<div dir="ltr"><h1 class="m_-1832635225323964302m_-1575632203552371328gmail-cim">Aki láthatóvá teszi Istent az építészetben – előadás Antoni Gaudíról a Párbeszéd Házában </h1>
<div class="m_-1832635225323964302m_-1575632203552371328gmail-datum">2017. szeptember 16. szombat 19:54</div><div class="m_-1832635225323964302m_-1575632203552371328gmail-datum"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/aki-lathatova-teszi-istent-az-epiteszetben-eloadas-antoni-gaudirol-parbeszed-haz" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/hir<wbr>ek/aki-lathatova-teszi-istent-<wbr>az-epiteszetben-eloadas-<wbr>antoni-gaudirol-parbeszed-haz</a><br></div>
<h3 class="m_-1832635225323964302m_-1575632203552371328gmail-lead">Szeptember 15-én este a Párbeszéd Házában <span style="background-color:rgb(255,242,204)">Gaudi, Isten
építésze. A Sagrada Familia spiritualitása <span style="background-color:rgb(255,255,255)">címmel</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> tartott lélekemelő
előadást José Manuel Almuzara Pérez spanyol Gaudí-kutató, az Antoni
Gaudí Boldoggá Avatásáért Társaság elnöke, a Gaudí Barátai Társaság
rendes tagja.</span></h3><p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&img=o_398A0234.jpg" rel="lightbox['g80975']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&p=1&img=c_398A0234.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><i>KÉPGALÉRIA - Klikk a képre!</i></p>
<p>A szép számú megjelentet Sajgó Szabolcs, a Párbeszéd Házának
igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy ez az előadás harmonikusan
illeszkedik az Ars Sacra hetéhez, amelynek délután volt a nyitónapja.
<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Antoni Gaudí nemcsak korszakosan nagy építész, hanem a hit embere is
volt, az életszentség jegyében élt. </b></span>Szabolcs atya emlékeztetett rá, hogy
az elmúlt negyven évben José Manuel Almuzara Pérez világszerte számos
konferenciát tartott a témában, illetve a tudományos tájékoztatás minden
eszközét megragadva tanúskodik <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gaudíról, akinek organikus
építőművészeti alkotásain keresztül a hiteles keresztény élet magvait
fedezhetjük fel</b></span>, amelyről a művész tanúságot tesz. Pérez professzor az
előadásokon kívül audiovizuális anyagot ad ki, tanulmányokat ír, melyek
közül egyik leghíresebb <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a <i>Gaudí és az irgalom</i> című kiadvány.</b></span><br><br><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&img=o_398A0298.jpg" rel="lightbox['g80975']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&p=1&img=c_398A0298.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>José Manuel Almuzara Pérez előadásában leszögezte: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gaudí a hitben
természetes módon élt, függetlenül <span style="background-color:rgb(217,234,211)">mások véleményétől és tettétől.</span>
Mindenkivel és mindenkiért dolgozott, tudott egységben élni a
hivatásával, építészetével és a hitével,</b></span> láthatóvá tette Istent az
építészetben. Emlékeztetett rá: <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Antoni Gaudí 1926-ban, életének 74.
évében halt meg, és két hét múlva már meg is jelent róla egy könyv, </b></span>
amelynek szerzője, Josep F. Rafols Fontanals. A kötet utolsó mondata
szerint „<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Gaudít a hite nélkül nem lehet megérteni, ha ezt figyelmen
kívül hagyjuk, talán valamit megsejthetünk az ő művészetéből, de
teljesen sosem fogjuk megérteni a lényegét: a hit és a művészet
szintézisét.” </b></span><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Gaudí vallotta, hogy mint művész közreműködik Isten
terveinek megvalósításában, az igazán nagy alkotásokon rajta van Isten
keze. </b></span>Sok művész gondolkozik úgy, hogy bár a munkájában keresztény, a
magánéletében nem. Gaudí lelkében viszont természetes módon kapcsolódott
össze a hit és az egyéni élet. Ő mindezt nem szavakkal érte el – mint
az írók, költők –, hanem <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az építészet eszközeivel, kővel, terekkel,
csúcsívekkel. Keresztény hitét kifejezte a világi épületeinél is.</b></span></p>
<p></p>
<p>A tudós előadó emlékeztetett rá: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>az 1852-ben Katalónia déli részében,
Reusban született Antoni Gaudít már gyermekkorában érték olyan hatások,
melyek az építészetét később jelentősen meghatározták. Édesapja
rézműves műhelyében a formák világával ismerkedett, és találkozott az
anyagok (elsősorban a fémek) megmunkálásának módszereivel. A család
vidéki házánál, Riudsomban és környékén töltött nyári vakációk alatt
pedig későbbi „tanítómestere”, a természet csodáit figyelhette meg: a
Földközi-tenger partvidékének oly jellegzetes fényeit, a sziklák
formáit, a növényeket és az állatokat. A természet formakincsét Isten
remekműveként szemlélte, saját élethivatását pedig abban látta, hogy e
formavilágot magába foglaló építészeti alkotásokat hozzon létre, ezzel
hangsúlyozva Isten művének dicsőségét.</b></span> Az előadó kitért arra is, hogy a
gyermekkorában elszenvedett reumás láz utóhatásai Gaudít egész életén át
elkísérték, bár testalkatának köszönhetően teherbíró és egészséges
embernek látszott. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Nem csupán épületeket, de székeket, szekrényeket,
különböző használati tárgyakat – így lámpákat is – tervezett.</b></span></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)">
</span><p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&img=o_398A0467.jpg" rel="lightbox['g80975']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&p=1&img=c_398A0467.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Kiemelten beszélt előadásában José Manuel Almuzara Pérez Isten
építészének fő művéről, <b><span style="background-color:rgb(255,242,204)">a Szent Család (Sagrada Familia)-templomról.
