<div dir="ltr"><div class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-subtitle"></div>
<h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171019_csaladkent_elunk_egyutt_dunakeszi_otthon" target="_blank">„Családként élünk együtt” – Az Élő Reménység otthonában jártunk</a></h1>
<div class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"></div><div class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2017. október 19. 09:28</div><div class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171019_csaladkent_elunk_egyutt_dunakeszi_otthon" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/201710<wbr>19_csaladkent_elunk_egyutt_dun<wbr>akeszi_otthon</a></div><div class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171019_csaladkent_elunk_egyutt_dunakeszi_otthon" target="_blank"></a></div><div class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171019_csaladkent_elunk_egyutt_dunakeszi_otthon" target="_blank">
</a><p class="gmail-MsoNoSpacing"><span>Élő Reménység
Alapítvány<span> </span><span> </span></span></p>
<p class="gmail-MsoNoSpacing"><span>cím:<span> </span><span> </span>2120
Dunakeszi Déli út<span> </span>11.<span> </span>tel.szám:<span> </span>06-27-344-800<span> </span>vezető:<span> </span>06-30-950-7558<span> </span>Szabó József</span></p>
<p class="gmail-MsoNoSpacing"><span><span> </span>számlaszám:<span> </span><span> </span>Élő
Reménység Alapítvány<span> </span></span><span style="font-family:"Times New Roman","serif""><span> </span>1171103420082886</span></p>
</div>
<div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0224/223490_gacsalyi_sara.jpg" style="width: 120px; margin-right: 15px; border-width: 4px; border-style: solid; border-color: rgb(224, 224, 217);" align="left"><br><b>Írta: Gacsályi Sára</b></div>
<div class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-info">
<div>
</div>
<div>
</div>
</div>
<p class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-lead">
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Frissen szabadult raboktól kezdve alkoholizmussal küzdő
embereken át leányanyákig sok különböző ember</span> fér meg egymás mellett
Dunakeszin, egy alapítvány által működtetett otthonban, ahol időt,
biztatást és támogatást kapnak az életük újrakezdéséhez.</b></span> Riportunk.
</p>
<div id="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-article_billboard1" class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-nbanner">
<div id="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-zone4696370" class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-goAdverticum gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-goa-embedded"><div>
</div></div></div>
<div class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-text">
<p>Lakva ismerszik meg az ember – tartja a mondás, s tartja
az Élő Reménység Alapítvány is. Ezt követve működhet egy otthon
Dunakeszin, melyben frissen szabadult raboktól kezdve alkoholbetegségből
gyógyulókon át gyermeküket nevelő leányanyákig mindenkinek jut hely. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A
több mint húsz éve működő ház</b></span>ba rászoruló idegenek költözhetnek, hogy
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>egy család tagjává válva minden segítséget megkapjanak az
újrakezdéséhez.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-ga1" class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-ga_img"></b></span></p>
<p>Az alapítvány vezetőjével; Szabó Józseffel és a jelenlegi lakókkal a házban kezdünk beszélgetni. <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-ga2" class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-ga_img"></p>
<p>Fiatal korára, valamint az otthon történetére visszaemlékezve <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Jóska
elmondja; minden a nyolcvanas években kezdődött, amikor megtért és
letette az italt. Ekkor határozta el, hogy alkohol nélkül, Isten
vezetésével szeretné tovább élni az életét, s ebben segítene másokat is.</b></span>
Látva a környék fiataljait, világossá vált neki, hogy a talpra álláshoz először<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> <span style="background-color:rgb(208,224,227)">egy olyan lakhelyet kell biztosítani a rászorulóknak, ahol bemutathatják, számukra milyenek a hívő élet hétköznapjai.<i> „Ennek módja, hogy családként élünk együtt” </i></span></b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)">–</span> teszi hozzá. </p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Eleinte saját otthonába, egy panellakásba vitte haza a rászorulókat,
ahol három gyermekével és feleségével élt. Befogadta a szükségben
lévőket, majd segített nekik olyan munkát keresni, aminek végzésével
munkásszállóra költözhettek </b></span>– derül ki a visszaemlékezésből. Ez a
rendszer azonban nem bizonyult hosszú távon elégségesnek, így – az
évekig tartó munkálatokat követően – <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1994-ben Dunakeszire költöztek.</b><b> Az
