<div dir="ltr"><div class="gmail_default" style="font-size:small">

<p class="MsoNormal">A Szentszék gyalázatos politikai részrehajlása Romániában:<br></p><p class="MsoNormal"><br></p>

<p class="MsoNormal">A 19. században történt néhány kísérlet arra, hogy magyarul
értő papságot telepítsenek Moldvába, de ezek megbuktak az olasz minoriták
ellenállásán, akik veszélyeztetve látták a régióban élvezett kiterjedt
monopolhelyzetüket. Köreiknek, sokéves tárgyalások után, 1884-ben sikerült
megalapítaniuk a jászvásári egyházmegyét, amelynek első püspöke a
várakozásoknak megfelelően az Olaszországból származó ferences rendfőnök
Nicollo Josef Camilli (1884–1894/1904– 1916) lett. Jászvásárt alárendelték az
egy évvel korábban felállított bukaresti katolikus missziós püspökségnek, amely
1930-ban érsekséggé emelkedett, és azóta irányadó befolyást gyakorol a moldvai
katolikusok hitvilágára.</p>

<p class="MsoNormal"><span>            </span>"Ugyanaz
a Róma küldötte, amelyik már olyan okosan s olyan régen kimondotta, hogy a hit
legerősebben a nemzeti nyelvkultúrának alapján állhat meg, nélküle meginog, el
is vész, hogy a magyar embernek magyar, vagy legalább magyarul beszélő pap
kell. És küld ide a magyaroknak - olasz missziónáriusokat. Rómának a tévedése
már évszázados. ... A jassy-i [jászvásári] és általában a moldvai parókiák legjobbjai olasz
kézen, lehet e ezt a bűnös igazságtalanságot egyébbel megmagyarázni, mint ama
rossz politikával, amelylyel a román kormány teljesen elakarja oláhosítani
jórészt már eloláhosodott csángóinkat, s a melynek sok-sok szolgálatot tehetnek
az olasz missziónáriusok?" (Rubinyi Mózes: Tanulmányok a romániai csángókról, Budapest, 1906.)</p>

<p class="MsoNormal"> </p>

<p class="MsoNormal">Egy példa:</p>

<p class="MsoNormal">"Más eseményről is nevezetesek a' szabófalviak mint
revoltansok. Fönebbi években Mártonfy erdélyi püspök korában [1713-21], folyamodványt
küldöttek ahhoz, hogy az őket oláhosodni kénszeritő olasz pap helyett, magyarul
tudó lelkészt küldene. A' kérelemlevél némi magyar imádságos és énekes könyvek'
küldetése mellett — mik soha kezükbe nem jutottak — közöltetett a' missio'
elöljárójával. Mi lett a' dolognak vége? könnyű kitalálni. Fölsőbbség elleni
bűnben marasztattak el a' nyelvük mellett buzgólkodó szegény esedezők, de nem
az illetékes moldvai törvényszék,  hanem maguk az olaszok által. Volt dolga a'
deres- kaloda bot- és korbácsnak. Néhányan rabságot is szenvedtek. E' borzasztó
diadal után gúny és egyéb lealacsonyító eszközökkel tiltatott a' magyar ének és
beszéd.</p>

<p class="MsoNormal"><span>            </span>Ne mondja
már ezekután senki, hogy a' világszerte megvetett izrael fiának , miután saját
nyelvén dicsérheti istenét, rosszabban áll dolga vallási ügyében a moldvai
magyarénál. Olly ismert, olly régi nóta ez a' magyarhaza előtt, hogy többszöri
emlegetése csak bosszankodást szül, azért tanácsosb füleinket bedugva tőle elfordulni.
" (Jerney János' keleti utazása a' magyarok' őshelyeinek kinyomozása végett. 1844 és 1845. Pest, 1851.)</p>

<p class="MsoNormal">  <br></p>

<p class="MsoNormal">1930-ban a Szentszék Bukarestben katolikus érsekséget hozott
létre. No, nem a Gyulafehérváron lévő ezeréves püspöki székhelyt emelte érseki
rangra, hanem az ortodox tengerbe helyezte, - semmibe véve híveinek igényét.
Továbbá az Erdélyben [a történelmi Erdélyt, Parciumot és Bánátot értve alatta] lévő három püspökséget a bukaresti érsekség alá rendelte.
Politikai szempont szerint döntött s nem lelkipásztori szempontból! Román
etnikumnak kedvezett a magyarokkal szemben. 1991-ben annyi kedvező változás
azért történt, hogy Gyulafehérvár is érsekség lett.</p>

