<div dir="ltr">Kedves Laci, Kedves lista!<div><br></div><div>A témáról egy alapos (hosszú) írás, két részben. </div><div><br></div><div>Gábor<br><div><br></div><div><header class="entry-header" style="box-sizing:inherit;color:rgb(10,10,10);font-family:"Open Sans",sans-serif;font-size:16px"><h1 class="entry-title" style="box-sizing:inherit;font-size:2.625em;margin:0px 0px 10px;clear:both;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Book",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1em">Nincsenek egyszerű receptek…</h1><h2 class="entry-subtitle" style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:0px 0px 10px;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Medium",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:22px">Ferenc pápa hagyományos és új tanítása a családról és a házasságról</h2><div class="gmail-info" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px"><p class="gmail-hirek_szerzo" style="box-sizing:inherit;margin:0px 10px 1rem 0px;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118);display:inline-block"><span class="gmail-fa gmail-fa-pencil-square-o" style="box-sizing:inherit;line-height:1;display:inline-block;font-stretch:normal;font-family:FontAwesome;font-size:inherit;padding-right:6px"></span><a href="https://jezsuitakiado.hu/szerzo/patsch-ferenc-sj/" rel="tag" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">Patsch Ferenc SJ</a></p> <p class="gmail-hirek_cat" style="box-sizing:inherit;margin:0px 10px 1rem 0px;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118);display:inline-block"><span class="gmail-fa gmail-fa-folder" style="box-sizing:inherit;line-height:1;display:inline-block;font-stretch:normal;font-family:FontAwesome;font-size:inherit;padding-right:6px"></span><a href="https://jezsuitakiado.hu/cikkek/?tipus=a-sziv" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">A Szív</a></p> <p class="gmail-hirek_tipus" style="box-sizing:inherit;margin:0px 10px 1rem 0px;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118);display:inline-block"><span class="gmail-fa gmail-fa-book" style="box-sizing:inherit;line-height:1;display:inline-block;font-stretch:normal;font-family:FontAwesome;font-size:inherit;padding-right:6px"></span> <a href="https://jezsuitakiado.hu/rovatok/otthon/" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">Otthon</a></p> <p class="gmail-hirek_szam" style="box-sizing:inherit;margin:0px 10px 1rem 0px;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118);display:inline-block"><span class="gmail-fa gmail-fa-calendar" style="box-sizing:inherit;line-height:1;display:inline-block;font-stretch:normal;font-family:FontAwesome;font-size:inherit;padding-right:6px"></span> <a href="https://jezsuitakiado.hu/folyoirat/2017-majus/" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">2017. május</a></p></div></header><div class="entry-content" style="box-sizing:inherit;margin:10px 0px 0px;padding:0px;color:rgb(10,10,10);font-family:"Open Sans",sans-serif;font-size:16px"><img width="802" height="420" src="https://jezsuitakiado.hu/wp-content/uploads/2017/05/o-pope-child-facebook-802x420.jpg" class="gmail-attachment-hirek_nagy gmail-size-hirek_nagy gmail-wp-post-image" alt="" style="box-sizing: inherit; border: 0px; height: auto; max-width: 100%; display: inline-block; vertical-align: middle; float: none; padding: 0px 0px 30px;"><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700;line-height:inherit">Az utóbbi időben – különösen tradicionalista körökben – nagy port vert fel Ferenc pápa legújabb tanítóhivatali megnyilvánulása. Az <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">Amoris laetitia</em> kezdetű, a családban megélt szeretet öröméről szóló, szinódus utáni apostoli buzdítást sokan illették kemény bírálattal, és egyesek a krisztusi tanítástól való eltéréssel („eretnekséggel”) is megvádolták. Érdemes röviden szemügyre vennünk, miről is van szó.</span><span id="gmail-more-1369" style="box-sizing:inherit"></span></p><h3 style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:0px 0px 0.5rem;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Bold",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:28px"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700;line-height:inherit">A család és a házasság társadalmi és </span><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700;line-height:inherit">kulturális </span><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700;line-height:inherit">kontextusáról</span></h3><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Ha valaki a házasságról és a családról beszél, azonnal magára vonja a figyelmet. E téma mindenkit „zsigerileg” érint, van róla véleményünk. Papoknak gyakran még markánsabb is, mint a házasoknak… Abba persze ritkábban gondolunk bele, milyen sokféle nézőpontból lehet tekinteni e témára. Hiszen garantáltan másként látják a különböző életállapotban élők, másként a nők és a férfiak, a különböző életkorúak… No és persze a pszichés-lelki érettség sem közömbös – feltűnő, hogy integrista körökből mostanában annyi kritika, támadás éri a pápát. Ám ha még ezeknél is nagyobb értelmezési különbségekre vágyunk, érdemes a miénktől idegen kultúrában élő embert is megkérdezni. Akkor érhetnek csak meglepetések!</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Még ma is jól emlékszem, ahogy egy dél-afrikai jezsuita barátom, aki egyébként kultúrantropológus, egyszer elmesélte, a zulu törzsi hagyományok szerint hogyan zajlik a házasság előkészítése. A folyamat hosszú évekig tart. A két család ritualizált formában köt egyezséget: íratlan, ám kifinomult hagyományok határozzák meg még azt is, hogy az előzetes tárgyalások során mikor kinek és milyen sorrendben szabad bizonyos témákat szóba hoznia. A végén megegyeznek az „árról” is (amit nálunk régen hozománynak mondtak) – mókás volt hallanom, hogy néha több tucat kecskét és más jószágot is adnak az új asszonyért. A lényeg azonban az, hogy arrafelé az elköteleződés fokozatosan történik: számos lépésben, az egész kiterjedt család bevonásával. Nem csoda, hogy abban a kultúrában a házasság felbomlása, a család szétesése gyakorlatilag elképzelhetetlen. „És még ti, európaiak vagytok meglepődve – jegyezte meg a barátom, szinte mellesleg –, hogy ilyen törékenyek a nyugati házasságok? Nincs ezen mit csodálkozni, hiszen még az egyházjogi szabályozás is teljesen a két fiatal pillanatnyi és egyénileg meghozott döntésén alapul! Tanulhatnátok valamit a törzsi kultúráinktól…”</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Emlékszem, akkoriban nagyon elgondolkoztatott ez a beszélgetés. Csakugyan: mi, nyugatiak aligha dicsekedhetünk a házasodási gyakorlatunkkal – s ez talán az egész kultúránk állapotát is tükrözi. Merthogy a válság jeleit nem lehet nem észrevenni. Talán ez szükségszerű is nagy átalakulások idején: a globalizáció, a posztindusztriális társadalom kialakulása, a digitális technológiák térnyerése stb. nem hagyják érintetlenül intézményeinket. Talán további évszázadokra lesz szükség, mire újra egyensúlyt találunk. Addig azonban tartozunk becsülettel szembenézni a tényekkel: Nyugaton – tehát Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában – a házasságok körülbelül fele válással végződik.</p><h3 style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:0px 0px 0.5rem;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Bold",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:28px"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700;line-height:inherit">A házasság továbbra is felbonthatatlan</span></h3><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Az egyháznak sem egyszerű ma a házasságról szóló bibliai elveket meghirdetni. Márpedig a keresztény alapelvek elég világosak. A katolikus egyház tanítása szerint a házasság szentség, amely felbonthatatlan. Mindez Jézus Krisztus tanítására megy vissza, amelyet az evangéliumok és Pál apostol levelei hagyományoztak ránk (vö. 1Kor 7,10–11; Róm 7,2–3 stb.). Jézus határozottan állást foglalt azzal a zsidó törvénnyel szemben, mely szerint bizonyos esetekben szabad válólevelet adni az asszonynak, azaz el lehet bocsátani (vö. Mk 10,1–12). Igaz ugyan, hogy Máté evangéliumában találunk egy rövid záradékot, amely „<em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">porneia</em>” (paráznaság, házasságtörés stb.) esetén mintha megengedné az elbocsátást (vö. Mt 5,32; 19,9), de a betoldás értelme vitatott (sokan föltételezik például, hogy csak zsidók és nem zsidók kapcsolatára vonatkozott).