<div dir="ltr"><div id="m_1289501228900616420gmail-head2">      
           <div id="m_1289501228900616420gmail-headerBanner">
                                    <div id="m_1289501228900616420gmail-header_article" class="m_1289501228900616420gmail-nbanner">
</div>                                            </div>
     
  
</div>    
 
 
       
      
    
                   
               
                        <div class="m_1289501228900616420gmail-img"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0222/221928_marc_jongen.jpg" alt="" title="" class="m_1289501228900616420gmail-imgw" style="margin: 0px 0px 0px auto;" width="269" height="134"><div class="m_1289501228900616420gmail-subtitle">Európai alternatívák</div></div>        
                
                <h1><a href="http://mandiner.hu/cikk/20170815_marc_jongen_remennyel_tekintunk_magyarorszagra_interju" target="_blank">Marc Jongen: Reménnyel tekintünk Magyarországra</a></h1>
                <div class="m_1289501228900616420gmail-info" style="margin-top:20px;margin-bottom:0px">2017. augusztus 15. 12:25</div>
                                <div style="margin:5px 5px 5px 0px"><img src="http://mandiner.hu/attachment/0155/154601_img_0021_avatar_ld.jpg" style="width:120px;margin-right:15px;border-width:4px;border-style:solid;border-color:rgb(224,224,217)" align="left"><br><b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" target="_blank">Szilvay Gergely</a></b></div>
                                
        
        <div class="m_1289501228900616420gmail-info">
            <div>
                        </div>
            <div>
               
            </div>
            
            
        </div>
       

                
        <p class="m_1289501228900616420gmail-lead">
            <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Reménnyel tekintünk Magyarországra, mert Magyarország 
példája azt mutatja, hogy lehetséges a változás – mondja Marc Jongen 
német filozófus, az AfD (Alternatíva Németországért) párt politikusa</b></span> a 
Mandinernek. Jongen szerint<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> taktikailag fontos lehet, hogy egyes 
kérdésekben a konzervatívok együttműködjenek <span style="background-color:rgb(217,234,211)">muzulmán szervezetekkel</span>, s 
legalább egy részüket megosszák és eltávolítsák</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a baloldaltól.</b></span> A német 
politikussal egy berlini konferencián beszélgettünk.
        </p><p><b>Mi folyik a bevándorlás terén Németországban?</b><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_1289501228900616420gmail-ga1" class="m_1289501228900616420gmail-ga_img"></p>

<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A hatvanas évek óta van egy hatalmas török közösség az országban, 
akikről akkor úgy hittük, hogy pár év után majd hazamennek, de végül 
maradtak</b></span>. Addig azonban sok idő eltelt, míg a németek rádöbbentek, hogy a
 törökök nem mennek haza: tehát <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>integrálni kellene őket, kezdeni kellene
 valamit a helyzettel, hiszen nem tehetünk úgy, mintha nem lennének itt.
</b></span> Azonban <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>az integráció</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nehezen megoldhatónak bizonyult: a második és a 
harmadik generáció vallásosabb muzulmán lett, jobban kötődik az 
iszlámhoz, mint az első.</b></span> Ez az iszlámhoz való visszatérés pedig 
természetesen nem választható el a Törökországhoz, a hazához való 
kötődés erősödésétől, ahol ráadásul ugyanez a folyamat zajlik. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A helyzet
 sokkal rosszabb lett 2015-ben, amikor Merkel kitárta a kapukat, ezután 
ugyanis egymillió muzulmán érkezett</b></span> az országba a maga valamiképp 
archaikus gondolkodásával.<img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="m_1289501228900616420gmail-ga2" class="m_1289501228900616420gmail-ga_img"></p>

<p><b>Úgy gondolja, hogy az integráció szinte lehetetlen, vagy még megoldható?</b></p>

