<div dir="ltr"><div id="gmail-head2">
<div id="gmail-headerBanner" style="background:rgba(0,0,0,0) none repeat scroll 0% 0%">
<div id="gmail-article_header" class="gmail-nbanner">
</div> </div>
</div>
<div class="gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0244/243302_rudi_1.jpg" alt="" title="" class="gmail-imgw" style="margin: 0px 0px 0px auto;" width="160" height="79"><div class="gmail-subtitle">Nyelvünk és múltunk</div></div>
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20180123_szentgyorgyi_rudolf_nyelvesz_interju_hun_eredet">A hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban – Szentgyörgyi Rudolf nyelvész a Mandinernek</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2018. január 24. 12:29</div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0214/213084_constantinovits_milan.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border-color: rgb(224, 224, 217); border-style: solid; border-width: 4px; border-image: none 100% / 1 / 0 stretch;" align="left"><br><b>Írta: Constantinovits Milán</b></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
Felkavarta a tudományos élet állóvizét néhány régészeti
genetikus állítása, akik vizsgálataikra hivatkozva kétségbe vonták a
magyarság finnugor eredetét, és hun rokonságot valószínűsítettek. A
szenzációként tálalt felfedezést azonban a régészek részéről is sokan
szkeptikusan fogadták, a nyelvészeknek pedig alapvető módszertani
gondjaik vannak a genetikai eredmények és a nyelvrokonság
összekapcsolásával. Genetikai rokonság, nyelvi rokonság, kulturális
kapcsolatok – Szentgyörgyi Rudolf nyelvészt, az ELTE Magyar
Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének adjunktusát faggattuk
nagyinterjúnkban.
</p>
<div class="gmail-text">
<p><strong>Kisebbfajta tudományközi földindulást hozott egy tavaly publikált <a target="_blank" class="gmail-count" id="gmail-tcount118057" href="http://hvg.hu/tudomany/20170926_magyar_ostortenet_honfoglalas_hunok_avarok_nyelve_magyar?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201801?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201801">genetikai vizsgálat</a>.
A Török Tibor vezette kutatócsoport arról számolt be, hogy a magyarok
és a hunok rokonságára találtak bizonyítékot a honfoglalók génállományát
tanulmányozva. Az eredményekről a honfoglalók nyelvére nézve is fontos
következtetéseket vontak le. Mit gondol erről a korszakkal is foglalkozó
nyelvészként?</strong><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></p>
<p>Az egész vizsgálat nagyon bizonytalan módszertani alapokon áll. Én
nem vagyok genetikus, a nyelvészet oldaláról fogom a kérdést
megközelíteni. A nyelvész pontosan tudja, hogy nincs semmiféle
összefüggés a genetika és a nyelv között. Rengeteg példát tudunk arra
hozni, hogy egy nép korábban valamilyen nyelvet beszélt, majd lecserélte
azt egy vele leszármazási kapcsolatban nem álló nép nyelvére. Az írek
például elfelejtették az korábbi anyanyelvüket, most tanulgatják újra. A
bolgárok egykor török nyelvet beszéltek, most szlávot. Vagyis számos
példát láthatunk arra, hogy egy beszélőközösség választ magának egy új
nyelvet, ez viszont a génállományról nyilván nem mondható el. Nem függ
össze a nyelv és az identitás sem. Az egykori Szovjetunió területén
olyan nemzeti identitások léteznek ma is, amelyek nem a nyelvhez
kötődnek: a marik és az erzák többsége például oroszul beszél, a nemzeti
közösség egy része nyelvüket már nem beszéli, mégis, ők is marinak,
illetve erzának vallják magukat. Ahogy a mai példák is mutatják,
genetikai származás, nyelv és identitástudat nem feltétlenül kapcsolódik
egybe: milyen alapon vetítünk vissza ilyen összefüggéseket feltétel
nélkül a múltra? <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></p>
<p><strong>Ez azt is kizárná, hogy a hunokkal rokoni kapcsolatban álljunk? A középkori krónikák is hun rokonságról regélnek...</strong></p>
<p>Kezdjük ott, hogy a hunokról való ismereteink is igencsak hézagosak. A
középkori krónikairodalom gyakran emlegeti a hunokat, az avarokat és a
magyarokat, ezeket hol egymással azonosítva, hol egymással összekeverve.