</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Kétségtelen, hogy a házasság felbonthatatlansága két évezred óta töretlenül hirdetett keresztény tanítás. Csakhogy az egyházi hagyomány – és a mindenkori egyházfegyelmi törvénykezés – mindig tudott arról is, hogy a tényleges élet gyakorta eltér a magas eszményektől. Ma is így van ez. Akárhányszor előfordul, hogy valaki mondjuk megszeg egyet a tíz parancsolat közül. Csakhogy az, aki például gyilkosságot követett el, házasságot tört, vagy nem tisztelte atyját és anyját, ettől még nem szakad el szükségképpen és végérvényesen az Istentől és egyházától. Van számára visszaút: ha ugyanis megbánja bűnét, és azzal arányos mértékű bűnbánatot tart, végül érvényes feloldozást kaphat, és újra járulhat a többi szentséghez is.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">A szentségi házasságból való „kilépés” és újraházasodás esetén azonban nem így állt a helyzet – egészen a legutóbbi időkig. A katolikus erkölcsteológia – legalábbis nagyjából az elmúlt ötven évben, <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">VI. Pál</em> pápa <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">Humanae vitae</em> (1968) kezdetű enciklikája óta – mintegy hosszú „téli álmát” aludta. Csupán néhány bátor biblikus és történész merészelte szóba hozni olykor, hogy az első évezred során léteztek, illetve a keleti ortodox egyházban mindmáig vannak példák a hagyományban a bűnbánattartásra és az újraházasodás elfogadására. Ráadásul a „bukottak” <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">(lapsi)</em> egyházi visszafogadására a legsúlyosabb bűnök (például hittagadás) esetén is volt lehetőség. Az ortodox egyház házassági gyakorlatát pedig soha nem ítélte el a katolikus egyház.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Mi számítana a mainál jobb szabályozásnak a válságba jutott házasságok esetében? A fentiek fényében elmondhatjuk, hogy a kérdés – amely lényegében egyházfegyelmi és nem dogmatikai jellegű – ma is nyitott. Igaz ugyan, hogy hagyományosan a rigorista nézet számított általánosan elfogadottnak, éspedig olykor egészen a szélsőségekig. <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">Szent Ágoston</em> például ugyan megengedte az újraházasodást a házastárs halála esetén (bár Pál apostol nyomán ő is az özvegyen maradást tartotta a legjobb megoldásnak: vö. 1Kor 7,9), a II. század első felének nagy teológusa, <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">Tertullianus</em> még ebben az esetben is határozottan ellenezte a második házasságot, mivel véleménye szerint a házasság felbonthatatlansága a halál után is érvényes.</p><h3 style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:0px 0px 0.5rem;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Bold",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:28px"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700;line-height:inherit">Új tanítás? Eretnekség?</span></h3><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Az <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">Amoris laetitiá</em>val kapcsolatos szórványos gyanúsítgatás és a látványos felháborodás oka – túl a helyesen felfogott egyházias érzület hiányán – elsősorban a történelmi-teológiai tájékozatlanságban keresendő. Tény, hogy Ferenc pápa apostoli buzdításában a korábbinál nyitottabb és realisztikusabb egyházi törvénykezés (és ebből fakadó gyakorlat) irányába enged utat. Az a valós lelkipásztori aggodalom indította erre a lépésre, amelyet azon keresztények iránt érez, akik a modern és globalizált világban élnek. Véleménye szerint nem szabad a keresztények tömegeit kizárni az egyházból, a mai világban inkább a sokféle emberi „törékenység” – s így a sérült családok – lehetőség szerint az irgalmasság olajával végzett gyógyítása az egyház dolga (vö. AL 308).</p><blockquote style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;quotes:"" "";padding:0.5625rem 1.25rem 0px 1.1875rem;border-left:1px solid rgb(202,202,202);line-height:1.6;color:rgb(138,138,138)"><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;font-size:20px;line-height:32px;font-style:italic">Az új dokumentummal a pápának természetesen esze ágában sem volt megváltoztatni a jézusi tanítást a házasság felbonthatatlanságáról – hiszen ilyesmit nem is tehetne!</p></blockquote><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">A katolikus álláspont szerint a család továbbra is olyan társadalmi intézmény, amely egy férfi és egy nő egész életre szóló szövetségén, házasságán alapul, amelyben a szexualitás egyik lényeges (bár nem kizárólagos) szerepe az élet továbbadása. Minden katolikus továbbra is vallhatja – sőt, ha helyesen érti, vallania is kell –, hogy ez Isten „objektív” akarata, amelyről az úgynevezett természetes erkölcsi törvény is tanúskodik. Csakhogy 2009 májusában – még <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">XVI. Benedek</em> pápa pontifikátusa során – a Nemzetközi Teológiai Bizottság közzétett egy dokumentumot, amely úgy határozta meg a természetes erkölcsi törvény szerepét, hogy az elsősorban az inspiráció objektív forrása a teológia számára, nem pedig „már megalkotott szabályok összessége, amelyeket <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">a priori</em> ráerőltetünk az erkölcsi alanyra” (vö. <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">Alla ricerca di un’etica universale: nuovo sguardo sulla legge naturale</em>, nr. 59; AL 305). Ebből az derül ki, hogy nagyon is helye van a „megkülönböztetésnek” <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">(discernimento),</em> éspedig nem csupán azokban a helyzetekben, amelyekre valamely törvény vagy norma <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">nem</em> vonatkozik kifejezetten, hanem <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">minden</em> esetben, amikor a norma aktuális, konkrét helyzetre való gyakorlati alkalmazására van szükség. A keresztény erkölcs tehát ebben az értelemben soha nem tekinthet el a megkülönböztetéstől. Már Szent Pál apostol is hangoztatta: „Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem alakuljatok át gondolkodásotok megújulásával, hogy felismerjétek, mi az Isten akarata, mi a helyes, mi kedves neki, és mi a tökéletes” (Róm 12,2). Ebben a hagyományban áll tehát Ferenc pápa új apostoli buzdítása.</p><h3 style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:0px 0px 0.5rem;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Bold",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:28px"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700;line-height:inherit">A „rendezetlen helyzetben” élőkről</span></h3><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Az <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">Amoris laetitia</em> tehát vitathatatlanul a hagyományos teológiai tanítás vonulatához tartozik. Azon túl azonban, hogy megerősíti az ősi dogmatikai nézeteket, bizonyos egyházfegyelmi kérdésekben kétségkívül újdonságot is tartalmaz. Miután a negyedik és az ötödik fejezetben realisztikus, költői szépségű és a gyakorló házasok számára is sokatmondó szakaszokat olvashatunk a családban megélt termékeny szeretetről, a pápa egy kényes és lelkipásztori szempontból felettébb érzékeny kérdést vesz górcső alá: a „rendezetlennek mondott helyzetekben” <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">(situazioni dette irregolari)</em> élők egyházi helyzetének kérdését tárgyalja. A nyolcadik fejezet címe önmagában is programadó: „A törékenység kísérése, megkülönböztetése és integrálása” (AL 291–312). Itt a pápa – XVI. Benedeknek a Családok VII. Világtalálkozóján mondott 2012-es beszédét idézve – azt javasolja a lelkipásztoroknak, hogy a házassággal kapcsolatban ne higgyenek az „egyszerű receptek[nek]”, és „alaposan különböztess[ék] meg a helyzeteket” (vö. AL 298). Ebben a fejezetben – mely a buzdítás újdonságát tartalmazza – Ferenc pápa jó pedagógus módjára jár el. Egyebek között azt emeli ki, hogy a hit terén – mint az ember szellemi életének más területein is – személyes érlelődésre van szükség. „A hivatásunk az – írja a pápa –, hogy neveljük a lelkiismereteket, és nem az, hogy helyettesítsük” (AL 37).