<div dir="ltr"><div class="m_5080223003868166191gmail-cim">A Szolidaritás vértanúja</div><div class="m_5080223003868166191gmail-cim"><br></div><div class="m_5080223003868166191gmail-cim"><a href="https://gondola.hu/cikkek/107806-A_Szolidaritas_vertanuja.html" target="_blank">https://gondola.hu/cikkek/<wbr>107806-A_Szolidaritas_<wbr>vertanuja.html</a><br></div>
<div class="m_5080223003868166191gmail-lead"><span class="m_5080223003868166191gmail-text"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A lengyel kommunista állambiztonság
utolsó</b></span> híres <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>áldozatát, a mártírhalált</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>halt</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Jerzy Popiełuszko atyát
november 3-án helyezték örök nyugalomra. Temetése, amelyen 33 éve közel
negyedmillióan vettek részt, politikai tüntetéssé vált és több városban
emberi jogi bizottságok megalakulása kísérte. </b></span></span></div>
<div class="m_5080223003868166191gmail-utolsomod">
</div>
<div class="m_5080223003868166191gmail-megjelenes">
2017. november 3. 17:14
</div>
<div class="m_5080223003868166191gmail-ikonok">
<div class="m_5080223003868166191gmail-addthis_toolbox m_5080223003868166191gmail-addthis_default_style">
<a class="m_5080223003868166191gmail-addthis_button_email m_5080223003868166191gmail-at300b" title="E-mail" href="https://gondola.hu/cikkek/107806-A_Szolidaritas_vertanuja.html#" target="_blank"><span class="m_5080223003868166191gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(132,132,132);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_5080223003868166191gmail-addthis_button_print m_5080223003868166191gmail-at300b" title="Nyomtat" href="https://gondola.hu/cikkek/107806-A_Szolidaritas_vertanuja.html#" target="_blank"><span class="m_5080223003868166191gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(115,138,141);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_5080223003868166191gmail-addthis_button_twitter m_5080223003868166191gmail-at300b" title="Twitter" href="https://gondola.hu/cikkek/107806-A_Szolidaritas_vertanuja.html#" target="_blank"><span class="m_5080223003868166191gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(29,161,242);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_5080223003868166191gmail-addthis_button_gmail m_5080223003868166191gmail-at300b" title="Gmail" href="https://gondola.hu/cikkek/107806-A_Szolidaritas_vertanuja.html#" target="_blank"><span class="m_5080223003868166191gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(219,68,55);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_5080223003868166191gmail-addthis_button_google_plusone m_5080223003868166191gmail-at300b" title="Google+">
<div class="m_5080223003868166191gmail-google_plusone_iframe_widget" style="width:90px;height:25px"><span></span></div></a><a class="m_5080223003868166191gmail-addthis_button_pinterest_share m_5080223003868166191gmail-at300b" title="Pinterest" href="https://gondola.hu/cikkek/107806-A_Szolidaritas_vertanuja.html#" target="_blank"><span class="m_5080223003868166191gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(203,32,39);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_5080223003868166191gmail-addthis_button_myspace m_5080223003868166191gmail-at300b" title="MySpace" href="https://gondola.hu/cikkek/107806-A_Szolidaritas_vertanuja.html#" target="_blank"><span class="m_5080223003868166191gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(40,40,40);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_5080223003868166191gmail-addthis_button_favorites m_5080223003868166191gmail-at300b" title="Kedvencek/Könyvjelzők" href="https://gondola.hu/cikkek/107806-A_Szolidaritas_vertanuja.html#" target="_blank"><span class="m_5080223003868166191gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(245,202,89);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
<a class="m_5080223003868166191gmail-addthis_button_expanded m_5080223003868166191gmail-at300m" title="Még több..." href="https://gondola.hu/cikkek/107806-A_Szolidaritas_vertanuja.html#" target="_blank"><span class="m_5080223003868166191gmail-at-icon-wrapper" style="background-color:rgb(255,101,80);line-height:16px;height:16px;width:16px"></span></a>
