<div dir="ltr">
<h1 class="m_6942308234737116131gmail-cim">A győri Könnyező Szűz Mária </h1>
<div class="m_6942308234737116131gmail-datum">2018. március 16. péntek 19:03<br><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-gyori-konnyezo-szuz-maria" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/a-gyori-konnyezo-szuz-<wbr>maria</a><br></div>
<h3 class="m_6942308234737116131gmail-lead"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A győri székesegyház kegyképén látható Szűzanya 1697.
március 17-én reggel <span style="background-color:rgb(234,209,220)">véres könnyeket</span> hullatott.</span> Az évfordulóhoz
kapcsolódva minden évben sokan elzarándokolnak a Könnyező Szűzanyához. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A
győri kegykép történetét idézzük fel</span> az alábbiakban. </h3><p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=85812&img=o_gyorikonnyezo3.jpg" rel="lightbox['g85812']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=85812&p=1&img=c_gyorikonnyezo3.jpg" alt="" width="308" border="0" height="394"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A kegykép </b></span>az Altató Mária vagy Örvendetes Mária képtípusba tartozik. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>
Valószínűleg írországi festőtől származik</b></span>. A vászonra festett,
koronákkal ékes olajkép ősképe Abraham van Merlen 1640 körüli
rézmetszete. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az alvó gyermekét imára kulcsolt kézzel vigyázó Mária és a
Gyermek takarójának virágmotívumai az Énekek énekére utalnak: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Én
alszom, de a szívem virraszt” </span>(5,2); </b></span>„Íme, te szép vagy én szerelmesem,
és ékes és a mi ágyunk virágos” (1,15–16). Bálint Sándor így fogalmaz:
„A Máriában megdicsőülő menyegzős ruhába öltözött lélek készül ebben a
misztikus mámorban a Vőlegénnyel, az isteni teljességgel való
egyesülésre.”</p>
<p>A gyermek Jézus fölé hajoló, imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép az
előkelő <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ír családból származó Walter Lynch későbbi clonferti püspöké
volt, ő hozta Magyarországra, </b><b>miután<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a Cromwell-féle üldözés</span> idején
menekülni <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kényszerült</span> hazájából.</b></span> Bécsben találkozott Püsky János akkori
győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, és kinevezte kanonokká és
püspöki helynökké. A kép a püspök halála (1663) után a székesegyház
oldalfalára került.</p>
<div class="m_6942308234737116131gmail-keretes">
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><i>„Midőn Cromwell Oliver tizenegy esztendei dühösködéssel
Nagy-Britanniában a katolikusokat üldözné, némely püspökök onnan
elűzettetvén, Németországban keresék és találák meg menedékhelyöket.
Ezek közül eggyel, úgymint Lyncaeus Walterrel, clamfordi írlandus
püspökkel megismerkedett Püski János győri püspök és őtet magához hívá,
sőt példás életére, tudományára, érdemeire <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><span style=""></span></span>nézve, győri kanonokká is
nevezé 1655-ben. Nyolc esztendeig élt Győrött Lyncaeus, nagy
tiszteletben levén mindenkinél, akikkel társalkodott, minthogy
istenfélő, ájtatos, jótékony és tudós vala. Halála után az a Boldogságos
Szűz szépen festett képe, melyet ő magával vitt, mint egyedülvaló, de
egyszersmind nagyrabecsült kincset, kihozott Irlandiából és mely előtt
mindennapi imádságait szokta vala buzgón véghez vinni, a győri nagy
templomban kitétetett Szent Anna asszony kápolnájának egyik oldalfalára:
És ott tiszteltetett sokaktól egész 1697-ik esztendeig.”</i></span> <br> (Jordánszky Elek püspök, 1836)</p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Írország</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ban</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>a 17. század végén ismét <span style="background-color:rgb(255,242,204)">katolikus</span>üldözés tört ki,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és egy
parlamenti határozat alapján az ország <span style="background-color:rgb(255,242,204)">összes püspökét</span> száműzték.</b><b> A
határozat elfogadásának napján, 1697. március 17-én</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><u><b> <a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-patrik-puspok2" target="_blank">Szent Patriknak, Írország térítő apostolának</a>
és védőszentjének ünnepén (e nap ma is állami ünnepnap Írországban) a
győri képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig <span style="background-color:rgb(234,209,220)">véres
könnyek</span> hulltak, melyeket fehér gyolcskendővel itattak fel.</b></u></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=85812&img=o_gyorikonnyezo2.jpg" rel="lightbox['g85812']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=85812&p=1&img=c_gyorikonnyezo2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A gyolcskendőt máig őrzik a székesegyházban. Díszes keretén a felirat:</b></span><i><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
„Ez valódi törlőkendőcskéje az itteni kegyképnek, mely az itteni
székesegyházban 1697. év március hónapjának 17. napján véres könnyeket
hullatott.</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>E kendőcskét Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz Máriának
és minden szenteknek tiszteletére ezennel felajánljuk. Győrött, 1701.
