<div dir="ltr"><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Alexandriai Szt. Katalin  /  a 4. század eleje  </b></span><br><span style="color:rgb(255,0,0)"><b><a href="http://www.katolikus.hu/szentek/1125.html" target="_blank">http://www.katolikus.hu/<wbr>szentek/1125.html</a></b></span><p>Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és
műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor Maxentius császár (305--
312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg
mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé
lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran
vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert
a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e
világ bölcsességének hiábavalóságát.
</p><p>A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta,
hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt
megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában
védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta
birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcselők
azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár
dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor ezeket jajgatások
közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a
tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek, elnyerik az örök
életet.
</p><p>A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel
burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban
szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította ezt.
Ezután Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes
ruháját és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az
ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a
kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a
kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az
kétszáz katonájával együtt keresztény lett.
</p><p>Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Készíttetett
egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami
félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg
akarták ölni, angyalok mentették meg, és a széttört kerekek darabjai
sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet
adott ,,a keresztények hatalmas Istenének'', s a császárné kérlelte
urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is
megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is
megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt
lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
</p><p>A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik
Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget
lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden
földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a
természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól.
Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse,
egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban.
Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a
mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni
fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.
</p><a href="http://www.katolikus.hu/szentek/1125.html" target="_blank">http://www.katolikus.hu/<wbr>szentek/1125.html</a></div>