<div dir="ltr"><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div><div>Kedveseim!<br></div>Leszoktam arról, hogy reagáljak az efféle történelmi jellegű szövegekre, de azért csöndben jelezném, hogy az egész népvándorlás kor, benne a magyar honfoglalás történetét illetően László Gyula óta nagyon sok mindent másként látunk. Néhány alap kérdést érdemes lenne tisztán látni:<br></div>1) A genetikai rokonság, a nyelvrokonság és a kulturális rokonság három különböző dolog. A Kárpát-medence genetikai állományának nagy része a kora bronzkor óta meglehetősen állandó, az ide érkező "népek" az alapnépességet csak színezték, de nem cserélték le. A nyelvrokonság egy ettől teljesen független kérdés, a nyelvhasználat sokkal változékonyabb, mint azt sokan gondolják. Például a 13. században beköltöző kunok két generáció alatt lecserélték a nyelvüket, miközben genetikailag nyilván maradtak azok, akik voltak. A kulturális rokonság pedig egy-egy régió jelentős részben közös kódkészletét jelenti. Pl., egy délnémet, egy magyar és egy észak horvát jobban megérti egymást , mint egy délnémet és egy észak német, vagy egy észak horvát és egy dél horvát. A szerbnek és a horvátnak van olyan nyelvjárása, történetesen Boszniában, ami alig különbözik egymástól, miközben a kulturális identitásuk igen távol áll egymástól. Azt ugyanis sokkal jobban meghatározza a vallás, mint a nyelv.<br></div>2) A latin "gens" két különböző jelentést hordoz. Az ókori latinban nemzetséget jelentett, nagyjából olyasmit, mint a középkori magyarországi nemzetségek. A Biblia latin fordításába viszont a "pogány népek" jelentéssel került be (gentes). A népvándorlás korról szóló latin forrásainkban ember legyen a talpán, aki biztonsággal meg tudja különböztetni, hogy az egyes szerzők mikor gondoltak nemzetségre (kisebb létszámú katonai elitekre, olykor asszonyokkal, olykor nélkülük), és mikor a mi fogalmaink szerinti népekre.<br></div>3) A népvándorlás korban ugyan sok változás történt, de az esetek döntő többségében nem tömegek mozogtak. Az hunokról konkrétan azt sem tudjuk, hogy kifélék voltak, régészetileg ugyanis gyakorlatilag nincs nyomuk. Akiket fizikai valójukban látunk, azok germánok, miközben az egész szerveződés élén egy maroknyi hun katonai vezető állt, akiknek az embertani anyaga azonban azonosíthatatlan. Egyetlen olyan, egyébként Budapest területén feltárt sír van, amelyben gyaníthatóan egy hun előkelő nyugodott. Pont. Ennyi és nem több. Kérdezzük meg tőle, milyen nyelven beszélt. Egyébként ha válaszolna, valószínűleg több nyelvet is felsorolna, a sztyeppei elitekre ugyanis a többnyelvűség volt jellemző. Éppen ez volt ezen elitek identitásának az egyik legmeghatározóbb eleme.<br></div>4) Az írott források valójában csak azokról az eseményekről szólnak, amelyek "átütötték a korabeli sajtó ingerküszöbét". Vagyis pl. arról, ha egy fejedelem áttette székhelyét A helyről B helyre. Attól fogva ugyanis máshová kellett küldeni a követséget, ha tárgyalni akartak vele. Ebből a "nép" mozgására vonatkozóan semmi sem következik. A magyar honfoglalás jóval hosszabban elhúzódó folyamat volt, amelyben 895 valószínűleg Árpád székhelyének az áthelyezése volt. A honfoglaló leletanyag egy részéről egyre többen gyanítják, hogy már 895 előtt a Kárpát-medencében élő személyek hagyatéka, akik a 860-as évek közepétől-végétől (kb. ekkor kezdik a magyarokat emlegetni) telepedtek be a Kárpát-medence hatalmi válságban lévő területére.