május 20.”</b></span></i></p>
<div class="m_6942308234737116131gmail-keretes">
<p><i>„Akkor történt azon rendkívüli és természet szerint meg nem
magyarázható tünemény, hogy éppen március 17-én, Szent Patrícius püspök,
Irlandia apostolának ünnepén reggeli hat óra tájban, amidőn számos nép a
szentmisét hallgatná, egyszerre észrevétetett, hogy a Boldogasszony
képe könynyez. Odatódult azonnal a sokaság, bámulva látta a dolgot.
Némelyek sírni és vétkeiket siratni kezdették, mások kételkedtek. Az
egész városból minden rendű és vallású lakosok gyülekezete csoportozott
össze. A káptalanbeliek levették a képet a falról. A fal száraz volt, a
kép pedig nemcsak tovább könnyezett, hanem véres verítékkel is ázott. A
cseppeket tiszta fehér gyolccsal letörölték, de a vászonra festett kép
újra könynyezett, úgyhogy a kis Jézus orcájára is lehullott egynéhány
csepp, melynek nyomát most is láthatni a képen. A gyolcs ezüst rámába
foglalva mai napiglan őriztetik a főtemplom kincstárában. Három óráig
tartott a látomány, mely idő alatt zengett a templom ájtatos imádságával
az odasereglett keresztény sokaságnak. Ezek közt volt gróf Heister
Siegbert, Győrnek akkori császári, királyi hadikormányzója, aki látván a
valóságot, azonnal egy szép oltárt építtetett ezen csudálatos kép
kitételére...”</i> (Jordánszky Elek püspök, 1836)</p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A képet a könnyezés után császári parancsra Bécsbe szállították.
1697. július 7-én körmenetben körülhordozták a városban, majd
visszaadták Győrnek. </b></span>A végvári katonaság köreiből indult meg a mozgalom,
hogy a csodálatos kép oltárra kerüljön. Keresztély Ágost győri püspök
hosszú és alapos vizsgálat után 1704-ben engedélyezte, hogy a kép
számára a templom északi hajójában oltárt emeljenek. A mai márványoltárt
Zichy Ferenc püspök emeltette 1767-ben.</p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=85812&img=o_gyorikonnyezo1.jpg" rel="lightbox['g85812']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=85812&p=1&img=c_gyorikonnyezo1.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><i>„Szent László középkori tiszteletéhez, amelyet a herma jelképez,
így kapcsolódott a barokk Győr szimbóluma, a Szűzanyának vérrel
verejtékezett képe”</i> </b></span>– írja Bálint Sándor. És így folytatja: <i>„A
székesegyház csodálatos stílusváltozatai, a Káptalan-domb előkelő
egyszerűsége, a Frigyszekrény-szobor megragadó környezete, a patrícius
házak és barokk templomok: az egész városkép, a keresztény Európának
magyar bizonysága szinte csak azért van, hogy keretbe foglalja és
jórészben feltételezze a kegyképet, Győr palladiumát.”</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>IX. Pius pápa 1874. november 20-án teljes búcsút engedélyezett
március 17-ére, 25-ére és augusztus 15-ére a kegyképet felkereső
zarándokoknak. VI. Pál 1968. február 10-én ezt kiterjesztette: teljes
búcsút engedélyezett az esztendő bármely napjára mindazoknak, akik
zarándokként fölkeresik a győri székesegyházat.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A vérrel könnyezés 200. évfordulóján írországi küldöttség is jelen