</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Itt érdemes megjegyezni, hogy <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">Familiaris consortio</em> kezdetű apostoli buzdításában (1981) már <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">II. János Pál</em>pápa is megengedte, hogy a második házasságban élők szentáldozáshoz járulhassanak, azzal a feltétellel, hogy teljes szexuális megtartóztatásban, tehát úgymond testvérként élnek egymás mellett. Ezen a ponton talán érdemes eltekintenünk a javaslat kevéssé realisztikus voltától, és figyelmünket inkább arra fordítani, hogy bizonyos körülmények között már ez a korábbi szabályozás is megengedett kivételt a nem érvényes házasságban együtt élők szentáldozáshoz járulásának tilalmában. Hiszen ezek az együtt élő felek továbbra sem élnek érvényes házasságban! Csakhogy a korábbi szemlélet szerint a szex jelentette a kulcsproblémát. Ferenc pápa tanítása ennél árnyaltabb, holisztikusabb és perszonalistább megközelítét alkalmaz a házassággal kapcsolatosan.</p><header class="entry-header" style="box-sizing:inherit"><h1 class="entry-title" style="box-sizing:inherit;font-size:2.625em;margin:0px 0px 10px;clear:both;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Book",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1em">Nincsenek egyszerű receptek… (második rész)</h1><h2 class="entry-subtitle" style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:0px 0px 10px;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Medium",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:22px">Ferenc pápa hagyományos és új tanítása a családról és a házasságról</h2><div class="gmail-info" style="box-sizing:inherit;margin:0px;padding:0px"><p class="gmail-hirek_szerzo" style="box-sizing:inherit;margin:0px 10px 1rem 0px;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118);display:inline-block"><span class="gmail-fa gmail-fa-pencil-square-o" style="box-sizing:inherit;line-height:1;display:inline-block;font-stretch:normal;font-family:FontAwesome;font-size:inherit;padding-right:6px"></span><a href="https://jezsuitakiado.hu/szerzo/patsch-ferenc-sj/" rel="tag" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">Patsch Ferenc SJ</a></p> <p class="gmail-hirek_cat" style="box-sizing:inherit;margin:0px 10px 1rem 0px;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118);display:inline-block"><span class="gmail-fa gmail-fa-folder" style="box-sizing:inherit;line-height:1;display:inline-block;font-stretch:normal;font-family:FontAwesome;font-size:inherit;padding-right:6px"></span><a href="https://jezsuitakiado.hu/cikkek/?tipus=a-sziv" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">A Szív</a></p> <p class="gmail-hirek_tipus" style="box-sizing:inherit;margin:0px 10px 1rem 0px;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118);display:inline-block"><span class="gmail-fa gmail-fa-book" style="box-sizing:inherit;line-height:1;display:inline-block;font-stretch:normal;font-family:FontAwesome;font-size:inherit;padding-right:6px"></span> <a href="https://jezsuitakiado.hu/rovatok/otthon/" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">Otthon</a></p> <p class="gmail-hirek_szam" style="box-sizing:inherit;margin:0px 10px 1rem 0px;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118);display:inline-block"><span class="gmail-fa gmail-fa-calendar" style="box-sizing:inherit;line-height:1;display:inline-block;font-stretch:normal;font-family:FontAwesome;font-size:inherit;padding-right:6px"></span> <a href="https://jezsuitakiado.hu/folyoirat/2017-junius/" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">2017. június</a></p></div></header><div class="entry-content" style="box-sizing:inherit;margin:10px 0px 0px;padding:0px"><img width="802" height="420" src="https://jezsuitakiado.hu/wp-content/uploads/2017/06/papa01-2-e1498725072100-802x420.jpg" class="gmail-attachment-hirek_nagy gmail-size-hirek_nagy gmail-wp-post-image" alt="" style="box-sizing: inherit; border: 0px; height: auto; max-width: 100%; display: inline-block; vertical-align: middle; float: none; padding: 0px 0px 30px;"><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)"><span style="box-sizing:inherit;font-weight:700;line-height:inherit">Folytatjuk <a href="https://jezsuitakiado.hu/folyoirat/2017-majus/" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">A Szív előző számában</a> megkezdett vizsgálódásunkat <a href="https://jezsuitakiado.hu/cikkek/nincsenek-egyszeru-receptek/" style="box-sizing:inherit;background-color:transparent;color:rgb(187,37,54);text-decoration-line:none;line-height:inherit">Ferenc pápa <em style="box-sizing:inherit;line-height:inherit">Amoris laetitia</em></a> kezdetű apostoli buzdításával kapcsolatban, amelynek egyik fő tulajdonsága, hogy egyszerre igyekszik hűséges maradni az evangéliumhoz, illetve a humanisztikus és párbeszédre kész szellemiséghez. Papok és világiak egyaránt sokat meríthetünk belőle.</span><span id="gmail-more-1667" style="box-sizing:inherit"></span></p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Írásunk első részében szó volt arról, hogy a felbonthatatlan házasságról szóló katolikus tanításból szükségszerűen következik az a norma, mely szerint a katolikus egyházban nem lehet második alkalommal is szentségi házasságot kötni. Utaltunk arra is, hogy nagyjából az elmúlt fél évszázadban e Bibliára alapozódó normának az alkalmazása során olyan értelmezés vált egyeduralkodóvá, mely szerint csak az részesülhet az eucharisztia szentségében, aki a „kegyelem állapotában van”; ennek hiányában a kiengesztelődés szentségéhez kell járulnia, hogy ott (jogilag érvényes) feloldozást kapjon. Röviden: az illetőnek meg kell térnie, továbbá az általa okozott kárt is jóvá kell tennie. E logika szerint (amelyet – bár nem az egyetlen az egyház hagyományában – továbbra is érvényesnek tekinthetünk) egy elvált és újraházasodott személy a második házasságában élve nem kaphat feloldozást, hacsak nem vállalt teljes szexuális önmegtartóztatást (vö. Familiaris consortio, 84).</p><h3 class="gmail-szovegben" style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:30px 0px 20px;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Medium",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:22px">Az újraházasodott elváltak helyzetének új szabályozása</h3><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Világosan kell látni, hogy itt nem valamiféle dogmatikai igazságról, hanem egyszerűen a szentségkiszolgáltatással kapcsolatos fegyelmi normáról van szó, amelyet a pápa megváltoztathat. Arról sincs szó, hogy az Amoris laetitia mindenféle megkülönböztetés nélkül lehetőséget nyitna a szentségi áldozásra az újraházasodott elváltak számára. Épp ellenkezőleg! Nagyon is óvatos megkülönböztetésre, bölcsességet kívánó lelkipásztori mérlegelésre hív. Arra biztatja mind a lelkipásztorokat, mind a közvetlenül érintett személyeket, hogy közösen mérlegeljék a lehetőségeket az adott helyzetben. Az Amoris laetitia tehát bizonyos értelemben a Familiaris consortio által megkezdett utat folytatja, amennyiben megoldást keres egy (azóta sokkal égetőbbé vált) lelkipásztori problémára; „újdonsága” pedig az, hogy (az egyházban mindig is jelen lévő hagyománnyal összhangban) hangsúlyozza a régi igazságot, miszerint a normától való eltérés nem jelenti automatikusan a kegyelemből való kizárást is. Az apostoli buzdítás szerzője inkább személyes megfontolásra és megkülönböztetésre sarkall, amelyet ki-ki a norma figyelembevételével végezhet el, a hivatalos egyházi tekintély (lelkipásztor) kísérése mellett és az ő jóváhagyásával. Nyilvánvaló tehát, hogy nem az egyén abszolút autonómiájának kritikátlan felmagasztalásáról, piedesztálra emeléséről van szó. A pápa sokkal inkább egyfajta „egészséges autonómiára” biztat, amelyre indirekt módon már a II. vatikáni zsinat Gaudium et spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója is utal (vö. GS 41). (Nota bene: a legnagyobb középkori teológus tekintély, Aquinói Szent Tamás számára is a lelkiismeret az erkölcsiség legközelebbi normája.)