<div dir="ltr"><h1 class="m_5940354874378286758gmail-cim">A valóban boldog asszony – Szűz Mária mennybevételének ünnepe: nagyboldogasszony  </h1>
<div class="m_5940354874378286758gmail-datum">2017. augusztus 15. kedd 11:40<br><a href="https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-valoban-boldog-asszony-szuz-maria-mennybevetelenek-unnepe-nagyboldogasszony" target="_blank">https://www.magyarkurir.hu/<wbr>hirek/a-valoban-boldog-<wbr>asszony-szuz-maria-<wbr>mennybevetelenek-unnepe-<wbr>nagyboldogasszony</a><br></div>
<h3 class="m_5940354874378286758gmail-lead">Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva Lápossy Péter írását adjuk közre, mely a Pécsi Egyházmegye honlapján jelent meg.</h3><p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80185&img=o_dormitio.jpg" rel="lightbox['g80185']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80185&p=1&img=c_dormitio.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Valóban méltó volt, hogy a Szent Szűz mentes legyen </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„a sír 
enyészetétől,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hiszen szeplőtelen szüzességében ő hozta világra emberré 
lett Fiadat, a mi Urunkat, Jézus Krisztust”</b></span> – hangzik el az ünnep 
prefációjában. A menybevétel hagyományát egyéb szövegek mellett a 
prefáció forrása, Szárdeszi Melitón homíliája is megőrizte. A 
nyilvánvalóan <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>nem történelmi hűségű, de mégis az Egyház hitét kifejező 
történet részletesen leírja, hogyan hal meg Mária az erre az eseményre 
csodálatos módon összegyűjtött apostolok körében, és hogy ők hogyan 
viszik temetése helyére nagy ünnepélyességgel az angyalok éneke 
közepette. A temetést követően viszont megjelenik Jézus, és miután 
Mihály arkangyal elhengeríti a követ a sírról „így szólt az Úr: «Kelj 
fel, Kedvesem, Szépségem, ki nem vetted magadra a nemzésből eredő 
romlást, ki nem szenveded el sírodban a test felbomlását!« Mária azon 
nyomban feltámadt sírjából, áldotta az Urat, az Úr lábaihoz borult: 
»Uram, én nem tudok tenéked eléggé hálát adni megszámlálhatatlan 
áldásodért, amit nékem, a te szolgálódnak adni méltóztattál. Mindörökre 
áldott legyen a te neved, világ Megváltója, Izrael Istene!…« Amint 
ezeket elmondta az Úr, fölemelkedett a felhőben és az égbe szállt, az 
angyalok vele együtt mentek és elvitték Máriát az Isten paradicsomába.”</b></span></p>
<p>Jeruzsálemben már az 5. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz 
égi születésnapjáról. Az Istenszülő elszenderedésének (görögül: 
koimészisz, latinul dormitio) ünnepe a 6. században már az egész Keleten
 elterjedt.<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> A római naptárba a 7. században került be, itt a 8. 
századtól Assumptio beatae Mariae-nek (a Boldogságos Szűz 
menybevételének) nevezték.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80185&img=o_maria-megkoronazasa.jpg" rel="lightbox['g80185']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80185&p=1&img=c_maria-megkoronazasa.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>De mit is mond nekünk ez az ünnep? <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Az ünnep magyar neve, 
nagyboldogasszony, igen szemléletes, hiszen itt valóban a teljesen 
boldog asszonyt ünnepeljük, aki egészen közelről találkozhatott az 
Istennel. A méhében hordozhatta őt, most pedig egyesülhetett vele a 
mennyei dicsőségben</b></span>. Nagyboldogasszony ünnepén együtt örvendhetünk 
Máriával, <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>akinek öröme teljessé lett azáltal, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a halálon</span> győztes 
fiával örökre együtt lehet az Isten örök szeretetközösségében.</b></span></p>
<p>Az ünnep hivatalos neve viszont talán pontosabban fejezi ki az ünnep 
tartalmát: Szűz Mária mennybevétele. Nagyon fontos különbség, hogy nem 
mennybemenetelről beszélünk, mint Jézus esetében, hanem mennybevételről.