volt. A kegykép eredeti helye az írországi templomban ma is üresen áll
arra emlékezve, hogy a menekülő püspök innét vitte azt magával.</b></span> Papp
Kálmán püspök meghívására a 250. évfordulón együtt ünnepelt a teljes
magyar püspöki kar Győrben. Ettől kezdve vált szokássá, hogy a Győri
Egyházmegye papsága minden év március 17-én zarándoklattal egybekötött
rekollekciót tart a kegykép előtt. Bánk József püspök 1967-ben a
Rítuskongregációtól külön miseszöveget kért és kapott a győri Könnyező
Szűzanya tiszteletére.</p>
<p>1972-ben, a könnyezés 275. évfordulóján Kacziba József püspök
Mária-évet hirdetett az egyházmegyében. 1997-ben, a 300. évfordulón
Pápai Lajos püspök ugyancsak Mária-évet hirdetett. II. János Pál pápa
Gilberto Agustino bíborost küldte az ünnepségre mint pápai legátust;
ebből az alkalomból a székegyház basilica minor rangot kapott. Az előző
évben, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>1996. szeptember 7-én, a Szentatya győri látogatásakor imádkozott
a Szűzanya kegyképe előtt.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=85812&img=o_gyorikonnyezokegykepenel.jpg" rel="lightbox['g85812']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=85812&p=1&img=c_gyorikonnyezokegykepenel.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><i>„Alig találunk még kegyhelyet, ahol a papság és a hívő nép
szorosabban összeforrott volna a kultusszal, mint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Győrben. A
székesegyház vérrel verejtékező Mária-képe igazán szíve a városnak.”</b></span></i><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> (Bálint Sándor)</b></span></p>
<p>Igazak e szavak. A márciusi búcsú napjai a 21. században is a Győri
Egyházmegye nagy ünnepnapjai esztendőről esztendőre. 17-én, a vérrel
könnyezés évfordulóján az egyházmegye papsága hagyományosan elzarándokol
a kegyképhez, az évfordulóhoz legközelebb eső hétvégén pedig a hívek
búcsúját tartják. A bazilika mindegyik napon megtelik, személyes
élményem, hogy március 17-én a Győr felé tartó vonatok, buszok a
Szűzanyához igyekvő zarándokokkal vannak tele. De sokan érkeznek
gyalogosan is. És a kegykép alatt összegyűlők arcáról öröm, derű és hit
sugárzik. Március van, a remény szép hónapja.</p>
<p><i>Urunk, Jézus Krisztus, te úgy akartad, hogy a Boldogságos Szűz
Mária mindenkor segítségünkre siető anyánk legyen. Engedd, hogy akik
kegyképét tisztelettel köszöntjük és anyai oltalmát szüntelenül kérjük,
az örökkévalóságban megváltásod gyümölcsét elnyerjük. Aki élsz és
uralkodol a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.</i><br><br>A győri Könnyező Szűzanya búcsújának idei programját <a href="https://www.magyarkurir.hu/hazai/penteken-kezdodik-gyori-konnyezo-szuzanya-bucsu-programsorozata" target="_blank">ITT</a> találják.<br><br><span style="text-decoration:underline">Forrás</span><br><i>Magyar katolikus lexikon </i><br>Bálint Sándor: <i>Boldogasszony vendégségében</i> (1944)<br>Győr</p>
<br></div>