<font color='black' size='3' face='Times New Roman, Times, serif'>Tet<font size="3">szik a </font><font size="3">Baják </font><font size="3">László féle rekonstrukció. Van ennek valamiféle hivatalos elismerése? <br>
És Beatrix hozzászólása is közel áll a szemléletemhez.<br>
<br>
Felesleges erőltetni a finn-ugor ellenességet, a nyelvi rokonság napnál világosabb. Egyben persze a törökös népekkel is rokonok vagyunk kultúrálisan (a honfoglaló magyarok) és nyelvileg is. Na meg valamelyest az iráni népekkel is (nyelvileg és ötvösművészet és egyéb kulturális vonatkozásban). A nagy eurázsiai pusztán folyamatos volt az etnikai, nyelvi és kulturális keveredés. A finnugor népeket a vélt "halszag" miatt nézik le, holott valaha a mai Oroszország európai részének domináns népessége voltak.</font><font size="3"> Jóllelet, egy mai orosz genetikailag inkább finnugor, mint szláv, már ha ha ilyen kijelentésnek egyáltalán értelme van.</font><br>
<div><br>
</div>
<div><font size="3">Üdv:</font></div>
<div><font size="3"><br>
</font></div>
<div><font size="3">Karcsi</font><br>
</div>
<div><br>
</div>
<div><br>
</div>
<div> <br>
</div>
<div style="font-family:arial,helvetica;font-size:10pt;color:black">-----Original Message-----<br>
From: László Baják <laszlo.bajak@gmail.com><br>
To: grem <grem@turul.kgk.uni-obuda.hu><br>
Sent: Wed, Dec 27, 2017 1:27 pm<br>
Subject: Re: [Grem] Czakó Gábor: Őstörténetünk vitatott kérdései, Attila és Árpád nyelve<br>
<br>
<div id="AOLMsgPart_1.2_ed1e7ec3-5b7f-468a-8974-3f1dd8f6d17e">
<div class="aolReplacedBody">
<div dir="ltr">Bocsánat, az előző levelemet elfelejtettem elküldeni. A magyarokat a hunokkal és az avarokkal az onogur bolgárok kötik össze. Az onogurok először a hunok alattvalói voltak, majd önálló birodalmat alapítottak a Don vidékén Kovrat kagán vezetésével. Kovrat halála után az onogur birodalom felbomlott, és az onogurok szétszóródtak. Ők alapították meg a Volgai Bolgárországot, és Aszparuh kán vezetésével a Dunai Bulgáriát. A harmadik csoportjuk beköltözött a Kárpát-medencébe és az avarok alattvalója lett (kései avar-vagy griffes-indás népesség) A Don vidékén visszamaradt onogurok később csatlakoztak a kelet felől érkező magyarokhoz és velük együtt foglalták el a Kárpát-medencét. A magyarokkal érkező onogurok itt találkoztak az avar birodalom onogurjaival. Ez, az onogurok második bevonulása volt az ún kettős honfoglalás. Amikor 300 évvel később leírták a történetüket az onogurok már elfelejtették a török nyelvüket és teljesen elmagyarosodtak. Ezért beszélnek a krónikáink a XIII. században a magyarok kettős honfoglalásáról) A magyarok idegenek által használt nevei: Ungarn, Vengri, ongrois stb kivétel nélkül az onogurokra utalnak. A csodaszarvas monda Hunor és Magor testvérpárja valójában az onogur és magyar népre utal. Tehát nem a hun és a magyar, hanem az onogur és a magyar volt, illetve lett (pl vérszerződéssel) testvérnéppé. Minden tiszteletem Czakó Gáboré, de az elmélete inkább tekinthető irodalminak, mint történetinek. </div>
<div class="aolmail_gmail_extra"><br>
<div class="aolmail_gmail_quote">2017. december 27. 20:04 László Baják írta, <span dir="ltr"><<a target="_blank" rel="noopener noreferrer" href="mailto:laszlo.bajak@gmail.com">laszlo.bajak@gmail.com</a>></span>:<br>
<blockquote class="aolmail_gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
<div dir="ltr">Lásd az előbb elküldött válaszomat. Nem úgy történt, ahogy Czakó Gábor rekonstruálja. Az avarok és a hunok soha nem tanultak, tanulhattak meg magyarul. Az onogurok tanultak meg magyarul a 9. század második felében. Egy darabig kétnyelvűek voltak, majd egészen magyarokká lettek. A karosi temető genetikai vizsgálata teljes tévedés, ugyanis ez egy helyettes fejedelem (gyula) katonai kíséretének temetője. A katonai kíséret mindig vegyes eredetű, azaz szinte bármilyen nép genetikai rokonsága kimutatható belőle. A felszerelésük viszont egységesen magyar, mert azt az uruk biztosította számukra, illetve az uruk mesteremberei készítették őket. </div>
<span>
