<html xmlns:v="urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o="urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w="urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns:m="http://schemas.microsoft.com/office/2004/12/omml" xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40"><head><meta http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=utf-8"><meta name=Generator content="Microsoft Word 15 (filtered medium)"><!--[if !mso]><style>v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style><![endif]--><style><!--
/* Font Definitions */
@font-face
{font-family:"Cambria Math";
panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;}
@font-face
{font-family:Calibri;
panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;}
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{margin:0in;
margin-bottom:.0001pt;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman",serif;}
a:link, span.MsoHyperlink
{mso-style-priority:99;
color:blue;
text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
{mso-style-priority:99;
color:purple;
text-decoration:underline;}
p
{mso-style-priority:99;
mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0in;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0in;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman",serif;}
span.m2609259355849241475m2239791248695629497m1435851148919387083gmail-m-3317302349142397419m3340206024789749600m7311238305983672360m6499997121701908637m486939425102740011m7971183899639781264m8788067989704533354m-4287738420005844412m4141873786603467219m7275
{mso-style-name:"m_2609259355849241475m2239791248695629497m1435851148919387083gmail-m-3317302349142397419m3340206024789749600m7311238305983672360m6499997121701908637m486939425102740011m7971183899639781264m8788067989704533354m-4287738420005844412m4141873786603467219m7275";}
span.EmailStyle19
{mso-style-type:personal-reply;
font-family:"Calibri",sans-serif;
color:#1F497D;
font-style:italic;}
.MsoChpDefault
{mso-style-type:export-only;
font-size:10.0pt;}
@page WordSection1
{size:8.5in 11.0in;
margin:1.0in 1.0in 1.0in 1.0in;}
div.WordSection1
{page:WordSection1;}
--></style><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026" />
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1" />
</o:shapelayout></xml><![endif]--></head><body lang=EN-US link=blue vlink=purple><div class=WordSection1><p> <span lang=HU><o:p></o:p></span></p><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div id="m_2609259355849241475m_2239791248695629497m_1435851148919387083gmail-m_-3317302349142397419m_3340206024789749600m_7311238305983672360m_6499997121701908637m_486939425102740011m_7971183899639781264m_8788067989704533354m_-4287738420005844412m_4141873786603467219m_7275205388720196565m_7305758823728628109m_7371698582402891883m_-3563989316023638240yui_3_16_0_ym19_1_1514925112807_32324"><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Híres képek keserű titkai</span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div id="m_2609259355849241475m_2239791248695629497m_1435851148919387083gmail-m_-3317302349142397419m_3340206024789749600m_7311238305983672360m_6499997121701908637m_486939425102740011m_7971183899639781264m_8788067989704533354m_-4287738420005844412m_4141873786603467219m_7275205388720196565m_7305758823728628109m_7371698582402891883m_-3563989316023638240yui_3_16_0_ym19_1_1514925112807_31719"><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span lang=HU><br></span><b id="m_2609259355849241475m_2239791248695629497m_1435851148919387083gmail-m_-3317302349142397419m_3340206024789749600m_7311238305983672360m_6499997121701908637m_486939425102740011m_7971183899639781264m_8788067989704533354m_-4287738420005844412m_4141873786603467219m_7275205388720196565m_7305758823728628109m_7371698582402891883m_-3563989316023638240yui_3_16_0_ym19_1_1514925112807_32326"><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>A család által röghöz kötött Szinyei Merse Pál és Probstner Zsófia életét személyes tragédiák és szakmai kudarcok kísérték.</span></b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>bo<b id="m_2609259355849241475m_2239791248695629497m_1435851148919387083gmail-m_-3317302349142397419m_3340206024789749600m_7311238305983672360m_6499997121701908637m_486939425102740011m_7971183899639781264m_8788067989704533354m_-4287738420005844412m_4141873786603467219m_7275205388720196565m_7305758823728628109m_7371698582402891883m_-3563989316023638240yui_3_16_0_ym19_1_1514925112807_31718">Számtalanszor bomár meg a Lilaruhás nőt, az egyik leghíresebb magyar festményt. Szinyei Merse Pál munkája elsőre elbűvöli a nézőt színeivel, szépségével és az olyan finom részletekkel, mint szereplőjének arca vagy ölében nyugvó kezei, amelyek alól kikandikál pár szál virág. Azt azonban nem sokan tudják, mennyi keserűség rejtőzik a kép mögött, milyen családi tragédiák, szakmai kudarcok, kemény kritikák kísérték a festő és modellje életét. Azt is csak kevesen tudják, mi lett később a halhatatlan festmény halandó modelljével és festőjével, Probstner Zsófiával és Szinyei Merse Pállal.