<div dir="ltr">
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180222_templomfelujitasok_riport" target="_blank">Új hullám: miért üresítik ki a katolikus templomokat?</a></h1>
<div class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. február 22. 07:52<br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180222_templomfelujitasok_riport" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/201802<wbr>22_templomfelujitasok_riport</a><br></div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0155/154601_img_0021_avatar_ld.jpg" style="width:120px;margin-right:15px;border-color:rgb(224,224,217);border-style:solid;border-width:4px" align="left"><br><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></b></div><div class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-clearer"></div>
<div class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
<div class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-clearer"></div>
</div>
<p class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Új divat bontakozik ki </b></span>a katolikus templomok felújításában:
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>azzal az indokkal távolítják el <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szentélyek eddigi berendezését, </span>hogy
az nem felel meg a mai liturgikus követelményeknek,</b><b> másrészt pedig amúgy
sem a templom stílusát meghatározó korból származik.</b></span> Hogyan döntik el a
műemlékesek, hogy mi dobható ki és mit kell megtartani? És miért nem
kerül az eltávolított értékek helyére hasonlóan magas színvonalú, a
térbe illő kortárs alkotás? <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A vita a február elején átadott váci
irgalmasrendi kápolna kapcsán újult ki, de korábban a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> győri székesegyház
szentélyé</span>nek átalakítása és <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a pannonhalmi apátsági templom</span> felújítása
kapcsán is megfogalmazódtak a kritikák.
</b></span></p>
<div class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-clr"></div>
<div class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-text">
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Teljesen kimeszelték</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Váci Irgalmasrendi Kápolna
liturgikus teré</b></span>t – a felújított kápolnát február 10-én áldották meg, az
ünnepi szentmisét Beer Miklós megyéspüspök celebrálta.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-ga1" class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-ga_img"></p>
<p>A magyar egyházban<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nem ez az első olyan felújított</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>liturgikus tér,
azaz templombenső</b></span>, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>aminek kapcsán kérdéseket fogalmaznak meg hívek,
építészek, művészettörténészek egyaránt.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-ga2" class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-ga_img"></b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A pannonhalmi apátsági templom, a mátraverebély-szentkúti kegytemplom
és a győri székesegyház szentélyének átalakítása, valamint most a váci
kápolna</b></span> új kialakítása is mintha <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy minimalista divat terjedésé</b></span>t
tükrözné az egyházi építészetben. </p>
<p>Mi folyik a magyar templomépítészetben? Utánajártunk riportunkban.</p>
<p><b>Hol mi történt pontosan?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A váci irgalmasrendi kápolná</b></span>ból eltávolították a harmincas évekbeli
főoltárt, megcserélték a szentségtartót és a papi székeket, s így<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">most </span>a
székek vannak a középpontban,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szentségtartó</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>pedig oldalt</b></span>; a
leglátványosabb pedig az, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> lemeszelték</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az 1930-ban Lohr Ferenc által
készített freskókat,</b></span> így a liturgikus tér most tiszta fehér.</p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/02/VacRegen.jpg" style="height:1000px;width:519px"></p>
<p style="text-align:center"><i>Ilyen volt a Váci Irgalmasrendi Kórház kápolnája</i></p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/02/VacUj.png"></p>
<p style="text-align:center"><i>És ilyen lett (Magyar Kurír fotója)</i></p>
<p>Azt tudni kell, hogy <u><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az érvényes egyházi előírások szerint ha egy
liturgikus teret felújítanak, akkor az új (szembemiséző) oltárnak
körbejárhatónak kell lennie,</b></span><b> </b><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a régi oltár pedig eltávolítható akkor, ha nem képvisel kiemelkedő művészi értéket.</b></span></u> </p>