<p>Lehetséges volna néhány, jól meghatározott körülmény segítségével.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Ha
 Németországban mindenki meg lenne róla győződve, hogy a bevándorlóknak 
alkalmazkodniuk kell a német törvényekhez, szokásokhoz, és határozottan 
rá tudnánk venni őket, hogy asszimilálódjanak, akkor lehetséges volna. 
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De sajnos az ellenkezője igaz, mindenki, beleértve a kormányt is, 
vendégekként kezeli a bevándorlókat.</b></span> Az integrációs próbálkozások tehát 
arra szorítkoznak, hogy németül tanítják őket, illetve tanítanak nekik 
pár nagyon alapvető dolgot a német társadalomról, s mindez teljes 
mértékben elégtelen. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A bevándorlók egyfajta követelőző mentalitást 
tesznek a magukévá.</b></span></p>

<p><b>Lehetséges az integrálás asszimiláció nélkül? Nyilván joguk 
van megtartani a vallásukat, szokásaikat; így viszont, ha valamennyire 
beilleszkednek is, párhuzamos társadalmat építenek ki. Meg lehet ezt 
akadályozni asszimiláció nélkül?</b></p>

<p>Attól tartok, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a multikulturalizmus támogatói számára a 
párhuzamos társadalom nem annyira negatív fogalom.</b></span> Szerintem a 
párhuzamos társadalom kialakulását mindenáron el kell kerülni, de a 
multikulturalisták számára ez a dolgok normális menete. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Abban a 
tévhitben élnek, hogy a párhuzamos társadalmak hosszú távon, békésen 
egymás mellett tudnak élni, ami nem valószínű, mivel</b></span><b> <span style="background-color:rgb(217,234,211)">nincs közös hitvallásunk, közös elképzelésünk arról, hogy kik vagyunk. </span></b></p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>

</b></span><p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Euró</span>pa több országában, például Belgiumban már régóta létezik
 pillérekre épült, oszlopos társadalom, máshol a saját életüket élő, 
őshonos etnikai kisebbségek élnek, például a Kárpát-medencében. Van egy 
őshonos török kisebbség Lengyelországban.<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Miért baj, ha még mások is 
érkeznek, és fokozódik a sokszínűség?</span></b></p>

<p>Igen, igen, mindez igaz. De mégis egyre inkább az derül ki, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a 
multikulturalisták állásai homokra épültek, vagy úgy is mondhatnám, hogy
 el vannak szakadva a valóságtól. Az újonnan érkezett bevándorlók 
rengeteg bűncselekményt követtek el, amelyeket a helyi lapok írnak meg.</b></span> 
Az országos média kevésbé ír minderről, ők megpróbálják ezt a szőnyeg 
alá söpörni. De a társadalomban egyre erősebb a meggyőződés, hogy ez nem
 egészséges fejlemény, ez nem mehet így tovább sokáig. De, mint tudja,<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> 
Németországnak a történelme miatt erős bűntudata van</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> így nehéz ezekről a
 témákról máshogy beszélni, mert megkapod, hogy náci vagy vagy 
legalábbis szélsőjobbos. </b></span>De a mai időkben túl kell lépnünk ezen a 
félelmen, hogy nácinak és szélsőségesnek neveznek minket. </p>

<p><b>Magyarországon senkit nem érdekel, ha lefasisztázzák, annyira inflálódott a címke.</b></p>

<p>Igen, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Magyarországon ez kicsit máshogy megy. Ezért tekintünk reménnyel Magyarországra, mert Magyarország példája azt mutatja, hogy lehetséges a változás.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>

</b></span><p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Orbán tett valamit a népéért és ő volt az, aki lezárta <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a migráció 
balkáni útvonalát</span>. Ez pedig nem csak Magyarországnak volt jó, hanem 
egész Európának.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>

