<div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><br><br><div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><div bgcolor="white" lang="HU" link="blue" vlink="purple"><div class="m_958092955512800040m_4099457655688029436Section1">Ma 2018-ban H. Boulad sem Franciaországban, sem Kanadában nem tarthat előadást.<br>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:16.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#e36c0a">------------------------------<wbr>------------------------------<wbr>---<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/az-iszlam-veszelyeire-figyelmeztetett-budapesti-eloadasan-henri-boulad" target="_blank"><span style="color:#0f243e">https://www.magyarkurir.hu/hir<wbr>ek/az-iszlam-veszelyeire-figye<wbr>lmeztetett-budapesti-eloadasan<wbr>-henri-boulad</span></a><u></u><u></u></span></p>
<h1><span style="font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Az iszlám
veszélyeire figyelmeztetett budapesti előadásán Henri Boulad <u></u><u></u></span></h1>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">2017. március 24. péntek 14:05<u></u><u></u></span></p>
<h3><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">„A
civil állampolgári lét a megoldás – A vallások együttélésének alapvető
feltételei a Közel-Keleten” címmel tartott előadást Henri Boulad a Pázmány
Péter Katolikus Egyetemen március 23-án. Az egyiptomi jezsuita szerzetes egy
héttel korábban kapta meg a magyar állampolgárságot.<u></u><u></u></span></h3>
<p align="center" style="text-align:center"><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Soltész Miklós egyházi,
nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár köszöntőjében Henri
Bouladot Kapisztrán Szent Jánoshoz hasonlította, aki élete második felében
érkezett hazánkba, mégis magyar szentként tiszteljük. Nyugat-Európa önzősége és
az iszlám terjedése szintén párhuzamokat hordoz az akkori időkkel – mutatott rá
az államtitkár. Véleménye szerint Henri Boulad a magyar állampolgárság
felvételével bizonyítja, hogy a magyar kormány keresztényként szolgálja az
emberiséget és védi a keresztény Európát. Majd arról is beszélt, hogy a
jezsuita szerzetes olyan ország polgára lett, amely vallja, hogy meg kell
védenie önmagát és Európát az illegális bevándorlástól, ugyanakkor
kötelességének érzi, hogy segítsen a valóban rászorulóknak, helyben kezelve a
problémát.<u></u><u></u></span></p>
<p><a href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=76659&img=o_IMG_2918.jpg" title=""" " target="_blank"><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e;text-decoration:none"><img border="0" width="500" height="333" id="m_958092955512800040m_4099457655688029436Kép_x0020_4" src="cid:image001.jpg@01D392AF.5F1E26E0" alt="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=76659&p=1&img=c_IMG_2918.jpg"></span></a><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e"><br>
Henri Boulad előadásában családja történetén keresztül mutatta be, hogy
Egyiptom egykor mennyire nyitott volt a keresztények felé, és mennyire bezárult
a Muszlim Testvérek Szervezetének hatalomra törésével. A jezsuita szerzetes
nagyapja, Szelim 1860-ban menekült Damaszkuszból Alexandriába sok ezer
Krisztus-követővel együtt, miközben Szíriában húszezer keresztényt mészároltak
le a muszlimok. Az akkori albán származású egyiptomi uralkodó kifejezetten
nyitott és toleráns országot vezetett, ezt a hosszú évtizedekig tartó
nyitottságot később Nasszer hatalomra jutása egyszeriben megszüntette. Ő annak
a Muszlim Testvérek Szervezetének (ismertebb nevén Muszlim Testvériség – <em><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">a szerk.</span></em>) a tagja volt,
akik Henri Boulad véleménye szerint ma több mint nyolcvan országban jelen
lévő „szuperhatalom”. A jezsuita szerzetes állítása alapján céljuk, hogy
kötelezővé tegyék az iszlám törvénykezést, a saríát az egész világon. Ezt
amennyiben módjukban áll – folytatta gondolatmenetét a szerzetes –, ravasz
módon, ügyeskedéssel kívánják elérni, fokozatosan megnyerve például az
információs hatalmat, a médiát; ha ez az út nem járható, akkor erőszakkal
kívánják elérni céljukat.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e"><u></u> <u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">A
jelenlegi tendenciák mellett Henri Boulad szerint Európa harminc év múlva
muszlimmá fog válni. Ennek hármas módszere a – napjainkra tömegessé vált –
bevándorlás, a demográfia, vagyis hogy az európai őslakosokat a tömeges
szaporulattal múlják felül, valamint az európaiak iszlám vallásra való
áttérítése. Az előadó rámutatott: amíg Magyarországon az <a href="https://maps.google.com/?q=1,2-es&entry=gmail&source=g" target="_blank">1,2-es</a> szaporulattal a
szülők még saját maguk utánpótlását sem érik el, addig a muszlimoknál általában
négy-hat gyermek születik.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">A
szerzetes szerint az iszlám előretörés ellen kétféle módon lehet védekezni:
érvekkel, vitával vagy fegyverekkel. Civilizált embernek az érvelést kell
választania, ám mivel a politikailag korrekt beszédmód ellehetetleníti a
véleménynyilvánítást, az iszlám veszélyeire figyelmeztetőket iszlamofóboknak,
