<div dir="ltr"><h1 class="gmail-title"><a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/10/13/fatima_nagy_napja">Fatima nagy napja</a></h1>
<h2 class="gmail-subtitle">1917. október 13.</h2><p><a href="http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/10/13/fatima_nagy_napja">http://katolikusvalasz.blog.hu/2017/10/13/fatima_nagy_napja</a><br></p>
<div class="gmail-popup_icon_container gmail-popup_icon_container_notext gmail-imgnotext" style="width:600px"><img src="http://m.blog.hu/ka/katolikusvalasz/image/1013fatima8.jpg" alt="1013fatima8.jpg" class="gmail-imgnotext gmail-open-in-modal" style="margin-right: 25px;" width="813" height="610"><span class="gmail-popup_icon"></span></div><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Október
13. Fatimában nagy, döntő nap. Ezen a napon kell megvalósulnia annak,
amit az „Asszony” megígért:</b></span> 1. Kicsoda Ő és mit akar. 2. Meg kell
történnie a nagy csodának, hogy általa mindenki higgyen a jelenéseknek.
Ezeket a jövendöléseket az időre már szerte az országban ismerték.
Mindenki, hívők és gúnyolódók egyaránt örültek <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a merész jövendölésnek,
amely előre meghatározott napon, órában és helyen nagy csodát ígért</b></span>. Ez a
legkönnyebb és leghatásosabb eszköz arra, hogy vele igazoltassék a
fatimai jelenések valódisága. Érthető tehát a <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nagy kíváncsiság, amellyel
egész Portugália várta október 13-át.
</b></span><p style="text-align:justify"><strong><br>A szabadgondolkodók nyugtalansága</strong></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Amilyen mértékben növekedett a tömeg
lelkesedése a fatimai csodák iránt,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>éppannyira nyugtalankodtak a
szabadgondolkodók. Egyik napon három férfi jelent meg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a gyermekek</span>nél.
Mivel erőszakos vallatással nem értek el eredményt, eltávoztak. De
megfenyegették <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a gyermekek</span>et: „Nagyon ajánljuk, hogy feltárjátok a
titkot a járás-alkormányzó előtt, mert különben megölhet benneteket.” </b></span>–
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Mily szerencse – kiáltotta a bátor kis Jacinta! – Úgyis annyira
szeretem Jézust és a Szent Szüzet. Legalább gyorsabban fogunk hozzájuk
menni!”</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mások elriasztó híreket terjesztettek.
Azt hírlelték, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a gyermekeket és családjuk</span>at törvényszék elé
idézték, mert fellázították a népet; hogy bombát helyeztek el közel a
zöld tölgyhöz és mindent felrobbantanak stb. – E fenyegetések annyira
megingatták <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Jacinta szüleit,</span> hogy arra gondoltak, elviszik a gyermekeket
Fatimából. <span style="background-color:rgb(255,242,204)">A kis látnokok azonban nem engedtek:</span></b></span><br>– Ha megölnek minket, az nem számít semmit! Előbb jutunk az égbe!<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><br>Október 11-én dr. Formigan is megkérdezt<span style=""></span>e Luciát:<br>– Nem félsz a nép haragjától, ha az október 13-ra jövendölt csoda nem következik be?</b></span><br>–<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Nem – válaszolta őszintén a leányka –, egy cseppet sem félek!</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Másnap, október 12-én Lucia édesanyja <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a
merénylet hírei</span> miatt nagyon nyugtalan. Hívja leányát, hogy menjen<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> vele
együtt gyónni, </span>és így készen álljanak mindenre, ha esetleg <span style="background-color:rgb(255,242,204)">az ígért
csoda </span>nem valósulna meg.</b></span><br>– Ha gyónni óhajt – <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>válaszolta nyugodtan a
