<div dir="ltr"><h1 class="gmail-cim">Részeges volt – és most úton van a szentté avatás felé </h1>
<div class="gmail-datum">2017. szeptember 14. csütörtök 19:58</div><div class="gmail-datum"><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/reszeges-volt-es-most-uton-van-szentte-avatas-fele">https://www.magyarkurir.hu/hirek/reszeges-volt-es-most-uton-van-szentte-avatas-fele</a><br></div>
<h3 class="gmail-lead">Tiszteletreméltó Matt Talbot hajdan szerette az italt, 
csakúgy, mint édesapja és testvérei. A dublini munkáscsalád gyermeke 
mégis elindult a szentté avatás útján.</h3><p style="text-align:center"><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80912&img=o_matt.jpg" rel="lightbox['g80912']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80912&p=1&img=c_matt.jpg" alt="" border="0"></a><br><em>KÉPGALÉRIA – klikk a képre!</em></p>
<p>Matthew Talbot (1856. május 2. – 1925. június 7.) egy 
munkásosztálybeli ír család második gyermeke volt a tizenkettőből. Az 
akkori Dublinban sem munkához, sem ennivalóhoz nem volt könnyű 
hozzájutni, a család állandó létbizonytalanságban élt; Matt csak 
hébe-hóba járt iskolába, végül végleg otthagyta, és munkát vállalt.</p>
<p>Először egy borkereskedőnek dolgozott, ahol az áru kóstolgatása hamar
 átcsapott alkoholizmusba. Tizenhárom éves korára már egész élete az 
ivásról szólt. Minden keresetét alkoholra költötte, még a cipőjét is 
zálogba adta, hogy italhoz jusson. Apja megverte, és ráparancsolt, hogy 
változtasson munkahelyet, azonban már késő volt. Az alkohol rabságába 
esett, és apja maga is nagyon jól tudta: nem fogja egykönnyen 
elereszteni.</p>
<p>Matt viszont nem is akarta, hogy eleressze. Inni akart. És csak inni.
 Barátai később úgy emlékeztek vissza erre az időszakra, hogy Mattet 
kizárólag az ivás érdekelte, nem ment velük sem táncmulatságokba, sem 
iskolai rendezvényekre – viszont az italért bármire képes volt. Tizenöt 
esztendeig kéregetett, kölcsönkért, lopott, csak hogy ki tudja elégíteni
 függőségét – egyszer még egy vak koldus hegedűjét is képes volt 
ellopni, hogy eladhassa, és italhoz jusson.</p>
<p>Mindenki lemondott róla – csak a kegyelemmel nem számoltak.</p>
<p>Huszonnyolc éves korában egyszer csak rádöbbent, milyen hamis a 
boldogsága, milyen hamisak a barátságnak hitt kapcsolatok az életében. 
Pár napig nem ment munkába, pénzét már elitta, s a kocsma ajtajánál 
álldogált, hiába várva, hogy valamelyik ivócimborája meghívja egy 
italra. Ekkor döbbent rá élete ürességére.</p>
<p>Viszolyogni kezdett magától és a barátaitól is; hazament, alaposan 
meglepve anyját, aki nem szokott hozzá, hogy a fia ilyen korán – és 
józanul térjen haza. Vacsora után bejelentette, meg akarja fogadni, hogy
 nem iszik többet. Édesanyja, nem megalapozatlan pesszimizmussal, azt 
javasolta, csak akkor tegyen ilyen fogadalmat, ha tényleg meg akarja 
tartani.</p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80912&img=o_matt2.jpg" rel="lightbox['g80912']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80912&p=1&img=c_matt2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Matt szívét azonban valóban megragadta valami – először a saját 
nyomorúsága, aztán a bűnbánat, majd hamarosan a szeretet. Hosszú évek 
után először meggyónt, és újra a szentségekhez járult. Először csak 
három hónapra ígérte meg, hogy józan marad, majd hat hónapra, végül egy 
egész életre. Kemény, kétkezi munkát végzett, és a szegényeknek adta azt
 a pénzt, amit azelőtt italra költött volna. Mindennap ment misére, 
egyszerűen élt, s szigorú volt magához a vezeklésben. Belépett a 
ferences harmadrendbe. Megtanult olvasni, hogy tanulmányozni tudja a 
Bibliát és a szentek életét. És ami legfontosabb: soha többé nem ivott 
egy csepp alkoholt sem.</p>
<p>Mindig alkoholbeteg maradt; a kísértéstől nem szabadult meg. 