</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Ez a régi-új koncepció tehát elismeri az érintett személy egyéni felelősségét, amellyel az egyházi közösség (és végső soron Isten) előtt tetteiért, önmagáért (és tulajdonképpen örök üdvösségéért) felel, ám ezt az illető szabadságának tiszteletben tartásával, érett, személyes lelkiismeretének nevelése révén képzeli el megvalósíthatónak. Mindez nem kevesebb, hanem több feladatot ró az érintettre. A buzdítás szavai szerint: „Az újraházasodott elváltaknak meg kellene kérdezniük maguktól, hogyan viselkedtek gyermekeikkel, amikor hitvesi kapcsolatuk válságba jutott; tettek-e kísérleteket a kibékülésre; milyen az elhagyott fél helyzete, milyen következményekkel jár az új kapcsolat a család többi tagjára és a hívek közösségére nézve; milyen példát ad új kapcsolatuk a fiataloknak, akiknek készülniük kell a házasságra” (AL 300).</p><h3 class="gmail-szovegben" style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:30px 0px 20px;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Medium",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:22px">A szentségekhez járulás kényes kérdése</h3><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Ezen a ponton a dokumentum új lehetőségekkel is szolgál az olyan személyek számára, akik ugyan – mint az utóbbi időben szokás volt fogalmazni – az „objektív bűn” állapotában vannak, szubjektíve azonban helyzetük ártatlannak tekinthető (vö. AL 302). A buzdítás maga nem véletlenül tartózkodik ebben a szövegösszefüggésben a „bűn” szó használatától. Ez nem a bűn „elkenését” jelenti, inkább annak pontosabb megértését. Hiszen már a hagyományos skolasztikus tanítás is a bűn három lényeges összetevőjét különböztette meg: 1. a cselekedet „anyagát”, 2. a tettet illető tudatosságot 3. és a tettel való egyetértést. Tehát a „súlyos anyag” valamely cselekedet esetében önmagában nem elégséges ahhoz, hogy Istent súlyosan megsértsük, és elveszítsük a vele és egyházával való közösséget.</p><blockquote class="gmail-bal" style="box-sizing:inherit;margin:10px 10px 10px 0px;quotes:"" "";padding:0.5625rem 1.25rem 0px 1.1875rem;border-left:1px solid rgb(202,202,202);line-height:1.6;color:rgb(138,138,138);width:400.823px;float:left"><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;font-size:20px;line-height:32px;font-style:italic">„Az apostoli buzdítás szerzője inkább személyes megfontolásra és megkülönböztetésre sarkall, amelyet ki-ki a norma figyelembevételével végezhet el, a hivatalos egyházi tekintély (lelkipásztor) kísérése mellett és az ő jóváhagyásával.”</p></blockquote><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">A tett „matériája” fontos, de nem minden: jelen kell lennie az azzal való teljes, szabad és tudatos egyetértésnek is, hogy valóban súlyos bűnről lehessen beszélni. Ferenc pápa erkölcsteológiája éppen ezt a komplex valóságot veszi figyelembe a lelkiismeret megítélésekor. Ez ma különösen is fontos, hiszen az erkölcsteológiát segítő humán tudományok – a lélektan, a pszichiátria, valamint például a társadalom egyénre gyakorolt hatásával foglalkozó különböző diszciplínák – fejlődése révén olyan új adatok állnak rendelkezésünkre, amelyek nagyban hozzájárulnak az erkölcsi ismeret (ami voltaképpen szabadságunk gyakorlása) árnyaltabb megértéséhez. A szigorú, rigorista szemlélettel ellentétben tehát az Amoris laetitia tud arról, hogy „a felelősség mértéke nem egyenlő minden esetben” (AL 79, 300), s hogy az egyház joggal veszi figyelembe az „enyhítő feltételek[et] és körülmények[et]” (AL 301) is. Ennek jogosságáról egyébként már A katolikus egyház katekizmusa (1992) is tanúskodik, amikor így fogalmaz: „A cselekedet beszámíthatósága és az érte való felelősség csökkenhet vagy megszűnhet a tudatlanság, a figyelmetlenség, az erőszak, a félelem, a megszokás, a mértéktelen érzelmek és más pszichikai vagy társadalmi tényezők következtében” (KEK 1735, AL 302).</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Röviden tehát ilyen és hasonló felismerések indították arra a pápát, hogy feltegye a kérdést: bizonyos esetekben – ha az érintett személy megbánta a házasság szétszakításakor elkövetett bűnét, és olyan körülmények között él, amelyekben (a bűnfogalom fenti értelmében) új bűnt nem követ el – vajon nem lehetséges-e megnyitni a szentségekhez járulás útját egyes újraházasodott elváltak előtt is? Hiszen nemegyszer előfordul, hogy ilyen élethelyzetben a lelki élet elmélyül, és sokan valódi bűnbánattal a szívükben a szentségi élet útján is szeretnék átélni a megbocsátást, a megtérést és a Krisztus testével, az egyházi közösséggel való egységet. Ezért itt – a dokumentum legtöbbet vitatott 305. pontjához tartozó 351. lábjegyzetben – a szentatya megfogalmazza a szentségi kommunió helyreállításának lehetőségét, utalva arra (Szent Ambrus, Alexandriai Szent Cirill és más patrisztikus szerzők tanításával összhangban), hogy az eucharisztia „nem jutalom a tökéletesek számára, hanem bőkezű gyógyszer és táplálék a gyöngéknek” (EG 47), valamint hogy a kiengesztelődés szentsége, a gyóntatószék „nem lehet kínzókamra, [hanem] csakis az Úr irgalmasságának a helye” (EG 44).</p><h3 class="gmail-szovegben" style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:30px 0px 20px;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Medium",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:22px">Még egyszer az „újdonság” kérdéséről</h3><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">A fentiek alapján tehát bízvást állíthatjuk, hogy a pápát az evangélium örök tanítása iránti hűség, valamint az időszerű lelkipásztori szempontok figyelembevétele egyformán vezette az új szabályozásban. Tehát az a meggyőződés, hogy a megváltozott világban, az átalakult körülmények között nem szabad elviselhetetlen terheket rakni az emberek vállára (vö. Mt 23,4). Ezért a lelkipásztoroknak segíteniük kell a keresztényeket, egészen odáig menően, hogy – az egyházi tekintély figyelembevételével, érett hívő lelkiismerettel, alapos megkülönböztetés, megfontolás és mérlegelés után – egyes újraházasodottak számára is megengedhető a szentséghez járulás, az illető és más érintettek lelki java érdekében. Egy ilyen jellegű egyházfegyelmi szabályozásra a legfőbb tekintélynek kétségkívül joga van – adott esetben pedig ez talán kötelessége is.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Cikkünkben már utaltunk rá, hogy Ferenc pápa Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítása a legkevésbé sincs ellentétben II. János Pál Familiaris consortiójával (1981), hanem annak folytatása és kiegészítése. Ez abból is látszik, hogy már a korábbi szabályozás is a „konkrét helyzetek […] helyes megkülönböztetésére” hívta a lelkipásztorokat (vö. FC 84). A szentatya nézete szerint azonban az azóta eltelt több mint egy emberöltő (harminchat év, mely rengeteg globális társadalmi változást hozott) a kérdés újragondolására kényszerít. A pápát ebben megerősítette az időközben tartott két családszinódus is (2014, 2015), melyeken az új kihívásokra új válaszok születtek. Ferenc pápa morálteológiai álláspontja két tekintetben hozott újdonságot: 1. figyelembe veszi a humán tudományok eredményeit, 2. és a korábbinál nagyobb figyelmet fordít arra az objektív szituációra, amelyben a hívő lelkiismerete formálódik. Az Amoris laetitia közzétételével a katolikus erkölcsteológia újra a kor színvonalán képes hozzászólni a mai hívő ember kérdéseihez: miközben továbbra is fenntartja a külsődleges szkémák és fogalmak útmutató szerepét, kevésbé ítélkező, és több teret biztosít Isten irgalmassága képviseletének.