<p>Az irgalmasrendi kápolna egy pápai jogú szerzetesrend tulajdona,
Kozma Imre atyáéké, a felújításba tehát az egyházmegyének és a
megyéspüspöknek nem volt beleszólása.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A győri székesegyház és szentélyé</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nek állagmegóvó rendbetétele </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kétségkívül fontos feladat volt.</b></span> A 2017 végén átadott, új szentély
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azonban</b></span> a korábbihoz képest látványosan eltérő képet mutatott:
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>eltávolították</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a szentélyrekesztő rácsot, a stallumokat</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elvitték</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
díszesen faragott padokat</b></span>, és <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a helyük</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>re térdeplő nélküli támlás
székeket helyeztek.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az új, minimalista látványvilágot egy vetítővászon
tetőzte be</b></span>. A székesegyházban ennél sokkal több minden történt, például
új kövezetet kapott, a vitákat azonban a szentély átalakítása váltotta
ki.</p>
<p>Hogy mennyire eltérő interpretációk születtek ezzel ka<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span style=""></span></span>pcsolatban,
ahhoz érdemes összehasonlítani három meghatározó, karakteres katolikus
médium vonatkozó cikkeit. <b><span style="background-color:rgb(249,203,156)">A Katolikus Válasz blog <a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/12/06/szentelyrombolas_a_gyori_szekesegyhazban?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201802" target="_blank">cikkeinek</a> a címe <i>„Szentélyrombolás a győri székesegyházban”</i> volt; a püspöki kar félhivatalos hírtportáljaként működő Magyar Kurír viszont arról <a href="https://www.magyarkurir.hu/nezopont/kitagult-liturgikus-ter-bemutatjuk-megujulo-gyori-szekesegyhazat?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201802" target="_blank">írt</a>, hogy <i>„Kitágult a liturgikus tér”; </i>a SzemLélek blog pedig egyenesen arról <a href="http://szemlelek.blog.hu/2017/12/02/gyor_bazilika?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201802" target="_blank">értekezik</a>, hogy most a hívek <i>„közelebb vannak Istenhez”</i>.</span></b></p>
<p>A Kurír a konkrétumokról és az indoklásról azt írta: <i>„a felújítás
célja, hogy a székesegyház eredeti barokk szépségében legyen látható,
és a mai liturgikus igényeknek is megfeleljen”</i>, s ezért<i> „a
munkálatok befejezése után minden visszakerült az eredeti helyére,
kivéve a szentélyben a barokk átalakítás után jóval később felépített
stallum, vagyis a kanonokok számára kialakított ülőhelyek és a cancellus
(áldoztató rács)”</i>. Hozzáteszik: <i>„ahogyan ma visszakövethető,
eredetileg ezek a stallumok nem voltak részei a kialakított barokk
templombelsőnek. Jól mutatja mindezt az is, hogy az oldalhajót a
főhajóval összekötő oszlopokat és mellékoltárokat meg kellett faragni
azért, hogy beépíthessék ezeket a padokat. A korabeli leírások szerint
az is megállapítható, hogy legalább három stádiuma lehetett a stallum
beépítésének. Az utolsóra a 19. század végén vagy a 20. század elején
kerülhetett sor.”</i> Így a <i>„most elvégzett felújításnak köszönhetően művészeti szempontból egységesebbé vált a székesegyház.”</i></p>
<p>Tény, hogy a pap 20-25 méterre volt így a hívektől, a stallumokat
pedig már régen nem használták rendeltetésüknek megfelelően (a
székesegyház papságának felsorakoztatására vagy a kórus számára),
ugyanakkor<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> előfordultak alkalmak, például egyes zarándoklatokkor, amikor
a stallumokban is a hívek ültek, ki tudták tehát használni azokat.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
szentélyrekesztő rács pedig igen alacsony volt (mint mindenhol), a
látványt egyáltalán nem takarta el.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><i><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/02/Gy%C5%91rRegen.jpg" style="height:546px;width:800px"></i></p>
<p style="text-align:center"><i>Ilyen volt a győri székesegyház szentélye</i></p>
<p style="text-align:center"><i><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/02/Gy%C5%91rUj.jpg" style="height:533px;width:800px"></i></p>
<p style="text-align:center"><i>És ilyen lett</i></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Pannonhalmán</b></span> pár éve számos, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>középkor utáni,főleg 19. századi