<div id="aolmail_m_-2795228117905290424DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" rel="noopener noreferrer" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" style="width:46px;height:29px" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a style="color:#4453ea" target="_blank" rel="noopener noreferrer" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a rel="noopener noreferrer" href="#aolmail_m_-2795228117905290424_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"></a></div>
</span>
<div class="aolmail_gmail_extra"><br>
<div class="aolmail_gmail_quote">
<div>
<div class="aolmail_h5">2017. december 27. 19:51 Emoke Greschik írta, <span dir="ltr"><<a target="_blank" rel="noopener noreferrer" href="mailto:greschem@gmail.com">greschem@gmail.com</a>></span>:<br>
</div>
</div>
<blockquote class="aolmail_gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">
<div>
<div class="aolmail_h5">
<div dir="ltr"><span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001banner">
<ins></ins>
</span>
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001cim">Attila és Árpád nyelve</div>
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001alcim">Őstörténetünk vitatott kérdései</div>
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001lead"><span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001text">Mikor és hol tanultak magyarul a finnugor népektől és tőlünk is roppant távolról érkező avarok és hunok?</span></div>
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001utolsomod">
</div>
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001megjelenes"></div>
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001megjelenes"><a target="_blank" rel="noopener noreferrer" href="https://gondola.hu/cikkek/108410-Attila_es_Arpad_nyelve.html">https://gondola.hu/cikkek/1084<wbr>10-Attila_es_Arpad_nyelve.html</a><span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001sewcxsds2cfk5ai"></span><span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001sewynfy1ft5zmyl"></span></div>
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001megjelenes">2017. december 26. 10:30 <span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001sewcxsds2cfk5ai"></span><span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001sewynfy1ft5zmyl"></span></div>
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001ikonok">
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001leadkepblokk">
<a class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001addthis_button_email aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001at300b" title="E-mail" target="_blank" rel="noopener noreferrer" href="https://gondola.hu/cikkek/108410-Attila_es_Arpad_nyelve.html#"><span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a><img alt="" class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001kep aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001leadkep" style="margin-right:0px" src="https://gondola.hu/kepek/nyito/108946.jpg" width="172" height="115"></div>
</div>
<div>
László Gyula (1910–1998) több okból lett a magyarságtudomány fekete
báránya. Például túltanulta magát. Először szobrász lett a Magyar
Képzőművészeti Főiskolán, majd művészettörténet, néprajz, magyar,
földrajz, régészet következett, sőt bölcsészdoktori oklevelet is
szerzett, és tanulmányutakat tett Angliától Görögországig. Mindebből
művész volta a leglényegesebb. Műgyártó ugyanis bárki lehet, művész
azonban csak az, aki a Teljességhez méri magát.</div>
<div>
Ebben különbözött kortársai zömétől, akik a szakemberséget választották
a siker végett. A szakember a szakmához, mestersége szerinti
szabványokhoz méri magát.</div>
<div>
Nos, ezért mulatságos például az a többségi szaktudományos vélekedés
László Gyula alapvető fölismeréséről, amit sokaktól idézhetnénk, de most
éppen Györffy György (1917–2000) történésztől tesszük: „…a kettős vagy
többszörös honfoglalás elméletét történeti és nyelvészeti forrásanyag
ugyanúgy nem támasztja alá, mint ahogy nem egyeztethető a néppé válás
folyamatának legújabban megismert törvényszerűségeivel.”</div>
<div id="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001billboardbanner"><span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<div>
Nos, ha a lényeget nézzük, akkor eme iskolapélda hangoztatói minden
célszemélyüknél jobban tudják, hogy a magyarságtudományban Hunfalvy Pál
uralkodása óta egyetlen alaptétel létezik, a magyar népnek, vagy ha ez
nem megy, akkor a magyar nyelvnek, a finnugor származásába vetett hit.
