<div dir="ltr">
<div class="gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0236/235671_marxizmus.jpg" alt="" title="" class="gmail-imgw" style="margin: 0px 0px 0px auto;" width="338" height="169"></div>
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171121_veszpremy_laszlo_bernat_karl_marx_minden_nepirto_szellemi_atyja">Karl Marx, minden népirtó szellemi atyja</a></h1>
<div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2017. november 21. 16:22</div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171121_veszpremy_laszlo_bernat_karl_marx_minden_nepirto_szellemi_atyja">http://mandiner.hu/cikk/20171121_veszpremy_laszlo_bernat_karl_marx_minden_nepirto_szellemi_atyja</a><br><span style="text-transform:uppercase;font-weight:700">Veszprémy László Bernát</span> <span></span></div>
<div class="gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kommunizmus szellemi atyja nem volt ártatlan bárány és
írásait nem értelmezték félre. Marx véres terrort akart látni, és
eszmeisége véres terrort is szült. Nevének tisztára mosása sértő a
kommunizmus több tízmillió <span style="background-color:rgb(255,242,204)">áldozatá</span>val szemben, </b></span>a szocialista forradalom
századik évfordulóján.
</p>
<div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner">
</div>
<div class="gmail-text">
<p>Konok Péter történész <a target="_blank" href="http://welemeny.transindex.ro/?cikk=26973&&utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711;utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">cikket</a> közölt a Transindex oldalán az 1917-es szocialista forradalomról. Ebben arról ír:<em>
„nyilvánvaló, hogy Marxból nem levezethető Lenin (aki valójában
antimarxista volt), és Leninből nem következik egyenesen Sztálin (aki
egyszerre volt antimarxista és antileninista)”.</em> A szerző nem tagadja, hogy a sztálinizmus „rémálom” volt, ám úgy hiszi, hogy az<em> „(…) véletlenül sem volt sem kommunista, sem pedig szocialista – maga volt az ellenforradalom, teljes győzelmében”.</em><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></p>
<p>Mindez különös, hiszen nyilván nem sokan tagadnák a kapcsolatot,
teszem azt az Iszlám Állam és az iszlám között, mint ahogy kevesen
érvelnének azzal, hogy az 1919-es ellenforradalomhoz (is) köthető
antiszemitizmusnak nem volt köze a kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz,
a délvidéki pogromhoz vagy a holokauszthoz. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Való igaz, hogy vannak
nüansznyi különbségek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a marxizmus és a kommunizmus, illetve a különböző
diktatúrák: a bolsevizmus, a leninizmus és a sztálinizmus</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>között</b></span>.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azonban</b></span> – a „finánckapitalista elfogultsággal” talán nem vádolható <em>Oxford Dictionary</em> szerint is – létezik összekötő kapocs az utóbbiak között: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezek mind a kommunizmus formái. </b><b>A kommunizmus pedig nem más, mint a <a target="_blank" href="https://en.oxforddictionaries.com/definition/marxism?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">Marx és Engels által megálmodott társadalmi rend</a> –<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>antidemokratikus, totalitárius és gyilkos társadalmi rend, </b></span>tehetnénk hozzá.</div>
<p>Mert sajnos vannak, akik nem teszik hozzá. A szerző kvalitásait nem
vitatva vélem úgy, hogy írása alapvetően téves tételekre épül<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>: Karl Marx
eszmerendszere igenis összeköthető Leninnel és csírázó diktatúrájával,
illetve a legsötétebb terrort elhozó sztálinizmussal. </b></span>A folyamatok,
ok-okozatok tagadása ismert apológiai módszer, ám az ezen esetben
egyszerűen az objektív tények falába ütközik.</p>
<p>Arról, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kommunista vezetők lépten-nyomon hivatkoztak Marxra, </b></span>
talán nem kell írnom. Marad a soron következő állás: Sztálin erőszakot
tett Marx és Lenin eszmeiségén. Ezen tétel – melyet egy kommunista oldal
<a target="_blank" href="https://www.marxists.org/archive/grant/1946/02/aleksandrov.htm?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">itt</a>
elég tömören összefoglal – arra a talán jóhiszemű elképzelésre épül,
hogy a lenini állam el kellett volna, hogy tűnjön, miután sikerre
juttatja a szocialista forradalmat.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kicsi állam koncepciója még egy libertáriánus szívét is
megdobogtatja, <span style="background-color:rgb(208,224,227)">ám olvassuk el, hogyan is nézett ki</span></b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az „állam
elsorvadásának” Engelstől átvett tétele Leninnél </b></span>(ahogyan azt az imént
hivatkozott cikk is idézi)<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>: </b></span><em><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>„Az állam az egyes osztályok