</b></span><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div id="m_2609259355849241475m_2239791248695629497m_1435851148919387083gmail-m_-3317302349142397419m_3340206024789749600m_7311238305983672360m_6499997121701908637m_486939425102740011m_7971183899639781264m_8788067989704533354m_-4287738420005844412m_4141873786603467219m_7275205388720196565m_7305758823728628109m_7371698582402891883m_-3563989316023638240yui_3_16_0_ym19_1_1514925112807_32330"><div id="m_2609259355849241475m_2239791248695629497m_1435851148919387083gmail-m_-3317302349142397419m_3340206024789749600m_7311238305983672360m_6499997121701908637m_486939425102740011m_7971183899639781264m_8788067989704533354m_-4287738420005844412m_4141873786603467219m_7275205388720196565m_7305758823728628109m_7371698582402891883m_-3563989316023638240yui_3_16_0_ym19_1_1514925112807_32329"><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>g<img width=326 height=441 id="_x0000_i1025" src="cid:image001.jpg@01D39462.C9A07B80" alt="Porbst_Zsofia"></span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><i><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Szinyei Merse Pál Probstner Zsófiáról készített portréja</span></i></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Szinyei Merse Pál régi nemesi család sarja volt. Földbirtokaikból éltek, gazdálkodással foglalkoztak. A későbbi festő 1845-ben született, 1864-ben iratkozott be a müncheni festőakadémiára. Több éves tanulás, gyakorlás következett, a szüneteket pedig a családi birtokon, Jernyén töltötte. (Ez a mai Szlovákia területén fekvő ötezres lélekszámú község.) A Faun és nimfa, a Ruhaszárítás, az Anya és gyermekei című képe ebből a korszakból származik. 1869 végén hazatért, hogy a család földbirtokát igazgassa, mivel apja megbetegedett. Szinyei Merse Pál többször próbálkozott azzal, hogy önálló egzisztenciát teremtsen, ám mindig visszatért a családi birtokra. </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>"Az 1873-as év fordulópont volt a 28 éves Szinyei Merse Pál életében. Befejezte a saját maga által is fő művének tartott festményét, a Majálist, és beleszeretett barátja gyámleányába, Probstner Zsófiába. </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Mindez Münchenben történt, ahová Jernyéről, a családi birtokról érkezett 1872-ben. Zsófia nővéréhez hasonlóan vonzódott a művészetekhez és a művészekhez. Sokat látogatta a fiatal festőt műtermében, és végigkísérte a Majális születését, amelynek egyik modellje éppen nővére, Mária volt. A kép 1873 elején készült el, márciusban már ki is állították a müncheni Kunstvereinbe. A festmény óriási sikert aratott, nem is annyira a közönség, mint inkább a festők körében. Szinyei úgy érezte, festő lett, ebből fog megélni, és nem megy vissza Jernyére gazdálkodni. Elküldte képét a bécsi világkiállításra, és megkérte Zsófia kezét." </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'><img width=384 height=288 id="_x0000_i1026" src="cid:image002.jpg@01D39462.C9A07B80" alt=probstnerzsofia></span><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span class="m2609259355849241475m2239791248695629497m1435851148919387083gmail-m-3317302349142397419m3340206024789749600m7311238305983672360m6499997121701908637m486939425102740011m7971183899639781264m8788067989704533354m-4287738420005844412m4141873786603467219m7275"><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Probstner Zsófia és Szinyei Merse Pál 1873-ban kötött házasságot. A következő évben az ifjú feleség saját készítésű ruhájában ült modellt a festőnek. Így készült a Lilaruhás nő.</span></b></span><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'> A pár első gyermekét várta, és mint azt később Probstner Zsófia elmondta, a pici gyorsan fejlődött, ezért a ruha egyre szűkebbé vált. A kép másik érdekessége, hogy nem a szabadban készült, a tájat, a hátteret "fejből" varázsolta mögé Szinyei Merse Pál. A festmény előzményei közé tartozott egy korábbi próbálkozás is, amelyen sárga ruhában látható Probstner Zsófia. </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'><img width=280 height=370 id="_x0000_i1027" src="cid:image003.jpg@01D39462.C9A07B80" alt=sargaruh></span><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><i><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>A sárga ruhás portré</span></i></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'><img width=320 height=440 id="_x0000_i1028" src="cid:image004.jpg@01D39462.C9A07B80" alt="lilaruhas_no"></span><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><i><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>A Lilaruhás nő</span></i></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Az első gyermek, Félix születését a következő egy évtizedben öt lány követte. Közülük azonban Zsófia tíz évesen, Mária öt évesen és Valéria két évesen halt meg. Mindhármukat a diftéria vitte el, akkoriban ugyanis nem voltak védőoltások. A diftéria - magyar népi nevén torokgyík - lázzal, gyulladással járó betegség. A magas gyermekhalandóság egyik oka hazánkban a torokgyík volt; a kis betegek gyakorlatilag fulladásos halált haltak. </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>A családi tragédiákat még tovább súlyosbította, hogy a festő gyakran került vagy apatikus, vagy agresszív hangulatba. Ebben közrejátszott az is, hogy Szinyei Merse Pál műveit vegyes érzelmekkel fogadták. A Lilaruhás nő a közönség körében sikert aratott, a szakma azonban még évtizedekkel később is fanyalgott. "A Lilaruhás nő felemás alkotás. A műteremmé alakított szalonban dolgozott - ezzel magyarázható az árnyék sajátos jellege -, amelyet az akkor éppen Párizsból hazaérkezett Mednyánszky László erősen megkritizált. Szinyei Merse azonban nem fogadta el a plein air festésre vonatkozó tanácsokat" <a href="http://mek.oszk.hu/01300/01348/html/elemzes.htm" target="_blank">írja Végvári Pál 1986-ban</a>, majd így folytatja: "színvonala nem éri el a Majálisét, keményebb és nem olyan egységes: a baráti tanácsok, kritikák, együttérzések nélkül alkotó művész izolációjának eredménye."