<div dir="ltr"><div class="gmail-main-container gmail-container">
<div class="gmail-row">
<section class="gmail-col-sm-12">
<div class="gmail-region gmail-region-content">
<div class="gmail-panel-display gmail-panel--kepmas-2col gmail-clearfix" id="gmail-kepmas-cikk">
<div class="gmail-panel-panel gmail-panel-col-last gmail-col-md-7 gmail-col-md-push-5">
<div class="gmail-inside">
<div class="gmail-panel-pane gmail-pane-node-title gmail-cikkcim">
<div class="gmail-pane-content">
<h1>Gary Chapman: „A házasság alapja egy egészséges függés”</h1>
</div>
</div><a href="http://kepmas.hu/tarsalgo/gary-chapman-a-hazassag-alapja-egy-egeszseges-fugges">http://kepmas.hu/tarsalgo/gary-chapman-a-hazassag-alapja-egy-egeszseges-fugges</a></div><div class="gmail-inside"><br></div><div class="gmail-inside"><br><div class="gmail-panel-pane gmail-pane-entity-field gmail-pane-node-field-osszegzes">
<div class="gmail-pane-content">
<div class="gmail-field gmail-field-name-field-osszegzes gmail-field-type-text-long gmail-field-label-hidden"><div class="gmail-field-items"><div class="gmail-field-item even"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Gary
Chapman amerikai antropológus és baptista lelkipásztor párkapcsolati
tanácsadó könyvei emberek millióinak segítettek </span>és segítenek abban, hogy
válságba jutott házasságuk, szülő–gyermek kapcsolataik ismét
harmonikussá válhassanak. Az „öt szeretetnyelv” koncepciójának
megalkotójával beszélgettünk. </div></div></div> </div>
</div>
<div class="gmail-panel-pane gmail-pane-node-content">
<div class="gmail-pane-content">
<article id="gmail-node-2497" class="gmail-node gmail-node-article gmail-node--full gmail-node--article--full gmail-clearfix">
<header>
</header>
<div class="gmail-field gmail-field-name-body gmail-field-type-text-with-summary gmail-field-label-hidden"><div class="gmail-field-items"><div class="gmail-field-item even"><p><strong>–<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Általában a szüleink szeretetnyelve az elsődleges minta, vagy éppen az, amit gyermekként hiányoltunk?</span></strong></p>
<p> – Nem tudjuk megmondani, hogy szeretetnyelvünk a természetünkből
adódik, születésünk óta velünk van, vagy a korai fejlődési szakaszban
válik részünkké. Azt viszont tudjuk, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">egy gyermek szeretetnyelve
négyéves koráig kialakul, a viselkedéséből rájöhetünk.</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Az én egyik fiam
szeretetnyelve például a fizikai érintés, gyermekként is mindig rám
ugrott, megérintett, ölelgetett. A szülőknek azt tanácsolom, hogy
a gyermek által igényelt nyelvet nagy dózisokban adagolják számára,
ugyanakkor a másik négyet is beléjük kell csepegtetnünk, mert ezáltal
tanulják meg, hogy hogyan adjanak ők maguk is szeretetet a többi
embernek.</span></p>
<p><strong> – A szeretet másik arca Ön szerint a harag. Ma azonban
a pszichológia mindenekelőtt a szeretet és a félelem viszonyáról beszél.
Hogyan látja e három fogalom kapcsolatát?</strong></p>
<p> –<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> A félelem kapcsolódik a haragh</span>oz, ám az utóbbi sokkal több mindent
foglal magába. Ha félelmet érzünk, az veszélyt jelent, félünk attól,
hogy valaki megsebez bennünket. A harag az erre adott válaszreakciónk.
