<div dir="ltr"><a href="http://magyaridok.hu/velemeny/az-eu-gazdasaga-es-migracio-2052985/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201708">http://magyaridok.hu/velemeny/az-eu-gazdasaga-es-migracio-2052985/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201708</a><br><div class="en-article-dates">
<span class="en-article-dates-main">2017. augusztus 13. vasárnap 08:00</span>
</div>
<div class="et_main_title">
<h1>Az EU gazdasága és a migráció</h1>
</div>
<div class="en-article-subtitle">
Európában bőven van képzett munkaerő, semmi értelme bevándorlók tömeges alkalmazásának </div>
<div class="en-article-source-and-author">
<div class="en-article-author">
Csath Magdolna </div>
</div>
<div class="entry-content gmail-clearfix">
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></div>
</div>
<p>A migráció mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy a bevándorlás
azért jó Európának, mert serkenti a gazdaságát, csökkenti a
munkaerőhiányt és – hosszabb távon – megállítja az EU lakosságának
fogyását. Azonban ezek az állítások nagyon könnyen cáfolhatók. Az
európai gazdaság gondjai nem új keletűek, a megoldások is nyilvánvalók: a
munkaerőhiányt csökkenteni lehetne az EU-n belüli munkanélküliek
munkába állításával, a gazdaság dinamizálásához pedig kevesebb
bürokráciára és több innovációra lenne szükség. Viszont a cégek egyre
jobban le akarják szorítani a béreket, hogy költségeiket csökkentve
növelhessék versenyképességüket.</p>
<p>A migráció elvileg olcsó munkaerőtömeget jelenthetne a bérköltséget
csökkenteni akaró, elsősorban német nagy cégek számára, de csak elvileg.
Gyakorlatilag ugyanis nem valószínű, hogy a többnyire tanulatlan, az
európai munkakultúrával nem rendelkező emberek képesek lennének a cégek
által elvárt fegyelmezettséggel és termelékenységgel dolgozni. Arról nem
is beszélve, hogy éppen azokat a munkaköröket, amelyeket ezek az
emberek esetleg ma be tudnának tölteni, nagyon gyorsan felváltják majd a
robotok.<br>
Az Európai Unió problémáit éppen ezért a migráció nem fogja megoldani.
Azokat saját magának, erőforrásaira támaszkodva, a családokat és kis
cégeket helyzetbe hozva kellene megoldania. Ennek bizonyítására nézzünk
néhány konkrét adatot!</p>
<p>Ma az EU gazdasága romló teljesítményű, gyenge versenyképességű,
egyre kevésbé innovatív régió, jelentős adósságszinttel és magas
munkanélküliséggel. Közben nő a szakadék az egyes országok között
fejlettségi szintben és életszínvonalban egyaránt, ami növeli a belső
feszültséget. Ezt bizonyítja az úgynevezett fejlettségi mutató, amely az
egyes országok egy főre jutó bruttó hazai termék- (GDP-) értékét az
EU-s átlagértékhez viszonyítva mutatja meg a felzárkózottság mértékét. A
28 országból csupán 11-ben volt 2016-ban az EU-átlagot meghaladó
fejlettségi szint, 17 ország pedig nem éri el az EU-s átlagot.</p>
<p>A 17 országból 2013-hoz viszonyítva négy országnak – Olaszország,
Ciprus, Észtország, Görögország – romlott, négynek pedig változatlan
maradt a helyzete. A szétszakadó Európa természetesen együtt, gazdasági
régióként sem tud jól teljesíteni. Ez mutatja a világ többi országaihoz,
régióhoz mért lemaradása a versenyképesség területén. A Világgazdasági
Fórum 2016–17. évi versenyképességi listájának első tíz helyén csak öt
EU-s ország található. A versenyképesség alakulása hatással van arra,
hogy egy ország vagy egy régió gazdasági teljesítménye hány százalékát
teszi ki a világgazdaság teljesítményének. Az uniós térség által
előállított GDP 1980-ban a világban megtermelt GDP 30 százalékát tette
ki. 2015-re ez az arány 17 százalékra csökkent.</p>
<p>Ez jelentős pozícióvesztést jelent, ami együtt jár az EU-nak a világ
ügyeit befolyásoló képessége gyengülésével is. Európa gyengülése teret
nyit mások számára. Míg az európai teljesítmények romlanak, az ázsiai
feltörekvő országok gazdasági eredményei javulnak. A nemzetközi
előrejelzések szerint a világ gazdasági növekedése 2017 és 2018-ban 3,4
és 3,6 százalék lehet. Kína 6,5 százalékkal bővítheti gazdaságát.