fejleményt </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>„csináltak vissza”</b>, </span>hogy visszaadják a templomot a
szerzetesközösségnek. A felújítás vezetője John Pawson sztárépítész
volt. A szentély 19. századi baldachinját a szerzetesek ugyan szerették
volna eltávolítani, de ebbe először a műemlékfelügyelet nem egyezett
bele, de végül 2015-ben ezt is sikerült véghez vinni. (Nyitóképen:
Pannonhalma új oltára)</p>
<p><b>Műemlék versus mai használat</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A liturgikus terek elsősorban a szentmise összetett céljait
szolgálják</b></span>, így az egyik fő vita ezzel kapcsolatban a hívek között az,
hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>biztos egy konferenciaközpont-szerű vagy leegyszerűsített</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>szentély
segít-e közelebb Istenhez</b></span>; ám a műkedvelő turista nem biztos, hogy hívő,
így mi inkább az átalakítások építészeti-művészettörténeti
indokoltságára voltunk kíváncsiak. Természetesen<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> a felújítások különböző
megközelítéseinek <span style="background-color:rgb(255,242,204)">filozofikus</span> problémái itt sem kerülhetők meg, de
azért vannak irányelvek. </b></span></p>
<p>Megkerestük a győri egyházmegye illetékeseit, a váci irgalmasrendi
kórház főigazgatóját és Kelecsényi Kristóf művészettörténész-műemléki
szakértőt, egyben az Örökségfigyelő blog szerkesztőjét. </p>
<p>Ugyanakkor szembesültünk azzal a problémával, hogy míg annak idején a
Nemzeti Várprogrammal és a várak visszaépítésével kapcsolatban szinte
minden szereplőt <a href="http://tortenelem.mandiner.hu/cikk/20160226_nemzeti_varprogram_romeltakaritas_vagy_multhamisitas?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201802?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201802" target="_blank">meg tudtunk szólaltatni</a>
pro és kontra, az egyházi helyreállítások esetén a szakmába nem
beágyazott, kívülálló érdeklődőként igen nehéz vagy egyenesen lehetetlen
volt számunkra kideríteni, hogy ki felelt a felújítások esetén a
részletes koncepciójáért, ki volt a tervező. Tőlük függetlenül is <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nehéz </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az egyházi felújítások </b><b>ügyében</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nyilatkozót találni, </b></span><b></b>főleg azok körében, akik érintettek. </p>
<p> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Kelecsényi Kristóf kérdésünkre elmondja</b></span>:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> sok egyházi épületben van a
történetileg kialakult állapot és a mai liturgikus használat közt
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">ellentét.</span> </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Pannonhalmá</b></span>t a 19. század végén plébániatemplomnak is
használták (az apátság vezetője egyben püspök is, mivel néhány
környékbeli falu hozzá tartozik, mint egyházmegyéhez, így az<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> apátsági
templom tulajdonképpen püspöki székesegyház is egyben), az ezt szolgáló
bútorzat</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>volt az, amit most eltávolítottak. </b></span></p>
<p>A felújítás ugyan sok vitát kiváltott az a felújítás, de Kelecsényi
mégis kedveli azt. Mégpedig azért, mert Pannonhalmán az a különbség a
későbbi beavatkozásokkal (Győrrel és Váccal) szemben, hogy ott magas
minőségű kortárs átalakítás valósult meg, ami kárpótlást jelenthet a
veszteségért.</p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/02/Pannonhalmaregenma.jpg" style="height:391px;width:500px"><br>
Pannonhalma: előtte és utána (azóta a baldachint is eltávolították)</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nemhiába tartják ugyanakkor Pannonhalmát úttörőnek a korábbi
felújításokhoz képest műemléki szempontból – teszi hozzá Kelecsényi,
megjegyezve: Pannonhalma kritikusainak abban igaza van, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">veszélyes
precedenst teremtett, ami rossz kezekben rosszra vezet</span>.</b></span></p>
<p><b>Változó műemlékes alapelvek </b></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Egy templomban, ami több száz éve áll, egymásra rétegződnek a történeti rétegek.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
</b></span><div class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A felújításkor a mai elvek szerint egyik korszakot<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> sem illik kiradírozni</span></b></span></div>
<p>– mutat rá a művészettörténész. Korábban voltak túlkapások, például
amikor a középkort túlhangsúlyozták az ötvenes-hatvanas években, mert
kevés a középkori emlékünk. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szakember kifejti: Pannonhalmán kimondták, hogy egy jelentős
korszakot, a Stornó-féle átalakítást vissza lehet nyesni, ami a 19.