Absztinens évei kezdetén úgy döntött, soha nem visz magával pénzt, mert 
túl nagy volt a kísértés, hogy betérjen egy kocsmába, és igyon egy korsó
 sört. Munka után, mikor a barátai inni mentek, ő a templom felé indult;
 ha nem töltötte volna ki az idejét valamivel, visszaesett volna, 
tisztában volt vele. „Soha ne ítélj meg túl szigorúan valakit, aki nem 
tud leszokni – mondta egyszer. – Épp olyan nehéz leszokni az ivásról, 
mint a halottakat feltámasztani. De mindkettő lehetséges, és Urunk 
számára nem is nehéz. Csak rá kell hagyatkoznunk.”</p>
<p>69 esztendős korában, Szentháromság vasárnapján éppen lassacskán 
ballagott a templom felé, misére ment. A több évtizedes kemény munkától 
elgyötört teste felmondta a szolgálatot, szívrohamot kapott. Úgy halt 
meg, ahogy élt: egyszerűségben és ismeretlenségben. Azonban aznap indult
 el a dicsőség felé.</p>
<p>Mikor összeesett az utcán, és meghalt, a járókelők nem tudták 
azonosítani. A Jervis streeti kórházban levetkőztették, s ekkor derült 
ki, milyen szigorú volt önmagához, és milyen komolyan vette a vezeklést:
 egy láncot viselt a dereka körül, további láncokat és köteleket a 
végtagjain. Egyes visszaemlékezők szerint mindezek nem valamiféle extrém
 vezeklés részei voltak, hanem azt kívánta kifejezni vele: teljesen 
Mária szolgálatának szenteli magát.</p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80912&img=o_matt4.jpg" rel="lightbox['g80912']"><img style="display: block; margin: auto;" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80912&p=1&img=c_matt4.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Talbot történetének gyorsan híre ment Dublinban, így temetésén, 1925.
 június 11-én sokan vettek részt. Földi maradványait 1972-ben helyezték 
át a dublini Lourdes-i Boldogasszony-templomba, azon a környéken, ahol 
egész életét töltötte.</p>
<p>1931-ben kezdték el vizsgálni életszentségét, melyről sokan 
beszéltek; a hivatalos kanonizációs eljárás 1947-ben indult meg. VI. Pál
 pápa 1975-ben tiszteletreméltóvá nyilvánította. A Szentszék jelenleg 
vizsgál egy csodás gyógyulásnak tűnő esetet, melyet Matt Talbot 
közbenjárásának tulajdonítanak; ha orvosilag megmagyarázhatatlannak 
bizonyul a gyógyulás, a hajdani dublini alkoholbeteg egy lépéssel 
közelebb kerül a szentté avatáshoz.</p>
<p>Matt Talbot fent idézett szavai és életének története gyorsan 
terjedtek, és az alkoholellenes mozgalom ikonikus alakja és példaképe 
lett, nem csupán Írországban, de az Egyesült Államokban élő nagyszámú ír
 emigráns közösségben is; az alkoholproblémákkal küzdők 
„védőszentjeként” tisztelik. Liturgikus emléknapját június 19-én 
ünneplik.<br><br>Forrás és fotó: FranciscanMedia.org; Aleteia.org; Wikipédia; William Murphy/Infomatique</p>
<p>Magyar Kurír<br>(vn)</p></div><div id="DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2"><br> <table style="border-top:1px solid #d3d4de">
        <tr>
      <td style="width:55px;padding-top:18px"><a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank"><img src="https://ipmcdn.avast.com/images/icons/icon-envelope-tick-round-orange-animated-no-repeat-v1.gif" alt="" width="46" height="29" style="width: 46px; height: 29px;"></a></td>
                <td style="width:470px;padding-top:17px;color:#41424e;font-size:13px;font-family:Arial,Helvetica,sans-serif;line-height:18px">Mentes a vírusoktól. <a href="https://www.avast.com/sig-email?utm_medium=email&utm_source=link&utm_campaign=sig-email&utm_content=webmail" target="_blank" style="color:#4453ea">www.avast.com</a>                </td>
        </tr>
</table>
<a href="#DAB4FAD8-2DD7-40BB-A1B8-4E2AA1F9FDF2" width="1" height="1"></a></div>