<br></div>5) Tetszik, nem tetszik, minden jel arra vall, hogy a beköltözők kevesebben voltak, mint a bent lévők. Viszont a bent lévők sokkal tarkábbak voltak, mint egyesek szeretnék. Vagyis a honfoglaló magyarok egy közepesen nagy (családostul közlekedő) katonai elitet jelentettek, a Kárpát-medencében pedig avarok, frankok, morvák, némi bolgárok, esetleg maradék gepidák, romanizált népességmaradványok, karantánok, stb. várták őket. És ennek mindnek megvan a régészeti hagyatéka is. A nyelvükről csak sejtéseink vannak, a genetikai állományuk kevert, kulturálisan pedig legalább négy különböző irányba voltak kötődéseik (Balkán, Itália, Rajna-vidék, sztyeppe). Ha jobban megkapargatjuk, még némi skandináv kapcsolatot is lehet találni,legalábbis a tárgyak szintjén.<br></div>6) Az újabb archeogenetikai kutatások nem támasztják alá László Gyula nagycsaládi temetőkről szóló elméletét. Az együtt eltemetett, szépen elrendezett sorokban nyugvó személyek között semmilyen vérségi kapcsolatot sem sikerült kimutatni. Egyetlen anya-lánya kapcsolatot találtak, de a két személy egymástól több száz kilométerre aludta örök álmát. Amiket látunk, azok megszervezett katonai egységek - stratégiai pontokat megszálló fejedelmi had - temetői. Ilyen tudatos telepítés a 10-11. században is történt, kifejezetten az államalapítással összefüggésben. Ez persze azt is jelenti, hogy a magyar honfoglalás valójában a Kárpát-medence újraszervezését jelentette, vagyis az avar kaganátus bukása után szétdarabolódott terület ismételten egységes politikai irányítás alá került.<br></div>7) Az a finnugor népesség, ami ma látszik (finn, észt, hanti, mansi), csupán a töredéke az egykorinak. A mai Oroszország területén elég sok finnugor nyelve beszélő népcsoport élt, akik közül a legnagyobb a vepszéké volt. Ezeket a népeket a mongolok tüntették el, részben magukba olvasztották, részben északra nyomták őket. Jelentős részük orosszá lett a 14-15. században.<br><br></div>Bocsánat a hosszú szövegért, karácsony és újév között talán sok is ennyi, de talán az ünnepek közti nyugalom időt ad ennek a mérlegelésére is. Végezetül egy kollégámat szeretném idézni: "A magyar történelem szép úgy, amint van. Ne keressünk helyette másikat!"<br></div><br></div><div>Boldog új évet!<br></div>Trixi<br></div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2017. december 27. 19:51 Emoke Greschik írta, <span dir="ltr"><<a href="mailto:greschem@gmail.com" target="_blank">greschem@gmail.com</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr"><span class="m_-4467091014676973541banner">
<ins></ins>
</span>
<div class="m_-4467091014676973541cim">Attila és Árpád nyelve</div>
<div class="m_-4467091014676973541alcim">Őstörténetünk vitatott kérdései</div>
<div class="m_-4467091014676973541lead"><span class="m_-4467091014676973541text">Mikor és hol tanultak magyarul a finnugor népektől és tőlünk is roppant távolról érkező avarok és hunok?</span></div>
<div class="m_-4467091014676973541utolsomod">
</div>
<div class="m_-4467091014676973541megjelenes"></div><div class="m_-4467091014676973541megjelenes"><a href="https://gondola.hu/cikkek/108410-Attila_es_Arpad_nyelve.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/<wbr>108410-Attila_es_Arpad_nyelve.<wbr>html</a><span class="m_-4467091014676973541sewcxsds2cfk5ai"></span><span class="m_-4467091014676973541sewynfy1ft5zmyl"></span></div><div class="m_-4467091014676973541megjelenes">2017. december 26. 10:30 <span class="m_-4467091014676973541sewcxsds2cfk5ai"></span><span class="m_-4467091014676973541sewynfy1ft5zmyl"></span></div>
<div class="m_-4467091014676973541ikonok">
<div class="m_-4467091014676973541leadkepblokk">
<a class="m_-4467091014676973541addthis_button_email m_-4467091014676973541at300b" title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/108410-Attila_es_Arpad_nyelve.html#" target="_blank"><span class="m_-4467091014676973541at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><img src="https://gondola.hu/kepek/nyito/108946.jpg" alt="" class="m_-4467091014676973541kep m_-4467091014676973541leadkep" style="margin-right:0px" width="172" height="115"></div></div>
