<div dir="ltr"><h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171007_az_igazi_europa_es_a_tev_europa_kialtvanyt_tettek_kozze_europai_konzervativ_gondolkodok">Az igazi Európa és a Tév-Európa: kiáltványt tettek közzé európai konzervatív gondolkodók</a></h1>

                <div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px"><a href="http://mandiner.hu/cikk/20171007_az_igazi_europa_es_a_tev_europa_kialtvanyt_tettek_kozze_europai_konzervativ_gondolkodok">http://mandiner.hu/cikk/20171007_az_igazi_europa_es_a_tev_europa_kialtvanyt_tettek_kozze_europai_konzervativ_gondolkodok</a><br></div><div class="gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2017. október 7. 19:24</div>

        <div class="gmail-info">

            <div>

                        </div>

            <div>

            </div>

        </div>

        <p class="gmail-lead">

            <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az igazi Európa és a Tév-Európa – magyarul ezzel címmel 

jelent európai konzervatív gondolkodók egy csoportjának kiáltványa.</b></span> A 

szerzők <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>arra szólítják fel Európa népeit, hogy találjanak vissza 

gyökereikhez és őrizzék meg a nagyszerű európai hagyományt, és 

értékeljék az európai géniuszt. </b></span>Az aláírók között ott található Lánczi 

Andrásnak, a Corvinus rektorának és Roger Scrutonnak a neve is. 

        </p>

                                            <div id="gmail-article_billboard1" class="gmail-nbanner">

<div id="gmail-zone4696370" class="gmail-goAdverticum gmail-goa-embedded"><div>

</div></div></div>

            <p><em>Az igazi Európa és a Tév-Európa</em> – magyarul ezzel

 címmel jelent európai konzervatív gondolkodók egy csoportjának 

kiáltványa. Az aláírók között ott található Lánczi Andrásnak, a Corvinus

 rektorának és az ismert angol konzervatív filozófusnak, Roger 

Scrutonnak a neve is. <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga1" class="gmail-ga_img"></p>

<p>Mint a Mandiner számára megküldött, kiáltványt kísérő közlemény írja:

 2017 májusában konzervatív kutatók és értelmiségiek egy csoportja 

találkozott Párizsban. A találkozóra az Európáért való közös aggódásuk 

késztette őket. Európa szerintük ugyanis eltékozolja nagyszerű 

civilizációs örökségét. <img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="gmail-ga2" class="gmail-ga_img"></p>

<h1 style="text-align:center">Olvassa el a kiáltványt: <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20171007_konzervativ_gondolkodok_az_igazi_europa_es_tev_europa?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201710">Az igazi Európa és Tév-Európa</a></h1>

<p>A párizsi találkozó résztvevői ugyanakkor nem pusztán aggódásuknak 

akartak hangot adni, s céljuk nem az volt, hogy a „nyugat hanyatlása” 

felett busongjanak. Inkább <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>pozitív, megerősítő jellegű nyilatkozatot 

szerettek volna tenni, ezért az „igazi Európa” iránti 

elkötelezettségüket is hangsúlyozzák. </b></span></p>

<p>A kiáltvány végül <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a lepantói csata évfordulóján, október 7-én jelent 

meg.</b></span><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> A lepantói csatát 1571. október 7-én vívta az egyesült keresztény 

flotta az Oszmán Birodalom hajóhadával a Jón-tengeren, a mai 

Görögországhoz tartozó Patraszi-öbölben. Az ütközetett a keresztények 

nyerték meg, ezzel megroppantva a törökök hatalmát. </b></span></p>

<h1 style="text-align:center">Olvassa el ezt is: <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20170921_lanczi_andras_meg_kell_kerdojelezni_a_modernitas_dogmait?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201710">Meg kell kérdőjelezni a modernitás dogmáit – Lánczi András a Mandinernek</a></h1>

A párizsi kiáltvány angol címe nem azonos a magyarral: <span style="background-color:rgb(208,224,227)">„Egy olyan Európa, amiben hinni tudunk”.

 A nyilatkozat Európa nagyszerűségének elismerésére hív fel, és arra 

kéri Európa népeit, hogy cselekvő módon állítsák helyre mindazt, ami az 

európai hagyomány legjava.</p>

<p>A kiáltványt kilenc európai nyelven tették eddig közzé annak 

honlapján: csehül, németül, angolul, spanyolul, franciául, olaszul, 

magyarul, hollandul és lengyelül.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A aláírók többsége valamely keresztény

 felekezethez tartozik, hisz az állami szuverenitásban és a nemzetek 

fontosságában, valamint liberális-konzervatívnak vagy konzervatívnak 

tartja magát.</b></span></p>

<h1 style="text-align:center">Olvassa el ezt is: <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20171003_europa_jovoje_konferencia?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201710">Ki menne ma csatába Európáért?</a></h1>

<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az aláírók Lánczi András és Roger Scruton </b></span>mellett (vele készült <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20170602_roger_scruton_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201710?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201710">interjúnkat itt olvashatják</a>):<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>

 Philippe Bénéton francia politológusprofesszo</b></span>r, a Harvard volt tanára; 

<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Rémi Brague, az egyik legismertebb kortárs francia filozófu</b></span>s, a Sorbonne

 volt professzora;<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> Chantal Delsol, úgyszintén francia filozófus</b></span>, a 

Hannah Arendt Intézet alapítója; <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Roman Joch cseh politológus,</b></span> akivel a 

Mandiner nemrég készített <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20170804_roman_joch_a_cseh_jobboldal_tamogatja_magyarorszagot_interju?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201710?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201710">interjút</a>;

 <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Ryszard Legutko lengyel filozófus</b></span>, a Jagelló Egyetem tanára, az Európai

 Parlament képviselője a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság 

(PiS) színeiben, akinek nemrég jelent meg angolul a demokrácia démonáról

 szóló kötete, és akivel úgyszintén a nyáron készítettünk <a target="_blank" href="http://mandiner.hu/cikk/20170807_ryszard_legutko_orban_nelkul_rosszabb_volna_az_europai_politika?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201710?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201710">interjút</a>;

 <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>a német Robert Spaemann, az egyik legismertebb és legtekintélyesebb 

kortárs morálfilozófus</b></span>; <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Bart Jan Spruyt holland történész-újságíró</b></span>, a 

holland Edmund Burke Alapítvány alapítója; és<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> a belgiumi flamand 

Matthias Storme jogászprofesszor. </span><br></p></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">

        <tr>

      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>

                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a>                </td>

        </tr>

</table>

<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>