</span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>A helybéliek is gyakran megszólták Szinyei Merse Pált. Egy <a href="http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hollosigaleria.hu/szinyei-lila-ruhas-no" target="_blank">Probstner Zsófiával készült interjúban</a> a már agg korú hölgy így vallott erről az időről: "No, meg nem is voltunk nagyon boldogok akkoriban. Sikert vártunk a Majálistól, s az elmaradt. Pali nem bánta, őt csak maga a festés érdekelte. Akkor élt igazán, ha mezítláb festhetett, és csiklandozta a fű a talpát. Én ezért haragudtam: mi lesz, ha valaki meglátja így?... Még bolondnak tartják! Annak is tartották. </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span class="m2609259355849241475m2239791248695629497m1435851148919387083gmail-m-3317302349142397419m3340206024789749600m7311238305983672360m6499997121701908637m486939425102740011m7971183899639781264m8788067989704533354m-4287738420005844412m4141873786603467219m7275"><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Egyre többen pusmogtak a fülembe: meghibbant ez az ember. Ahelyett, hogy vadászna, politizálna, mint a többi urak, fest!</span></b></span><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'> </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>De miket! Hegyet meg mezőt... Még jó, hogy itt lakhattok a szülőknél, különben még koplalnotok kellene!" </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'><img border=0 width=440 height=368 id="_x0000_i1029" src="cid:image005.jpg@01D39462.C9A07B80" alt="jernyei_birtok"></span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><i><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>A jernyei birtok a házzal</span></i></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Szinyei Merse Pál hullámzó kedélyállapota, dühkitörései annyira elviselhetetlenné váltak, hogy a felesége 1887-ben elköltözött az életben maradt Erzsébettel és Adrienne-nel, és a házasság felbontását kezdeményezte. A válás után Ghillány Imre későbbi földművelésügyi miniszterhez ment feleségül. Öt közös gyermekük lett. Szinyei Merse Adrienne azonban alig 18 évesen meghalt agyhártyagyulladásban. </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>A festő abbahagyta az alkotói tevékenységet és a politikai életbe vetette magát. 1896-ban megválasztották a héthársi kerület országgyűlési képviselőjének. Közéleti szerepvállalása mellett folyamatosan vezette a rá maradt jernyei földbirtokot.<span class="m2609259355849241475m2239791248695629497m1435851148919387083gmail-m-3317302349142397419m3340206024789749600m7311238305983672360m6499997121701908637m486939425102740011m7971183899639781264m8788067989704533354m-4287738420005844412m4141873786603467219m7275"> Az 1890-es évek közepén tért vissza a festészethez, és 1920-ban bekövetkezett haláláig alkotott.</span> Probstner Zsófia túlélte összes, Szinyei Merse Páltól született gyermekét. Öregségére egyedül maradt, utolsó éveiről Gobbi Hilda Közben... című önéletrajzi könyvéből tudunk. Gobbi Hilda szívós munkájának köszönhető ugyanis, hogy a II. világháború után egy lakatlanná vált egykori kupleráj épületében, a Magyar utcában létrejöhetett a támasz és támogatás nélkül maradt öreg színészek otthona. </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>"Az otthonokba csak színészeket vagy színházi dolgozókat vettünk föl. Egyetlen kivétel volt ez alól: Szinyei Merse Pál felesége, a "Lilaruhás nő". </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span class="m2609259355849241475m2239791248695629497m1435851148919387083gmail-m-3317302349142397419m3340206024789749600m7311238305983672360m6499997121701908637m486939425102740011m7971183899639781264m8788067989704533354m-4287738420005844412m4141873786603467219m7275"><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Rossz körülmények között élve, 99 éves korában kérte felvételét, és 102 éves koráig volt az otthon lakója.</span></b></span><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'> </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><b><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'>Ott ült, furcsa törökös pongyolájában, egyenes derékkal, valami török fezzel a fején - mert a haja már gyérült -, és valami csodálatos eleganciát árasztott. Alig hallott, látott, de a szellemi képességei épek voltak, S amikor külföldiek jöttek látogatóba, bemutatták őket a "Lilaruhás nőnek" is. A franciáknak franciául, az angoloknak angolul válaszolt. Százéves korában hárman is megfestették az arcképét." </span></b><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div></div></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'> </span><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div></div></div><div><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'> </span><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div></div><div id="m_2609259355849241475DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto'><span lang=HU style='font-family:"Calibri",sans-serif;color:black'> </span><span lang=HU><o:p></o:p></span></p></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></div></body></html>