<p>
László Gyula (1910–1998) több okból lett a magyarságtudomány fekete
báránya. Például túltanulta magát. Először szobrász lett a Magyar
Képzőművészeti Főiskolán, majd művészettörténet, néprajz, magyar,
földrajz, régészet következett, sőt bölcsészdoktori oklevelet is
szerzett, és tanulmányutakat tett Angliától Görögországig. Mindebből
művész volta a leglényegesebb. Műgyártó ugyanis bárki lehet, művész
azonban csak az, aki a Teljességhez méri magát.</p>
<p>
Ebben különbözött kortársai zömétől, akik a szakemberséget választották
a siker végett. A szakember a szakmához, mestersége szerinti
szabványokhoz méri magát.</p>
<p>
Nos, ezért mulatságos például az a többségi szaktudományos vélekedés
László Gyula alapvető fölismeréséről, amit sokaktól idézhetnénk, de most
éppen Györffy György (1917–2000) történésztől tesszük: „…a kettős vagy
többszörös honfoglalás elméletét történeti és nyelvészeti forrásanyag
ugyanúgy nem támasztja alá, mint ahogy nem egyeztethető a néppé válás
folyamatának legújabban megismert törvényszerűségeivel.”</p><div id="m_-4467091014676973541billboardbanner"><span class="m_-4467091014676973541banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
Nos, ha a lényeget nézzük, akkor eme iskolapélda hangoztatói minden
célszemélyüknél jobban tudják, hogy a magyarságtudományban Hunfalvy Pál
uralkodása óta egyetlen alaptétel létezik, a magyar népnek, vagy ha ez
nem megy, akkor a magyar nyelvnek, a finnugor származásába vetett hit.
Ebben rejlik a „törvényszerűség”. Minden, ami erre árnyékot vet, netán
bajuszát cibálja, az tudománytalan eretnekség. Sőt!</p>
<p>
Engel Pál történész akadémikus (!) leszögezte a Népszabadságban (2001.
május 12.): „A tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor
eredetét elkezdik kétségbe vonni. Ami ezen a ponton túl van, az a
szellemi és politikai alvilág.”</p>
<p>
Természetesen Györffy Györgytől Engel Pálon át a Glatz Ferencig, s még
rajtuk is túl, mindenki tudja, hogy a finnugor rokonságról „történeti és
nyelvészeti forrásanyag” nem szól, mert ilyen, sajnos, lényegében
nincsen. Ismétlem: sajnos.</p>
<p>
Ami közösnek látszó mondamaradék fönnmaradt az ugoroknál, az jobbára
magyar eredetű, ámde eredeti alakjából, világlátásából kiforgatott
töredék. Lásd például: csodaszarvas-legenda. El kell olvasni a magyar és
a manysi változatot, s meg kell nézni Jankovics Marcell finnugor
szellemben készített filmjét. Hiteles. A finnugorok vették át a történet
foszlányait, s a maguk képére formálták.</p>
<p>
László Gyula válasza: „Az Akadémia által elfogadott finnugor
származtatás száműzte a kutatók érdeklődési köréből mindazt, ami
ellentmondott volna a tannak, és ez az egyoldalúság mind a mai napig
uralkodik a magyar őstörténet kutatásában: a régészek szinte csak
illusztrációkként szolgálnak a nyelvtudomány tételeihez.” Igen finom
fogalmazás!</p>
<p>
***</p>
<p>
Az igazság igazságos. Fölragyogtatja, ami már előbb is közkincs volt
krónikáinkból. Például Anonymus (1200 körül) a Gesta Hungarorumban
(50–51.) a székelyekről mint Attila király népéről írt.</p>
<p>
Ennyi elég is lehetne, hiszen a székelyek Csaba – a Tarih-i
Üngürüszben: Kaba – népének elvonulása után, a honfoglaláskor, a
Névtelen idejében is ugyanúgy beszéltek, mint mindmáig: magyarul. Ahogy
korábban is, amikor ők jöttek be a Kárpát-medencébe. A hunokkal vagy az
avarokkal! Létük az Árpád előtti honfoglalás eleven bizonyítéka.</p>
<p>
Kézai Simon írja: „Az Úr megtestesülésétől számított 677-ben, száznégy
évvel Attila magyar király halála után […] miként a rómaiak krónikájában
meg van írva, a magyarok másodszor jöttek ki Scythiából.” Tehát a
honfoglalás most elfogadott idejénél több mint két évszázaddal korábban!