alapítvány házában már a kezdeti időkben is helyet kaphatott 10-12
rászoruló. <i>„Akkoriban még szekrények voltak a válaszfalak, de Isten idővel megadott mindent, ami kellett”</i> </b></span>– emlékszik Jóska mosolyogva.</p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2017/09/Utogondozo/0Z8A8832.jpg" style="margin-right: 0px;" width="191" height="127"></p>
<p>És valóban,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> mára egy mindenki igényeit kiszolgáló kétemeletes házba
költözhetnek a szükségben lévők.</b></span> Jóska, a ház egykori vezetője mára
elköltözött, feladatait jelenleg a közeli boltban pénztárosként dolgozó
Marianna és férje végzik. <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Aktuálisan tizenketten laknak együtt, ám nem
tudni, ez meddig marad így. Vannak, akik csak pár hónapra költöznek be, s
olyan is akad, aki hat évig maradt a házban. Átlagosan olyan másfél-két
évig laknak itt az emberek </b></span>– magyarázza Marianna. </p>
<p><i>„A munkához mindenkinek hozzá kell szokni”</i> – mondja, majd
hozzáteszi: mindegy, ki honnan kerül ide, a cél, hogy munkát szerezzen, s
a saját lábára tudjon állni. Mint kiderül, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a házban élő emberek közül
</span>sokan korábban még nem dolgoztak, nem ismerik</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a „becsületes élet”
hogyanját</b></span>, így<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> sok mindent meg kell tanulniuk. Vannak, akik a börtönben
hallottak először a házról, és vannak, akik az egyház révén kerülnek
ide.</b></span></p>
<div class="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128gmail-keretes"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Egy dolog azonban közös bennük: tiszta lappal, tiszta életet szeretnének kezdeni.</b></span></div>
<p>Így van ezzel Anna is, aki alkoholista élettársától menekült ide
lányával, Fannival. A fiatal anyuka most töltötte be a huszonötöt, lánya
hat éves lesz. Négy és fél éve laknak itt; azóta Anna kitanult egy
szakmát, Fanni óvodás lett, s mindketten számos mély kapcsolattal, egy
egész új családdal gazdagodtak. A házban lakók és a gyermeknevelés
egyetlen aspektusban nem illik össze: időnként olyan, mintha a többiek
is bele szeretnének szólni a gyereknevelésbe – meséli Anna. <i>„Soha semmi gondunk nem volt itt senkivel, sőt, néha a zárkózottabb lakókkal Fanni találja meg először a hangot”</i> – teszi hozzá.</p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2017/09/Utogondozo/0Z8A8769.jpg" style="margin-right: 0px;" width="176" height="117"></p>
<p>Első ránézésre ilyen zárkózottabb embernek tűnik István is, aki
évekkel ezelőtt, alkoholbetegségét követően került a házba. István a
kommunizmus idején egy állami szervezetnél volt középvezető, ám nem
vállalta a párttagságot, így pozícióját elvették. Későbbi <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
függőségére mint gyengeségre emlékszik vissza: véleménye szerint
kudarcot vallott, amikor nehéz életkörülményei között a könnyebb utat,
az alkoholizmust választotta.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Józanodásának időszakában hallott először a dunakeszi otthonról, s
már akkor megfogta a gondolat, miszerint egy közösséghez tartozva talpra
állhat.</b></span><i> „Az, hogy mindenki egyenlő, itt nem egy beteges elképzelés, hanem a valóság”</i>
– állítja. Az egyetemet végzett nyugdíjas szerint a házban azért
valósulhat meg az egyenlőség elve, mert jó alapokra, Istenre és az ő
tanításaira helyezik a hangsúlyt. István saját otthonnal is rendelkezik,
ám szeretne a házban maradni addig, amíg jelenlétével másoknak segíteni
tud.<i> „Egyek vagyunk és jó érzés ez a közösség, az idetartozás” </i>– mondja. </p>
<p>Lassan két éve a közösség tagja Rózsika és férje is, a család
legidősebb tagjai, akik a tisztaságért és a főzésért felelnek. Az
asszony a gyülekezetben hallott először a házról, s egy igehirdetés
utáni kenyérosztás alkalmával határozta el: ideköltözik<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. A családunkat
úgysem választhatjuk meg, és itt is vannak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">súrlódások,</span> de nagy
kibékülések is – mondja az idősödő hölgy. <i>„Istennek, ennek a gyülekezetnek és az itteni embereknek köszönhetem, hogy még életben vagyok”</i></b></span> – folytatja őszintén hálás arccal. </p>
<p><b><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2017/09/Utogondozo/0Z8A8859.jpg" style="margin-right: 0px;" width="268" height="178"></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A gyülekezet, amit Rózsika emleget, a Dunakeszi Keresztyén Testvér
Gyülekezet, melynek tagjai a ház legfőbb támogatói. Sokan pénzbeli,
sokan fizikai adományokkal segítenek: a pék kenyeret, zöldséges
zöldséget hoz, a munkások pedig a tatarozásban segédkeznek. Szinte
utópikus, de igaz:</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az egész házat az adományozók tartják fent, s önkéntesek működtetik. </b></span></p>