elnyomásához szükséges erőszak szervezete. Melyik osztályt kell
elnyomnia a proletariátusnak? Természetesen a kizsákmányolókat, azaz a
burzsoáziát. A munkásoknak csakis arra kell az állam, hogy legyűrjék a
kizsákmányolók ellenállását (…)”</b></span>.</em></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Lenin valóban nem akart államot azután, <em>ha már egyszer </em>sikerült
Gulágra vinni az összes osztályidegent. Sztálin egyszerűen levont egy
logikus konklúziót: sosem fogják kiirtani az összes ellenséget (ráadásul
egy totális diktatúrának mindig kell ellenségkép), és így az államnak,
illetve az állami diktatúrának sem lesz sosem vége.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A Gulágra vitt osztályidegenek szenvedéseiből azonban már Leninnél
sem volt hiány.</b></span> Anne Applebaum – aki egyébként kiváló történész, amikor
éppen nem publicisztikát ír – pontos adatokat is közöl díjnyertes <em>Gulag </em>című
könyvében. Szerinte<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Lenin büszkén vállalta, hogy a legkegyetlenebb
forradalmi terrorral kívánt győzelemre jutni, maga pedig már 1918-ban
tömeges terrort követelt <span style="background-color:rgb(217,234,211)">„a kulákok, papok és fehérek”</span> ellen, kiemelve,
hogy azokat „koncentrációs táborba kell zárni”. </b></span>Applebaum becslései
szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1919-re már több, mint húsz munkatábor állt a frissen
felállított Szovjetunióban, 1920 végére pedig már több, mint száz. </b></span>
Állapotukat a történész általánosan elfogadhatatlannak írta le.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A belső
leszámolásokat is Lenin honosította meg</b></span>: könyve<em> </em>idézi <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Lenint, aki nevetve</b></span> <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>mondta, hogy</b></span><em><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> „az első menseviket azután kötjük fel, ha már az utolsó szocialista forradalmárt is felkötöttük”</b></span>.</em> Könyvében a neves történészasszony hozzáteszi, hogy</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a tömeges kivégzések már Lenin alatt általánosak voltak.</b></span></div>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ahogy a szovjet <em>Krasznaja Gazeta</em> írt</b></span> egy sikeretlen, Lenin életére törő merényletet követően:<em>
„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Kegyetlenül, százával öljük majd meg ellenségeinket (…) Lenin véréért
(…) folyjon csak a burzsoázia vére – ömöljön, amennyi csak tud!”</b></span></em></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A kommunizmus <span style="background-color:rgb(255,242,204)">áldozatai</span>nak számát sok tíz- és százmillió közé teszik</b></span>. (Lásd a <em>Commentator Magazine</em> <a target="_blank" href="http://www.thecommentator.com/article/4230/so_how_many_did_communism_kill?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">ezen</a>
áttekintését!) Ezek az emberek mind <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>olyan rendszerek áldozatai voltak,
akiket Marx és tételei inspiráltak</b></span>. Az elkövetőknek nem kellett
túlságosan félreértelmezniük <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Marxot, aki egy a kommunista kiáltvánnyal
egy időben született írásában</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> így szólt:</b></span> <em>„<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egyetlen út van, hogy
lecsökkentsük és megkönnyítsük a régi világ vonaglásait és az új világ
véres születési kínjait – a forradalmi terror”.</b></span> </em>És akkor még nem is
beszéltünk <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a rasszizmus</b></span>ról <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>és antiszemitizmus</b></span>ról, mely<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Marxnál (és
szerzőtársánál, Friedrich Engelsnél) jelen volt</b></span>.</p>
<p>Marx zsidókról szóló <a target="_blank" href="https://www.philosophersmag.com/opinion/30-karl-marx-s-radical-antisemitism?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">esszéjében</a> így írt: <em>„Mi a zsidók földi vallása? A harácsolás. És mi a zsidók földi istene? A pénz”. </em>Engels pedig <a target="_blank" href="http://marxists.anu.edu.au/archive/marx/works/1849/01/13.htm?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">arról írt</a> 1849-ben, hogy a délszlávok <em>„reakciós jellegű népek”</em>, akiket lényegében ki kell irtani:<em>
„Ezek a népmaradványok, akik az elhaladó történelem lába alá kerültek,
ahogy Hegel mondja, ezek a hátramaradt népszilánkok mindig az
ellenforradalom fanatikus hívei lesznek, egészen addig, amíg teljesen ki
nem pusztulnak, vagy el nem vesztik nemzeti jellegüket, éppen ahogy
egész létük önmagában lázadás a nagy történelmi forradalommal szemben”.</em> Mint hozzáteszi – egy világháborúval eltévesztve jóslatát –, <em>„a
következő világháború eredménye nem csak a reakciós osztályok és
dinasztiák földünkről való eltűnése lesz, hanem teljes reakciós népek