Ebben rejlik a „törvényszerűség”. Minden, ami erre árnyékot vet, netán
bajuszát cibálja, az tudománytalan eretnekség. Sőt!</div>
<div>
Engel Pál történész akadémikus (!) leszögezte a Népszabadságban (2001.
május 12.): „A tudomány ott végződik, ahol a magyar nyelv finnugor
eredetét elkezdik kétségbe vonni. Ami ezen a ponton túl van, az a
szellemi és politikai alvilág.”</div>
<div>
Természetesen Györffy Györgytől Engel Pálon át a Glatz Ferencig, s még
rajtuk is túl, mindenki tudja, hogy a finnugor rokonságról „történeti és
nyelvészeti forrásanyag” nem szól, mert ilyen, sajnos, lényegében
nincsen. Ismétlem: sajnos.</div>
<div>
Ami közösnek látszó mondamaradék fönnmaradt az ugoroknál, az jobbára
magyar eredetű, ámde eredeti alakjából, világlátásából kiforgatott
töredék. Lásd például: csodaszarvas-legenda. El kell olvasni a magyar és
a manysi változatot, s meg kell nézni Jankovics Marcell finnugor
szellemben készített filmjét. Hiteles. A finnugorok vették át a történet
foszlányait, s a maguk képére formálták.</div>
<div>
László Gyula válasza: „Az Akadémia által elfogadott finnugor
származtatás száműzte a kutatók érdeklődési köréből mindazt, ami
ellentmondott volna a tannak, és ez az egyoldalúság mind a mai napig
uralkodik a magyar őstörténet kutatásában: a régészek szinte csak
illusztrációkként szolgálnak a nyelvtudomány tételeihez.” Igen finom
fogalmazás!</div>
<div>
***</div>
<div>
Az igazság igazságos. Fölragyogtatja, ami már előbb is közkincs volt
krónikáinkból. Például Anonymus (1200 körül) a Gesta Hungarorumban
(50–51.) a székelyekről mint Attila király népéről írt.</div>
<div>
Ennyi elég is lehetne, hiszen a székelyek Csaba – a Tarih-i
Üngürüszben: Kaba – népének elvonulása után, a honfoglaláskor, a
Névtelen idejében is ugyanúgy beszéltek, mint mindmáig: magyarul. Ahogy
korábban is, amikor ők jöttek be a Kárpát-medencébe. A hunokkal vagy az
avarokkal! Létük az Árpád előtti honfoglalás eleven bizonyítéka.</div>
<div>
Kézai Simon írja: „Az Úr megtestesülésétől számított 677-ben, száznégy
évvel Attila magyar király halála után […] miként a rómaiak krónikájában
meg van írva, a magyarok másodszor jöttek ki Scythiából.” Tehát a
honfoglalás most elfogadott idejénél több mint két évszázaddal korábban!
Ám ekkor már „másodszor jöttek ki Scythiából”. A magyarok! Akiket a
hatályos tudomány avarnak nevez.</div>
<div>
***</div>
<div>
A hunfalvyzmus szégyencsillagainak egyike a Tarih-i Üngürüsz – A
magyarok története – című, talán éppen egy elveszett corvina
fordításának elrejtése a magyar tudósok és az igényes közönség elől. A
mű eredetijét Mahmud Temüdzsán, Nagy Szulejmán szultán (uralkodott:
1520–1566) főtolmácsa mentette meg a tűzhaláltól 1543-ban, amikor
Székesfehérvár elfoglalásakor a törökök elégették a királyi könyvtárat.</div>
<div>
Akárcsak Alexandriában, s miként megtörténhet ez Berlintől Londonig
azokkal a könyvekkel, melyek vagy ellenkeznek a Koránnal, ezért
rászolgáltak a tűzhalálra, vagy benne vannak, akkor pedig fölöslegesek.