</b></span><p><b>A Mandiner nemrég írt <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a <a href="http://mandiner.hu/cikk/20170724_turkenslang_a_sikeres_nemet_integracio_es_az_iszlam_ellenpopkultura?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201708" target="_blank">Türkenslang jelenségéről</a>,
 a harmadik generációs török bevándorlók közt hódító popkultúrár</span>ól. Mit 
gondol, veszélyes ez a jelenség, vagy nagyobb a füstje, mint a lángja?</b></p>

<p>Ez a német kultúra és öntudat gyengeségének a jele. </p>

<p><b>Előadásában feltette a kérdést: mivel a muszlimok pár 
dologban hasonlóan gondolkodnak, mint a konzervatívok, nem kellene-e az 
európai konzervatívoknak összefogni a muzulmánokkal, legalábbis egy-egy 
ügyben, a baloldal törekvései ellen? Vagy felesleges, mivel ők a 
baloldallal működnek együtt, mint a <a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20170612_a_spanyol_baloldal_a_muszlimok_miatt_allamositani_szeretne_a_cordobai_katedralist?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201708" target="_blank">córdobai katedrális esetében</a>?</b></p>

<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A córdobai katedrális eset szimbolikus példája annak, hogy mi folyik 
Európában mind kulturálisan, mind politikailag. Ezen a példán jó 
látszik, hogy a muszlim lobbisták hogyan próbálják meg keresztülvinni 
saját elképzeléseiket a baloldal segítségével. A bevándorló 
muzulmánoknak és az európai baloldalnak nagyon mások az elképzeléseik, 
de eszközként felhasználják egymást. A muszlimok alkalmazkodtak a 
baloldali, multikulturális beszédmódhoz, ami nagyon okos lépés volt a 
részükről. </b></span></p>

<p><b>Együtt kellene működnie a konzervatívoknak a baloldallal, 
hogy véget vessenek a bevándorlásnak, vagy inkább a muzulmánokkal, hogy 
véget vessenek a baloldali kultúrharcnak?</b></p>

<p>Az egy<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> nyitott kérdés, hogy együtt lehet-e működni a bevándorló 
muzulmánokkal egyes kérdésekben. Nem gondolom, hogy a muszlim vezetők 
pártolnák például a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> melegházasságot. </span></b><b>Paradox helyzet, hogy a baloldallal
 működnek együtt, hogy a saját elképzeléseiket keresztülvigyék, miközben
 számos konkrét kérdésben ellenkező állásponton vannak, mint a baloldal.
 </b></span>Szóval <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>elméletben elképzelhető, hogy konkrét kérdésekben a 
konzervatívok és jobboldaliak együttműködjenek a muszlimokkal, de nagyon
 óvatosnak kell lenni, nehogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">végül a muszlimok őket használják ki saját
 céljaik érdekében</span></b></span>. <span style="background-color:rgb(217,234,211)">Nyitott kérdés, hogy mi az igazi ellenség: az iszlám
 vagy a liberalizmus?</span></p>

<p><b>Roger Scruton azt írja valahol: nem érdemes olyan kultúrában élni, amelyikben nincs helye a bornak. </b></p>

<p>Hát igen, az iszlámban nem lehet bort inni. A párhuzamok valahol 
véget érnek. Az isteni, a szent iránti fogékonyság, valamint bizonyos 
hagyományos értékek összekötik a muzulmánokat és a nyugati 
konzervatívokat, de ezzel véget is érnek a közös pontok. De <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>taktikailag 
mégis fontos lehet, hogy egyes kérdésekben a konzervatívok 
együttműködjenek muzulmán szervezetekkel, s legalább egy részüket 
megosszák és eltávolítsák a baloldaltól. </b></span></p>

<p style="text-align:center">***</p>

<p><i><b>Marc Jongen:</b> dél-tiroli származású német 
filozófus, az Alternatíva Németországért (AfD) párt baden-württembergi 
politikusa, a Karlsruhei Alkotóművészeti Főiskola docense.</i></p>

<p> </p>

</div>