</div>
<div class="m_5080223003868166191gmail-fb-share-button m_5080223003868166191gmail-fb_iframe_widget" style="float:right"><span style="vertical-align:bottom;width:60px;height:20px"></span></div>
</div>
<div class="m_5080223003868166191gmail-leadkepblokk"><img src="https://gondola.hu/kepek/nyito/107901.jpg" alt="" class="m_5080223003868166191gmail-kep m_5080223003868166191gmail-leadkep"></div>
<p style="text-align:right">
<i>A Szolidaritás azért ejtette oly gyorsan ámulatba a világot,</i></p>
<p style="text-align:right">
<i>mert nem erőszakkal harcolt, hanem térden állva, rózsafüzérrel a kezében.”</i></p>
<p style="text-align:right">
<i> </i>Jerzy Popiełuszko</p><div id="m_5080223003868166191gmail-billboardbanner"><span class="m_5080223003868166191gmail-banner">
<ins></ins>
</span>
</div>
<p>
</p>
<p>
Jerzy Popiełuszko <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>kezében rózsafüzérrel halt meg</b></span>, miután <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kommunista
állambiztonság emberei agyonverték</b></span>. Halála mindent megváltoztatott az
állandó élelmiszerhiánnyal és hatalmas szegénységgel küzdő
Lengyelországban, ugyanis<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a tragédia </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>miatti felháborodás olyan mértéket
öltött, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Wojciech Jaruzelski tábornok diktatúrájának </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>magyarázkodnia
kellet<span style="background-color:rgb(255,242,204)">t</span></b><b>. Ilyen</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>korábban sosem fordult elő, sem Gierek, sem még korábban,
a véreskezű, antiszemita Gomułka idején.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Emberek milliói emlékeztek a
fiatal papra, a nagyvárosok panelházainak ablakaiban mécsesek
világítottak, halálának helyét nemzeti lobogóval és gyertyákkal jelölték
meg, a holttestét szállító autót minden településen emberek sorfala
várta a Białystok és Varsó közti kétszáz kilométeres úton.</b></span></p>
<p>
Popiełuszko atya, vagy ahogy hívei nevezték, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jerzy atya idén lenne hetvenéves.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1984. október 19-én este egy kis Volkswagen indult útnak az éjszakába
egy bydgoszcz-i plébániáról, hogy minél előbb elérje úticélját, a
lengyel fővárost. A sofőrön kívül egy vékony, lágy vonásokkal bíró,
harminchét éves pap volt még az autó utasa. Mindketten nagyon fáradtak
voltak, mivel aznap reggel indultak Varsóból, délután értek
Bydgoszcz-ba, este az atya koncelebrált a helyi plébános mellett,
megtartotta a szentbeszédet, majd a mise végeztével jelezte sofőrjének,
indulni szeretne. Vendéglátói marasztalni próbálták, ám ő hajthatatlan
volt: kissé betegnek érzi magát, fáradt is, ezen felül mindenképp meg
kívánja tartani reggeli miséjét a fővárosban, ezért köszöni, de mennek.</b></span></p>
<p>
Ahogy az autó elhagyta a kujáviai várost, a sofőr észrevette, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
valakik követik </b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>őket. Távolodván a településtől <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az említett kocsi még
mindig a nyomukban volt</span>, de nem törődtek különösebben vele, megszokták
már, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mióta </span>a fiatal pap a Szolidaritás (egyik) papja,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az
állambiztonság, a Służba Bezpeiczeństwa (SB) emberei mindenhová követik
</span>őt. „Ezek” <span style="background-color:rgb(234,209,220)">még arra sem figyeltek, hogy álcázzák magukat, hiszen autóik
minden esetben frissen lemosott, tiszta 124-es Polski Fiatok voltak,
így ha ilyen gépkocsik tűntek fel a csukaszürke lengyel utcákon, szinte
mindenki tudta, hogy az SB valakit figyel. Megtehették, hiszen a
Jaruzelski-féle kommunista diktatúrában egyiküknek sem kellett
elszámolnia tettével, senki nem vonta kérdőre őket ténykedésükért, így
szinte még kérkedtek is állambiztonsági mivoltjukkal.</span></b></span></p>
<p>
Mintegy fél órányi utazást követően a kocsi egy erdős területen
megelőzte őket, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>rendőrségi jelvényt lobogtatva megállásra