Mahmud a könyvet latinból a szultáni udvarban divatozó úgynevezett „népi
desztánok” – értsd: népi regények – cirkalmas török nyelvére
fordította.</div>
<div>
Vámbéry Ármin 1860-ban vásárolta Isztambulban, s hazajövet az
Akadémiának ajándékozta. Hunfalvy Pál főkönyvtáros azonnal kiadta Budenz
Józsefnek (1836–1892), aki 22 évesen, 1858 májusában érkezett Pestre,
és három év alatt akadémiai levelező taggá érett! Természetesen lesújtó
bírálatot írt róla. Bírálatot egy történelmi dokumentumról…</div>
<div>
A művet Hunfalvy rögtön a zárt osztályra helyezte! Ott porladt 110
évig! 1971-ben (!) hazafiak kalandos körülmények között filmmásolatot
készítettek róla, amelyet Prágába csempésztek a Károly Egyetem
turkológusprofesszorához, Blaskovics Józsefhez, aki magyarra fordította.
Az első kiadás 1982-ben, a Magvetőnél jelent meg.</div>
<div>
Szalay Károly, a kötet szerkesztője több életveszélyes fenyegetést
kapott! Később Hazai György akadémikus fordítását és kritikáját az
Akadémiai Kiadó adta közre (1996).</div>
<div>
***</div>
<div>
A Tarih-i Üngürüsz 26. fejezetében olvasható: „Hunor népét támadás
érte, mely aztán ily módon elvált Adzsem padisahjától, és Pannonija
tartományába költözött.</div>
<div>
Amikor abba a tartományba érkeztek, látták, hogy csodálatosan bőséges
folyamai vannak nagy számban, sok gyümölcse és bő termése van annak az
országnak, és az ő nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek
[az ottani népek].</div>
<div>
»Mikor kerül a kezünkbe ennél jobb ország?« – mondták [Hunorék]. Ennél
az oknál fogva Hunor népe [békés] megegyezéssel annak az országnak a
királyához ment, alattvalójává vált.”</div>
<div>
A mű szerint ez volt a magyarok első bejövetele Pannóniába, ám mégsem,
hiszen az itt lakók magyarul beszéltek! Óvatos kérdés: az avarok itt
netán hun maradékot találtak?</div>
<div>
A könyvben több helyen olvasható, hogy a Kárpát-medencében „az ő
nyelvükön [azaz Hunor népének a nyelvén] beszélnek [az ottani népek].</div>
<div>
A Tarih-i Üngürüsz szerint egy bizonyos Kattar nevű fővezér alatt a
hunok újra bejöttek. Majd a Tiszán átkelő Hunor népe egyesült Hunornak
azzal a népével, amelyik Adzsem padisahjával erre a tájra költözött, és
itt telepedett le.</div>
<div>
A székelyek egyértelműen hunok, akik Erdélyben élnek – vallja e krónika szerzője is.</div>
<div>
***</div>
<div>
Érthető Hunfalvy Pál rettegése a könyvtől, hiszen ha Anonymus mellett
más középkori írók is azt állítják, hogy Pannóniában már Árpádék
bejövetele előtt magyarul beszélők, tehát magyarok éltek, akkor a
finnugor tervnek lőttek – hogy közös hun–magyar szólással éljünk.
(Lőttek neki – hun–magyar–ujgur–mongol szokás a koporsó lebocsátása
előtt belelőni a sírba.)</div>
<div>
Tökéletesen fölismerte, hogy a kétszeri, netán többes honfoglalás az ő
finnugor elképzelését sírba döntötte volna, hiszen a Pamír környéki
hunok és az Altaj térségében élő avarok aligha járogattak a finnugorok
messze északnyugati honába nyelvórákat venni.</div>
<div>
***</div>
<div>
A hivatalosság gondjai időközben erősen megszaporodtak. Nem elég, hogy
az avarok régészeti hagyatékából, az úgynevezett griffes-indás
motívumokból László Gyula a mi magyar őseink kézművességének és
szellemének nyomát olvasta ki.</div>
<div>
Az úgynevezett írottasokat azért nevezik így, mert olvashatók!
