<div dir="ltr"><div class="m_-9038937273243732062et_main_title"> <h1>Pénz, ami jár</h1> </div> <div class="m_-9038937273243732062en-article-source-and-author"> <div class="m_-9038937273243732062en-article-author"> Kiss Gergely<br><a href="http://magyaridok.hu/velemeny/penz-ami-jar-1931617/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201707" target="_blank">http://magyaridok.hu/velemeny/<wbr>penz-ami-jar-1931617/?utm_<wbr>source=mandiner&utm_medium=<wbr>link&utm_campaign=mandiner_<wbr>201707</a><br></div> </div> <div class="m_-9038937273243732062en-article-fb-inline" id="m_-9038937273243732062gmail-fb-root"> <div class="m_-9038937273243732062gmail-fb-like m_-9038937273243732062gmail-fb_iframe_widget"><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:24px"></span></div> </div> <p>Fogd a pénz és kuss! Vagy ha már nem maradsz csöndben, akkor add vissza. Ez jut eszembe Woody Allen Fogd a pénzt és fuss! klasszikusának címéről, amikor a hazai balliberális politikusok arról értekeznek, hogy a kormány legyen hálás Brüsszelnek és tegye össze a kezét, amiért az ország részesülhet az uniós támogatásokból. Akkor érdemes tisztázni néhány félreértést.<br><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Magyarország nem ajándékba kapja a lehívható támogatásokat, hazánknak ez a pénz jár! Amikor 2004-ben – más államokkal egyetemben – csatlakoztunk a közösséghez, az ország több területen lényegében feladta a szuverenitását.</span></b></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A többi között megnyíltak a határok a régebbi tagállamok vállalkozásai előtt, amelyek vámmentesen léphettek be a piacainkra. Ezért cserébe fejlesztési forrásokhoz juthat Magyarország is. Az Európai Unió akkor lehet ütőképes közösség, ha minden tagállama erős. A támogatások ezért azt a célt is szolgálják, hogy azzal csökkenteni lehessen az országok között meglévő fejlettségi különbségeket.</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Ezért</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem lehet a brüsszeli forrásokra úgy tekinteni, mintha azokat jutalomból vagy éppen karácsonyi ajándékként osztogatnák ki.</b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A hazai balliberális politikusok persze szeretnék ezt a látszatot kelteni.</b></span> Ez sem új. Jól ismerjük azt a szocialista felfogást, miszerint húzzuk be fülünket-farkunkat, mert még a végén rossz szemmel néznek ránk Moszkvából, Washingtonból vagy éppen Brüsszelből. A „merjünk kicsik lenni” gondolkodásmód határozta meg a baloldali nemzetpolitikát is, a szomszédos országok ezért moshatták fel hazánkkal a padlót időről időre. Szerencsére mindez már a múlté, <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>az Orbán-kormány önálló hangot adott Magyarországnak a nemzetközi térben is. Ez pedig bizonyos esetekben vitákhoz vezet. Ennek most a migrációs kérdés a forrpontja.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A külföldi balliberális politikai tábor pedig abban is hasonlít a magyarországi kollégáikra, hogy szintén politikai fegyverként próbálná felhasználni </span>az uniós támogatásokat.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egyszer a németek, máskor pedig az olaszok vagy éppen a franciák akarják megvonni a forrásokat a „renitens” tagállamoktól. Ők is azt a látszatot kívánják kelteni, hogy ez a pénz annak a tagállamnak jár, amelyik úgy ugrál, ahogy azt a néhány fejlettebb ország hatalomban lévő politikusa a brüsszeli bürokratákkal eldöntötte.</b></span> Azt viszont általában már „elfelejtik” elmondani, hogy az uniós források saját országaiknak is jelentős üzletet jelentnek. Igaz, azért vannak kivételek.</p>
<p>Nem is olyan régen az uniós költségvetésért felelős biztosnak sikerült elszólnia magát.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> A német Günther Oettingert a Global Handelsblatt faggatta. </b></span>A többi között <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt kérdezték tőle, hogy nem kellene-e megbüntetni Lengyelországot és Magyarországot azért, mert <span style="background-color:rgb(255,242,204)">nem akarnak </span>menekülteket befogadni.</b></span></p>
<p>Erre<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> ő azt felelte, hogy ezek az összegek a felzárkózást szolgálják és nem a büntetés a céljuk. Majd ennél is tovább ment és kimondta azt, amit oly sokan szeretnek elhallgatni. Günther Oettinger kerek perec azt mondta: azoknak a pénzeknek a nagy része, amelyeket az unió ad például a lengyeleknek, visszaáramlik Németországba. A beruházások ugyanis megrendelésekhez juttatják a német ipart, amelyektől gépeket vásárolnak, de helyzetbe hozzák a különböző szolgáltatásokat nyújtó vállalatokat is.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Az uniós biztos ráadásul azt is kiejtette a száján, hogy gazdasági szemszögből Németország nem nettó befizető, hanem nettó kedvezményezett állam. </b></span>Mindezt azt is jelenti, hogy egyáltalán nem áll a fejlettebb államok érdekében a támogatások megvonása.<br>Ha már tisztázt<b>u</b>k, hogy az Európai Unióban milyen célból vezették be a különböző pénzügyi alapok támogatási kereteit, akkor végezetül nézzük meg: mennyi brüsszeli támogatással is gazdálkodik hazánk.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">A 2020-ig tartó hétéves európai uniós finanszírozási ciklusban Magyarország 12 ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrással rendelkezik</span></b>. Ez sok pénz, de önmagában nem garantálja azt, hogy hazánk gazdasága ettől egyszer és mindenkorra felvirágzik.</p>
<p><b><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Ezt az összeget nem kiosztani, hanem befektetni kell.</span></b> Olyan célokra, hogy akkor is kamatozzanak, ha a brüsszeli kasszából már nem számíthat az ország hasonló összegű támogatásokra. A kormány ígéretéhez híven a pályázatokat kiírta, az elérhető források hatvan százaléka pedig gazdaságfejlesztési célokat szolgál.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>Esély nyílhat arra, hogy a magyar cégek valamit ledolgozzanak több évtizedes hátrányukból és egyszer majd egyenlőbb feltételek mellett szállhassanak ringbe nyugati versenytársaikkal.</b></span></p>
<p>A lehetőség adott, érdemes élni vele!</p></div>