Ám ekkor már „másodszor jöttek ki Scythiából”. A magyarok! Akiket a
hatályos tudomány avarnak nevez.</p>
<p>
***</p>
<p>
A hunfalvyzmus szégyencsillagainak egyike a Tarih-i Üngürüsz – A
magyarok története – című, talán éppen egy elveszett corvina
fordításának elrejtése a magyar tudósok és az igényes közönség elől. A
mű eredetijét Mahmud Temüdzsán, Nagy Szulejmán szultán (uralkodott:
1520–1566) főtolmácsa mentette meg a tűzhaláltól 1543-ban, amikor
Székesfehérvár elfoglalásakor a törökök elégették a királyi könyvtárat.</p>
<p>
Akárcsak Alexandriában, s miként megtörténhet ez Berlintől Londonig
azokkal a könyvekkel, melyek vagy ellenkeznek a Koránnal, ezért
rászolgáltak a tűzhalálra, vagy benne vannak, akkor pedig fölöslegesek.
Mahmud a könyvet latinból a szultáni udvarban divatozó úgynevezett „népi
desztánok” – értsd: népi regények – cirkalmas török nyelvére
fordította.</p>
<p>
Vámbéry Ármin 1860-ban vásárolta Isztambulban, s hazajövet az
Akadémiának ajándékozta. Hunfalvy Pál főkönyvtáros azonnal kiadta Budenz
Józsefnek (1836–1892), aki 22 évesen, 1858 májusában érkezett Pestre,
és három év alatt akadémiai levelező taggá érett! Természetesen lesújtó
bírálatot írt róla. Bírálatot egy történelmi dokumentumról…</p>
<p>
A művet Hunfalvy rögtön a zárt osztályra helyezte! Ott porladt 110
évig! 1971-ben (!) hazafiak kalandos körülmények között filmmásolatot
készítettek róla, amelyet Prágába csempésztek a Károly Egyetem
turkológusprofesszorához, Blaskovics Józsefhez, aki magyarra fordította.
Az első kiadás 1982-ben, a Magvetőnél jelent meg.</p>
<p>
Szalay Károly, a kötet szerkesztője több életveszélyes fenyegetést
kapott! Később Hazai György akadémikus fordítását és kritikáját az
Akadémiai Kiadó adta közre (1996).</p>
<p>
***</p>
<p>
A Tarih-i Üngürüsz 26. fejezetében olvasható: „Hunor népét támadás
érte, mely aztán ily módon elvált Adzsem padisahjától, és Pannonija
tartományába költözött.</p>
<p>
Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges
folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az
országnak, és az ő nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek
[az ottani népek].</p>
<p>
»Mikor kerül a kezünkbe ennél jobb ország?« – mondták [Hunorék]. Ennél
az oknál fogva Hunor népe [békés] megegyezéssel annak az országnak a
királyához ment, alattvalójává vált.”</p>
<p>
A mű szerint ez volt a magyarok első bejövetele Pannóniába, ám mégsem,
hiszen az itt lakók magyarul beszéltek! Óvatos kérdés: az avarok itt
netán hun maradékot találtak?</p>
<p>
A könyvben több helyen olvasható, hogy a Kárpát-medencében „az ő
nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek [az ottani népek].</p>
<p>
A Tarih-i Üngürüsz szerint egy bizonyos Kattar nevű fővezér alatt a
hunok újra bejöttek. Majd a Tiszán átkelő Hunor népe egyesült Hunornak
azzal a népével, amelyik Adzsem padisahjával erre a tájra költözött, és
itt telepedett le.</p>
<p>
A székelyek egyértelműen hunok, akik Erdélyben élnek – vallja e krónika szerzője is.</p>
<p>
***</p>
<p>
Érthető Hunfalvy Pál rettegése a könyvtől, hiszen ha Anonymus mellett
más középkori írók is azt állítják, hogy Pannóniában már Árpádék
bejövetele előtt magyarul beszélők, tehát magyarok éltek, akkor a
finnugor tervnek lőttek – hogy közös hun–magyar szólással éljünk.