<p class="MsoNormal"> </p>

<p class="MsoNormal">Erdélyben az ortodoxoktól átállt görög katolikusok száma
jóval kevesebb (kb. negyede) volt a többségében magyar nemzetiségű katolikusok
számánál, mégis öt püspökséget szervezett a Szentszék számukra, szemben a három
katolikus püspökséggel. <br></p>

<p class="MsoNormal"> </p>

<p class="MsoNormal">Minden ismert, az utóbbi évtizedben benyújtott kérelem,
amelyben egész moldvai csángó községek a római pápai kúriához és a bukaresti
pápai nunciatúrához fordultak azzal a kéréssel, hogy hagyják jóvá a magyar
nyelvű szertartásokat, válasz nélkül maradt. Magyarán nem támogatja, mert a
magyar anyanyelvű istentisztelet hátráltatná a csángó magyarság
beolvasztását, így szembemenne a román politikai érdekekkel. A Szentszék
hallgatása végzetesen emlékeztet az elmúlt évszázadokban a bennszülött népek
ellen folytatott missziós politikára, amelytől az egyház az 1960-as évektől
kezdve hivatalosan is világosan elhatárolta magát, s amelyért bocsánatot kért.
II. János Pál pápa antikommunista imázsát rombolja a totalitárius kommunista
rendszerrel összenőtt román katolikus klérus támogatása vagy elfogadása.</p>

<p class="MsoNormal"> </p>

<p class="MsoNormal">"II. János Pál pápa embere, Casaroli szentelte Bukarest
római katolikus püspökévé az elrománosodott csángó Ioan Robut, aki egy
szabófalvi csángó magyar családból származik, eredeti neve Rab János. A szándék
továbbra is világos, a püspökből nemsokára érseket csinálnak, s a bukaresti
érsek lesz a romániai összes katolikus feje, így csúszik át a magyar
katolikusság vezetése a többségi nemzet kezébe, s többé nincs mód s lehetőség
arra, hogy rá lehessen vezetni az egyház vezetőségét ennek a lehetetlenségére.
Ma már Brassóban, Petrozsényban, Kolozsváron, Vulkán községben, Balánbányán,
Fogarason, s még sorolhatnám, román nyelvű mise szólal meg a római katolikus
magyar templomokban. Én eljuttattam az „...édes Hazámnak akartam szolgálni...”
című könyvemet a pápának, s azzal egyidejűleg egy olasz nyelvű levelet is
küldtem, amelyben könyörgök, hogy ne bántsák a katolikus csángó magyarok
anyanyelvét, s mérsékelje a papjait a Szentatya, hogy ne akarják azt elvenni
tőlük. A levelemre rövidesen választ kaptam, itt van a kezemben a pápai levél,
amelyben megköszöni a könyvet és az óriási szolgálatot, amit a katolikus
egyháznak tettem, és áldását küldi. A kérésemre nem kaptam feleletet."
(Domokos Pál Péter visszaemlékezése, 1986.)</p>

<p class="MsoNormal"> </p>

<p class="MsoNormal">Milyen pásztor az, jelesen a szentté avatott II. János Pál
pápa, aki egy országba, ez esetben Romániába elutazva - a román politika
igényeit elfogadva - lemond arról, hogy saját hívei közé menjen, akik túlnyomó
többségben, egy évezred óta Erdélyben élnek?! Saját katolikus hívei lelki
igényét dobta sutba, mikor azt kívánta, hogy a hívek utazzanak Bukarestbe
köszöntésére. Ily módon érthető, hogy az Egyház példamutató hitvaló püspökének,
Márton Áronnak a sírját sem kereste fel - nagyon rossz példát hagyva az
utókorra.</p><p class="MsoNormal"><br></p><p class="MsoNormal">Zsíros Tibor</p><p class="MsoNormal"><br></p></div></div>