kényszerítette <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Popiełuszko atya </span>kocsiját.</b></span> A sofőr fékezett és az út
szélére húzódva megállt. A fehér Polskiból három megtermett alak ugrott
ki, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy szempillantás alatt feltépték a Volkswagen ajtaját, </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a sofőrt </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy
mozdulattal kirántották, és szondáztatás céljából egyikük a hivatalos
autóhoz kísérte. </b></span>Popiełuszko atya a hátsó ülésen nem is sejtette, hogy
élete utolsó órájához érkezett. Nem tulajdonított különösebb
jelentőséget a drasztikus hatósági ellenőrzésnek, hiszen mióta
Jaruzelski tábornok bevezette a hadiállapotot 1981 decemberében, sok
furcsaság történt Lengyelországban. Valószínűleg – gondolta – ez is egy
újabb „kedvesség” a tábornok államgépezetétől, amellyel a hozzá hasonló
papokat vegzálja a kommunista hatalom. Ám sok ideje nem volt lamentálni,
ugyanis a szigorúan titkos akció vezetője, Grzegorz Piotrowski százados
és mindenre elszánt beosztottja<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> feltépték a hátsó ajtót és kirántották a
hideg, ködtől nyirkos aszfaltra. A földön fekvő</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>papot</b></span> – a
csomagtartóból pillanatokkal <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>korábban előrántott – botokkal kezdték
ütlegelni és rugdosták</b></span>. Sofőrje pánikba esve nézte a barbár jelenetet,
ám közbeavatkozni nem tudott, mert a harmadik SB tiszt megbilincselte.
Az ütlegelésektől<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az atya </b></span>e<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>lvesztette az eszméletét</b></span>. Miután
magatehetetlenül feküdt, felemelték, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>betették a kocsi csomagtartójába,
bepattantak az utastérbe és gázt adva elindultak az éjszakába. </b></span>Közel
tízperces utat követően <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jerzy atya sofőrje bátor tettre szánta el magát:
elhatározta, hogy az első adandó alkalommal kiugrik a száguldó autóból,
mégpedig olyan helyen, ahol emberek vannak az út szélén, akik így tanúi
lesznek a cselekménynek. Nemsokára egy faluba értek, ahol Chrostowski
kiugrott az autóból</b></span>. A három belügyi tiszt nem állt meg, hanem<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> fékezés
nélkül továbbhajtott, és csak sok kilométerrel távolabb, egy kihalt
helyen állították meg a gépkocsit. Tanakodtak, mit tegyenek, hiszen
akciójukba<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> végzetes hiba csúszott: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">tanút </span>hagytak maguk után.</span></b></span> A
legfiatalabb tiszt annak a véleményének adott hangot, hogy jobb volna
Popiełuszkot életben hagyni, a verésből is értett, még a végén nekik
lesz bajuk ebből az egész ügyből. Piotrowski százados azonban
hajthatatlannak mutatkozott és határozottan elzárkózott az ötlettől.
Miközben vitatkoztak, az atya magához tért és dörömbölni kezdett a
csomagtartóbó<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>l. A három pribék újra az eszméletlenségig verte <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a fiatal
papot, </span>majd az akció vezetője kiadta a parancsot: összekötözni a kezeit
és a lábait, a száját betömni rongyokkal, köveket tenni a lábára! Miután
ezzel végeztek, a közeli Visztula partra hajtottak és a sötéten
hömpölygő folyóba dobták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jerzy atyát.</span></b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">A fiatal pap eszméletlen teste</span> a Visztula mélyére süllyedt, gyilkosai
pedig mintha mi sem történt volna, visszaautóztak Varsóba.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Chrostowski bátor tette azonban keresztülhúzta</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a lengyel belügyi
szervek számítását, ugyanis még az emberrablás éjszakáján</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>bejelentést
tett az ügyről a toruń-i rendőrkapitányságon, ezen felül értesítette
Jerzy atya plébániáját, a varsói Kosztka Szent Szaniszló-templomot.