 Jézus mint Isten ugyanis maga ment a mennybe, sőt ő mint minden 
üdvösség forrása, maga nyitotta meg az utat oda. A Szűzanya viszont az 
üdvösségnek nem forrása, hanem elsősorban befogadója. Úgy is szoktak 
róla beszélni, mint az elsőként megváltottról. Ő az isteni kegyelem 
befogadásának legtökéletesebb példája, aki a legteljesebb módon tudott 
együttműködni ezzel a kegyelemmel<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>. Benne azt szemlélhetjük és 
ünnepelhetjük, hogy mire lehet képes az isteni kegyelem az ember 
életében, ha teljesen együttműködik vele. </b></span>Loyolai Szent Ignác egyik 
mondásának igazságát is Máriában láthatjuk a legteljesebb módon: „Csak 
kevesen sejtik, hogy Isten mivé alakítaná őket, ha teljesen átengednék 
magukat neki”.</p>
<p>Ebben az ünnepben is úgy áll Mária előttünk, mint aki teljesen és 
tökéletesen be tudta fogadni azt a kegyelmet, amit Isten készített 
számára. Így juthatott el arra a dicsőségre, amiben a menyben része 
lehet, és amit nagyboldogasszonykor ünnepelünk. <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>Nem <span style="background-color:rgb(234,209,220)">lázadt</span>, és nem 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">mondogatta, hogy ő másképpen képzelte el</span>, hanem tudta befogadni azt, 
amit az Úr neki adni akart, valóban teljesen át tudta adni magát neki. 
Amikor tehát ezen az ünnepen Máriára tekintünk és látjuk az ő dicsőségét
 a mennyben, nem szabad elfelejtenünk az utat, amelyet végigjárt 
életében.</b></span></p>
<p><a title="" href="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80185&img=o_pecs-szekesegyhaz-maria-kapolna.jpg" rel="lightbox['g80185']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="https://www.magyarkurir.hu/img.php?id=80185&p=1&img=c_pecs-szekesegyhaz-maria-kapolna.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Minden Mária-ünnep a Szűzanya életének egy állomását, vagy az ő, a 
megváltás művében betöltött szerepét állítja elénk valamilyen 
szempontból, de ezek soha nem teljesen elválaszthatóak egymástól. Nem 
ünnepelnénk Szűz Mária istenanyaságát, ha nem lett volna az angyali 
üdvözlet, ahol <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>ő igent mondott Isten tervére</b></span> az ő életében, és ugyanígy 
nem ünnepelhetnénk mennybe való fölvételét sem, ha nem lett volna egész 
életében <span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b>hűséges ehhez az isteni tervhez. Máriában mindig együtt áll az 
isteni kegyelem ereje és az ő igenje. Az Úr kegyelmekkel halmozta el, 
különleges feladatra választotta ki, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">minden bűntől </span>megóvta 
fogantatásától kezdve, de mindez<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> nem lehetett volna</span> hatékony, ha <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nem 
lett volna</span> ott az ő készen állása és teljes, feltétel nélküli 
befogadása, hogy együttműködjön Isten erejével.</b></span></p>
<p>Mária és mennybéli megdicsőülése egyben „az Egyház megdicsőülésének 
kezdete és példaképe, zarándok népednek pedig vigasztalása és reménye” 
(ahogyan az ünnep prefációjában is imádkozzuk). A szent Szűzben nem csak
 őt magát ünnepeljük, hanem mindig az egész Egyházat is, mint annak 
kezdetét és tökéletes példaképét. Ez azt jelenti, hogy az ő különleges 
küldetésén kívül, hogy a megváltó anyja legyen, mi mindannyian, akik az 
Egyház tagjai vagyunk, ugyanarra vagyunk meghívva, ahova Mária eljutott.
 Ugyanaz a mennyei dicsőség vár ránk, amit most benne ünnepelünk. Ez 
persze azt is jelenti, hogy<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> egy, az övéhez hasonló, az Isten szavára 
odafigyelő és azt mindig egyre teljesebben befogadó életre vagyunk 
meghívva. A Szűzanya a megdicsőült Egyház, vagyis annak minden 
üdvösségre jutott tagjának képe és mindnyájunk tökéletes követendő 
példája. A mennybe felvett Szűz képe vígasztal, és erősíti reményünket, 
hogy minket is vár az ő Szent Fia, Jézus, hogy magával vigyen, oda ahol ő
 van, vagyis az Atya országának dicsőségébe és örömébe.</b></span></p>
<p>Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye</p>
<p>Magyar Kurír</p>
<p><a href="http://www.facebook.com/magyarkurir" class="m_5940354874378286758gmail-fblink" target="_blank">Kövesse a Magyar Kurírt a Facebookon is!</a></p>
© Híreink cs</div>