<div>
<div>A bolondmise középkori hagyomány volt - szerintem is elég groteszk - mint a torzképek a katedrálisok vízköpőin és gyámkövein. Franciaországban, Angliában és Németalföldön, német földön terjedt el (de van aki szerint Magyarországon is előfordult). Angliában a reformációval véget ért, Franciaországban az 1700-as évekig tartott, de egyes német területeken ma is él - minden évben, úgyhogy nem.</div>
<div> </div>
<div>A párizsi teológiai fakultás megengedte annak idején! Tehát hiba a Szentatya káros befolyásának tekinteni ezt a jelenséget. Azt is hibának tartom katolikusként, ha világot mint ellenséget tekintjük és "ostromlott vár mentalitást" építjük magunk között, hogy mintegy "gyűjtjük" a sérelmeket, és egymás között turbózzuk fel.</div>
<div> </div>
<div><!--StartFragment-->
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">„Ezt követően külön kiemeli a szöveg <i><b>[a bolondünnepnek a párizsi teológiai fakultás 1444. március 12-én kelt körlevele]</b></i>, hogy nem komoly, hanem kifejezetten <i>tréfás </i>(bolondozó) ünnepről van szó. Az efféle ünnepi fölvidulásra azért van szükség, „hogy <i>a bolondság, </i>mely <i>második természetünk, </i>és úgy látszik, <i>vele született az emberrel, legalább egyszer egy évben szabad folyást kapjon. </i>A bor is szétvetné a hordót, ha időről időre nem lazítanók ki a dugót, és nem engednénk be egy kis levegőt. Mi, emberek, valamennyien rosszul tákolt hordók vagyunk, s <i>a. józanság bora </i> széjjelvetne bennünket, ha <i>szüntelen </i>kegyes istenfélelemben <i>forma. </i> Levegőt kell adni neki, nehogy megromoljék. Ezért egynémely napokon megengedjük magunknak a tréfacsinálást (a bolondozást), hogy aztán annál buzgóbban szolgáljuk tovább az Urat.” Így érveltek a bolondünnep hívei a XV. században.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">Ez a remek apológia a tréfacsinálást és a bolondozást, vagyis a nevetést egyenesen „az ember második természetének” nevezi, és szembeállítja a keresztény kultusz és világnézet monolit komolyságával. Épp e komolyság kizárólagos és egyoldalú volta miatt kellett rajta szelepet nyitni „az ember második természete” — vagyis a tréfa, a nevetés — számára. Ilyen szelep gyanánt szolgál — <i>au moins une fois por an, </i>„évente legalább egyszer” — a bolondünnep, amelyen a nevetés s a vele összefüggő anyagi-testi elv minden kötöttség alól felszabadult. Ez a szöveg tehát nyíltan kimondja, hogy a középkori embernek van egy második, ünnepi élete.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">A bolondok ünnepén felharsanó kacagás természetesen távolról sem a keresztény rituálé és az egyházi hierarchia elvont és tisztán negatív megcsúfolása. A tagadó gúnyolódás az anyagi-testi újjászületés és megújulás fölötti örvendező nevetésbe ágyazódott. Itt „az ember második természete”, az anyagi-testi „lent” kacagott, amely a hivatalos világnézetben és kultuszban nem fejeződhetett ki.”</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0"> </p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">(Bahtyin: Karnevál)</p>
<!--EndFragment--></div>
<div> </div>
<div>Ráth-Végh István írta több, mint fél évszázada:</div>
<div> </div>
<div><!--StartFragment-->
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">„Istentisztelet folyik reimsi székesegyház főoltára előtt, de nem rendes áldozópap tartja, hanem a bolondpüspök. A diakónusok és subdiakónusok választották maguk közül, aminthogy az egész cécót is ők rendezték.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">A bolondpüspök teljes egyháznagyi díszben mondja a misét, de micsoda kerge gyülekezet rajzik körülötte! Groteszk, álarcos pofák; medvének, farkasnak és egyéb vadállatnak bőrébe bújt, sőt olykor a saját ruhájukból teljesen kibújt fiatal szerpapok; derekukat női ruhában riszáló más papi személyek — szóval egy farsangba illő, bomlott, viháncoló férficsorda.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">Ugyanilyen csődület verte fel három napon át, december 26-tól 28-ig, nemcsak a reimsi székesegyháznak, hanem Franciaország több nagyobb templomának csendjét. A bolondok ünnepét sok helyt megülték, csak a helyi szokás cifrázta ki más-más válogatott bolondsággal.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">Általában a főpapságot gúnyoló bolond püspök kifigurázása volt a mulatság teteje. Mialatt az nagy komolyan misézett az oltár előtt, bolond hívei a kórusba nyomakodtak, s ott világi nótákat gajdoltak. Mások az oltár lépcsőjére telepedtek; kártyáztak, kockáztak, kolbászt falatoztak. A füstölőben tömjén helyett ócska cipőtalpakat égettek, s a püspök előtt lóbálgatták, hogy a füst az orrába menjen. Mise végeztével a duhaj bolondok kitódultak az utcára, felkaptak trágyával megrakott társzekerekre, végigkocogtak a városon, és a látványosságra odacsődült kíváncsiakat ló-golyóbisokkal meglődözték.