A harag azonban mást is jelent, így ha az igazunk szenved csorbát, akkor
is előtörhet belőlünk. A harag pozitív üzenete, hogy cselekvésre
késztet bennünket az igazságért. Minden társadalmi változás haragból
születhetett meg, az igazságért tett lépésekből. A haragnak azonban két
arca van, az egyik a jogos, a másik pedig az indokolatlan. Az előbbinél
valós sérelem miatt érzünk dühöt, az utóbbinál viszont csak saját
önzésünk miatt, mert a másik nem az elvárásaink szerint cselekszik.</p>
<blockquote><p>Fiatal házasként én is sokat mérgelődtem amiatt, hogy
a feleségem a mosogatógépbe nem úgy pakolta be az edényeket, ahogy azt
én szoktam, dühös voltam a rendetlenségért.</p>
</blockquote>
<p>Idővel azonban rájöttem, hogy ez csak az én általam támasztott követelmény, hagynom kell, hogy a másik önmaga lehessen.</p>
<p>Fel kell nőnünk, és engedni, hogy különbözhessünk egymástól. Ha pedig
jogosnak érzünk haragot, próbáljunk kérdezni, és kifejezni a másik felé
a haragunk okát, mert lehet, hogy csak félreértésből származik. Ha nem
kiabálva vagy agresszíven, hanem nyugodt hangnemben beszélgetést
kezdeményezünk a haragunkról, akkor nem engedjük, hogy a harag uraljon
minket, hanem mi tudunk uralkodni rajta.</p>
<p><strong> – A félelem fogalma azonban mégis sokkal gyakrabban kerül elő manapság.</strong></p>
<p> – Talán amiatt van ez így, mert a mai kultúrában nem szeretünk
a helyes és a helytelen fogalmak mentén gondolkozni. Szinte minden
igaznak és helyesnek tűnhet, manapság nem szeretünk ítélkezni. Általában
a haragnak csak egy aspektusára koncentrálunk, a félelemre adott
válaszreakcióra, ami egy másodlagos érzelmi válasz. A modern
pszichológia elsősorban erre a félelemhatásra koncentrál. Viszont, ha
tágabb perspektívából nézzük a helyzetet, akkor a háttérben valamilyen
hibás, helytelen cselekedet áll.</p>
<p><strong> – A XXI. század népszerű szlogenjei: Légy boldog! Valósítsd
meg önmagad! Élj a mának! Gondolja, hogy ez az énközpontú tendencia
megváltoztatható?</strong></p>
<p> – Mindannyian boldogok akarunk lenni, és szeretnénk valami fontosat
megvalósítani az életünkben. Ez a vágy arra inspirál, hogy képezd magad,
tanulj, fejlődj, tehát van jó oldala is. A világ legboldogabb emberei
azonban nem azok, akik kizárólag önmagukra koncentrálnak.</p>
<blockquote><p>Albert Schweitzer a Nobel-díj átvételekor a következőket
mondta: „Nem tudom, mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek
igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat
szolgálni.”</p>
</blockquote>
<p>És én ezzel maximálisan egyetértek.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Egy házasságban is ez történik:
akkor működhet jól, ha mindketten a másik boldogságát keressük.</span></p>
<p><strong> – A média az ellenkezőjét közvetíti: sokan úgy próbálnak
boldogok lenni, hogy saját érdekük és vágyaik kielégítésére használják
fel a másikat. Elegendő lehet-e egy könyv egy ilyen hamis boldogságkép
megváltoztatására?</strong></p>
<p> – Minden egyes nap, tudatosan vagy tudattalanul hozunk egy döntést:
ma segíteni fogok az embereknek, vagy ma valami olyasmit teszek, ami
a magam számára hasznos. Az utóbbival sincs semmi baj, hiszen szükségünk
van nekünk is feltöltődésre, azonban ha valaki életében ez a főmotívum,
sohasem fog rátalálni a boldogságra. Igen, szerintem egy könyv is
segíthet abban, hogy megváltoztassuk az attitűdünket.</p>
<p><strong> – Eric Berne az „Emberi játszmák” című nagy sikerű könyvében
olyan helyzetekről ír, amelyekben a szereplők manipulatív játszmákat
űznek egymással. Gondolja, hogy egy húszéves, játszmákra épülő házasság
is megmenthető, vagy a játszma eleve kizárja egy szeretetre épülő
kapcsolat lehetőségét?</strong></p>
<p> – A jó hír az, hogy az emberek folyamatosan változnak lelkileg,
testileg, szellemileg, így a gondolkodásuk is változik. A sok-sok
konfliktus és küzdelem sokakat végül Isten felé fordít, mert szükségük
van a segítségre. Talán betérnek egy templomba, elolvasnak egy könyvet,
előveszik a Bibliát. Isten mindig kész a segítségnyújtásra, s ha mi jó
irányba akarunk változni, akkor a segítség megérkezik.</p>
<blockquote><p>Bármit megváltoztathatunk, ha úgy döntünk.</p>
</blockquote>
<p><strong> – Mai társadalmunk egyik divatos fogalma a társfüggőség. Ön
hogyan látja ezt a jelenséget: problémaként, félreértett kapcsolatként,
esetleg túlreagált modernkori tünetként?</strong></p>
<p> – A házasság alapja egy egészséges függés, mert csak így tudunk
egymásnak segíteni. A társfüggőség azonban egy negatív fogalom, ami azt
jelenti, hogy a pár egyik tagjának destruktív viselkedése káros
a házasságra nézve, és a függő, másik házastárs pontosan e helytelen
viselkedés fenntartásában támogatja. Ha van például egy férj, aki ittas
vezetésért börtönbe kerül, a felesége pedig pénzzel kiváltja őt
a büntetéséből, akkor hibát követ el, mert a férjnek felelősséget kell
vállalnia a tettéért, a börtönben kell maradnia. Sokan azonban,
elsősorban azok a nők, akiket a férjük tart el, és anyagilag függnek
tőlük, csapdahelyzetben találják magukat, és nem látják a kiutat.