</p><h3 class="gmail-szovegben" style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:30px 0px 20px;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Medium",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:22px">Relacionalitás – a kapcsolatban lét jelentősége</h3><blockquote class="gmail-jobb" style="box-sizing:inherit;margin:10px 0px 10px 10px;quotes:"" "";padding:0.5625rem 1.25rem 0px 1.1875rem;border-left:1px solid rgb(202,202,202);line-height:1.6;color:rgb(138,138,138);width:400.823px;float:right"><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;font-size:20px;line-height:32px;font-style:italic">„A pápát az evangélium örök tanítása iránti hűség, valamint az időszerű lelkipásztori szempontok figyelembevétele egyformán vezette.”</p></blockquote><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Az ember „relacionalitása” (kapcsolatokban való létezése) az elmúlt évtizedek során csak ritkán vált az egyházi-teológiai közbeszéd témájává. (Nem így például a pszichológiában, amelynek külön ágai foglalkoznak ezzel az aspektussal: relacionalista pszichológia, családterápia stb.). Márpedig az emberi kapcsolatok természetéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik, hogy kapcsolatokban fejlődik ki – ennek fel- és elismerése történt meg az Amoris laetitiával. A gondolat térnyerése azonban nem volt minden előzmény nélkül. A 2014 októberében lezajlott rendkívüli családszinóduson egy példás kivételt találunk a kapcsolati lét értékelésére: Erdő Péter bíboros megnyitó beszédében (relazione introduttiva) egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a házasfelek kapcsolatuk révén „egy olyan titokról szereznek tapasztalatot, amely meghaladja őket”. Az a szeretet pedig – hangsúlyozta a magyar prímás –, „amely egyesíti a két házasfelet, és amely új élet alapjává válik, Isten szeretete”. A lelkipásztor részéről pedig „[a] legnagyobb irgalmasság az, ha az igazságot szeretettel mondja”. Ezért az együtt élőkkel kapcsolatban „egy egészséges pedagógia” javasolt, amely képes a szívüket „Isten terveinek teljességéhez elvezetni”.</p><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Az Amoris laetitia éppen ezt a megközelítést szentesítette. Annak kísértése azonban változatlanul jelen van az egyházon belül, hogy a tanítás kifejtése során megfeledkezünk az affektív aspektusról, és mindent hideg-rideg logikával (racionalista teológiával) próbálunk megoldani. Az is az egyház feladatai közé tartozik, hogy nagy pedagógiai érzékkel próbálja segíteni a párokat valódi emberi érettségre, amelynek az érzelmi (affektív-emocionális) dimenzió érése is a része; valamint hogy a dialógus kultúrájának művelésén keresztül mozdítsa elő az irgalmas Isten szeretetébe vetett bizalom kialakulását.</p><h3 class="gmail-szovegben" style="box-sizing:inherit;clear:both;margin:30px 0px 20px;padding:0px;font-family:"Klinic Slab Medium",serif;font-weight:400;color:inherit;line-height:1.4;font-size:22px">Egy bontakozó új irány: a többdimenziós szemlélet</h3><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">A korábbi morálteológiai szemlélet – mely nemegyszer merev és ideologikus állásponttá merevedett – olyannyira az „örök igazságok” bűvöletében élt, hogy bizony csekély hajlandóságot mutatott a személyek közötti kapcsolat dinamikájának figyelembevételére. Nagy a veszélye annak, hogy a valóságos személyközi (és lelkipásztori) kapcsolatokról csak sztereotípiák hangozzanak el, és ezek mentén csupán metafizikai-morális elvek szerint értelmezzék a házasságot. Ennek egyik korábbi példája a Humanae vitae (1968) kezdetű enciklika, melynek 8. paragrafusában ezt olvassuk:</p><blockquote style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;quotes:"" "";padding:0.5625rem 1.25rem 0px 1.1875rem;border-left:1px solid rgb(202,202,202);line-height:1.6;color:rgb(138,138,138)"><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;font-size:20px;line-height:32px;font-style:italic">„A házasság[ot…] a teremtő Isten bölcsen és előrelátóan azért alapította, hogy az emberek között megvalósítsa szeretetének tervét”</p></blockquote><p style="box-sizing:inherit;margin:0px 0px 1rem;padding:0px;line-height:1.6;color:rgb(118,118,118)">Mi a baj ezzel a megfogalmazással? – kérdezhetné valaki. Hiszen a hívő ember számára nyilvánvaló, hogy igazságot fejez ki! Ami ennek ellenére talán mégis felróható neki, hogy a felismert igazságot olyan elvont formában fogalmazza meg, amely könnyen arra csábít (főleg érzelmi téren éretlen és kapcsolataikban bizonytalan embereket), hogy úgy gondolják, ilyen igazságok hangoztatása helyettesítheti az evangélium hirdetését. Csakhogy a teológiai igazságok és a dogmák pedagógiai érzék, valamint kellően árnyalt megkülönböztetés nélkül történő alkalmazása könnyen a visszájára sül el. Aligha lehet az egyre többször az egyháztól távol élő és a hittel szemben közömbös házasságra készülőket sikeres életre (és jogilag érvényes házasságra) segíteni anélkül, hogy ne vennénk figyelembe alkalmasint érzelmi éretlenségüket, már kialakult szokásaikat, szorongásuk fokát, valamint számos más pszichés és társadalmi tényezőt (vö. AL 302, KEK 2352, illetve Hittani Kongregáció: Dichiarazione Iura et bona sull’eutanasia, 5.5.1980, II: AAS 72, 1980, 546; Reconciliatio et paenitentia, 2.12.1984, 17: AAS 77, 223). Márpedig ezek olyan faktorok, amelyek kétségkívül korlátozzák a döntéshozatal képességét (vö. AL 301; Relatio finalis, 2015, 51). Az utóbbi idők elsősorban formális és jogi teológiai szemléletét változtatta meg az Amoris laetitia, amely egyszerre igyekszik hűséges maradni az evangéliumhoz, illetve a humanisztikus és dialogikus szellemiséghez, amennyiben nagy hangsúlyt fektet a családon belüli kapcsolatok többdimenziós jellegére. Emiatt – papok éppúgy, mint világi hívek – lelki olvasmányként is sokat meríthetnek belőle.</p></div></div></div><div><a href="https://jezsuitakiado.hu/cikkek/nincsenek-egyszeru-receptek/">https://jezsuitakiado.hu/cikkek/nincsenek-egyszeru-receptek/</a><br></div><div><a href="https://jezsuitakiado.hu/cikkek/nincsenek-egyszeru-receptek-masodik-resz/">https://jezsuitakiado.hu/cikkek/nincsenek-egyszeru-receptek-masodik-resz/</a><br></div></div></div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2018. január 10. 1:26 Laszlo Goczan írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:goczan@gmail.com" target="_blank">goczan@gmail.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr">Kedves lista!<div><br></div><div>Szeretném a nálam tájékozottabb tagok véleményét kérni az alábbi cikk által taglaltak vonatkozásában. Szerintem sokunkat foglalkoztat a téma.