Éppenséggel László Gyula kiváló tanítványa, a hozzá hasonlóan sokoldalú
Vékony Gábor turkológus, történész, régész, nyelvész, rovástudó
jóvoltából, aki sorra fejtette meg az úgynevezett avar kori
rovásírásokat. Magyarul!</div>
<div>
Mi derült ki?</div>
<div>
E nép valóban elődünk volt, hiszen magyarul beszélt. Ez egyértelmű a
Vékony Gábor által elolvasott környei és szarvasi rovásokból, melyek
jelenlegi legöregebb nyelvemlékeink, mégis csodálatosan üdék, és
meglepően közel állnak mai beszédünkhöz. Ráadásul annak is bizonyságai,
hogy 670 után megszaporodtak az itteni magyarok!</div>
<div>
***</div>
<div>
Az igazi tudóst túlélik fölismerései. Király Péter (1917–2015)
nyelvészprofesszor megállapította, hogy a VIII–X. századi nyugat-európai
forrásokban (főleg a német nyelvterület kolostori névjegyzékeiben)
előforduló mintegy hatvan (!) Ungarus, Hungaer, Hunger, Hungarius,
Onger, Wanger személynév szintén a magyarok külső elnevezésére megy
vissza, és nem valamely német köznévre.</div>
<div>
Ez pedig azt jelenti, hogy már a honfoglalás előtt létezett nyugaton
magyar „diaszpóra”! (Király Péter: A honalapítás vitás eseményei – A
kalandozások és a honfoglalás éve. Szerkesztette és az előszót írta:
Udvari István. Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszéke,
2006)</div>
<div>
(Német) Lajos keleti frank király egy 860-ban kelt oklevelében egy
határhegy neve „marcha uengeriorium”; Widukind krónikájában (A szászok
története): „Avares, quos modo Ungarios vocamus” („az avarokat, akiket
most ungaroknak nevezünk”) – idézi László Gyula. (Múltunkról
utódainknak, Püski Kiadó, 1999., I. kötet)</div>
<div>
A Szent Wandregisilius-kolostor 877. évi évkönyve szerint: „Lajos kapta
meg többek között az avaroknak, azaz a hunoknak vagy ungarorum-oknak az
országát.” Tehát az avar kori krónikás e három név viselőit egy népnek
tudta!</div>
<div>
***</div>
<div>
László Gyula látta, amit félénk vagy dogmatikus pályatársai nem mertek észrevenni, ennélfogva a haladás irányát is észlelte.</div>
<div>
A 2000-ben történt Semino-vizsgálat óta fölélénkült a genetika iránti
érdeklődés. Különösen, amikor kiderült, hogy hiányzik belőlünk az uráli
népekre egyöntetűen jellemző TAT (EU13 + EU14) gén. Vajon
származhattunk-e azoktól, akik nem lehetnek őseink? Ezt a kérdést senki
nem tette föl.</div>
<div>
Mismásolás kezdődött: ha nem biológiai, akkor nyelvi leszármazottai
vagyunk a finnugoroknak. Hogyan? Bronzkori magaskultúra hordozójaként és
művelőjeként, de némaként érkeztünk az andronovói kultúra térségébe,
hogy ott végre megtanuljunk beszélni a derék kőkoriaktól?</div>
<div>
Az idén fejeződött be az a kutatás, melynek során a karosi honfoglalás
kori temetők teljes genetikai anyagát elemezte Neparáczki Endre
doktorandusz.</div>
<div>
Adjuk át a szót a fiatal tudósnak: „…a karosi honfoglalás kori temetők
újabb, immár tán teljes genetikai elemzése során 89 mtDNS genom
elemzésével megállapítottuk, hogy a honfoglalók lehetséges őseinek
41,5%-a xiongnu (ázsiai hun), 42,7%-a skandináv-germán, 6,7%-a kaukázusi
(közel-keleti), 2,2%-a szláv és 6,7%-a egyéb európai származású
lehetett. Adatainkat egyéb genetikai, antropológiai történeti adatok is
alátámasztják.” Tehát Árpáddal nem jöttek finnugorok!</div>
<div>
Neparáczki Endre ezt is írja: „Eredményeink támogatják középkori
krónikáink hitelét, miszerint a »honfoglalás« népünk második bejövetele,
és Árpádék itt már magyar nyelvű népességet találtak. Adataink hihetővé
teszik az eredetileg is magyar nyelvű székelyek hun hagyományát és a