Másnapra a lengyel katolikus egyház (egy hét alatt pedig sok tízmillió
hívő) tudomást szerzett <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az aljas tettről, </span></b></span>így <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Jaruzelskiék </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)">magyarázkodni
kényszerültek</span></b>. Annak ellenére kényszerültek erre, hogy az 1970-es
gdański mészárlás óta a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP) megerősítette
pozícióit, „sikeresen” kezelte a hetvenes évek sztrájkjait, ám egy
fontos fronton mégsem ért el eredményeket: a hívek többségének lelkét
nem kaparintotta meg, nem tudta megakadályozni, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a templomok
vasárnaponként tömve legyenek, hogy hittanórára járjanak a lengyel
iskolások, és hogy a papok iránti tisztelet megmaradjon az emberek
körében. A lengyel közvélemény – nagyon helyesen – nem hagyta <span style="background-color:rgb(255,242,204)">szó nélkül</span>
a fiatal pap <span style="background-color:rgb(234,209,220)">meggyilkolását.</span></b></span></p>
<p>
Kiszczak tábornok, belügyminiszter utasítására <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a rendőrség egységei
kutatásokat végeztek a Visztula kérdéses szakaszán és október 30-án
bejelentették, hogy Włocławek mellett megtalálták<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> Popiełuszko atya </span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">megkínzott holttestét</span>. Lengyelországot megdöbbentette a barbár tett,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> II.
János Pál elítélte </span>a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">borzalmas cselekedetet, </span>akárcsak a Szolidaritás
Szakszervezet legendás vezetője, Lech Wałęsa, aki a későbbi temetés
egyik legismertebb résztvevője volt.</b></span></p>
<p>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A hatóságok „nyomozást” folytattak, amely során letartóztattak <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
gyilkossággal kapcsolatban négy főt:</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span>Grzegorz Piotrowskit, Waldemar
Chmielewskit, Leszek Pękałát és az akció felső kapcsolatát (a hírhedt
IV. ügyosztályt vezető), Adam Pietruszka ezredest. Mind a négy elkövetőt
az 1985 januárjában kezdődő perben ítélték el, bűnösségüket a toruń-i
bíróság mondta ki. Pietruszkát és Piotrowskit 25, Chmielewskit 15, míg
Pękałát 14 év fegyházbüntetésre ítélték. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A tárgyaláson<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a négy
elkövetőből</span> ketten – jellemzően a két alacsonyabb rangú nyomozó, Pękała
és Chmielewski – törtek meg, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">az akcióvezető Piotrowski és Pietruszka a
megbánás legkisebb jelét sem mutatták, mintha meg lettek volna győződve
arról, hogy helyesen cselekedtek, amikor brutálisan megölték</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az atyát.
Azt a papot, aki gondozta a rá bízott nyájat, a hadiállapot idején
élelmiszert gyűjtött a rászorulóknak, szentmiséket celebrált a hazáért,
mindezt békésen, ahogy Krisztus tanította.</b></span></p>
<p>
<img src="https://gondola.hu/kepek/107902.jpg" alt="" class="m_5080223003868166191gmail-kep m_5080223003868166191gmail-C"></p>
<p>
A letartóztatás, a gyilkosok megnevezése, arccal történő beazonosításuk
ugyan később némi megnyugvást jelentett a híveknek, akik Jerzy atya
meggyilkolása óta súlyos lelki válságba kerültek. Az atya november 3-i
temetésén megjelent tömeg kiállás volt érte és azért, amit képviselt. A
Kosztka Szent Szaniszló-templom kertjét elborították a virágok,
koszorúk, a kerítésen kívül pedig mintegy negyedmillió ember kísérte
utolsó útjára Jerzy atyát, akit a templom kertjében helyeztek örök