század purista műemlékvédelmi elveire hasonlít; ekkor sokfelé például
kitörölték a barokk korszakot egy-egy épületből, és a kortárs neogótra
váltottak. Pannonhalmán a 19. század végét törölték ki, és a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">kortárs
minimalizmusra váltottak</span>. </b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Győrben</b></span> először a székesegyház plébánosát, Bognár István atyát értük
el, aki azonban annyit mondott nekünk: a szentély elkészülte után számos
nyilatkozatot tettek és az egyházi lapokban is megjelent minden, amit
el kívántak mondani az átalakításokról. Számukra ez lezárt ügy, így <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem
</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">kívánnak tovább nyilatkozni.</span></span></p>
<p>Végül azonban sikerült kérdéseinket írásban feltenni<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Veres András
püspöknek</b></span>, egyben a püspöki kar elnökének, aki válaszában leszögezte:
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem tekintik értéktelennek az eltávolított stallumokat<i>, „az azonban
tény, hogy nem a Székesegyház barokkosításának idején készültek, hanem
jóval később, ezért megbontották a barokk belső tér harmonikus egységét.
Ezt támasztja alá az is, hogy a stallumok beillesztéséhez megfaragták a
barokk mellékoltárokat. Ezek helyreállításához a stallumok eltávolítása
elengedhetetlenné vált. Továbbá szeretném kiemelni, hogy a stallumok
nem feleltek meg a mai liturgikus elvárásoknak.”</i></b></span></p>
<p>Ezzel együtt, mint írta,</p>
<div class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-keretes">a pillanatnyilag<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> raktárban őrzött győri stallumokat hamarosan egy másik liturgikus térbe építik be.</b></span></div>
<p>Ez esetben<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> felmerül a kérdés, hogy akkor a stallumok mégis
megfelelnek a mai liturgikus elvárásoknak, </b></span>hacsaknem persze teljesen más
funkciót kapnak majd.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Kelecsényi leszögezi: a stallumok kikerülésével valóban jobban
láthatóak a barokk mellékoltárok.</b></span> Azonban <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>attól még, hogy valami nem a
meghatározó stílushoz tartozik vagy a fő építési periódusnál régebbi,
például 19. vagy 20. századi, még nem feltétlen értéktelen.</b></span> Ezt számos
szempont alapján szakértőnek kell megítélnie. (Hozzáteszi: egy-egy
műemlék-helyreállításkor jogszabályi kötelezettség úgynevezett
értékleltár készítése, melyben az erre jogosult szakértőnek nem csak az
adott épületrész, vagy tartozék korát, de a műemléki érték meglétét,
vagy hiányát is rögzítenie kell.)</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Győrnél szerinte</b></span> sem volt könnyű erre a kérdésre választ adni, bár
attól még, hogy a stallumok nem voltak az épülettel egyidősek, nem
voltak értéktelenek sem. Ráadásul<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> jól illettek a térbe, nem voltak
disszonánsak, és figyelemre méltó szobrok voltak rajtuk. </b></span></p>
<p>Ugyanakkor ha az eltávolítás megindokolható, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akkor is marad egy
kérdés.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy egyházi épület</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hez ugyanis mindenképpen méltatlan<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> egy útszéli
bútoráruházakban is kapható széktípus,</span></b></span> és<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> egy székesegyház
megérdemelné, hogy egyedi tervezésű, magas minőségű bútorok <span style="background-color:rgb(208,224,227)">kerüljenek
oda</span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"> </span>–<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> figyelmeztet Kelecsényi, hangsúlyozva, hogy az építészetnek mindig
kiemelt terepe volt az egyházi építészet. Mint mondja: nem feltétlen