Így botorság volna a krónikairodalomnak eme szemléletét történelmi
tényként kezelni. Biztosak vagyunk abban, hogy minden nyugat-európai
szerzetes, aki a szkriptóriumában a tőle keletre élő népek történetét
írta, vagy a sajátját, amelyben megjelennek epizódszereplőként a
magyarok és a hunok, pontosan tudta, hogy melyik népről van szó, és az
mikor merre járt?</p>
<p>Hadd hozzak egy másik példát is. Mi, magyarok soha nem tartottuk
magunkat töröknek, viszont tény, hogy amikor a feltételezett őshazától
elindultunk, a vándorlások során törökségi népekkel találkoztunk, és
valószínűleg évszázadokig együtt éltünk velük. Számos olyan művelődési
elemmel találkoztunk a törökök révén, melyek számunkra korábban
ismeretlenek voltak. Szinte sokkolja a magyar szókincset az a sok ótörök
jövevényszó, amit átvettünk: <em>alma</em>, <em>kecske</em>, <em>búza</em>, <em>árpa</em>, <em>komló</em>, <em>gyümölcs</em>
stb., mindezeket a törökök ismertették meg velünk. A betűvetés
elsajátítása feltehetően ugyancsak e törökségi kapcsolatoknak
köszönhető, és bár a korban használt írásrendszerünkön (írásos emlékek
híján) vitatkozhatunk, az tudható, hogy a <em>betű</em> és az <em>ír </em>szavunk <a target="_blank" href="https://m.nyest.hu/hirek/miota-ismerik-az-irast-a-magyarok?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201801">török eredetű</a>. Ha megnézzük honfoglalás kori vezetőink nevét, <em>Árpád</em> neve (kicsinyítő képzővel az <em>árpábó</em>l) szintén török, illetve török eredetű egykori méltóságaink, a <em>gyula</em>, a <em>kende</em> vagy <em>kündü</em>
neve is. Török szokásokat veszünk fel, művelődésünkre, ősvallásunkra
meghatározó hatással van az ótörök kultúra. Sőt, amikor a tizedik
században megérkezünk Bizáncba, minket törököknek néznek, és így is
hívnak. Ha minket <em>turkoi</em>, illetve <em>turki/türki</em> névvel illetnek, akkor ebből az következne, hogy a magyar és a török nép azonos?</p>
<div class="gmail-keretes">Ha egy kívülálló a hunokat és a magyarokat azonosnak nézi, akkor ebből következik, hogy az úgy is van?</div>
<p>Liutprand cremónai püspök történeti munkájában olykor hunokként
említi őseinket, de mi következik ebből? Az égvilágon semmi. Ettől a két
nép még nem lesz rokon. Ha pedig utóbb kiderülne, hogy összefüggés van a
magyar és az ismeretlen hun nyelv egyes szavai között, még abból sem
következnék az, hogy rokon nyelvek is lennének, sem pedig az, hogy
genetikai kapcsolat állna fenn köztük.</p>
<p><strong><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/01/Szentgyorgyi%20Rudolf/rudi3.jpg" style="margin-right: 0px;" width="157" height="105"></strong><br>
</p>
<p><strong>Egyébként a hun nyelvről tudunk bármit mondani?</strong></p>
<p>Semmilyen értékelhető nyelvemlék nem maradt fenn a hunoktól.