</div><div><br></div><div>Üdvözlettel: Góczán Laci</div><div><br></div><div><h1 class="m_1595922285306256624gmail-story-title m_1595922285306256624entry-title" style="margin:0px 0px 30px 10px;padding:0px;border:0px;font-size:2.5em;vertical-align:baseline;line-height:52px;font-family:Oswald,sans-serif">Válaszúthoz vezetett Ferenc pápa „fékevesztett zűrzavara”</h1><div id="m_1595922285306256624gmail-right-content" class="m_1595922285306256624gmail-relative" style="margin:0px;padding:0px;border:0px;font-size:16px;vertical-align:baseline;float:right;overflow:hidden;width:628.219px;color:rgb(68,68,68);font-family:Roboto,sans-serif"><div id="m_1595922285306256624gmail-content-area" class="m_1595922285306256624gmail-left m_1595922285306256624gmail-relative" style="margin:0px 0px 30px;padding:0px;border:0px;font-size:1em;vertical-align:baseline;float:left;color:rgb(0,0,0);line-height:25.6px;width:628.219px"><div id="m_1595922285306256624gmail-feat-img-reg" class="m_1595922285306256624gmail-relative" style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;line-height:0;overflow:hidden;text-align:center;max-height:400px;width:628.219px"><img src="http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2018/01/Bergoglio-time.com_-1000x600.jpg" style="max-width:100%;height:auto;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;width:628.219px"></div><span class="m_1595922285306256624gmail-feat-caption-reg" style="padding:0px 0px 15px;border-width:0px 0px 1px;border-top-style:initial;border-right-style:initial;border-bottom-style:solid;border-left-style:initial;border-top-color:initial;border-right-color:initial;border-bottom-color:rgb(221,221,221);border-left-color:initial;font-size:0.8em;vertical-align:baseline;float:left;line-height:16.64px;color:rgb(119,119,119);width:628.219px">fotó: Reuters</span><div class="m_1595922285306256624gmail-fcbk_share" style="margin:0px 10px 0px 0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;display:inline-block;line-height:1;height:auto;clear:both"><div class="m_1595922285306256624gmail-fcbk_like" style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:top;display:inline-block"><span href="http://pestisracok.hu/valaszuthoz-vezetett-ferenc-papa-fekevesztett-zurzavara/" action="http://like" size="large" class="m_1595922285306256624gmail-fb_iframe_widget" style="vertical-align:top;display:inline-block"><span style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:bottom;display:inline-block;text-align:justify;width:194px;height:28px"></span></span></div></div><h5 style="color:rgb(34,34,34);margin:10px 0px;padding:10px;border-width:0px 0px 0px 5px;border-top-style:initial;border-right-style:initial;border-bottom-style:initial;border-left-style:solid;border-top-color:initial;border-right-color:initial;border-bottom-color:initial;border-left-color:rgb(247,140,1);font-size:16px;vertical-align:baseline;font-weight:normal;line-height:19.2px;overflow:hidden;width:603.078px;font-family:Oswald,sans-serif;background-color:rgb(238,238,238);text-align:justify"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Ferenc pápát konzervatív oldalról leginkább a migrációval kapcsolatos megnyilvánulásai miatt szokták bírálni, pedig ennél durvábbakat is mond és cselekszik. Ezek azonban nincsenek annyira szem előtt, hiszen a hírfogyasztók többsége nem különösebben foglalkozik a vallással és az Egyház évezredes építményét működtető dogmatikával. Jelenleg azonban már a vallásos élet alapjait képező hét szentség közül kettő körül folyik a vita, és megy a taktikázás. Ferenc pápa rövid uralkodása alatt az Egyház hasonló, vagy talán még aggasztóbb, szakadás közeli állapotba sodródott, mint amilyet XVI. Benedek egyszer már bölcsen meg tudott akadályozni. Egyre élesebb a helyzet, és a viták ívét látva, közeledik az idő, amikor mindenkinek választania kell a hagyományos, kipróbált értékek és a Ferenc pápa által elindított „új reformáció” között.</strong></h5><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify">Ferenc pápa már 2016. szeptember 5-én magánlevélben fejezte ki elismerését az argentin püspöki konferencia Buenos Aires-i régiós püspökeinek, amiért <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">úgy értelmezték az <a href="http://katolikusvalasz.blogspot.hu/2016/04/exkluziv-magyar-forditasa-az-amoris.html" rel="noopener" style="text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><em style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Amoris Laetitia</em></a> kezdetű apostoli buzdítást, hogy valóban áldozhatnak az új partnerrel nemi életet élő elváltak</strong>. Az ügy az <em style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Amoris Laetitia</em> 2016 áprilisi nyilvánosságra hozatala óta borzolta a kedélyeket, mivel félreérthetően fogalmazott, és a konzervatív püspökök azóta kifogásolják, hogy <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">a házasság, valamint ezt érintve a gyónás és a szentáldozás szentségének ellentmondóan is értelmezhető</strong>. Az Egyház törvényei szerint ugyanis az örökre tett eskü valóban örökre szól, a szentségi házasság felbonthatatlan, így akkor is házasságtörésnek, azaz súlyos bűnnek számít az új partnerrel folytatott nemi élet, ha a házastársak elhagyták egymást. <a href="https://www.kovacsbank-ofm.com/images/e/Tk.pdf" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Az Egyházi Törvénykönyv</strong></a> 915. kánonja is világosan fogalmaz ezzel kapcsolatban:</p><blockquote style="margin:0px;padding:10px 45px;border:0px;vertical-align:baseline;quotes:none"><p style="margin:0px 5px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(85,85,85);line-height:20.8px;width:538.219px;font-family:Georgia,sans-serif;font-style:italic;text-align:justify"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">A szentáldozáshoz ne engedjék a kiközösítetteket és az egyházi tilalommal sújtottakat a büntetés kiszabása vagy kinyilvánítása után, de ne engedjék oda azokat az egyéb személyeket sem, akik nyilvánvaló, súlyos bűnben makacsul kitartanak.</strong></p></blockquote><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify">Megnyilvánult ez ügyben II. János Pál pápa is az 1981-es <em style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline"><a href="http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=202#FC84" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Familiaris Consortio</strong></a></em> című apostoli buzdításában:</p><div class="m_1595922285306256624gmail-code-block m_1595922285306256624gmail-code-block-1" style="margin:8px auto;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:center;clear:both"><div id="m_1595922285306256624gmail-zone4327700" class="m_1595922285306256624gmail-goAdverticum" style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline"></div></div><blockquote style="margin:0px;padding:10px 45px;border:0px;vertical-align:baseline;quotes:none"><p style="margin:0px 5px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(85,85,85);line-height:20.8px;width:538.219px;font-family:Georgia,sans-serif;font-style:italic;text-align:justify"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">A szentségi házasság iránti tisztelet, valamint a házastársak és családtagjaik, illetve az egész hívő közösség megbecsülése tiltja, hogy a lelkipásztor bármilyen oknál fogva, vagy bármilyen lelkipásztori megfontolásból valamilyen szertartással hozzájáruljon az elváltak második házasságához. Egy ilyen szertartás ugyanis azt fejezné ki, hogy az új házasság érvényes szentségi házasság, és ezzel tévedést okozna a korábbi, érvényes házasság felbonthatatlanságára vonatkozóan.