kell az újnak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">minimalistá</span>nak lennie, de</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> egy székesegyházban egyedinek és magas minőségűnek illene lennie az új berendezési tárgyaknak is.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Veress András nem teljesen így látja,</b></span> vonatkozó kérdésünkre ugyanis azt válaszolta:<i>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Ha valaki megnézi a székeket, láthatja, hogy igényes, a térbe illő
szövettel vannak behúzva. A<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style=""></span></span>zért nem padokat készíttettünk, mert gyakran
szükség van a tér átrendezésére. Természetesen a barokk padok a helyükön
maradtak.”</b></span></i></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Hogy mit kell mérlegelni a felújításkor?</b></span></p>
<p>Kelecsényi rámutat: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a régiségérték, ahogy a múltba visszamegyünk,
egyre magasabb. </b></span>Egyedi esetek vannak, melyek egyedi mérlegelést
kívánnak, ezeket a dolgokat nem lehet számosítani. Mérlegelni kell, hogy
fellelhető-e még ilyen jellegű, jelentőségű emlék az adott korból. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ha
el kell pusztítani például egy 19. század végi falképet ahhoz, hogy
feltárjunk egy barokk korit, mérlegelni kell: mi az, ami előkerülhet,
milyen jelentős az, amit elpusztítunk, kinek a műve, hogyan viszonyul a
tér többi részéhez, a többi szempontról nem is beszélve.</b></span></p>
<p>Itt megemlíthetünk<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> egy jó példá</b></span>t: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a siklósi ágostonrendi templomban
negyed évszázada azért bontották el a barokk főoltárt, mert fantasztikus
gótikus freskókat találtak alatta. Annak indokoltságát senki nem vonta
kétségbe.</b></span></p>
<p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/02/Siklosgot.jpg" style="height:343px;width:500px"><br>
<br>
<img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/02/Siklos2.jpg" style="height:546px;width:630px"></p>
<p>Kelecsényi úgy látja: a historizálást ugyan többnyire érdemes
kerülni, de időnként elfogadható valaminek az újrateremtése, ha volt
előzmény és van róla elég információ. Mégis inkább a mai alkotó és mai
ember kellene, hogy szerephez jusson, ami ugyanakkor egyáltalán nem
feltétlen jelenti a minimalizmust. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Vácon Kelecsényi alapvetően a Lohr-féle freskók megtartását tartotta
volna jónak, de akár szellemesebb kortárs megoldást is el tudna
képzelni.</b></span></p>
<div class="m_-1452867138828463655m_4114802247799146832gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ami elfogadhatatlan, az az, hogy semmi nem került</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a freskók</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> helyére,</b></span><b> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">csak egy fehér meszelés, ami nem felel meg</span></b> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a katolikus hagyományoknak. </b></span><i> </i></div>
<p><i>„Az ürességnek is lehet jelentése, de a konkrét esetben inkább
</i><i>inkább
csak az értékvesztést látom. Ilyen előzményekkel lemeszelni a belsőt nem
hozzátétel, hanem elvétel</i>” – állítja Kelecsényi.<br></p><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ugyanakkor erősen
megoszlanak a vélemények. </span>Valaki igen jónak és értékesnek tartja őket,
mások értéktelen, neobarokk alkotásnak látják -s mindkét véleményt
szakmabeliek fogalmazzák meg.</b></span> Kérdés, hogy ezzel együtt a teljesen fehér
új festést mi indokolta – hacsaknem az, hogy „kórházias” legyen a
kápolna. </p>
<p>Vácról először a kórház igazgatóját kerestük, akit egy hét után
tudtunk elérni, és az épp külföldön tartózkodó Kozma atyához, illetve
egyik munkatársához, Palotás Eszterhez irányított minket. Palotás
részére elküldtük kérdéseinket, de mindezidáig nem kaptunk rájuk
választ. Ha a későbbiekben reagálni kívánnak, természetesen helyet
biztosítunk álláspontjuknak.</p>
</div>
<br></div>