csökkenhet. </b></u></span></p>
<p>Az Európai Unióban és az eurózónában egyébként nem 2011-től, hanem
csak 2014-től kezdett csökkenni – a magyarnál továbbra is jóval
magasabb – adósságarány.<br>
</p>
<div style="background:rgb(238,238,238) none repeat scroll 0% 0%;border:1px solid rgb(204,204,204);padding:5px 10px"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az instabilitás veszélybe sodorná az adósság<span style="background-color:rgb(255,242,204)">csökkentést</span></b></span><br>
<br>
A gazdasági teljesítmény lehetővé tette, hogy Magyarország gazdasági
szuverenitásának növelésével nemzeti érdekeit is fokozottabban
érvényesítse. Az ország ezáltal volt képes megvédeni magát az Európát
sújtó válságoktól, annak ellenére, hogy a balkáni útvonal miatt például a
tömeges migrációs válságnak is Magyarország volt kezdetben az egyik
leginkább kitett uniós ország.<br>
<br>
Ezen eredmények legfontosabb feltétele az elmúlt nyolc év politikai
stabilitása volt, ami Európában és Közép-Európában is versenyelőnynek
számít. <br>
<br>
Bár a politikai stabilitás a gazdasági siker alapja, t<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>öbb hazai
politikai szereplő megszólalásai is azt jelzik, hogy hatalomra kerülésük
esetén politikai válsághelyzet alakulna ki: Karácsony Gergely egy <a href="http://mandiner.hu/cikk/20180319_karacsony_haboruja_a_jogallammal?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201803" target="_blank">nyilatkozata</a> szerint alaptörvény és törvényesség nélkül működtetné az országot, és megkezdené a jogállam azonnali lebontását.</b></span><br>
<br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki
győzelem után – erősítette meg Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban, </b></span>
hozzátéve, hogy ez nem lenne probléma, mivel más országok is képesek
voltak már stabil kormány nélküli működésre. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Márpedig a kétezres években
a politikai instabilitással együtt növekedett az államadósság is </b></span>
Magyarországon.<br>
<br>
Amiről elfeledkeznek, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a politikai instabilitás óriási gazdasági kockázatokat is hordoz:</b></span> e<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>gy brit pénzügyi lap már <a href="http://makronom.mandiner.hu/cikk/20180309_brit_penzugyi_lap_veget_erhet_a_sikeres_unortodox_orbani_gazdasagpolitika_a_befektetoknek_erdemes_kivarniuk?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_makronom_201803" target="_blank">arra intette</a> a külföldi befektetőket, hogy beruházásaikkal inkább várják ki, hogy folytatódhat-e<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika</span>. </b></span></div>
<p> <br>
<i>Nyitókép: az államadósság aránya a GDP-hez képest, Eurostat. </i></p></div></div>
<br></div>