<p>Mindezek ellenére<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> az ideköltözésnek </b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>nem feltétele</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a megtérés, de
ettől függetlenül az egyházi programokon részt kell venni mindenkinek</b></span> –
számol be róla Marianna. A csendességeken, a bibliaórán és az
istentiszteleten kívül a ház lakóinak kötelező jelen lenni a közös
étkezéseken is.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Ez több szempontból is hasznos: egyrészről a lakók
ezáltal is bekapcsolódnak a közösség életébe, másrészről ezúton is egy
életviteli rendre tanulnak rá, amire nagy szükségük van </b></span>– teszi hozzá az
asszony. </p>
<p>Különösen nagy segítség lehet ez a hirtelen nagy szabadságot nyert
embereknek, azoknak, akik frissen szabadultak a börtönből. A
büntetőintézetből idekerült <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>emberek nagy része a Magyar Evangéliumi
Börtönmisszió munkájának hála tért meg fogvatartottsága alatt, s a
házban szeretné elkezdeni új életét. Van, aki <span style="background-color:rgb(217,234,211)">tizennyolc évig</span> élt
<span style="background-color:rgb(217,234,211)">börtönben</span>, s utána itt talált befogadó közösségre, egy új családra –</b></span>
meséli Szabó József.</p>
<p>Az egykori lakóknak a házhoz, közösséghez való ragaszkodását mutatja
az is, hogy sokan visszajárnak a gyülekezetbe, vagy ha távolabb
költöztek is, évente néhányszor ellátogatnak hozzánk. Ennek oka lehet,
hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a <span style="background-color:rgb(217,234,211)">keresztyén gyülekezetek</span> sem mind<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> befogadók</span> az<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> egykori </span>foglyokkal </b></span>–
folytatja Jóska, aki a börtönmisszióban és az alapítványban szolgálva
töltötte az elmúlt huszonhét évet.</p>
<p>A ház egykori lakója Zoltán is, aki már fiatalon megszegte a
törvényt, így tizenéves korában a tököli fiatalkorúak börtönében került.
Később, 1992-ben a baracskai börtönben elfogadta személyes
megváltójának Jézus Krisztust, ennek hatására gondolkodása, világnézete
és egész élete megváltozott. Jól mutatja ezt Zoltán egy régi története,
miszerint ’93 karácsonyán mikor öt napra kimenőt kapott, a
Börtönmisszióval visszament a fegyházból a börtönbe bizonyságot tenni,
hogy mások is megtérjenek. </p>
<p></p>
<p>Zoltán hat év három hónap raboskodás után kezdett teljesen új életet;
ekkor költözött be a házba, amiről elsőre csak ennyit mond:<i> „egy új családot kaptam, amiben Jóska apám helyett apám volt”.</i>
Később elmeséli, hogy szabadulását követően két évig lakott az
alapítvány otthonában, ez idő alatt szakmát tanult, valamint megismerte
és elvette feleségül párját. Pár év után már gyermekeikkel együtt
költöztek be a lakóközösségbe – hogy feleségével vezessék azt. Ekkor már
a börtönbe is mint missziós járt vissza, így dolgozó családapaként
mesélhetett életéről a fogvatartottaknak. </p>
<p>Történetei pedig valóban igen megkapóak: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Zoltán fiatal korától sok
hibát és törvénysértést követett el: éppen utcagyerekként élt, amikor a
gyámügy fiatalkorúak börtönébe helyezte. Fogvatartásnak azonban nem sok
foganatja volt: szabadulását követően újra és újra törvényszegésekbe
bocsátkozott. Ilyen alkalommal volt az is, amikor a nyolcvanas évek
végén a Fidesz egyik budapesti irodájába betört – ahová <span style="background-color:rgb(255,242,204)">később új
emberként tért vissza elnézést kérni, s vállalni tettei következményét.</span></b></span></p>
<p><i>„Én már nem félek, mert nincs miért. Igazat kell mondani és igazul kell viselkedni, úgy minden a legnagyobb rendben lesz”</i>
– teszi hozzá. Véleménye szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a keresztény embereknek feladata egész
életükkel jó példát mutatni, akárhol is élnek. Egykori otthonáról pedig
meggyőzéssel állítja:<i> „az a ház és minden lakója Isten védelme alatt áll”.</i> </b></span></p>
<p><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/2017/09/Utogondozo/wall_.jpg" style="margin-right: 0px;" width="385" height="218"></p>
<p style="text-align:right"><i>Fotó: Krč Viktor</i></p>
</div><div id="gmail-m_7316421764101985082m_-6940197642015545277m_6756285966837439594m_7434719187396093128DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid rgb(211,212,222)">
<tbody><tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" style="width: 46px; height: 29px;" width="46" height="29"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:rgb(65,66,78);font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" style="color:rgb(68,83,234)" target="_blank">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</tbody></table>
<a href="#m_7316421764101985082_m_-6940197642015545277_m_6756285966837439594_m_7434719187396093128_DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div></div>