Viszont az EU mindkét évben csupán 1,8 százalékos növekedésre számíthat.
Ez előrevetíti a lemaradás folytatódását. Az Európai Fejlesztési Bank
2016. januári tanulmánya (Az EU versenyképességének helyreállítása) így
fogalmaz: az EU versenyképessége húsz éve folyamatosan romlik.</p>
<p>Ennek egyik oka, hogy keveset ruház be az emberekbe, nem eléggé
innovatív, továbbá nem hasznosítja megfelelően a rendelkezésére álló
képzett munkaerőt és tudományos eredményeket, valamint nem támogatja a
vállalkozószellem kibontakozását. Az OECD már a 2009. évben megjelent
Innováció és növekedés című tanulmányában felhívta a figyelmet arra,
hogy az EU részesedése a világ kutatás-fejlesztési ráfordításából az
1996. évi közel 30 százalékról 25 százalék alá csökkent, míg ugyanezen
időszakban Kína 2 százalékról közel 8-ra emelte részesedését.</p>
<p>A legfrissebb EU-s innovációs jelentés megállapítja, hogy az EU
lemarad az innovációs eredmények tekintetében Kanada, Ausztrália,
Japán, Dél-Korea és az USA mögött, és a nagyobb országok közül csak
Oroszországot, Indiát, Brazíliát és Dél-Afrikát előzi meg. Kínánál még
jobbak az eredményei, de Kína rohamléptekkel hozza be az EU-t, mivel az
elmúlt hat évben hétszer gyorsabban javította innovációs teljesítményét,
mint az EU. Az innovációt nyilvánvalóan gátolják az egyre erőteljesebb
központosítási törekvések, az óriási bürokrácia és a növekvő
bizonytalanság. A gyenge gazdasági teljesítmény következménye a magas
munkanélküliség is, amelynek átlagos szintje jelenleg 7,7 százalék, az
eurózónában pedig 9,1 százalék.</p>
<p>Az egyes országokban az értékek között nagyon nagyok a különbségek a
legalacsonyabb 2,9 százalékos cseh, a 3,8 százalékos német és 4,3
százalékos magyar értéken át a 9,6 százalékos francia és 21,7 százalékos
görög értékig. A munkanélküliségi adatok bizonyítják, hogy Európában
bőven van képzett munkaerő, ezért semmi nem indokolja a képzetlen
migránsok alkalmazását. Az EU eladósodottsága is nagy. Öt ország esetén a
GDP 100 százaléka fölött, további öt esetén 80 és 99 százalék között
van az államadósság szintje, miközben a maastrichti kritériumok szerint
csak 60 százalékos lehetne. Az EU-t tehát komoly gazdasági és
társadalmi problémák feszítik, amelyekre nem találja a megfelelő
megoldásokat. Kiváló bizonyíték erre a görög helyzet kezelése is.</p>
<p>A 2010 óta Görögországnak megítélt „mentőcsomagok” csak a hitelező
bankokat mentették meg, nem a helléneket. A görög adósságállomány 180
százalék körül van, ami nyilvánvalóan visszafizethetetlen. A görög
munkanélküliség továbbra is magas. Az átlagérték 21,7 százalék, a
fiatalkorúaké pedig 47 százalékos! A lakosság egy főre jutó jövedelme
2010 óta reálértéken 34 százalékkal csökkent. A megszorításos
gazdaságpolitika nyilvánvalóan nem működik. Viszont hozzájárul az EU
szétszakadásához éppen úgy, mint az, hogy az erősebb országok, közöttük
is elsősorban Németország az alacsonyabb bérű perifériaországokba
kihelyezett termelés bázisán elért versenyképesség-előnnyel jelentősen
tudják növelni exportjukat és erősíteni gazdaságukat, miközben az olcsó
termelő telephellyé vált országok lemaradtak a versenyben.</p>
<p>A problémahalmaz ismeretében egyértelmű, hogy a migráció nem