nyugalomra idős szülei és a Szolidaritás vezetőinek jelenlétében. Az a
ködös novemberi nap sok mindent megváltoztatott a lengyel ellenzék és
hatalom viszonyában, hiszen Jerzy Popiełuszko temetésétől kezdve az
állambiztonság többet nem verte szét a tüntetéseket, utcai
megmozdulásokat, mondhatni valamelyest enyhült a diktatúra. Ezen tény
bizonyítja legjobban, hogy Jerzy atya nemcsak életében, hanem halálában
is szolgálta népét, a lengyeleket és a Szolidaritást.</p>
<p>
Persze a kommunizmus még nem bukott meg, így a gyilkosok néhány évnyi
börtönéletet követően amnesztiával szabadultak. Popiełuszko atya sírja
mindazonáltal zarándokhellyé vált. 1987-ben, amikor Karol Wojtyła
pápaként újra szülőhazájába látogatott, határozottan ragaszkodott ahhoz,
hogy felkeresse a sírt, ahol letérdelve imádkozott. Ugyancsak
felkereste a sírt Edward Kennedy szenátor és 1988-ban a hivatalos útjára
Varsóba érkező politikus, Margaret Thatcher is. Utóbbi politikusok
gesztusa egyértelmű üzenet volt Jaruzelski tábornok diktatúrájának:
ugyan ellátogattunk hozzátok, de tudjuk jól, ki volt Jerzy atya,
tiszteljük őt, elítéljük a gyilkosságot, ezáltal a regnáló rendszert is,
amely tulajdonképpen egy bűnös diktatúra. Mindezekhez Jaruzelski
kénytelen volt asszisztálni, hiszen számára – és az általa fenntartott
rezsim számára – létkérdés volt a nyugati államok „szimpátiája”, illetve
a sok-sok dollármillió, amelyet rendszere kölcsön formájában kapott,
hogy megmaradhasson.</p>
<p>
A kommunisták uralma 1989-ben összeomlott. Bár a köztársasági elnök még
1990 decemberéig a hadiállapotot bevezető és fenntartó tábornok volt,
de a szejmbe már az ellenzék tagjai kerültek abszolút többségbe, a
Szolidaritás elsöprő győzelmet aratott. A szabad világba lépő
Lengyelország nem felejtkezett el Popiełuszko atyáról: számos városban
közterületek vették fel a nevét, tiszteletére szobrok százait
állították, iskolákat kereszteltek el róla, és ami talán a legfontosabb,
a szabad lélegzethez jutott társadalom egyszer s mindenkorra
kirekesztette magából gyilkosait. Tette ezt annak ellenére, hogy
életének kioltói nevet és lakcímet változtattak, de barbár tettüket nem
tudták semmissé tenni. És ami a legszomorúbb, hogy Piotrowski nem is
akarta semmissé tenni cselekedetét. Megtehette, ugyanis a
rendszerváltoztatást követően – Magyarországhoz hasonlóan – az egykor
regnáló kommunista elit, amely a hatalma nagy részét és a gazdaságban
szerzett pozícióit átmentette, nem felejtkezett el egykori elvtársairól,
akiknek legfeljebb a közvélemény megvetésétől kellett tartaniuk, az
esetleges perújrafelvételtől semmiképp sem.</p>
<p>
Ezért nem meglepő, hogy az ex-osztályvezető, Pietruszka ezredes
átszámítva kb. 300 ezer forintos nyugdíjból „tengeti életét” (az
olvasónak itt jogosan derenghet fel Biszku Béla neve) a 2010-es évek
Lengyelországában, az akcióvezető, Piotrowski pedig Grzegorz Pietrzak
álnéven él Łódź-ban, háborítatlanul.</p>
<p>
Az ex-kommunista katonatisztek, belügyi alkalmazottak és rendőrök
múltjának feltárása nem ezen írás témája, így Jerzy Popełuszko példás
élete és mártírhalála kapcsán kijelenthetjük: egy fiatal papot (embert)
gyilkoltak meg hivatása és tanítása miatt a kommunista titkosszolgálatok
emberei. Mindezt egy olyan torz eszme nevében, amelynek képviselőit nem
ültették a vádlottak padjára, nem tartottak pereket felettük, és ami
talán a legfelháborítóbb, elintézhették annyival, mint Horn Gyula
egykoron: „na, és?”.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Jerzy Popiełuszkót 2010-ben Varsóban boldoggá avatták, tiszteletére Budapesten utcát neveztek el, és parkot avattak Óbudán.</b></span></p>
<p>
<i>Szabó Ákos</i></p>
<p>
<i>történész</i></p>
<div class="m_5080223003868166191gmail-szerzo"><a href="http://latoszogblog.hu" target="_blank">latoszogblog.hu</a></div></div>