(Lőttek neki – hun–magyar–ujgur–mongol szokás a koporsó lebocsátása
előtt belelőni a sírba.)</p>
<p>
Tökéletesen fölismerte, hogy a kétszeri, netán többes honfoglalás az ő
finnugor elképzelését sírba döntötte volna, hiszen a Pamír környéki
hunok és az Altaj térségében élő avarok aligha járogattak a finnugorok
messze északnyugati honába nyelvórákat venni.</p>
<p>
***</p>
<p>
A hivatalosság gondjai időközben erősen megszaporodtak. Nem elég, hogy
az avarok régészeti hagyatékából, az úgynevezett griffes-indás
motívumokból László Gyula a mi magyar őseink kézművességének és
szellemének nyomát olvasta ki.</p>
<p>
Az úgynevezett írottasokat azért nevezik így, mert olvashatók!
Éppenséggel László Gyula kiváló tanítványa, a hozzá hasonlóan sokoldalú
Vékony Gábor turkológus, történész, régész, nyelvész, rovástudó
jóvoltából, aki sorra fejtette meg az úgynevezett avar kori
rovásírásokat. Magyarul!</p>
<p>
Mi derült ki?</p>
<p>
E nép valóban elődünk volt, hiszen magyarul beszélt. Ez egyértelmű a
Vékony Gábor által elolvasott környei és szarvasi rovásokból, melyek
jelenlegi legöregebb nyelvemlékeink, mégis csodálatosan üdék, és
meglepően közel állnak mai beszédünkhöz. Ráadásul annak is bizonyságai,
hogy 670 után megszaporodtak az itteni magyarok!</p>
<p>
***</p>
<p>
Az igazi tudóst túlélik fölismerései. Király Péter (1917–2015)
nyelvészprofesszor megállapította, hogy a VIII–X. századi nyugat-európai
forrásokban (főleg a német nyelvterület kolostori névjegyzékeiben)
előforduló mintegy hatvan (!) Ungarus, Hungaer, Hunger, Hungarius,
Onger, Wanger személynév szintén a magyarok külső elnevezésére megy
vissza, és nem valamely német köznévre.</p>
<p>
Ez pedig azt jelenti, hogy már a honfoglalás előtt létezett nyugaton
magyar „diaszpóra”! (Király Péter: A honalapítás vitás eseményei – A
kalandozások és a honfoglalás éve. Szerkesztette és az előszót írta:
Udvari István. Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke,
2006)</p>
<p>
(Német) Lajos keleti frank király egy 860-ban kelt oklevelében egy
határhegy neve „marcha uengeriorium”; Widukind krónikájában (A szászok
története): „Avares, quos modo Ungarios vocamus” („az avarokat, akiket
most ungaroknak nevezünk”) – idézi László Gyula. (Múltunkról
utódainknak, Püski Kiadó, 1999., I. kötet)</p>
<p>
A Szent Wandregisilius-kolostor 877. évi évkönyve szerint: „Lajos kapta
meg többek között az avaroknak, azaz a hunoknak vagy ungarorum-oknak az
országát.” Tehát az avar kori krónikás e három név viselőit egy népnek
tudta!</p>
<p>
***</p>
<p>
László Gyula látta, amit félénk vagy dogmatikus pályatársai nem mertek észrevenni, ennélfogva a haladás irányát is észlelte.</p>
<p>
A 2000-ben történt Semino-vizsgálat óta fölélénkült a genetika iránti
érdeklődés. Különösen, amikor kiderült, hogy hiányzik belőlünk az uráli
népekre egyöntetűen jellemző TAT (EU13 + EU14) gén. Vajon
származhattunk-e azoktól, akik nem lehetnek őseink? Ezt a kérdést senki
nem tette föl.</p>
<p>
Mismásolás kezdődött: ha nem biológiai, akkor nyelvi leszármazottai
vagyunk a finnugoroknak. Hogyan? Bronzkori magaskultúra hordozójaként és
művelőjeként, de némaként érkeztünk az andronovói kultúra térségébe,
hogy ott végre megtanuljunk beszélni a derék kőkoriaktól?</p>
<p>
Az idén fejeződött be az a kutatás, melynek során a karosi honfoglalás
kori temetők teljes genetikai anyagát elemezte Neparáczki Endre