gyermek</b></span> – szívesen elmegyek vele, anyám, de nem azért, mert félek. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Én
biztosra veszem, hogy az égi „Asszony” mindent megtesz, amit megígért!</b></span><br>Leányának őszinte meggyőződésére az anya nem beszélt többet a gyónásról.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Október 13-án reggel a lisszaboni nagy
napilap, </b><b>az „O Seculo” gúnyos cikket tett közzé</b></span> a fatimai jelenésekről,
igazgatójának, Avelino d’Almeida-nak aláírásával. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Cikkében csak babonát
és csalást lát </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Fatimát</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>illetőleg,</b></span> ámbár elismeri, hogy a papság eléggé
tartózkodó magatartást tanúsít. Tartózkodók – legalábbis látszólag –
teszi hozzá gúnyosan.</p>
<p style="text-align:justify"><strong><br>A zarándokok tömegei</strong></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A gúnyolódó és megfélemlítő cselekvések </b></span>
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>nem </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>befolyásolták </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a népet</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Előző naptól, október 12-étől fogva Fatimának
minden fő- és mellékútját kocsi, kerékpárok s a zarándokok mérhetetlen
tömege torlaszolta el. Az éjszakát közel a jelenések helyéhez szabad ég
alatt töltötték és közben a rózsafüzért imádkozták és zsoltárokat
énekeltek. A lelkek általános mozgósításáról volt szó, hogy hallják az
üzenetet, amit az ég küld a földnek, és hogy jelen legyenek a megígért
csodánál,</b></span> amelynek hitelesítenie kell ezt az üzenetet. Különben senki
sem tudta, hogy miben nyilatkozik meg ez a csoda, de mindenki igyekezett
közelről látni.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Október 13. délelőttje csalódással
kezdődött. Az időjárás reggeltől kezdve esős, szomorú és hideg. </b></span>Azt
mondogatták, hogy az ég bizonyára próbára akarja tenni a zarándokok
hitét és áhítatát, kemény áldozattal érdemelteti ki azt a nagy
szerencsét és kitüntetést, hogy az előre jelzett csodánál jelen
lehetnek. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A rossz idő</b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> egyáltalán nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">akadályozta</span> a népet, mert
mindenünnen özönlött, még a határszéli városokból is.</b></span> Nem hiányoztak a
nagy újságok tudósítói és fényképészei se, hogy feljegyezzék és közöljék
az eseményeket.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az állandó eső <span style="background-color:rgb(255,242,204)">a jelenések helyét, </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">amely
különben is mélyen fekszik</span>, hatalmas sártengerré alakította át. </b></span>A jelen
levő zarándokok, illetve kíváncsiskodók szinte bőrig áztak és
dideregtek. Egyes szemtanúk tizenkét óra előtt körülbelül 70 000 emberre
becsülték a tömeget.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Végre Lucia a tömeghez fordul:<br>– Mindenki húzza le az esernyőjét!<br>A nép engedelmeskedett és szakadó esőben imádkozták a rózsafüzért.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><strong><br><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Az utolsó jelenés</span></strong></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)">
</span><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)">Kissé váratlanul Lucia felrezzen és felkiált:<br>– Íme, ott a villám!<br>Azután kezét felemelve folytatja:<br>– Lám, ott jön! Íme, ott jön! Látják?...</span><br>–
Nézd meg jól, lányom! Figyelj nagyon, hogy ne csalódj – figyelmeztette
édesanyja, aki mellette térdelt és aggodalmaskodott a lélekbe markoló
esemény kimenetele felől. Lucia azonban nem hall már többé, mert