Negyven éven át dolgozott rajta – élete utolsó 12 évében csak ezen.
Nyugodtan állíthatjuk: Gaudí megépítette a Szent Család-templomot, az
pedig őt. </span></b>Az előzményekről az előadó elmondta: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1866-ban egy buzgó hitű
könyvkereskedő, Josep Maria Bocabella és az általa alapított Szent
József Tisztelőinek Egyesülete a megalakulás után hamarosan elhatározta,
hogy saját erőből templomot építtet a Szent Család tiszteletére, hogy
„a szunnyadó szívek langyosságát felrázza, a hitet erősítse, a
keresztény felebaráti szeretetet lángra gyújtsa, és az Úr irgalmát az
ország számára kieszközölje.</b></span>” Az építkezés 1882-ben kezdődött el,
Francisco de Paula De Villar, a barcelonai egyházmegye építészének
tervei alapján, ő azonban egy év múlva felmondott. Ekkor az említett
egyesület <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a 31 esztendős Gaudít bízta meg </b></span>a munka folytatásával. Mivel
szakmai kiválósága mellett elhivatott keresztény hite is ismert volt,
úgy érezték, ő lesz a legalkalmasabb a feladatra. A fiatal építész <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>a
templom építésének hittel teli és egyben engesztelési célkitűzését
kezdettől magáénak érezte, a munkát úgy emlegette, hogy „Istentől kapott
megbízatás.”</b></span></p>
<p></p>
<p>A templom egyes elemeit bemutatva az előadó kifejtette: <span style="background-color:rgb(255,242,204)">eredetileg
egy tornya lett volna</span>, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>de Gaudí tizennyolcat tervezett. Tizenkettőt a 12
apostolnak, négyet az evangelistáknak, egyet-egyet Szűz Máriának és
Jézusnak. </b></span>Tisztában volt azzal, hogy az ő életében nem fognak
befejeződni a munkálatok, ezért a tervezésnél világossá akarta tenni az
utókor számára, hogy mik az elképzelései. Gaudí tervei szerint <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az összes
többinél magasabb, Krisztust jelképező fő tornyot koronázó és egyben
lezáró keresztből erős fénysugarat kellett volna a városra bocsátani,
amely az embereket megvilágítva illusztrálja a krisztusi szavakat</b></span>:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> „Én
vagyok a világosság.”</b></span></p>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>A három templomkapu közül a legnagyobb a középső, a „Szeretet
Kapuja.” Krisztus születését látjuk rajta, a szeretet szimbólumával, egy
pelikánnal, akiről köztudott, hogy vérével táplálja a fiókáit – ez
utalás egyúttal az Oltáriszentségre is.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Ettől balra esik a „Remény
Kapuja”, amelyen Jézus gyermekkorának két drámai eseménye, a betlehemi
gyermekgyilkosság és az Egyiptomba menekülés kapott helyet. Végül a
főkaputól jobbra esik a „Hit Kapuja”, a Jelenések Könyvéből vett bibliai
jelenetekkel.</b></span> Szimbolikus magyarázata van annak, hogy a reményt keltő
motívumokat miért a keleti homlokzatba faragták. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>„Ex oriente lux”, azaz
Keletről jön a fény, s vele az üdvözülés. Krisztus szenvedései az
ellenkező, tehát a nyugati oldalra kerültek, vagyis oda, ahol a Nap
lenyugszik</b></span>. A keleti homlokzat harangtornyainak spirálisan felfelé tartó
nyílásai között a<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> „Sanctus, Sanctus, Sanctus” olvasható, amely felfelé
vonzza a tekintetet, úgy hat, mint vidám örömujjongás az Ég felé.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&img=o_398A0275.jpg" rel="lightbox['g80975']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&p=1&img=c_398A0275.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Előadásának végén José Manuel Almuzara Pérez <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Antoni Gaudít idézte</b></span>: <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
„Egy közösségben az a legtöbb, amit tehetünk, ha az Istentől kapott
talentumunkat maximálisan kibontakoztatjuk, a közösség javára… Ahhoz,
hogy jól csináljunk valamit, <span style="background-color:rgb(255,242,204)">legelőször is szeretnünk</span> kell azt, amit
csinálunk. Ezután következhet a technika.”</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&img=o_398A0528.jpg" rel="lightbox['g80975']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80975&p=1&img=c_398A0528.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Az est záróakkordjaként<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> a jelenlévők elimádkozták az Antonio Gaudí
boldoggá avatásáért közbenjárást kérő magánimádságot:</b></span> „Atyánk, Istenünk!
Te szolgádat, Antoni Gaudí építészt a Teremtés iránti nagy szeretettel
áldottad meg, és különleges vággyal, hogy Fiad gyermekkorának és
szenvedésének titkait templomodon ábrázolja. Add meg nekem a Szentlélek
által, hogy magamat a jól végzett munkának szenteljem. Szolgád, Antoni
Gaudí közbenjárására pedig kérlek, add meg nekem, hogy… (itt egy
személyes kérés következhet). Krisztus, a mi Urunk által. Amen. Jézus,
Mária, József, adjatok nekünk ékességet, és áldjátok meg a családokat!”<br><br>Fotó: Merényi Zita</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír<br><br></p>
<b>Ant</b></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
<tr>
<td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
<td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a> </td>
</tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>