doktorandusz.</p>
<p>
Adjuk át a szót a fiatal tudósnak: „…a karosi honfoglalás kori temetők
újabb, immár tán teljes genetikai elemzése során 89 mtDNS genom
elemzésével megállapítottuk, hogy a honfoglalók lehetséges őseinek
41,5%-a xiongnu (ázsiai hun), 42,7%-a skandináv-germán, 6,7%-a kaukázusi
(közel-keleti), 2,2%-a szláv és 6,7%-a egyéb európai származású
lehetett. Adatainkat egyéb genetikai, antropológiai történeti adatok is
alátámasztják.” Tehát Árpáddal nem jöttek finnugorok!</p>
<p>
Neparáczki Endre ezt is írja: „Eredményeink támogatják középkori
krónikáink hitelét, miszerint a »honfoglalás« népünk második bejövetele,
és Árpádék itt már magyar nyelvű népességet találtak. Adataink hihetővé
teszik az eredetileg is magyar nyelvű székelyek hun hagyományát és a
honfoglalást megelőző jelenlétüket a Kárpát-medencében.</p>
<p>
Ezzel magyarázatot nyer a régészeti anyagból levont következtetés,
miszerint a honfoglalás kori népesség régészeti hagyatékból becsült
csekély létszáma alapján nem adhatta alapját a 11. századi, Árpád-kori
tömbmagyarságnak (Kniezsa, 1993; Révész, 2016).</p>
<p>
A finnugor–honfoglaló genetikai kapcsolat hiánya arra utal, hogy a
magyar nyelv finnugor rétegeit nem lehet a honfoglalókhoz kötni,
ellenben a magyar nyelvben meglévő masszív török nyelvi réteget nagy
valószínűséggel hun eredetűnek tekinthetjük. Ez újabb kérdéseket és
kutatási irányokat nyit a magyar nyelv lehetséges eredetéről és
rokonsági viszonyairól.”</p>
<p>
Hunfalvysta nyelvészeti elképzelésnek alárendelt történettudományunk
máig adós a korábban érkezett s azóta is itt élt magyarok történetének
föltárásával. Ahelyett, hogy legalább most munkához látott volna –
nyilván ezeregy oka volt, hogy miért nem tette –, gőzerővel ostorozni
kezdte az immár doktor Neparáczki Endrét és témavezető tanárát, Török
Tibort, aki időközben a maga kutatását is megjelentette.</p>
<p>
Néhány észrevétel kér szót: a nem finnugor Árpád-nép miként lett magyar ajkú?</p>
<p>
A finnugorok – vagy legalább a hantik és a manysik – miért nem őrizték meg magyar nyelvüket és kultúrájukat?</p>
<p>
A finnugor elem tán csak nem azért hiányzik teljes mértékben genetikai
állományunkból, mert őseink valamilyen – milyen? – okból nem álltak
szorosabb kapcsolatban a finnugorokkal?</p>
<p>
Mikor és hol tanultak magyarul a finnugor népektől és tőlünk is roppant távolról érkező avarok és hunok?</p>
<p>
***</p>
<p>
Az utolsó szó legyen László Gyuláé: „A 896-os honfoglalás történelme
szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy
Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak,
akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.”</p>
<p>
<em>Czakó Gábor</em></p>
<div class="m_-4467091014676973541szerzo">Magyaridok.hu<span class="m_-4467091014676973541sewcxsds2cfk5ai"></span><span class="m_-4467091014676973541sewynfy1ft5zmyl"></span></div></div><div id="m_-4467091014676973541DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width:46px;height:29px" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:#4453ea" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_-4467091014676973541_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>
<br>______________________________<wbr>_________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a><br>
<br></blockquote></div><br></div>