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">Antibes-ban laikus rendtagok is kirúghattak a hámból. Kifordított és rongyos papi köntösben telepedtek be a kolostor kórusába, orrukra óriási pápaszemet biggyesztettek, az üvegek helyén narancshéjakkal. Imádságoskönyveket tartottak a kezükben, de megfordítva, s úgy tettek, mintha olvasnának belőlük; ehelyett összevissza hadartak mindenféle badarságot.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">Viviers-ben a bolondpüspöknek alamizsnás papja is volt. Ez a mise végeztével csendet parancsolt. A lárma elült, a püspök megáldotta a gyülekezetet, s az alamizsnás általános bűnbocsánatot hirdetett ezzel a formulával:</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0"><i>Monseigneur, a püspök úr küld nektek egy tele kosár bűnbocsánatot, és kéri az Urat, bocsásson rátok becsületes májbajokat.</i></p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">Egy másik formula így puffadozott a középkori humortól:</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0"><i>Monseigneur ezennel kiutal nektek húszkosárnyi fogfájást s egyéb szép ajándékokat, köztük egy rossz gebének a kopott farkát.</i></p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">A nappali hejehuja esti eszem-iszomba torkollt. Bizony torkollt; a bor akószámra csúszott le a diakónusság torkán.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">A felső klérus persze szerette volna elrángatni az oltár elől a főpásztori tekintélyt sértő bolondpüspököt. Mozgósította ellene az egyházi és világi tekintélyeket, s 1444-ben a párizsi egyetem teológiai fakultása elé terjesztette az ügyet. De a nép az alsópapság mellé állott, csökönyösen ragaszkodott a karácsonyi farsangjához.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">Egészen a XVI. század elejéig élt Franciaország sok vidékén a decemberi karnevál, míg végre nagy nehezen sikerült a bolondokat a templomokból kitelepíteni az utcára.” (Ráth-Végh István, A fáraó átka. Bp., 1977. 140–1).</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0"> </p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0"><!--StartFragment--></p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">Ide tartoznak mindenekelőtt a „bolondünnepek” <i>(festa stultorum, fatuorum, follorum), </i>melyeket diákok és az alsóbb papság celebráltak Szent István napján, újévkor, aprószentekkor, vízkeresztkor, Szent Iván napján. Eleinte templomi ünnepek voltak, és legális keretek között folytak, csak később szorultak féllegalitásba, majd — a középkor végére — teljes illegalitásba; viszont az utcákon és a mulatókban tovább éltek, és összeolvadtak a húsvéti vidámságokkal. A bolondünnep <i>(fête des fous) </i>különösen Franciaországban tartotta szívósan magát. Voltaképpen a hivatalos kultusz parodizáló travesztiája volt, fontos szerepet játszottak benne a ruhacserék, a maskarák és az obszcén táncok. A klerikusok e mulatságai különösen újévkor és vízkeresztkor váltak féktelenné.</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">A bolondünnepek úgyszólván valamennyi szertartásformája a különféle vallási szertartások és szimbólumok groteszk <i>lefokozása, </i>anyagi-testi síkra történő vetítése: nagy zabálások és ivások közvetlenül az oltáron, obszcén mozdulatok, vetkőzések stb.”</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0"> </p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0">(Bahtyin: Karnevál)</p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0"><!--EndFragment--></p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0"> </p>
<p style="text-align: justify; text-indent: 14.2pt; margin-top: 0; margin-bottom: 0"> </p>
<!--EndFragment--></div>
<div><br />
Emoke Greschik <greschem@gmail.com> írta:
<blockquote style="border-left:3px solid lightGray;padding-left:3px;">
<div dir="ltr">
<div><a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/02/07/_bolondmise_utan_barsi_balazs_atya_az_egyhazszakadas_vegbement" target="_blank">"Bolondmise" után - Barsi Balázs atya: Az egyházszakadás végbement.</a></div>
<div class="entry">
<p style="text-align:justify"><b><a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/tags/Barsi_Bal%C3%A1zs" rel="noopener noreferrer" target="_blank">http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/02/07/_bolondmise_utan_barsi_balazs_atya_az_egyhazszakadas_vegbement</a></b></p>