Ilyenkor egy lelkipásztor, egy tanácsadó sokat segíthet. Időnként arra
kényszerülünk, hogy kimondjuk a következőket: „Túlságosan szeretlek
ahhoz, hogy ne tegyek érted semmit. Látom, ahogy magadat bántod,
a gyerekeket, engem. Megváltoztatni nem tudlak, de nem vagyok köteles
ezt tűrni. Elköltözöm, és ha segítségre van szükséged, hozzám
fordulhatsz, de a következményeket most neked kell vállalnod.”
Természetesen nehéz egy ilyen beszélgetést kezdeményezni, ezért inkább
az érintetteket egy közvetítő bevonására szoktam biztatni.</p>
<p><strong> – Antropológusként, lelkipásztorként, illetve pszichológiai
tanácsadóként hogy vélekedik arról, melyek a legnagyobb kihívások egy
mai házasság vagy család számára?</strong></p>
<p> – Az elfoglaltság. A munka, a számítógép, a sport, a szociális
tevékenységek. Mindig mennünk kell valahová, és nincs időnk leülni
egymással vagy a gyerekeinkkel beszélgetni vagy játszani. De megvan
a képességünk arra, hogy ezen változtassunk, és</p>
<blockquote><p>eldönthetjük, hogy mondjuk a tizenkét programból csak
hármat hajtunk végre, a maradék időben pedig elmegyünk a parkba sétálni
vagy a templomba, vagy csak beszélgetünk.</p>
</blockquote>
<p>A másik kihívás a média által sugallt üzenet, hogy az élet értelme csupán önmagunk boldogsága, ami szintén téves felfogás.</p>
<p><strong> – Egy korábbi interjúban a következőket mondta: „Nem vagyunk
természetünk szerint szerető emberek, természetünk szerint önzők
vagyunk. A szeretet egy spirituális kegyelem, amit Istentől tanulunk”.
Hitetlen párok is képesek lehetnek harmonikus kapcsolatra?</strong></p>
<p> – Mindenkiben megvan a szeretet képessége, hiszen Isten mindenkit
a saját képmására alkotott, nem véletlenül szerepel a Bibliában, hogy
Isten a szeretet. Igen,<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">sok nem keresztény házaspár él szeretetben és
kiegyensúlyozott kapcsolatban,</span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> a keresztény házasságoknak azonban megvan
az az előnyük, hogy van egy külső segítőjük: Isten és a belé vetett
hit. Erről szól részben az „Öt szeretetnyelv – Istenre hangolva” című
könyvem is.</span></p>
<p><strong> – Mi jelent a küldetés szó Gary Chapman számára?</strong></p>
<p> – Elsősorban azt, hogy Istenhez közel legyek, és a kapott
képességeimet, talentumaimat jóra használjam, ami az esetemben
a kapcsolatok segítése: hogy hozzásegítsem az embereket az általuk
megálmodott kapcsolathoz, ami a szereteten, támogatáson és egymásra
figyelésen alapul. A házaspárokat azért választottam, mert általuk tudom
a gyerekek életét is segíteni. A családok pedig egy nemzet alapját
adják, a kultúránkat. </p>
</div></div></div></article></div></div></div></div></div></div></section></div></div></div>