</strong></p></blockquote><div id="m_1595922285306256624gmail-attachment_339705" class="m_1595922285306256624gmail-wp-caption m_1595922285306256624gmail-aligncenter" style="margin:0px auto 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;max-width:1034px;text-align:center"><img class="m_1595922285306256624gmail-size-full m_1595922285306256624gmail-wp-image-339705" src="http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2018/01/Ferenc-p%C3%A1pa-businessinsider.com_.png" alt="" width="1024" height="768" style="max-width:100%;height:auto;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline"><p class="m_1595922285306256624gmail-wp-caption-text" style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 5px;border-width:0px 0px 1px;border-top-style:initial;border-right-style:initial;border-bottom-style:solid;border-left-style:initial;border-top-color:initial;border-right-color:initial;border-bottom-color:rgb(221,221,221);border-left-color:initial;font-size:0.8em;vertical-align:baseline;font-style:italic">Miközben a világsajtó nagy része a tenyerén hordozza Ferenc pápát, az Amoris Laetitia vitája kapcsán már a „félelem légköréről” beszélnek az Egyházban. (fotó: <a href="http://businessinsider.com" target="_blank">businessinsider.com</a>)</p></div><h3 style="color:rgb(34,34,34);margin:10px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:1.2em;vertical-align:baseline;line-height:23.04px;overflow:hidden;text-transform:uppercase;width:628.219px;font-family:Oswald,sans-serif;text-align:justify">„ALKOTMÁNYSÉRTÉS” AZ EGYHÁZBAN</h3><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Az egyházi törvénnyel és a korábbi tanítással is szembemegy tehát Ferenc</strong>, aki valóban úgy értette az <em style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Amoris Laetitiá</em>t, ahogy a konzervatív egyházi vezetők attól tartottak. Azóta Máltán, Németországban és Belgiumban is a pápai buzdítás liberális értelmezése nyert teret, a brazil püspöki kar ennél visszafogottabb volt, míg a lengyel püspöki kar, valamint az afrikai és egyes amerikai püspökök kategorikusan elutasították a házasságtörők áldoztatását. Magyarországon a püspöki kar nem foglalt állást, azonban Erdő Péter esztergomi érsek határozottan kiállt a következetes, konzervatív vélemény mellett:</p><blockquote style="margin:0px;padding:10px 45px;border:0px;vertical-align:baseline;quotes:none"><p style="margin:0px 5px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(85,85,85);line-height:20.8px;width:538.219px;font-family:Georgia,sans-serif;font-style:italic;text-align:justify"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Ami az elváltakat és polgárilag újraházasodottakat illeti, helyes a lelkipásztori kísérésük – ez a kísérés azonban nem hagy kétséget a házasság felbonthatatlanságának igazsága felől, amelyet maga Jézus tanított. Isten irgalmassága bocsánatot kínál fel a bűnösnek, de megtérést kíván.</strong></p></blockquote><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify"><a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/10/20/megerkezett_a_lengyel_puspoki_kar_hivatalos_utmutatasa_az_amoris_laetitiahoz" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Így állhatott elő</strong></a><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">, hogy bizonyos országokban, sőt egyházmegyékben áldozhatnak az újraházasodottak, máshol viszont nem</strong>. Négy bíboros – Walter Brandmüller, Raymond L. Burke, Carlo Caffarra, és Joachim Meisner – előbb levélben, majd egy hagyományos beadványformában, <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">az ún. dubiában feltett öt kérdés által akarta tisztázni a lehetséges félreértéseket</strong> 2016 őszén (erről <a href="http://pestisracok.hu/az-egyhaz-donald-trumpja-akcioban/" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">ITT</strong></a> írtunk bővebben). A dubia nem példátlan a katolikus egyház történetében, az viszont igen, hogy a pápa figyelmen kívül hagyja, és nem válaszol rá – ahogy történt. A bíborosok erre reagálva – szintén példátlan módon – nyilvánosságra hozták a dubia tartalmát a hívek eligazítására.</p><div id="m_1595922285306256624gmail-attachment_339704" class="m_1595922285306256624gmail-wp-caption m_1595922285306256624gmail-aligncenter" style="margin:0px auto 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;max-width:1034px;text-align:center"><img class="m_1595922285306256624gmail-size-full m_1595922285306256624gmail-wp-image-339704" src="http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2018/01/dubia-b%C3%ADborosok-lifesitenews.com_.jpg" alt="" width="1024" height="536" style="max-width:100%;height:auto;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline"><p class="m_1595922285306256624gmail-wp-caption-text" style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 5px;border-width:0px 0px 1px;border-top-style:initial;border-right-style:initial;border-bottom-style:solid;border-left-style:initial;border-top-color:initial;border-right-color:initial;border-bottom-color:rgb(221,221,221);border-left-color:initial;font-size:0.8em;vertical-align:baseline;font-style:italic">A „dubia bíborosok”: Raymond Leo Burke (balra fent), Walter Brandmüller (balra lent), Carlo Caffarra (jobbra fent), Joachim Meisner (jobbra lent); fotó: <a href="http://lifesitenews.com" target="_blank">lifesitenews.com</a></p></div><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify">Nem sokkal később Meisner és Caffarra bíborosok elhunytak tavaly júliusban, illetve szeptemberben, de december elején <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">a hiteles tanítóhivatali megnyilatkozásokat közlő pápai közlönyben is megjelent a pápa jóváhagyása az argentin püspöki kar liberális értelmezésére</strong>. <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Ezzel a kérdés eldőlt, a vita azonban most lángolhat fel igazán</strong>, hiszen a katolicizmus egyik szentsége, ősrégi hagyománya forog kockán. További aggasztó újítás, hogy „hiteles tanítóhivatali” megnyilatkozásokká korábban csak hit- és erkölcsbéli rendelkezéseket tettek, egyházfegyelmieket nem. Egyesek szerint <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Ferenc pápa csak úgy tudja keresztülnyomni a változtatást – és ezt meg is teszi –, hogy hivatalos tanítássá emeli, holott azt még a támogatói is csupán a lelkipásztori gyakorlat módosításának tekintik</strong>. Demokratikus hasonlattal élve: az elváltak áldoztatásának hívei csak csendben megszegnék az alkotmányt, Ferenc pápa viszont hozott egy alkotmányellenes törvényt, hogy biztos lehessen az akarata érvényesülésében.</p><h3 style="color:rgb(34,34,34);margin:10px 0px;padding:0px;border:0px;font-size:1.2em;vertical-align:baseline;line-height:23.04px;overflow:hidden;text-transform:uppercase;width:628.219px;font-family:Oswald,sans-serif;text-align:justify">ELŐBB PAPOK ÉS HITTUDÓSOK, MAJD PÜSPÖKÖK VITATTÁK A PÁPAI TANÍTÁST</h3><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify">Alig egy hónap múltán, december 31-én <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">megérkezett a </strong><a href="https://www.lifesitenews.com/news/breaking-three-bishops-call-popes-reading-of-amoris-laetitia-alien-to-catho" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">hivatalos reakció</strong></a> (magyarul <a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2018/01/03/az_amoris_laetitia_elso_puspoki_korrekciojanak_exkluziv_magyar_nyelvu_forditasa" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">ITT</strong></a>olvasható<wbr>): közleményben <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">korrigálta az Egyház három aktív, kazahsztáni püspöke a pápai tanítást</strong>, és tiltakoztak „a jelenlegi fékevesztett zűrzavar” ellen, amelyet szerintük az <em style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Amoris Laetitia</em> liberális értelmezése indított el. Tomasz Peta, Jan Paweł Lenga és Athanasius Schneider püspökök szerint az országonkénti eltérő értelmezés összezavarja a híveket, a mostanra hivatalossá vált <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">liberális értelmezés pedig idegen a katolikus hittől, és elősegíti a válások további terjedését az Egyházban</strong>.</p><blockquote style="margin:0px;padding:10px 45px;border:0px;vertical-align:baseline;quotes:none"><p style="margin:0px 5px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(85,85,85);line-height:20.8px;width:538.219px;font-family:Georgia,sans-serif;font-style:italic;text-align:justify"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Nem megengedett igazolni, jóváhagyni, vagy legitimálni akár közvetlenül vagy közvetve válást és házasságon kívüli tartós szexuális kapcsolatot az »elváltak és újraházasodottak« szentáldozáshoz engedésének szentségi gyakorlatán keresztül, amely olyan gyakorlat, ami idegen a katolikus és apostoli hit teljes Hagyományától</strong></p></blockquote><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify">– írják közleményükben a püspökök, akikhez kedden csatlakozott két olasz püspök, Carlo Maria Viganò és Luigi Negri.