megoldás, hanem további gond Európa számára. Ennek tükrében érdekes az
IMF (Nemzetközi Valutaalap) legfrissebb elemzése, amelyik azt javasolja,
hogy a munkára alkalmas migránsokat mielőbb integrálni kell a
munkaerőpiacra, illetve azokat, akik „feleslegesek”, egy új rendszer
segítségével szét kell osztani. Viszont a jó szakmunkásokat, különösen
Németországnak, továbbra is Kelet-Európából kell „beszerezni”.</p>
<p>Az EU-nak először is saját munka nélküli tömegeit kellene munkához
juttatni. Továbbá vissza kellene térni az alapító atyák gondolatához, a
sikeres EU létrehozásához. Ehhez többet kellene költeni innovációra,
növelni kellene az európaiak tudásszintjét minden országban, továbbá a
kevésbé fejlett országokra nem kihasználható erőforrásként és a Nyugat
gyengébb minőségű termékeinek piacaként, hanem partnerként kellene
tekinteni. Ugyanis ha továbbra is a nagytőke globalizációs,
költségminimalizáló stratégiáját kívánja az EU vezetése megvalósítani a
gyengébb országok kárára, akkor az előbb-utóbb az EU széteséséhez fog
vezetni. Ezt a folyamatot nem lesz képes megállítani a kétsebességes,
azaz a még jobban centralizált Európa sem.</p>
<p>Az pedig végképpen nem segít, ha a problémákra rámutató
V4-országokkal nem egyenrangú partnerként tárgyal az EU vezetése, hanem
az akaratát mindenféle, a demokratikus megoldásoktól távol álló
módszerekkel, fenyegetésekkel, bomlasztással akarja rájuk kényszeríteni.
Ezt példázza a lengyelek és a magyarok állandó leckéztetése,
büntetőeljárások indítása, illetve kilátásba helyezése. Ráadásul az EU
lépéseit megtámogatandó, a hitelminősítők is belépnek a „fegyelmezők”
közé. A Moody’s például július 31-én közölte, hogy a legutóbbi, a
bíróságokkal kapcsolatos lengyel lépések, illetve a migránsok
szétosztásával szembeni fellépés miatt a lengyelek leminősítésre
számíthatnak. Az EU tehát rossz úton jár, a migráció pedig nem segíti a
jó útra térést.</p>
<p>Mit tehetnek ebben a helyzetben a V4-országok? Természetesen
érvelniük kell, bizonyítaniuk kell igazukat. Ki kell állniuk az erős
nemzetállamokra épülő erős EU gondolata mellett. Azonban ez nem elég.</p>
<p>A megoldás nyilvánvaló: a politikai szolidaritáson túl a V4-ek erős
gazdasági tömbbé kell hogy fejlődjenek, csökkentve gazdasági
függőségüket a fejlettebb EU-s országoktól. Létre kell hozni a
Varsó–Budapest gazdasági tengelyt, amelynek mentén meg kell teremteni a
korszerű infrastruktúrát és az erős helyi, de a többi V4-ország cégeivel
együttműködő gazdaságot.</p>
<p>Ez nem biztos, hogy tetszik majd az EU vezetőinek, hiszen nem
véletlen, hogy saját nagy cégeik érdekeit szem előtt tartva, EU-s
forrásokból elsősorban a kelet–nyugati útépítéseket támogatták. Azonban
ez a nemzeti érdek. Továbbá a V4-ek gazdasága ma már van annyira erős,
hogy saját forrásokra támaszkodva, összehangolt gazdasági stratégiát
alakítson ki és valósítson meg: migráció nélkül.</p>
<p><strong>A szerző közgazdász, egyetemi tanár</strong></p>
<div class="en-article-fb-inline" id="gmail-fb-root">
<div class="gmail-fb-like gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></div>
</div>
</div>
<span class="en-article-tags-label"></span></div>