eltűnése is. És az is progresszió lesz”.</em></p>
<p>Nem véletlen, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a múlt század egyéb pusztító eszméi is rokonságban
álltak a marxizmussal. A magántulajdont eltörlő, az egyén jogait a
totális állam alá rendelő és a társadalom átalakításban az erőszakot
szerepét szentesítő marxizmus</b></span> értelemszerűen tetszetős volt számukra.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mussolini és Hitler politikájának <a target="_blank" href="https://www.cato.org/publications/commentary/hitler-mussolini-roosevelt?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">szocialista átfedései</a> ismertek, ám talán kevesen tudják, hogy</b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>idehaza a fajvédelem, a keresztényszocializmu<span style="background-color:rgb(234,209,220)">s és a hungarizmus is táplálkozott marxi inspirációkból.</span></b></span></div><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A <em>Szózat</em> című fajvédő lap</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> arról írt, gazdasági nézetük <em>„megegyezik a marxistával”</em>.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Haller István, a jogfosztó numerus claususért felelő keresztényszocialista közoktatásügyi miniszter arról beszélt, hogy<em> „a kommunistáknak nincs joguk a marxizmust a maguk számára lefoglalni”. </em></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Maga Szálasi is büszke volt rá, hogy <em>„betéve”</em> tudja Marxot</b></span>. (Ungváry Krisztián megannyi hasonló példát hoz még fel <em>Kik azok a nyilasok? </em>című <a target="_blank" href="http://beszelo.c3.hu/cikkek/kik-azok-a-nyilasok?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">tanulmányában</a>,
mely online is olvasható). S talán nem lehet önazonossági problémával
vádolni azt a fehérterroristát, aki egy 1919-es pogrom során közölte
áldozataival:<em> „Ő a Héjjas-különítmény Szamuelyje, akinek egy zsidó elföldelése ennyi” </em>– majd rúgott egyet a levegőbe.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A marxizmusnak ráadásul a modern terrorizmushoz is köze van. </b></span>Ha
kommunista terrorra gondolunk, elég eszünkbe idézni az 1925-ös bulgáriai
<a target="_blank" href="http://archaeologyinbulgaria.com/2015/04/16/bulgaria-marks-90-years-since-horrific-communist-terrorist-attack-in-st-nedelya-cathedral-in-sofia/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">templomrobbantást</a> vagy az 1972-es izraeli <a target="_blank" href="http://blogs.timesofisrael.com/before-munich-there-was-lod-40-years-since-the-lod-airport-massacre/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">repülőtéri mészárlást</a>.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Az olyan terrorszervezetek, mint a Rote-Armee-Fraktion (RAF) és a
Forradalmi Sejtek Nyugat-Németországban is marxistának tartották
magukat,</b></span> sok ártatlan civil megnyomorításáért és haláláért is felelősek.
A Forradalmi Sejtek ráadásul együttműködött az antiszemita Népi Front
Palesztina Felszabadításáért (PFLP) marxista irányultságú mozgalommal.</p>
<div class="gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A marxizmus tehát</b></span> egyenes kapcsolatban állt a kommunista népirtásokkal,</div>
<p>és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>közvetett kapcsolatban lényegében minden más ismert modern
népirtással,</b></span> <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>eltekintve az örmény népirtástól.</b></span> Nem is véletlen, hogy
Jens Meierhenrich történész 2013-as könyve már egy téma részeiként
kezeli az osztályalapú és a faji alapú népirtásokat. Ugyanígy ítélt R.
J. Rummel történész is Democide című korszakalkotó könyvében. S az
idézetek magukért beszélnek. A szocializmus nagyjait, az<em> „elnyomás elleni lázadókként”</em>
tisztelt marxistákat tetteik és szavaik is egy kategóriába sorolják a
többi véres népirtás elkövetőivel. (Ezzel természetesen nem óhajtjuk
elvitatni a <a target="_blank" href="http://www.jewishvirtuallibrary.org/what-makes-the-holocaust-unique?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201711">holokauszt egyediségét</a>, ám fontos rámutatni, hogy a naprakész szakirodalom is népirtásnak kezeli a kommunista népirtásokat).</p>
<p>Marx – és tehetnénk hozzá, Engels – tételei maximum a
történelem-tantermekben releváns írások, ám semmiképp sem követendő vagy
méltatandó szövegek. A sztálinizmus bűnei, a Gulág, a sok tíz millió
halott – és<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a modern kor atomháború-riadalma – annak a Marxnak a
szellemi terméke, akit sajnos egyesek ma is ünnepelnek, példaképnek
állítanak.</b></span> Utólag inkább a <em>Kék-Fehér </em>című magyarországi cionista folyóiratnak volt igaza 1935 nyarán, mikor a<em> „vörös maszlag, a marxi áfium”</em> ellen írt cikket.</p>
<p>Ezzel a szomorú konklúzióval emlékezhetünk meg az októberi szocialista forradalom centenáriumáról.</p>
</div></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>