honfoglalást megelőző jelenlétüket a Kárpát-medencében.</div>
<div>
Ezzel magyarázatot nyer a régészeti anyagból levont következtetés,
miszerint a honfoglalás kori népesség régészeti hagyatékból becsült
csekély létszáma alapján nem adhatta alapját a 11. századi, Árpád-kori
tömbmagyarságnak (Kniezsa, 1993; Révész, 2016).</div>
<div>
A finnugor–honfoglaló genetikai kapcsolat hiánya arra utal, hogy a
magyar nyelv finnugor rétegeit nem lehet a honfoglalókhoz kötni,
ellenben a magyar nyelvben meglévő masszív török nyelvi réteget nagy
valószínűséggel hun eredetűnek tekinthetjük. Ez újabb kérdéseket és
kutatási irányokat nyit a magyar nyelv lehetséges eredetéről és
rokonsági viszonyairól.”</div>
<div>
Hunfalvysta nyelvészeti elképzelésnek alárendelt történettudományunk
máig adós a korábban érkezett s azóta is itt élt magyarok történetének
föltárásával. Ahelyett, hogy legalább most munkához látott volna –
nyilván ezeregy oka volt, hogy miért nem tette –, gőzerővel ostorozni
kezdte az immár doktor Neparáczki Endrét és témavezető tanárát, Török
Tibort, aki időközben a maga kutatását is megjelentette.</div>
<div>
Néhány észrevétel kér szót: a nem finnugor Árpád-nép miként lett magyar ajkú?</div>
<div>
A finnugorok – vagy legalább a hantik és a manysik – miért nem őrizték meg magyar nyelvüket és kultúrájukat?</div>
<div>
A finnugor elem tán csak nem azért hiányzik teljes mértékben genetikai
állományunkból, mert őseink valamilyen – milyen? – okból nem álltak
szorosabb kapcsolatban a finnugorokkal?</div>
<div>
Mikor és hol tanultak magyarul a finnugor népektől és tőlünk is roppant távolról érkező avarok és hunok?</div>
<div>
***</div>
<div>
Az utolsó szó legyen László Gyuláé: „A 896-os honfoglalás történelme
szilárdan áll, amit a magam felvetése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy
Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak,
akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide.”</div>
<div>
<em>Czakó Gábor</em></div>
<div class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001szerzo">Magyaridok.hu<span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001sewcxsds2cfk5ai"></span><span class="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001sewynfy1ft5zmyl"></span></div>
</div>
<div id="aolmail_m_-2795228117905290424m_8869748588501187001DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br>
<table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a target="_blank" rel="noopener noreferrer" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail"><img alt="" style="width:46px;height:29px" src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a style="color:#4453ea" target="_blank" rel="noopener noreferrer" href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a rel="noopener noreferrer" href="#aolmail_m_-2795228117905290424_m_8869748588501187001_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"></a></div>
<br>
</div>
</div>
______________________________<wbr>_________________<br>
Grem mailing list<br>
<a target="_blank" rel="noopener noreferrer" href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a rel="noopener noreferrer" target="_blank" href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/<wbr>mailman/listinfo/grem</a><br>
<br>
</blockquote></div>
<br>
</div>
</blockquote></div>
<br>
</div>
</div>
</div>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni">Grem@turul.kgk.uni</a>-obuda.hu<br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</div>
</font>