<p style="text-align:justify"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/tags/Barsi_Bal%C3%A1zs" rel="noopener noreferrer" target="_blank">Barsi Balázs</a> ferences szerzetes atya</span> követte az elmúlt napokban a <i>Katolikus Válasz</i>on megjelent tudósításokat <a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/tags/N%C3%A9metorsz%C3%A1g" rel="noopener noreferrer" target="_blank">a német egyház</a> anomáliáiról. A sorban <a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/02/06/_bolondmiset_celebraltak_a_nemetorszagi_aachen_egyhazmegyeben" rel="noopener noreferrer" target="_blank">utolsó hír</a> kapcsán <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az atya az alábbi kommentárja közzétételére kért meg minket.</span></b></p>
<p style="text-align:justify"> </p>
<div class="gmail-popup_icon_container gmail-popup_icon_container_notext gmail-imgnotext" style="width:600px"><img alt="barsi_mise_1.png" class="gmail-imgnotext gmail-open-in-modal" height="138" src="http://m.blog.hu/ka/katolikusvalasz/image/barsi_mise_1.png" style="margin-right: 0px;" width="203" /></div>
Ha valaki végignézte az aacheni egyházmegyében tartott <a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/02/06/_bolondmiset_celebraltak_a_nemetorszagi_aachen_egyhazmegyeben" rel="noopener noreferrer" target="_blank">"bolondmisét"</a> - ahol egy diakónus prédikált a <i>coelibatus</i> ellen, ahol <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>farsangi kabarét csináltak<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a misébő</b></span>l -, annak tudnia kell, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez szentségtörés, és ez <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Jézus vértelen áldozatát a jelenbe hozó szentmise</span> teljes kigúnyolása.</b></span>
<p> </p>
<p style="text-align:justify">Aki ezt látta, annak a leghatározottabban állást kell foglalnia amellett, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ahol ilyet művelnek, ott kiszakadtak</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a Katolikus Egyház</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ból.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Ugyanakkor <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>el kell gondolkodnunk</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy a legkisebb engedmény, amelyben <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a szentmisét<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> </span></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">a csoport </span>önünneplésévé tesszük, ide vezet.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A Szentmiséből</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mindenfajta szubjektivizmust</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ki kell irtani!</b></span> Az összes keleti rítus pozitív tükröt tart elénk.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Várom Ferenc pápa reagálását! Az ilyenfajta misézés a pap és a püspök felfüggesztését kell, hogy magával vonja. Az egyházszakadás elkerülhetetlen.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Miért? Mert ezzel már végbement.</p>
<p style="text-align:justify"><i>Fr. Barsi Balázs OFM</i></p>
</div>
</div>
<br />
"Bolondmise" után - Barsi Balázs atya: Az egyházszakadás végbement.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/02/07/_bolondmise_utan_barsi_balazs_atya_az_egyhazszakadas_vegbementBarsi Balázs ferences szerzetes atya követte az elmúlt napokban a Katolikus Válaszon megjelent tudósításokat a német egyház anomáliáiról. A sorban utolsó hír kapcsán az atya az alábbi kommentárja közzétételére kért meg minket.<br />
Ha valaki végignézte az aacheni egyházmegyében tartott "bolondmisét" - ahol egy diakónus prédikált a coelibatus<br />
ellen, ahol farsangi kabarét csináltak a miséből -, annak tudnia kell, <br />
hogy ez szentségtörés, és ez a Jézus vértelen áldozatát a jelenbe hozó <br />
szentmise teljes kigúnyolása.<br />
Aki ezt látta, annak a <br />
leghatározottabban állást kell foglalnia amellett, hogy ahol ilyet <br />
művelnek, ott kiszakadtak a Katolikus Egyházból.<br />
Ugyanakkor el kell gondolkodnunk, hogy a legkisebb engedmény, amelyben a szentmisét a csoport önünneplésévé tesszük, ide vezet.<br />
A Szentmiséből mindenfajta szubjektivizmust ki kell irtani! Az összes keleti rítus pozitív tükröt tart elénk.<br />
Várom Ferenc pápa reagálását! Az <br />
ilyenfajta misézés a pap és a püspök felfüggesztését kell, hogy magával <br />
vonja. Az egyházszakadás elkerülhetetlen.<br />
Miért? Mert ezzel már végbement.<br />
Fr. Barsi Balázs OFM<br />
<br />
<br />
_______________________________________________<br />
Grem mailing list<br />
Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu<br />
http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</blockquote>
</div>
</div>