Priszkosz rétor Attilával kapcsolatban említ három hun szót, ha ezek
tényleg hun szavak, persze már az is több a semminél. Csakhogy utóbb
kiderült, hogy a háromból kettő valószínűleg szláv szó, így egyetlen szó
maradt fenn, aminek alapján vajmi keveset lehet a hunok nyelvéről
mondani. Már amennyiben egy óriási területen szerveződő sztyeppei nép
egyáltalán egységes nyelvvel rendelkezett. Pár éve felbukkant ugyan
Detre Csaba révén az <a target="_blank" href="https://pcblog.atlatszo.hu/2014/10/22/a-sosemvolt-iszfahani-kodex-hun-szavai-egy-ostorteneti-csalas-anatomiaja/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201801">iszfaháni kódex</a>,
azonban ezt sajnos senki sem látta még, és felfedezője sem publikálta
semmilyen tudományos folyóiratban, így ezt (tudományos szempontból)
kacsának tekinthetjük.</p>
<p><strong>Bálint Csanád régészprofesszor is <a target="_blank" class="gmail-count" id="gmail-tcount118138" href="http://hvg.hu/tudomany/20170928_balint_csanad_szurrealizmus_genetika_a_honfoglalok_osei_hunok_voltak_reagalas?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201801">nyilatkozott</a>
a genetikusok vizsgálata kapcsán, rámutatott, hogy a sztyeppei népek
olyan sok keveredésen, változáson mentek keresztül, hogy képtelenség
egységes génállományról beszélni, így a hunok genetikai vizsgálata is
hiábavaló próbálkozás.</strong></p>
<p>Gondoljunk bele! Van egy honfoglaló népközösség, aki bevonul a Kárpát-medencébe, és senki sem tudja a pontos összetételét:</p>
<div class="gmail-keretes">vannak honfoglaló magyarok, szláv szolgák, illetve török csatlakozók, és még ki tudja, kik.</div>
<p>Érkezésünkkor szláv közösséget találtunk itt. Erre a szláv közösségre
mi rátelepedtünk, ők beolvadtak a magyarságba. Ezek a keveredések a
történelemben korántsem szokatlan dolgok: népek jöttek-mentek,
összeolvadtak. Ilyen egybeolvadás emlékét őrzi például a latinoknál a
szabin nők elrablásának mondája.</p>
<p><strong>Genetikai származás, kulturális kapcsolatok, nyelvi rokonság,
külső krónikások véleménye tehát mind más, egymástól független
szempont. A magyarok esetében a török, sőt a perzsa rokonságot is
gyakran emlegetik, ezt hogyan kell értenünk?</strong></p>
<p>Ha művelődéstörténeti szempontból nézem, nem vagyunk uráli nép.
Nyelvrokonaink többségének, az uráli népeknek a medve a totemállatuk,
nekünk nincs medvénk, csodaszarvasunk van, ez pedig feltehetően valamely
perzsa eredetű kultúrához kapcsol bennünket. Nagyon összetett nép
vagyunk: perzsa mitológia, uráli nyelv, törökös kultúra és ősvallás.</p>
<p><strong>Visszakanyarodva a szegedi genetikusokhoz. Török Tibor súlyos vádakat <a target="_blank" class="gmail-count" id="gmail-tcount118057" href="http://hvg.hu/tudomany/20170926_magyar_ostortenet_honfoglalas_hunok_avarok_nyelve_magyar?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201801?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201801">fogalmaz meg</a> az akadémiai magatartással szemben is. Azt nyilatkozta: „<em>az
őstörténetünket iskolai oktatás szintjére kikristályosító akadémiai
közösség a mai napig nem állt elő alternatív elméletekkel, a
honfoglalókat a proto-uráli népekből származtatják.</em>” Erről mit gondol?</strong></p>
<p>Azon nem csodálkozom, amikor az alternatív, vagy nevezzük inkább így:
parakomparatív, műkedvelő nyelvészek az akadémikusságot általában
emlegetve ellenségképeket gyártanak. Ám hogy komoly professzorok is ezt