</p><div id="m_1595922285306256624gmail-attachment_339706" class="m_1595922285306256624gmail-wp-caption m_1595922285306256624gmail-aligncenter" style="margin:0px auto 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;max-width:1034px;text-align:center"><img class="m_1595922285306256624gmail-size-full m_1595922285306256624gmail-wp-image-339706" src="http://pestisracok.hu/wp-content/uploads/2018/01/Peta-Lenga-Schneider-PS.jpg" alt="" width="1024" height="512" style="max-width:100%;height:auto;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline"><p class="m_1595922285306256624gmail-wp-caption-text" style="margin:0px 0px 20px;padding:0px 0px 5px;border-width:0px 0px 1px;border-top-style:initial;border-right-style:initial;border-bottom-style:solid;border-left-style:initial;border-top-color:initial;border-right-color:initial;border-bottom-color:rgb(221,221,221);border-left-color:initial;font-size:0.8em;vertical-align:baseline;font-style:italic">Tomasz Peta (balról), Jan Paweł Lenga és Athanasius Schneider püspökök (PS montázs)</p></div><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify">Tomasz Peta asztanai érsek az <em style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Amoris Laetitia</em> kibocsátását megelőző, hasonló témákat feszegető, 2015-ös családszinóduson is keményen fogalmazott:</p><blockquote style="margin:0px;padding:10px 45px;border:0px;vertical-align:baseline;quotes:none"><p style="margin:0px 5px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(85,85,85);line-height:20.8px;width:538.219px;font-family:Georgia,sans-serif;font-style:italic;text-align:justify"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Valami repedésen át a Sátán füstje behatolt az Isten házába.</strong></p></blockquote><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify">Az első korrekciót azonban nem a három püspök adta ki, hanem hatvankét katolikus pap és tudós. Ebben azt írták, hogy <strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">az <em style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Amoris Laetitia</em> apostoli buzdítás, valamint Ferenc pápa más kijelentései, tettei, és mulasztásai eretnekségek terjedését indították el</strong>. Hozzátették:</p><blockquote style="margin:0px;padding:10px 45px;border:0px;vertical-align:baseline;quotes:none"><p style="margin:0px 5px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(85,85,85);line-height:20.8px;width:538.219px;font-family:Georgia,sans-serif;font-style:italic;text-align:justify"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">[…] azért adjuk ki ezt korrekciót, hogy megvédjük a katolikus testvéreinket – és azokat az Egyházon kívül, akiktől a tudás kulcsa nem vehető el – annak reményében, hogy megakadályozhatjuk olyan tanok további terjedését, amelyek valamennyi szentség profanizálódása és Isten Törvényének felforgatása irányába hatnak.</strong></p></blockquote><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;text-align:justify">Ez a korrekció önmagában is hatalmas szenzáció volt, noha a sajtó ezt nem akkora felhajtás kíséretében közölte, mint Ferenc pápa migrációpárti megnyilvánulásait. Tény viszont, hogy utoljára több, mint 700 éve került hasonló helyzetbe pápa, azonban XXII. János pápa a halálos ágyán visszavonta a korrekció által tévedésnek minősített tanításait.</p><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline"><em style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">forrás: <a href="http://katolikusvalasz.blog.hu" target="_blank">katolikusvalasz.blog.hu</a></em></p><h6 style="color:rgb(34,34,34);margin:0px;padding:20px 0px 20px 10px;border-width:0px 0px 0px 3px;border-top-style:initial;border-right-style:initial;border-bottom-style:initial;border-left-style:solid;border-top-color:initial;border-right-color:initial;border-bottom-color:initial;border-left-color:rgb(247,140,1);font-size:17px;vertical-align:baseline;font-weight:normal;line-height:20.4px;overflow:hidden;width:603.078px;font-family:Oswald,sans-serif;text-align:justify">A Ferenc pápánál több esetben is felmerülő, zavart keltő kétértelműség természetesen Magyarországra is begyűrűzött, és a jelen cikkben tárgyalt teológiai kérdéseknél sokkal jobban mediatizált migrációs válság ügyében is megnyilvánul. Idehaza Beer Miklós váci megyéspüspököt hordozza tenyerén a haladó sajtó a véleményéért, a decemberi <a href="http://hvg.hu/itthon/20171218_Beer_Miklos_interju?ver=2&utm_expid=1324304-23.8USXuGWPRhWtdjJmATShwQ.1&utm_referrer=http%3A%2F%2Fhvg.hu%2F" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">HVG-interjújáról</strong></a> <wbr>írt <a href="http://pestisracok.hu/sajat-vallasanak-tanitasait-letagadja-beer-miklos-puspok-migranssimogatasert/" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">cikkem</strong></a>pedig, ennek megfelelően, alaposan kiverte a biztosítékot ugyanott. Előbb a püspökkel közeli kapcsolatot ápoló <a href="http://szemlelek.blog.hu/2017/12/22/ujabb_frontalis_tamadas_beer_miklos_ellen" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Szemlélek</strong></a> blog reagált rá, majd a <a href="http://valasz.hu/publi/es-akkor-most-vedjuk-meg-a-keresztenyseget-magyarorszagon-is-126845" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Válasz.hu</strong></a> is szükségét érezte külön cikkben egy az egyben megismételni a Szemlélek cikkét, végül a Hír TV <a href="https://hirtv.hu/csorte/kitol-kell-megvedeni-magyarorszagot-2437066" rel="noopener" style="font-weight:600;text-decoration-line:none;margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline;color:rgb(0,168,193)" target="_blank"><strong style="margin:0px;padding:0px;border:0px;vertical-align:baseline">Csörte</strong></a> című műsorában is kifogásolták, ahol a „nem konzervatív” és a „politikai keresztény” még a legenyhébb jelzők voltak. Horn Gábor szerint lehetne ilyen kérdésekről izgalmas vitákat is folytatni, ez a cikk viszont „ocsmányság” volt, míg a HVG-s Hont András „hányingert keltő, lumpen procsadéknak” minősítette annak ellenére, hogy úgy véli, bárkit, tehát püspököt, pápát is lehet kritizálni.</h6><h6 style="color:rgb(34,34,34);margin:0px;padding:20px 0px 20px 10px;border-width:0px 0px 0px 3px;border-top-style:initial;border-right-style:initial;border-bottom-style:initial;border-left-style:solid;border-top-color:initial;border-right-color:initial;border-bottom-color:initial;border-left-color:rgb(247,140,1);font-size:17px;vertical-align:baseline;font-weight:normal;line-height:20.4px;overflow:hidden;width:603.078px;font-family:Oswald,sans-serif;text-align:justify">Egy dolog van, ami az összes reakcióból kimaradt: a cáfolat. Cikkemben a püspöktől idézett mondatokkal illusztrálva, világosan olvasható a problémás kijelentések kritikája: Beer Miklós a tömeges migráció elutasításába emberi értékrangsor alapú elutasítást lát bele, lehajléktalanozza Jézust, holott nem volt az, Krisztus kereszthalálában pedig az elpusztítását, azaz holokausztot lát a megváltás műve helyett. A kritikák cáfolatára egyetlen szó sem jutott az amúgy bőszen minősítgető, terjedelmes ellenreakciókban. Csupán egyetlen kérdésben állt bele az általam és Horn Gábor által is óhajtott vitába a Szemlélek. Beer Miklós helytelenítette, hogy Magyarország kimondottan a keresztényeknek segít a válságövezetekben, mondván Krisztus minden emberért halt meg, tehát a keresztényekért, muszlimokért, sintoistákért, buddhistákért, nemhívőkért is. A Szemlélek ehhez hozzátette, hogy mindenkiért, nem csak a választottakért, és nem csak a hívőkért. Csakhogy – amint a kifogásolt cikkben is jeleztem – igaz, hogy mindenkiért halt meg, de éppen azért, hogy mindenki keresztényként üdvözülhessen, és ne muszlim, sintoista, buddhista vagy nemhívő legyen. Ha katolikusként nem abban hiszünk, hogy a katolikus tanítás az igazság, akkor – ahogy Beer Miklós fogalmazott – „baj van velünk”.</h6></div></div></div></div>
<br>______________________________<wbr>_________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>