elragadtatásba esett.</p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Vallásos zarándokok kedves figyelemből virágokkal és selyemszalagokkal díszítették fel a zöld tölgyet.</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Az égi
„Asszony” elfogadja a kedves gondoskodást és lábát éppen ezekre a
díszekre teszi. Időközben az eső elállt. A tömeg csodálkozva szemléli,
mint alakul könnyű, fehér felhő a kis látnokok körül, a tömjénfüsthöz
hasonlóan, majd felemelkedik öt-hat méternyire és eltűnik a légben. Ez a
jelenség háromszor megismétlődik egymásután, mintha láthatatlan pap
lenne ott, aki szertartásosan tömjénezi az égi „Jelenést”.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Lucia ekkor újra felteszi a kérdést, amelyre az „Asszony” már előbb megígért<span style=""></span>e, hogy felelni fog:<br>– Asszonyom, ki vagy és mit óhajtasz tőlem?</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="text-align:justify"><strong><br>Az üzenet</strong></p>
<p style="text-align:justify"><b><u><span style="background-color:rgb(208,224,227)">A Madonna így felelt:<br>– Én vagyok a
Rózsafüzér Királynője. Szeretném, ha egy kápolna épülne e helyen
tiszteletemre, amelyben minden nap imádkozzák a rózsafüzért.</span></u></b><br>Majd a „Jelenés” még hozzáfűzi, hogy a<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><u><b> háború hamar véget ér és a katonák nemsokára hazatérnek családjukba.</b></u></span><br>Lucia elmerülve a megbízatásokban, amelyekkel az emberek megterhelték, félbeszakítja az égi „Asszony” beszédét:<br>– Oly sok mindent szeretnék kérni Tőled!...<br><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Szent Szűz azt válaszolta, hogy <u>azok közül néhányat teljesít, de nem mindegyiket</u> és azonnal folytatja tovább üzenetét:<br>–<u> Az embereknek meg kell javulniok és bűneikért bocsánatot kell kérniök.</u><br>Azután
szomorú tekintettel és esdő hangon kéri: <u>„Ne sértsék tovább az emberek
az Úr Jézust, akit már úgyis olyan nagyon megbántottak!”</u></b></span></p>
<p style="text-align:justify"><strong><br>A többszörös látomás</strong></p>
<p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A Szent Szűz búcsút vesz a kis
látnokoktól. Megnyitja kezét, amely sugarakat vetít a nap felé.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>E
pillanatban megkezdődik <u>a hallatlan napcsoda,</u></b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> amelyről mindjárt szólunk.</span></span>
<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A gyermekek tanúi voltak egy másik jelenésnek is, amely a nap mellett
mutatkozott három folytatólagos képben.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Először a Szentcsaládot látták
mindhárman a következő sorrendben: a nap jobb oldalán a napnál
ragyogóbban a Rózsafüzér Királynője fehér ruhában, kék palásttal. (Az
előző jelenéseknél a palást fehér volt.) Balra pirosba öltözötten Szent
József a gyermek Jézussal, Aki megáldja a világot. Továbbá Lucia a
naptól jobbra látta a férfi Úr Jézust, amint kezét áldásra emeli és
balra a Hétfájdalmú Szűzanyát. Végül a Hétfájdalmú Szűz után megjelent a
Kármelhegyi Boldogasszony, kezében skapuláréjával.</b></span></p>
<p style="text-align:justify">Kérdezhetjük, hogy a Szent Szűz, aki
mindeddig ugyanazon alakban jelent meg, miért mutatkozott most először a
Szent Család körében, aztán a Hétfájdalmú Szűz és végül a Kármelhegyi
Boldogasszony alakjában? – A válasz, mint azt később látjuk, az, hogy <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
Szent Szűz ezzel mélyebben be akarta vésni a hívők és csodalátók lelkébe
a Rózsafüzér Királynője címet, amelyet Fatimában vett fel. Azon kívül
emlékezetükbe idézi az egymás utáni képekkel a titkok hármas sorozatát:
örvendetest, dicsőségest, amelyeken elmélkednünk kell a rózsafüzér
közben.</b></span></p>
<p style="text-align:justify"><br>(J. Castelbranco: Fatima nagy csodája. Budapest, 1944. Korda Rt. 46-52. old.)</p></div>