teszik, az számomra meglepő. Leegyszerűsített világmagyarázat az
„akadémiai közösség”. Létezik egy tudományos közélet, amelynek a tagjai
tudós kutatók, akik számos kutatóhelyen dolgoznak, nem csak az
Akadémián, így helyesebb tudományos közmeggyőződésről beszélni. Ennek
pedig alaptézise, hogy a nyelvrokonságból nem következik sem genetikai
rokonság, sem művelődéstörténeti, vallási vagy kulturális rokonság.</p>
<div class="gmail-keretes">A nyelvből tehát genetikai rokonságra, vagy
fordítva: a genetikából közvetlenül nyelvrokonságra következtetni ennek a
tudományos alaptézisnek az áthágása. </div>
<p>Az más kérdés, hogy a nyelvi közösségek egy részének az esetében ezek
többé-kevésbé összefüggenek egymással, ám a magyar (és a világ számos
más nyelve) nem tartozik ezek közé.<br>
<br>
<img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2018/01/Szentgyorgyi%20Rudolf/rudi2.jpg" style="margin-right: 0px;" width="211" height="141"></p>
<p><strong>Honnan jön mégis e fogalmak ilyen szoros összekapcsolása a közgondolkodásban és ezek szerint a tudományos életben?</strong></p>
<p>Az egész problematika a romantikában gyökerezik. Ne feledjük, a
nemzet szó sok évszázadon keresztül a nemesek szinonimája volt, vagyis
hiába beszélt egy paraszt magyarul, ő nem tartozott a nemzethez. Később
meg a <em>hungarus</em>-tudat dominált, azaz az országgal való
azonosulás, vagyis az is hungarusnak, „magyarnak” tarthatta magát, aki
egy szót sem tudott magyarul. A <em>nemzet</em> tehát folyamatosan
változó terminus. A romantika vezeti be a nemzetállam eszményét, ebben a
mai napig összecsúsznak a fogalmak, így lett a nemzet egyenlő egy
kultúrával, egy történelemmel és egy határokkal körberajzolható állammal
(nem beszélve az áhított nyelvi egységről). E felfogás veszélyeit
láthatjuk például Romániában, Szlovákiában, és így tovább, amennyiben
nemzetállamként definiálják magukat. Ezeket a fogalmakat tudatosan
vetítették egymásra, politikai szándék áll mögötte.</p>
<p><strong>Miért él erős késztetés akkor ma is a tudományos vagy
önmagukat tudományosnak tekintő kutatók körében, hogy a magyar nyelv
finnugor rokonságát cáfolják?</strong></p>
<p>Először is abból az említett hibás feltételezésből indulnak ki, hogy a
nyelv és a vérségi származás összefügg. Ehhez társul az az
ismerethiány, amely általánosan jellemző a magyar őstörténetre.</p>
<div class="gmail-keretes">A hézagos régészeti és még inkább írásos forrásokat ösztönösen hajlamosak vagyunk fantáziával kiegészíteni,</div>
<p>mégpedig úgy, hogy az hozzánk méltó legyen. Ezért sem előnyös a finnugor nyelvrokonság, a „halzsíros atyafiság”.</p>
<p><strong>Mit kezdjünk akkor a magyar néplélekben és a kultúránkban erősen gyökerező hun rokonsággal? El kellene vetnünk?</strong></p>
<p>Szó sincs erről! A hun eredettörténetet nyolcszáz éve kiválasztottuk,
ez a szívünk joga. Bonfini, Zrínyi Miklós, Arany János munkái révén
(hogy csak néhányukat említsük) ez kultúránkba ivódott örökség, ezt meg
kell becsülnünk és a helyén kell kezelnünk. Nagyon rosszul értelmezett
tudományosság lenne az, amely ennek a magyar művelődésből való
kitörlésére törekednék: mindennek megvan a helye a művelődésben, az
irodalmunkban, de nem a nyelvrokonság tudományos kérdésében.</p>
<p style="text-align:right"><em>Fotók: Földházi Árpád</em></p>
</div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>