embergyűlölőknek bélyegzik; jelenleg Európában már szinte nem lehet érvekkel
élni, csak fegyverekkel – vélekedett Boulad.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Az
előadó több példát is hozott arra, hogy az iszlám környezetében milyen
radikálisan csökkent a területen őslakos keresztények aránya. Hiszen abban az
Észak-Afrikában, ahol az iszlám megjelenése előtt (Kr. u. 7–9. század – <em><span style="font-family:"Arial","sans-serif"">a szerk.</span></em>) szinte kizárólagos
volt a keresztény jelenlét, ma már csak a külföldről betelepült keresztények
részére működik egy-két püspökség. Egyiptomban tízmillió kopt keresztény küzd a
túlélésért 95 millió muszlimmal szemben. Az évszázad elején még 20 százalék
volt a keresztények aránya Líbiában, Irakban, Libanonban, ez mára két
százalékra csökkent. A huszadik század elején Törökország lakóinak egyharmada
keresztény volt, ma mindössze 0,3 százalékuk az.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Henri
Boulad elismerte, hogy iszlamofób abban az értelemben, hogy elutasítja az
iszlámot mint olyan eszmét, elnyomó rendszert, amely az emberi létet és
szabadságot megszünteti. Úgy véli, ebben az értelemben maguk a muszlim emberek
az iszlám elsődleges áldozatai. Ezért nem tartja véletlennek, hogy már az
iszlám világban is vannak, akik átlátva ezt a helyzetet, lázadnak, ki akarnak
törni belőle.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">A
jezsuita szerzetes nemcsak az iszlámról szólt kritikusan, de a
keresztény–iszlám párbeszédről is: véleménye szerint az egy lépést sem tett
előre ötven éve, mivel arról beszélünk, amit a másik akar hallani, és nem azt
mondjuk ki, amit valójában gondolunk.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Henri
Boulad éles kritikája szerint Brüsszelt, Washingtont, a muszlim világot, de még
a Katolikus Egyházat is a „láthatatlan kéz” irányítja, ez az öt ujj pedig a
nemzetközi pénztőkéhez tartozik. Ahhoz a nemzetközi pénztőkéhez, amelynek nem
számít, hogy Európa muszlim vagy keresztény, ameddig pénz van. Ugyanez a
láthatatlan kéz burkolózik be sokszor a jótékonyság köpenyébe is – vélekedik a
szerzetes. Henri Boulad szerint Európának ki kell nyitnia a szemét, hogy ne
legyen egy szörnyű polgárháború véres helyszínévé.<u></u><u></u></span></p>
<p><a href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=76659&img=o_IMG_3023.jpg" title=""" " target="_blank"><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e;text-decoration:none"><img border="0" width="500" height="333" id="m_958092955512800040m_4099457655688029436Kép_x0020_9" src="cid:image002.jpg@01D392AF.5F1E26E0" alt="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=76659&p=1&img=c_IMG_3023.jpg"></span></a><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e"><u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Henri
Boulad Orbán Viktort prófétának tartja, aki ajtót nyit egy jelenségre, amellyel
Európa és sok esetben az Egyház sem hajlandó szembesülni. Európa ugyanis
fordulóponthoz érkezett, és el kell dönteni, hogy behódolunk-e a brüsszeli
diktátumoknak vagy másként kezeljük az iszlamizálódás problémáját – mutatott
rá. Az előadó ennek kapcsán beszélt arról, hogy nyugaton és keleten ugyanaz a
harc zajlik a civilizált világban, és ahhoz, hogy a több vallású emberiség
békében éljen egymással, a vallást a „magánszférára kell redukálni”: „a vallás
Istenre tartozik, a haza mindannyiunk ügye”. Amennyiben a jogokat egyetlen
vallás tagjainak tartják fenn, akkor az összes többi vallás hívei
marginalizálódnak. Azt a példát hozta fel erre, hogy a 7. századtól kezdve a
Közel-Keleten a keresztény őslakosok vagy áttértek az iszlám hitre, vagy külön
adót kellett fizetniük, vagy – ha nem voltak hajlandók áttérni – kivégezték
őket.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Henri
Boulad Alexandriában született 1931-ben, szíriai családból származik, édesapja
szír, édesanyja olasz származású, a család francia anyanyelvű katolikus. A
jezsuita rendbe 1950-ben lépett be, majd 1963-ban szentelték pappá Bejrútban.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Három
doktorátust szerzett, és – visszatérve Egyiptomba – az ifjúság nevelése és a
szociális munka területén dolgozott, valamint lelkigyakorlatok vezetője lett.
Kalkuttai Szent Teréz anyával egyetértésben szervezte meg az egyiptomi
Caritast. Menekülttáborokat szervezett, küzdött a szudáni népirtás
megfékezéséért, a rabszolgák kiváltásáért. „Teljesen önfeláldozásnak szentelt
életéért” megkapta a francia érdemrend tisztikeresztjét.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Évente
előadókörutakat tartott Európában, beszédeit gyakran a rádiók is közvetítették.
2004-ben lett a jezsuiták kairói kollégiumának vezetője.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Rendszeresen
jár hazánkba is előadásokat tartani, jelenleg március 24-ig tartózkodik
Magyarországon, ez idő alatt több lelkigyakorlatot is tart.<u></u><u></u></span></p>
<p><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e">Fotó:
Lambert Attila<u></u><u></u></span></p>
<p class="MsoNormal"><span style="font-size:14.0pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:#0f243e"> <u></u><u></u></span></p>
</div>
</div>
</div><br></div>
</div><br></div>